Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-23 / 4. szám

4 NAGYBÁNYA 1913. január 23. megadására vezették; harmadsorban végül fo­galma sincsen egy ily természetű elektromos üzem helyes műszaki vezetésének nehézségeiről, melyek pedig a telep jövedelmezőségét igen érzékenyen befolyásolhatják Ha czikkiró a fentiekkel tisztában volna, czikkéből mindenesetre hiányozna az a különö­sen kiemelt kitétel, hogy a Ganz-czég az üzem­bérleti idő alatt köteles a telep kibővítését, pusztán a város kívánságára bármily körül­mények között eszközölni, de elhagyta volna a »külön jutalom« és »dédelgetés« kifejezést is, sőt mi több, elmaradt volna annak a bizonyos, különben a politikai élczlapokból már nagyon is ismeretes »húsos fazék«-nak emlegetése is. Ezen állításainkat az alábbiak pontról- pontra igazolni fogják. Az üzembérleti szerződés 5 §. szerint üzem­bérlő csak a bérbe vett telep teljesítő képessé­gén belül köteles áramot szolgáltatni, s amint ez ki van merítve, minden jelentkező fogyasz­tót vissza utasíthat, miből következik, hogy az elektromos müvet még akkor sem köteles bő­víteni, ha az áramkereslet nagyobb, mint a te­lep teljesítő képessége. A 14. §. 4 pontja vi­szont a várost kötelezi arra, hogy a vállalkozó indokolt előterjesztésére a telepet legalább egy gép egységgel kibővíti, s annak építési költsé­geit 150,000 K erejéig viseli. Hát tényleg itt van a »szörnyű tévedés«, de a czikkiró dr. Ajtai Nagy Gábor részéről, mert nem csak, hogy a Ganz-czég nem kötelez­hető a telep bővítésére, de a város ezt csakis abban az ..esetben eszközölheti, illetőleg bizo­nyos határig eszközölni köteles is, ha erre vo­natkozólag üzembérlő czégtől előterjesztést kap, illetőleg ha a bővítés szükséges és czélszerü voltát az üzembérlő mutatja ki. Könnyen Imeggyőződhetik czikkiró arról is, hogy a bánya kincstárnak esze ágában sem volt a városi elektromos müvei áramszolgálta­tási szerződést kötni, mert amint már említet tűk, saját külön központi telep építését tervezte, még pedig ugyancsak üzembérleli alapon, sőt erre vonatkozólag meg volt már a magas mi­nisztérium előzetes jóváhagyása is. E telep építésére és üzembérletére az 1911. év folyamán pályázatot hirdetett, s ajánlattételre felhívta a Ganz-féle V. R. T.-t is. E felhívás folytán a Ganz-czégnek módjá­ban lett volna Felsőbányán uj elektromos te­lepet létesíteni, annak üzembérletét átvenni, sőt mi több, ezt nagybányai üzemvezetősége alá rendelni, mert hiszen e tekintetben az üzemvi­teli szerződés 10. §-ának utolsó bekezdése vállal­kozónak teljesen szabad kezet ád Ez ugyancsak redukálta volna ezen uj telep személyzeti költ­ségét s éppen ezért nagyban hozzájárult volna rentabilitásának biztosításához, eltekintve attól, hogy ezen kincstári központi telep építési költ­sége sokkal nagyobb lévén a városi telep kibő­vítéséhez szükséges tőkénél, már a megépítés maga is nagyobb vállalkozói hasznot biztosított volna a Ganz-czégnek, mint a városi telep bő­vítése. A czég adott is a kincstárnak ily értelmű ajánlatot, de alternatívában felhívta a kincstár figyelmét arra is, hogy célszerűbb, ha a köz­ponti telep építésére már engedélyezett tőkét más üzemi berendezésekre fordítja és a szük­séges elektromos energiát áramszolgáltatási szer­ződés alapján a városi elektromos műtől szerzi, melyet a város az üzembérlő előterjesztésére a szükséghez mérten ki fog bővíteni. Ezzel egyidejűleg a Ganz-czég megkezdette a várossal is e szerződés megkötésére és a te­lep kibővítésére vonatkozó tárgyalásokat, s ezek legelején merült fel az üzembiérleti szerződés felbonthatatlauságáuak meghosszabbítása is, de recompensatio alakjában azért, hogy a czég egy másik reménybeli üzletéről lemond s ez által oly nagy fogyasztót szerez a városi elektromos műnek, ki annak fejlődő képességét és jövedel­mezőségét hosszú időre biztosítja. Hogy a czég a további tárgyalások folyamán e szerződés meghosszabbításáért a közvilágítási dij tetemes leszállítását is felajánlotta, az csak annak a bi­zonyítéka, hogy üzembérlő a telep rentabilitását, ha az saját kezelésében marad — biztosítva ! látja. A város a czég előterjésztésére a bővítés- j hez való hozzájárulást megadta, a kincstár az áramszolgáltatási szerződést a Ganz-czéggel meg is kötötte