Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-30 / 5. szám
2 NAGYBANYA Ezt a czélt szolgálta a r. t. városok polgármestereinek orsz. egyesülete is, amikor elhatározta, hogy dr. Nagy Ferencz, Miskolcz város polgármesterének A magyar városi jog ez. munkáját kiadja, A nagyszabású mű, mely páratlanul áll a magyar közigazgatás szakirodaimában, megjelent s az a szakírók szerint is valóban hézagpótló mű. A magyar városi jog ez. munka egybefoglalása a teljes városi jognak a törvény, miniszteri rendelet és a szabályrendelet forrásaiból. A szöveg között a szerző ismerteti a m. kir. közigazgatási bíróság fontosabb elvi jelentőségű döntéseit és a minisztériumok ugyanily természetű egyes határozatait, A teljes anyag egybegyűjtésén kiviil az 1886. évi törvények javaslatai, indokolásai, a képviselőházi tárgyalások, amennyiben pedig az 1886-os törvényhozás az 1870: XLlI és az 1871: XVIII. t,-czikkekből mentett, keliő megvilágítás mellett idézi az ezekre vonatkozó javaslatot, indokolást, tárgyalást és az egyes fontosabb helyeket Nem egyszerű anyaggyűjtésről, hanem rend- : szeres feldolgozásról van szó. Az egyes címek alatt párhuzamba állítva j és egybehasouütva adja elő a törvényhatósági ! és a r. t. városokra vonatkozó részt, mindig külön kitüntetve a budapesti és fiumei jog- j állapotot. A mű a városok nagy jelentőségének méltatása után nagy vonásokban ismerteti a külföldi i városi jogot, párhuzamba állítva városi jogunk I hazai fejlődésével. Részletesen kimutatja, hogy j 1867 óta mit lett a törvényhozás és kormány a j városokért. Részletesen tárgyalja és elemzi az I 1886, illetve 1870, 1871. t.-czikkeket, a Szapáry- féle reformtörekvéseket, ismerteti a legújabb mozgalmak okait és hatását. A mű négy részből áll: Az I. rész a kővetkező czimeket tartalmazza : 1. A magyar városok osztályozása és a városi jog forrásai 2. A városok keletkezése és átalakítása. 3. A városi hatóságról és a hatáskörről. 4. A városok- területe és ennek változása 5. A városi lakosság. 6 A városok jogai és teendői. Az állami s illetve törvényhozási beavatkozás. 7, A városok szabályrendelet alkotási joga. 8. A thjf. város hatáskörének különös védelme a kormánnyal szemben. 9. A városok hivatalos nyelve. A II rész czimei: 1. A törvényhatósági bizottság és a képviselőtestület 2 A virilisták és a névjegyzék. 3. A that. bizottság és a képviselőtestület választott tagjai. Választói jog és a választhatóság. A választás. 4 A Ihat. bizottság, illetve képviselő- testület megalakulása és feloszlása. 5. A közgyűlés szervezete, egybehivása. 6 A közgyűlés egybehivása és a szavazás. 7 Érdekeltség a közgyűlésen. 8. Széksértés. 9. Indítványok. 10. A jegyzőkönyvek. 11. A közgyűlés határozatai és a jogorvoslás. 12 A közgyűlési tárgyak előkészítése 13 Bizottságok és szakbizottságok. A III. rész a tisztviselői szervezetet s általában a tisztviselői jogot ismerteti a nyugdíj, fegyelmi stb jogokkal egyetemben. A IV rész a háztartás, adóztatás stb. kérdését az útadót, közmunkát, kövezetvámot, helypénzt, az egyes külön községi adókat, a községi illetékeket tárgyalja. A magyar városi jognak ilyen rendszeres feldolgozása még eddig egyedül álló s éppen ezért e művet senkisem nélkülözheti, aki a városi joggal részletesebben kíván foglalkozni. Megrendelhető a r. t. városok polgármestereinek orsz. egyesületénél. (Budapest Királyi