Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-06-26 / 26. szám
1913. junius 26. N A G Y B A N YA 3 Ennek az ominózus ügynek az a historikuma, hogy a városi tanács négy Ízben kérte föl a képviselőtestület 3—3 tagját, hogy az idejében elkészített s közszemlére kitelt 1908. évi számadásokat vizsgálják felül, de a fölkért képviselők mind a négy Ízben a megbízatásról lemondottak Ekkor a képviselőtestület arra az álláspontra helyezkedve, hogy a Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen, a felülvizsgálatot teljesítő képviselőknek tiz korona napidijai szavazott meg, de — csodák-csodája, amikor az öt koronával díjazott takarékpénztári napibiztosi megbízásért is oly nagy a törtetés — a felülvizsgálatra még 10 korona napidij mellett sem jelentkezett senki. Az évek pedig teltek s a zárószámadások pedig vizsgálatlanul maradtak. Hogy az abnormis állapoton valamiképen segítve legyen, a város tanácsa a közgyűlés utasítására a bánya- és erdőkincstár szakembereit kérte föl a vizsgálatra. Az erdőkincstár erre nem vállalkozott, mig a bányaigazgatóság két szakembere a három, 1908, 1909 és 1910 évi számadási test felülvizsgálatáért 1440 korona honoráriumot kért, napi 3 órai munkát napi hat koronával díjazva. A tanács e nagyobb s újabb kiadásba a várost nem akarta belevinni, azért elfogadta most már az önként és díjtalanul jelentkező képviselők: Fábián Lajos, Virág Lajos és Bernáth Dezső ajánlatát, hogy ők a felülvizsgálatot teljesíteni fogják. A küldöttség az 1908 évi zárószámadást felülvizsgálta s jelentését beterjesztette, de Fábián Lajos más elfoglaltsága miatt a megbízatásról lemondott S most jő a java! A tegnapi közgyűlés a lemondást elfogadta, az önkéntesen s díjtalanul jelentkező Virág Lajos és Bernáth Dezső képviselőket a küldőitségi megbízatásból minden megkérdeztetésük nélkül elcsapfa s utasította a tanácsot, hogy a zárószámadásokat, az 1908 évit is, melyet pedig a Fábián, Virág és Bernáth képviselőkből álló küldöttség már revidiált, a bányaigazgatóság két szakemberével 1440 korona költséggel vizsgáltassa felül. Pedig ez az utasítás törvénytelen is, hiszen az 1886 évi XXII. t -czik 142 §-a világosan intézkedik arról, hogy a zárószámadások küldöttség tagjai állal vizsgáltassanak felül, a küldöttség tagjai pedig csak képviselők lehelnek De vájjon olyan közömbös-e az, hogy egy perczenttel több, vagy kevesebb pótadót fizetünk ? Hiszen az 1440 korona legalább is egy százalék pótadónak felel meg Nagyobb s önzetlenebb fölkarolását óhajtanok a közügyeknek, mert azt, amit egyik kép- j viselő tegnap hangoztatott, hogy a képviselők nem is képesek a számadások felülvizsgálatára, csak a szakemberek semmi körülmények között sem fogadhatjuk el indokul Óriási szegénységi bizonyítvány volna az egy képviselőtestületre nézve, melynek 126 tagja között negyedszáznál több a diplomás ember. Az ilyen föltevések ellen a vélemények kellő tiszteletével bár, de a képviselőtestület reputácziója érdekében is tiltakoznunk kell. Mert ha nem a mi álláspontunk volna a helyes, akkor az eddigi összes zárószámadásainkat, miket nem számvevőségi emberek, hanem képviselők vizsgáltak felül, a sutba dobhatnánk összes felsőbbhalósági jóváhagyásaikkal együtt. Az indítvány második pontja kifogásolta azt, hogy a csatornázási munkálatok ellenőrzésével megbízott mérnök e hó 15 ig húzta