s ezek alapján a városi elektromos mü tetemes kibővítése a közeli megvalósulás előtt áll, s ezen uj mü további fejlődése és jö­vedelmezősége a Ganz-czég kezelésében, az előbbi czikkben kifejtett okok alapján bizto­sítottnak is látszik. Kérdjük most már a tisztelt czikkirót, hol van itt az a »külön jutalom« és „dédelgetés“ ? Azt hisszük, czikkiró is be fogja látni, hogy ha a városi elektromos mü a jövőben jö­vedelmező vállalat lesz, az legnagyobbrészt a Ganz-féle V. R. T. érdeme, mert hiszen úgy a kincstárral, mint a várossal a tárgyalásokat ő indította meg s úgy az áramszolgáltatási, mint a telepbővitési szerződés előterveit s végleges lebonyolítását is tisztán e czég végezte. Módjában lett volna e czégnek az üzem­bérlet felbonthatatlanságának 15 évvel való meg­hosszabbításán kivül e szerződés létrehozásáért esetleg más recompensatiókal is kérni, s bizony nem állítjuk, hogy az elektromos mü fejlődése érdekében ezeket a város meg nem adta volna, hiszen e szerződés nélkül újból az 1910. évi viszonyok támadnának fel, melyeken javítani aligha lehetne. igaz ugyan, hogy ebben az esetben a te­lep nem lévén jövedelmező, a város azt a szer­ződés lejáriáig a czég üzembérleiében hagyta volna meg, de hát ez sovány vigasz és szomorú elégtétel egy oly alkalom elmulasztásáért, mely­ből kifolyólag a szomszéd városban egy virágzó, rentábilis telep épült. Hogy azután ez a vigasz és elégtétel meny­nyire csökkentette volna a polgárok pótadóját és 50 év alatt mennyivel járult volna a városi terhek apaszlásához, annak megítélését czikk- iróra bízzuk. A czég tehát előbb kérte üzembérleti szer­ződésének meghosszabbítását és csak azután lett meg az a bizonyos husosfazék s hogy meglett, az nem annyira a város, mini inkább az üzem- bérlő érdeme, miből azonban biztosan megál­lapítható az is, hogy az a bizonyos szerződés- meghosszabbilás nem jutalom és dédelgetés, hanem üzembérlő a telep érdekében kifejtett munkásságának méltán kiérdemelt, sőt előre kikötött gyümölcse, melynek azon nagy előnye van, hogy hasznot hozó a városra is, biztosit ván a majdnem ingyenes közvilágítást, mely ajtai Nagy Gábor szerint 9500 K-ra van taksálva! Ez a kijelentése újból azt bizonyítja, hogy az üzembérleti szerződést nem ismeri! Ennek 7. §. szerint ugyanis a város, amint haszonrésze­sedése az évi 500 koronát meghaladja, közvi­lágítási dij czimén az eddigi 9500 korona helyeit 10000 korona évi dijat tartozik üzembérlőnek fizetni. Ha ezt a minden körülmények között lefizetendő összeget üzembérlő 500 koronára szállítja le, az a városra nézve nem 9500 ko­ronára taksált ingyenes közvilágítást, hanem a 9500 korona kész kiadás megtakarítását jelenti, mely a még hátralevő 8, fel nem mondható, üzleti évben az interkaláris kamatok tekintetbe­vételével cca 90000 koronát tesz ki. A közvilágítással kapcsolatos dologi és sze­mélyi kiadások az üzembérleti szerződés 19. § értelmében szerepelni fognak továbbra is a telep üzleti könyvében épen úgy, mint ahogy eddig is szerepeltek, de ezek terhelnék az üze­met akkor is, ha az a város kezelésében volna s igy a czikk erre vonatkozó megjegyzése egy fillérrel sem csökkenti azon összeg nagy­ságát, melyről az üzemvezetőség a közvilágítási díjnak 500 koronára való leszállításával a város javára lemondott. Tendentiózus és alopnélküli az a megjegy­zés is, hogy a közvilágítás ezek után méltó lesz a »potya« jelzőhöz, egyszerűen azért, mert a szerződésnek a közvilágítást biztositó pontjai változatlanul maradván, mindig kényszer esz­közei lesznek a közvilágításnak szerződésileg biztosított álíapotban való fenntartásának. Hogy a városi telep üzemét nemcsak a Ganz-czég, hanem más vállalkozó is s igy a vá­ros is fentudja tartani, azt senki kétségbe nem vonja, csak az a kérdés, hogy ezen üzemvitel mellett megmarad-e továbbra is az üzem an­nak a bizonyos forrón óhajtott edénynek? Czikkiró elsősorban vegye figyelembe, hogy az uj telep bázisa nem a drága egységáron eladható világítási, — hanem csak olcsón érté­kesíthető erőátviteli áramszolgáltatás lesz. Ha Nagybánya város világítási áramfo­gyasztása egymagában biztosítani tudná a telep rentabilitását, Fábián főmérnök is azon volna, hogy a telep városi kezelésbe kerüljön, mert az ily alapra fektetett telep