Pál utcza 9.) Kötve 11 K fűzve 10 K 1913. január 30. A ref. egyház XXVII-ilo batyubálja. Január 29. A ref. egyház batyubálja ezúttal is alaposan ráczáfott a meghívó szerény hangú szövegére. Házi estélynek írták a meghívókon, batyubálnak nevezték beszédközben s a valóságban pedig egyike volt a legelőkelőbb, legfényesebb báloknak. A színházterem a teljes villanyvilágítás mellett ragyogó, meglepő képet mutatott. A nagyterem szélein elhúzódó asztalok fejedelmileg pazar felíeritése és díszítése a nagy városok legraffiaál- tabb ízlését csillogtatta s ha a háziasszonyok és a felszolgáló leányok viruló sokaságán végigtekintett az ember, szinte azt hihette, hogy valami mesebeli ország tündéries lakomája előtt áll. S az a magyaros, vendégszerető szívesség, mely a ref. egyház batyubáljait karakterizálja, páratlanul áll még a vendégszerető magyar városokban is. így kináigatni, édesgedni, becéz- getDi csak mi nagybányaiak tudunk, ez valóban a legszereteiremélíóbb nagybányai specialitás, meiyet nem tud utánunk csinálni senki. S volt ez estélyen valami újítás is. Mi tagadás benne, az eddigi baíyubálckon a legbájosabb összevisszaságban kínálták az embert fagylalttal Teljes mértékben megtudjuk érteni azért az ügyvédjelöltek mozgalmát, akik országos agitácziót indítottak arra, hogy az ügyvédjelölteket széles ez országban mindenütt ezeknek a változott viszonyoknak megfelelő módon szervezzék. Az ügyvédjelöltek országos szövetsége agitácziós körutakat rendez az ország nagyobb vidéki városaiban, ahol mindenütt az ügyvédjelöltségről, mint kenyeret és megélhetést adó pályáról lesz szó és arról, hogy az ügyvédjelöltek hogyan kenyszeritsék ki ezt az anyagiakban való jobb és teljesebb megbecsültetést, ott is, ahol erre kevésbé volna meg a hajlandóság? A czél a vidéki ügyvéd- jelöltek szervezése és bevonása az ügyvédjelöltek szövetségébe, hogy ezzel nagyobb nyomatékot tudjanak adni a szövetség minden követelésének. Az ügyvédjelöltek szakszervezetben... Ezt sohasem tudná megérteni az a Bukovav Abszentius, aki sok évvel ezelőtt meghalt és ma újra föltámadna . . . Nekik a lumpoláshoz és a kurizáláshoz még nem kellett szakszervezet . . . A magyar városi jog. — Dr. Nagy Ferencz könyve. — A városok fejlődéséről szóló 1912 LVIII. t.-czikk rendelkezései szerint a belügyminiszter köteles a törvény életbeléptétől számított két éven belül a képviselőház elé törvényjavaslatot terjeszteni a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, valamint a városi rendőrség országos rendezéséről. Minden városnak, városi polgárnak, tisztviselőnek, orszgy. képviselőnek s általában mindazoknak, akiket ez az előterjesztendő törvény- javaslat közelről érint, vagy bármily vonatkozásánál fogva érdekel, a magyar városok orsz. kongresszusa utján tartandó meetingeken. szaktanácskozásokon, továbbá városi közgyűléseken és a sajtó utján arra kell törekedniük, hogy a leszürődött gyakorlati és tudományos igazságok alapján állíttassák össze a városoknak eme fontos, a városok jövő fejlődésére messze kihalással biró alaptörvénye Éhez a közös munkához feltétlenül szükséges a városok jelenlegi jogviszonyainak rend szeres ismerete. sivalkodtak; a kocsisok szitkozódtak. Do Palan- gridaine stoikus nyugalommal tűrte e támadásokat ; megbocsájtott a bánlalmazóknak, mert hisz nem tudták, hogy egy fogolyhoz siet és jó kalácsot