Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-16 / 3. szám
1913 január 16. NAGYBÁNYA 3 nem szorítható azon a czimen, hogy az 1912. évben ezekkel az adókkal meg volt róva Viszont, ha valaki földet vagy házat vesz, az illető ingatlanra az 1912 évben kivetett adókat az 1913. évben foiylatóiagosan fizetni tartozik, ha- rf, -~imen az 1912 évben adó kivetve évtől kezdve az uj tőkekamat- , a nyilvános számadásra kőtele- . kereseti adója, az általános ke- I jövedelmi adó és a kőzadók kez< ló uj törvény hatálybaléptének jogi ál' vagyunk. így kell magunkat kifejezne' az 1910. évi III. törvény 5 szakasza f évi Lili. törvény 44. szakasza kiágy az 1909. évi VII—XI. törvények, ella módosításaival és kiegészítéseivel 13. január l-ével hatálybalépnek. Az gvetési törvény a most idézett törvé- a hatálybalépésre vonatkozó rendelke- 3dig nem érvénytelenítette, csupán föl- zta a pénzügyminisztert, hogy négy uj .adónak és az ezek sorsában osztozó atességi díjnak kivetését, tehát csakis a st, függőben tarthassa. Ezek szerint a függőbenlarthatás fakulta- jga csupán az adókivetés területére szorit- *; erre a területre van lokalizálva. Igaz, •jogy ez azután csaknem minden, mert hiszen az adó éietrehivásának első lépése az adó kivetése, a többi pedig csak ennek következménye. Az adó kivetésének fogalmi körébe értjük az adókivetés előkészítésének mindama részeit, amelyek az adózók közreműködésével kapcsolatosak, tehát a vallomásadást és az adatszolgáltatást is. Ez azonban korántsem zárja ki azt, hogy az adókivetés előkészítésére irányuló belső munkálatok ne végeztessenek. E tekintetben tehát a helyzet részben hasonlít az úgynevezett ex-lex-állapothoz, amelynek tartama alatt az adókivetés tilos ugyan, de azért a belső előkészítő munkálatok folytathatók. Ily belső elkészítő hivatalos munkálatok lehetnének — nézetem szerint — már most, amikor még nem dőlt el, hogy az uj vagy a régi irányban haladjunk-e, a következők: a vasúti és gőzhajózás állomásokon a szállított árukról való adatgyűjtés; a pénzügyigazgalóságok megkeresései a kereskedelmi és iparkamarákhoz, a közjegyzői kamarákhoz, az ipartestületekhez, a bíróságokhoz, a bányakapitányságokhoz és más közhivatalokhoz adatgyűjtés czéljából; az általános kereseti adóról szóló törvény 12 szakasza értelmében beérkezett és beszerzett adatok rendezése és az ezek kiegészítése iránt esetleg szükséges levelezések elintézése; a tőke-kamat- és járádékadóhoz az 1913. Magdolna szive. — Megállt egy kirakat előtt és úgy lesett a gyermekkocsira. A tót pesztonka megállt a kapu előtt, felnézett az első emeletre, és nyájasan intett fölfelé. Odafenn kinyílt egy ablak és egy férfihang hallatszott le a magasból: — Bubi! A férfit Dem látta, de a hangját rögtön megismerte. Hiszen ez a hang csendült meg mindig a fülében, ha egyedül volt és emlékeibe merült. Erre a hangra riadt fel néha álmából és olyankor nem tudott többé elaludni, hanem dermedt testtel, vergődő szívvel virrasztott. Ez a hang duruzsolta valamikor a fülébe az első szerelem pásztorsipjának együgyü dalát, ez a hang esküdte neki lázasan az örök hűség fugáját, ugyanez a hang mondta ki a szakítás rideg, világos sztakkátóit: »Magdolna, maga nem akarhatja, hogy boldogtalan legyek maga miatt; Nekünk el kell válnunk, váljunk el békességgel.! Magdolna újra hallotta ezeket az éles, kíméletlen szavakat, a melyeket többé megmásítani nem lehetett. És annál különösebb volt, hogy ugyanez a hang, apai lágysággal, szívből a szívhez tud szólni: »Bubi! . . .