díjazását, jóllehet, hogy a munkálatok már az elmúlt év őszén befejezést nyertek Ez a dolog úgy áll, hogy még késő ősszel s kora tavasszal is voltak munkálatok, időközben pedig el kellett készíteni a felülvizsgálati munkálatokat az átadáshoz s a leszámoláshoz, mely teljes befejezést még most sem nyert. A közgyűlés tehát bevárja az elszámolást s akkor fogja felülbírálni, hogy volt-e tényleg munkája a mérnöknek vagy nem ? Mi tagadás benne, az itt lezajlott vitának nagyon is személyes izü éle volt. Az István szálló bérlete tárgyában a közgyűlés a választ rövidesen tudomásul vette, úgyszintén az azon kérdésre adott választ is, hogy a közgyám a városgazdái teendőket miért nem végzi ? Kisült, hogy mindkét ügyben a közgyűlés intézkedett, a tanács csak a közgyűlés utasításainak tett eleget. De ez azért nem zárta ki azt, hogy indítványt ne tegyenek a városgazdái állás visszaállítására nézve. Amikor a szervezeti szabályrendeletet tárgyaltuk, akkor az előadó javaslatával szemben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nincs szükség a városgazdái állásra. Mikor a régi városgazda nyugdíjba ment, akkor nem kelleti többé az állást betölteni, mert nem volt szükség rája; azután egy kicsit megint kellett, majd megint nem kellett, most pedig ismét kell. Kitakar, betakar stb. Végül az erdő lenként, hisz ott volt Bártfai, aki reggeltől estig komótsapkában sétálgatott a házban és a ház körül. Bojtos, török sapkában. A jó Isten tudná miért, az asszony} szív bizonyos korban jobban örül az e fajta sapkának, mint a sarkantyus csizmának. * De egyszer ... A mesemondók se tudják azt jobban kigondolni, mint ahogy az élet megcsinálja: szürke szakálu, kopottas, félénk, kéregetőforma ember ődöngött végig a veszprémi utczákon. Ment-ment mindaddig, amig oda nem talált, ahová akart, a Bártfai kényelmes házához. (Éppen ilyenkor nem tudott az az ember otthon lenni.) Benyitott és a tekintetes asszonyt kereste. Napsütéses őszi délelőtt volt. Az ember megállóit az udvar közepén és tétován nézett körűi. Ebben a perczben éles sikoltás hallatszott a ház felől. A ház asszonya halotthalvány arcza meredt rá az ámbi- tusról az udvaron álló emberre. Az némán visz- szanézett. — Kövi! — kiáltotta az asszony. A kéregető csendesen feljött az ámbitusra. — Tévedés, — mondta halkan, nyugodtan — én nem vagyok Kövi. Én csak egy régi-régi barátja vagyok annak az urnák. Valamikor nagyon jól ismertem. Régen . . . Az asszony eltakarta arczát a két kezével. — Lépjen be — mondta. A kéregető belépett a házba, de az ajtónál tovább nem ment. Ott megállóit görnyedten és kalapját forgatva igy beszélt: — Igaz, hogy Kövi György meghalt, de nem akkor, amikor hitték. Még azután sokáig élt, bujdosva, vergődve, egy nagy, nehéz átok alatt, a mely átok egy asszony alakjában kisérte, mint az árnyék. Egy korcsmái nő alakját vette magára az ördög, amely elvitte Kövi Györgyöt messzire, olyan messzire, a honnan már visszatérés sem volt. Zsivány is lett volna a fáma szerint, de ez nem nagyon igaz. — György! — zokogta az asszony és a férfi felé lépett. A kopott ember felemelte a karját. — Engedelmet, tévedés van ... Én csak jó barátja voltam. Kövi megvezeklett a bűneiért, már nem tartozik a világnak semmivel, a világ állami kezelésbe adásánál is kitűnt, hogy a tanács mindenben szigorúan a közgyűlés utasítása szerint járt el; csak