visz annak! Oh, ha tudták volna! Elérkezett a pályaudvarhoz és éppen annvi ideje volt, hogy a vonatba ugorhatóit. Kétségbeesett lassúsággal indult ez meg; a lelkesedése kissé lehűlt: Port-Royal, Paris Denfert, Árcueil, Sceaux, Robinson, Berny. Minden öt percében megálltak és egész lavinája a közönséges polgároknak, asszonyoknak rohanta meg a vonatot, dinnyéket, boros üvegeket és midenféle élelmiszert czipelve. Ezek a jó emberek mind egy fogolynak viszik ezt? Oh, Istenem! Ezek csak a saját gyomrukkal törődnek 1 Ebben az egész kocsiban ő az egyetlen, aki az önfeláldozás és a felebaráti szeretet magasztos érzetét követi. Büszke érzés fogta el ... de nagyon meleg is volt. A levegő tényleg fullasztó volt. Ölom- szerü sugarakkal nehezedett a nap a vasúti kocsi tetejére s valóságos izzasztó fülkévé tette annak belsejét. Berngben kiszállt és kocsit keresett, hogy Fresnes-les-Rungisba menjen. Oh, irgalom 1 Nem volt kocsi! Hősiesen nekiindult hát gyalog, de a kálvária megkezdődött. Három kilométert kellett megtenni a poros utón, amelyen egyetlen fa sem adott árnyékot és a kalács oly nagyon nehéz volt. Elhalad a »Szarvasökölhöz« czimzett korcsma mellett — eszébe jutottak a rég elmúlt kirándulások — és ott megtudta, hogy még két és fél kilométert kell megtennie Fresnesig. Csak úgy hullott a verejték s a haja a halántékához tapadt. Hozzá még nagy siettében reggelizni is elfelejtett és már érezhetővé vált az éhsége. Küzdeni akart ellene, tovább is lelkesülni akart a kötelességén Pierrevel szemben, de az ereje fogytán volt. Végre is a fogoly a bűvösben van — meg se mozdul, nem gyalogol ennyit és igazán sokkal kevesebbet szenved, mint ő. Ekkor végtelen szánalom fogta el saját magával szemben, aki fejtetőre állította minden szokását és alávetette magát ennyi fáradtságnak egy férfiért, aki még csak az unokatestvére sem volt. A lelkesedése megcsappant és megvolt az az érzése, hogy eleget tett a kötelességének, sőt még annál is töb bet tett és hogy teljesen képtelen tovább menni. Visszatért a korcsmába, kért egy paiaczk sört és nagy éívágygyal megevett egy darab kalácsot, mely igazán kitűnő volt. Meg volt magával elégedve, jól végezte a dolgát. De hogy kalács nélküi menjen a börtönbe, vagy pláne egy megkezdett kaláccsal, — arra már gondolni sem lehetett, Amikor kissé kipihente magát, újra elindult a pályaudvar felé, szinte vánszorgoít a napos utón, szánva önmagát és fölüditeni igyekezvén lelkét a fölemelő gondolattal, hogy egész Parisban egyetlen asz- szony sem tette volna meg azt, amit ő tett. — Én vagyok az egyetlen, szólt magában és megtörölte homlokát a zsebkendőjével. Én vagyok az egyetlen ! Visszaérkezett Párisba, megtörtén, kimerülve, megsemmisülve és amikor kicsiny palotájába lépett, elgondolta magában : Remélem, Pierre sohasem fogja elfelejteni, amit érette kiálottam. Ekkor hirtelen, mint a villám, úgy járta be egy gondolat, s elkomolyodott, — Az ostoba kérésem miatt a rendőrprefektus csak meg ne tagadja tőlem jövő esztendőre az útlevelet. Ezt — Dem, ezt igazán sohasem tudnám Pierrenek megbocsájtani 1 Kapható mindenhol! Árjegyzéket kívánatra küld a Bikszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes gyógyásvány- viz vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb gyógy- hatása felülmúlja a hasonló összetételű külföldi ásvány- vizeket. Kapható mindenhol!