jövedelmezősége függetlenebb a technikai vezetéstől, egyrészt azért, mert a termelt áram eladási egységára nagy, másrészt a telep közepes igénybevétele és a termelt árammennyiség is aránylag kicsi, miért is a jövedelmezőségre nincsen nagy be­folyással az áramnak a fentartásból és üzem­anyagokból eredő termelési költsége. Nagybánya város fogyasztó közönsége azonban kicsi s mint az 1910. évi eredmények­ből láthattuk, korántsem elegendő egy elektro­mos üzem fenlartására, igy nem maradt más hátra, mint a telep fejlődését a motorikus áram­szolgáltatással biztosítani Itt azonban az előbbihez képest már vál­tozott viszonyokat találunk. Hogy a telep kihasználása, az áram olcsó termelése biztosittassék, elsősorban állandóan nagy tömegű áram termeléséről s a telep ver­senyképességének fenfartása érdekében olyan áron való eladásáról van szó, mely csak vala­mivel magasabb a termelési költségnél. A telep rentabilitása ezen esetben csak az áramtermelési költségeknek a lehető minimumra való leszorításával és a gépeknek a lehető-leg- jobb karban tartásával érhető el, mi pedig első­sorban az áramtermeléshez szükséges üzem­anyagok beszerzési árának, másodsorban a telep műszaki vezetésének a függvénye. Ha a telep a Ganz-czég kezelésében ma­radt, e czég óriási összeköttetései, üzleti tapasz­talatai, de különösen nagy anyagszükséglete, — mert hiszen a Nagybánya telepen kivül még k. b 30 üzemet tart fen —, mindig biztosítják azt, hogy a telep üzem anyagait sokkal olcsób­ban tudja beszerezni, mint az egyedül ál-ó vá­rosi telep, s másrészt mindig rendelkezik szak­képzett műszaki, kereskedelmi és gépházi sze­mélyzettel, mely a központi vezetőség ellenőrzé­sével kapcsolatosan garantálja a telep kifogás­talan műszaki és kereskedelmi vezetését is. De nemcsak ezen áll a vásár! Erőátvitelre bazirozott telep jövedelmező­ségének biztosítására nem elegendő a központi telep kifogástalan üzeme, hanem biztosítani kell fogyasztóinak zavartalan és folytonos üzemét is, mert ha a fogyasztó transformatorja, motora vagy más gépe elromlik, s a központi telep e bajon nem tud gyorsan segíteni, nagyon köny- nyen megtörténhetik, hogy e miatt hónapokra veszíti el egyik legfontosabb fogyasztó tárgyát. Jó példa erre a veresvizi bányamű erő­telepét ért tűzvész 1 Ez a bányamű erőtelepét teljesen tönkretette s daczára annak, rövid két hét alatt mégis fel volt az üzem nagy része vehető, mert a Ganz-czég uj transformatorok beállításával segített a bajon, tisztán azon ok­ból, hogy telepének nagy fogyasztóját minél előbb vissza nyerje. Ha ez az eset nem egy elektromos gyár telepével történik, ismerve a gyárak szállító ké­pességét, bizonnyal el telt volna 5—6 hónap, mig a telepre nézve oly fontos fogyasztó üzeme rendbe jött volna. Hogy ily nagy fogyasztónak 5—6 hónapra való elvesztése a telepre nézve mit jelent, azt talán nem kell bővebben fej­tegetnünk. — Ez az eset bármikor előfordulhat, s nagy megnyugvás magára a fogyasztóra nézve is már az a körülmény, ha a telepet oly kéz­ben tudja, mely nem csak az áramszolgálta­tást, hanem a fogyasztó gépi berendezésének zavartalan üzemmenetéi már a saját érdeké­ben is biztosítani tudja, minek pedig egyedüli megoldása az, ha a telep kezelését villamos gyárral rendelkező czég kezelésében hagyjuk. Hozhatnánk fel még sok más érvet a telep jelenlegi kezelésének czélszerüsége mellett s ezek utolsójaként csak rá kellene mutatnunk azon üzemekre, melyeket a város jelenleg maga kezel. Ez az egy is elég ahhoz, hogy féljünk attól, miszerint az a bizonyos húsos fazék, várost kezelésbe véve, rövid idő alatt összedrótozha- tatlan cseréppé válik. Végül megjegyezzük az igazság kedvéért azt a körülményt is, hogy búbián főmérnök maga is a városi kezelés mellett volt, s a köz­gyűlésen a meghosszabbítási javaslat ellen sza­vazott, sőt a határozatot maga meg akarta fel­lebbezni, de közelebbről és behatóan tanulmá­nyozván az ügyet, a Ganz czégnek nemcsak a te­lep fejlesztésében szerzett érdemeit látta meg, de meggyőződött arról is, hogy a házi kezelés korántsem nyújtja a telep további fejlődésére, az üzem biztonság és jövedelmezőségre nézve azt a garanliát, mint a Ganz czég üzemvitele, s éppen azért az üzembérleti szerződés feibontha«

Next

/
Thumbnails
Contents