az nem tűnt ki, hogy miért kellett ezt a rendkívüli közgyűlést összehívni, mikor bárki is öt perez alatt tájékozódhatott volna mindenről, ha a városházára fölfárad. HÍREK. Junius 25. Személyi liirek. Ferenczy Károly festőművész a nyári hónapokra városunkba érkezett. — Schmit Sándor bányaigazgató családjával városunkba érkezett. — Dr. Neubauer Ferencz ügyvéd családjával hosszabb tartózkodásra haza érkezett. Uj doktor. Gróf Kun Zsigmond az állam- tudományi doktorátust a kolozsvári egyetemen jó sikerrel letelte. Nő-gyógyszerész. Szintenisz Ilona, Szintenisz Raymond leánya a gyógyszerészeti vizsgálatot kitűnő sikerrel letevén, a gyógyszerészeti oklevelet megszerezte. Róth Ferencz kinevezóso. Mint már előre jeleztük, őfelsége a király dr. Róth Ferenczet, a szatmári kir. törvényszék elnökét a budapesti keresk. s vállóiörvényszék elnökévé nevezte ki. A kinevezés a hivatalos lap tegnapi számában jelent meg. Erdészeti áthelyezések. Terrag Gyula kir. erdőmérnököt a földmivelésügvi miniszter Apa- tinba helyezte át, Fischer Károly főmérnököt, a fernezelyi gondnokság vezetőjét pedig a nagybányai főerdőhivaíali pénztárnál a fizető főerdé szeli teendőkkel bízta meg. Közegészségügyi főfelügyelői kinevezés. A belügyminiszter a közegészségügy hathatósabb ellenőrzésére az egész országot nyolez kerületre osztotta. A debreczeni kerületbe, melyhez Nagybánya is tartozik, főfelügyelővé dr. Blum Ödönt nevezte ki. Bizonyára ez is valami. De nem annyira főfelügyelőkre van szükségünk, mint inkább kórházakra és körorvosokra, mert mit ér a főfelügyelői intézmény, ha nincs kire és mire főfelügyelni?! Díszes esküvő. Járdánházi és berenczei dr. Kováts Lajos földbirtokos tegnap, kedden tartotta esküvőjét járdánházi és berenczei Kováts Géza m. kir. főmérnök leányával: Adriennével. Az esküvő rendkívül fényes és díszes volt, minőt csak nagy ritkán láthatni vidéki városokban A polgári kötést délelőtt tizenegy órakor Makraij Mihály dr polgármester végezte, ki meleg szavakban kívánt szerencsét az uj párnak. A polgári kötésnél mint tanuk Cseh László és Do- mahidy Viktor szerepeltek. A polgári kötés u'án a fiatal pár édes atyjukkal, Kováts Gézával se neki. Némelyek azt is mondják, hogy későbben a tömlöczöt is megülte volna, de igazi nevét sohasem árulta el. Gyermekei és felesége volt valamikor . .. — Istenem, segíts! — jajgatott az asszony. — Most már mélyen odalenn fekszik a föld alatt, és ha van valami kívánsága, csak az lehet, hogy ittenmaradottjai boldogok legyenek. S ez, úgy látom teljesült. Majd meg mondom neki a másvilágon, a hol újra találkozunk. Sebesen megfordult és kisurrant az ajtón. * A Kövi-gyerekek ezután néha mesélgettek, hogy egy rongyos ember messziről kisérni szokta őket útjukban, midőn az iskolába mennek. De Bártfainé hiába lesett a rongyos emberre ... A fiuk se látták többé. Vagy talán a sok rongyos ember között, a kik a világot ellepik, nem ismerték fel többé az igazit? Ki tudná? Csak annyi bizonyos teljesen, hogy Kövi György halott volt. Krúdy Gyula. D1I/C7 \ TX F"' VÁvri'l 1 ~) FAF\ SZATMÁRMEGYÉBEN. BIKoZAU C_J Y Y FLJi\L)C_) Megnyílt május hó 15-én. Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegvíz-gyógyintézet, dr. Balling-féle inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 30% engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdőigazgatóság.