< A kapuban egyszerre megjelent egy fiatal pár. Magdolna gyorsan még jobban az arcza köré csavarta szegényes boáját, hogy fel ne ismerjék. Most látta először azt az asszonyt, aki mindeu boldogtalanságának forrása volt. Nem az asz- szonyt, a diadalmas anyát irigyelte benne. Jól szemügyre vette a fiatal asszonyt. — Nem is olyan csúnya, mint gondoltam volna ... És mennyire szereti a férjét. .. Még a évre is fönnálló adatok elbírálása és a törzs- J ivekbe való folytatólagos bejegyzése; a hadmentességi dij alá eső egyének nyíl- ! vántartása ; az összeíró, az adókivelő és az adófelszó- lamlási bizottságok megalakítása. Ellenben a hivatalos nyomtatványok (val- lomási ivek, személybejelentő ivek, illetménj'- jegyzékek stb.) szétosztását egyelőre függőben kell tartani. Természetes, hogy a föld- és házadó kivetése, mint amely két adónem kivetésére a függőbentartás nem vonatkozik, a maga rendes utján teljesítendő. A földadót azonban az 1913. évre már nem az eddigi 25‘5 hanem 20 százalékos adókulcs szerint kell kivetni, mert a földadó leszállított kulcsa az 1909. évi V. törvény 30. szakaszának rendelkezése szerint 1913. jan. 1-éiől kezdve feltétlenül életbelépett. A föld- és házadó után azonban már az általános jövedelmi pótadót kivetni egyelőre nem szabad, amig a jövedelmi adó kivetésének időpontja el nem dől Nem lehet kivetni az országos betegápolási pótadót sem, mert még bizonytalan, hogy ez a pótadó az alapjául szolgáló adóknak 5, avagy 10 százaléka lesz-e. A hadmentességi dij kivetési alapjai, továbbá a családfői és családtagi minőség, nemkülönben az adómentes létminimum esetén megállapítandó díjtétel a jövedelmi adóról szóló törvényben lévén szabályozva, a hadmentességi dij egyelőre szintén nem vethető ki mindaddig, amig el nem dől, hogy a többi adónemek kivetése az uj, avagy a régi törvények alapján történik-e. Különösen ki kell emelnünk, hogy a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. törvény — az 1912 évi Lili törvényben foglalt módosításokkal együtt — 1913. január 1-én valósáqqal életbelépett. Ebből az is következik, hogy a községi adófőkönyveket már az uj nyomtatványokból kell összeállítani. Ha pedig az adóhivetés a régi alapon történnék, az uj adófőkönyvek egyes hasábjainak fölirásait majd egyszerűen ki kell igazítani. A bizonytalan helyzetnek, hogy vájjon az 1913. évre az adókivetés az uj, avagy a régi egyenesadó-törvények alapján történjék-e, legkésőbb julius l éig el kell dőlni. S nem is lehet kétséges, hogy a pénzügyminiszter ennél az időpontnál jóval előbb, mihelyt csak lehetséges, a gazdasági helyzet komoly mérlegelése után, az adókivetés megindítását egyik vagy másik irányban, de mindenképp csak a közérdeknek leginkább megfelelő módon el fogja rendelni, hogy ezzel eloszlassa azt a bizonytalanságot, amely ebben az átmeneti állapotban úgy az adózó közönséget, mint a pénzügyi hatóságokat és hivatalokat fogva tartja. kapu alatt is csókolódzik vele! . . . Látszik, hogy imádja ezt az embert.. . Milyen nehezen búcsúzik tőle! . . . Egyszerű, jólelkü asszony, akit az az esküszegő előbb-utóbb meg fog csalni valaki mással . . . A férj elbúcsúzott nejétől, aztán a kis baba fölé hajolt és megcsókolta apró kacsóját, a melyben a lóherés arauyláncz volt. Magdolna titokban felzokogott. A férfi gyors lépésekkel ment tovább, sietett, de még útközben is visssa-visszafordult a gyermekkocsi felé. Mikor eltűnt a szemhatárról, Magdolna lebocsátotta a boáját. Most már nem volt ott senki, aki felismerje. Óvatosan, mint a macska, lopódzott a gyermekkocsi után. Magában azt gondolta : — Milyen lehet a gyermekük? . . . Van-e bosszuállás? . . . Vájjon miféle csúf kis majmot takar a fényűző baldachin. Ez volt a csúnya, de utolsó reménysége. Előre sietett, aztán szembe fordult a gyermek- kocsival, hogy a függönye alá láthasson, ügy közeledett feléje mint az irigység, a rosszakarat, a rontás. A függöny alól pufók kis arczocska fitosodon elő. Olyan finom volt, mint valami tejbe hullott rózsaszirom. Nagy, sötét, méla szem árnyéka borult a gyöngéd kis arczocskára. — Gyönyörű gyermek — tört ki önkénytelenül Magdolnából az őszinteség. Nem tudott hazudni még magamagának sem. És egy pillanatra úgy érezte, hogy nincs igaza, és hogy ehhez a hármas boldogsághoz Mert a döntést sürgeti úgy az adózóknak, mint az államkincstárnak együttes érdeke. Hiszen minél későbbre tolódik ki az adókivetés, annál inkább vészit értékéből és annál jobban terheli meg a pénzügyi közigazgatást és esetleg beleütközik a következő évi adókivetés előkészítésének munkájába. Ha az adókivetést a függőben tartott adónemekre vonatkozólag a régi adótörvények alapján kell elrendelni, akkor a következő helyzet áll elő: Az 1912 évre már megállapított III. osztályú kereseti adó érvényben marad az 1913 évre is, éppen úgy, mintha az 1913. év az eddigi három évi kivetési időszakok egyik utolsó éve volna. De azért az adókivelő bizottságoknak mégis lesz végezni valójuk. Mert az újonnan keletkezett III. osztályú kereseti adó alá eső, illetve bármi okból még meg nem adóztatott ilyen adótárgyakat meg kell adóztatni, valamint a bányaadót, nemkülönben a nyilvánosan számadó vállalatok adóját ki kell vetni. Mindennek végzésére nem az uj jövedelmi adótörvény alap ján alakuló, hanem azok az adókivelő, illetőleg adófelszámolási bizottságok lesznek illetékesek, amelyek az 1883. évi XLIV. törvény alapján már megalakultak. Ebben az esetben még egy évi élethosz- szabbitást nyer az I, II és ÍV. osztályú kereseti adó is; nemkülönben a hadmentességi dij is régi vonatkozásaiban. Természetes, hogy abban az esetben, ha ezek a régi adónemek még egy évre fölélednek és kivetésük szükségessé válik, ez az adókivetés nem ejthető meg másként, mint csak a közadók kivetéséről szóló 1883: XLIV. törvény és az ezt módosító törvények alapján s igy a régi adó- kezelési törvényből is feléled még az adókivetési és az ezzel kapcsolatos felebbezési eljárás. Ilyen irányú határozott kijelentést tett a képviselőházban az appropriációs törvényjavaslat tárgyalása alkalmával Teleszky János pénzügyminiszter, amely kijelentés a jogforrás természetével bir. Hatályba léptek 1913. január l-étől kezdve a közadók kezeléséről szóló uj törvénynek: a köny velésre és nyilvántartásra, továbbá az esedékességre, befizetésre és fizetési halasztásra, nemkülönben az elemi csapások esetén adandó adóelengedésekre, a végrehajtási eljárásra, a köztartozások telekkönyvi biztosítására, az egyetemleges fizetési kötelezettségre, az elévülésre, a behajthatatlan köztartozások törlésére, a határozatok kézbesítésére, a rendbírságokra és végül az adótörvények ellen való kihágások büntetésére vonatkozó összes rendelkezései. így tehát nyomban alkalmazást nyer a királyi adóhiva tuloknak végrehajtási jogköre. A kincstár felperessége alatt megindított ingatlan-végrehajtásoknak lebonyolítása már többé semmi köze. Az asszony kedves, szép, jó. A gyermek gyönyörű, egészséges, maga az élet. A férj boldog. Mi keresnivalója van még neki itt? — Mari, vigyázzon, — szólt a fiatal asszony a tót cselédhez — átmegyünk az utcza másik felére. Egy bérkocsi robogott el előttük, ezt megvárták, hogy szabad legyen előttük az ut. De alig tettek néhány lépést eiőre, megint meg kellett állniok, mert egy újabb kocsi fenyegette őket. És mint a hogy a veszedelem váratlanul és egyszerre tornyosodik föl, egy második és harmadik fogat őrült irammal vágtatott egymással szembe. A fiatal asszony sikoltozott: — Mari, Mari! A cse'éd elvesztette a fejét. Félreugrott a gyermektől, hogy a kocsik őt magát ne gázolják el. A fiatal anya felvisitott és a rémülettől nyitva maradt a szája, fennakadt a szeme, csak a karját nyújtotta dermedten a veszedelem felé ... — Hó! — Héopp 1 — ordította torkaszakadtából a két kocsis. Magdolnára rivaltak, aki belevetette magát a lovak közé, ráütött az egyik mén orrára és a legválságosabb pillanatban félrerántotta a gyermekkocsit az utcza ... az élet szegélyére. A keze vérzett, maga sem tudta, hol horzsolta föl. És megragadták a kezét, megszorították és igy szóltak hozzá: — Köszönöm. A szó oly édesen hangzott, a hogy csak anyák tudják mondani. Szini Gyu]a
