Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-17 / 16. szám
1913 április 17. NAGYBÁNYA 3 ügyét és kezeli az vizsgálta fölül. — Buday Gyula debreczeni m. kir. csendőrőrnagy a csendőrség szemléje végett pár napot városunkban töli ött. egészségügyi intézet, valamint az egylet tábori kórház szükségleteinek megfelel. A hachzinhely mögött felállít az egylet: 8 tartalékkórházat 2000 sebesült és beteg harczos felvételére, 50 beteg nyugvó állomást 5092 sebesült és beteg katona számára, 500 kisegítő kórházat 345 könnyebben sebesült tiszt 14576 főnyi legénységi állományú sebesült és beteg elhelyezéséhez, 4 üdülőházat 438 lábbadozó és 812 üdülő helyet 589 reconvalescens tiszt és 30326 legénységi állományú lábbadozó részére. Háború esetén tehát a magyar vörös kereszt egylet gondoskodása kiterjed 984 tisztre és 52582 katonára, összesen tehát 53566 sebesült vagy beteg harczosra. Felállít és fentart továbbá az egylet: Budapesten egy tudósitó irodái, mely a beteg vagy sebesült katonák tartózkodási helyéről, betegségük vagy megsebesülésük minőségéről, illetőleg halálukról vagy eltűnésükről a hozzátarlozók- nak és általában a tudakozó közönségnek megbízható értesülést nyújt díjtalanul és pedig vagy szóbelileg, vagy levélben, sőt távirat utján is. Anyagilag támogatja azért a Vörös-Kereszt a sebesült és beteg katonákat s úgy ezek, valamint az elesettek hátramaradt családjait. Végre közvetítik is a katonák részére a nagy közönség és a külföld által küldött adományokat. Ez a háború esetén való tevékenység, a mint láthatjuk elég sokoldalú, nem kevésbé bokrosak a Vörös-Kereszt teendői a békében is. Szervezi a hadelőkészültséget, ajánlatokat gyűjt úgy egyeseknél, mint községeknél tartalék és kisegítő kórházak, üdülő helyek, beteg nyugvó állomások felállítására, sebesültek és betegek, valamint üdülők díjtalan vagy átalány összeg mellett való gyógykezelésére, ápolására és eltartására; sebkötő csomagokat is oszt ki a hazánkban ujonczozolt csapatok között. Fentarija a hivatásos ápolónők kiképzésére a budapesti Erzsébet kórházat és a kolozsvári Erzsébet Mária kórházat s a budapesti és mis- kolczi ápolónői tanfolyamokat. Utóbbiakban a felvett tanulókat teljesen díjtalanul látják el és képezik ki. Nagy áldozatok árán tartja fenn a közönség érdekében a budapesti ápolónői intézetet, melynek hivatásos ápulónői a betegek saját otthonában végzik az ápolást, a középosztály által is könnyen fizethető igen mérsékelt dij mellett. Szervezi az egész ország területén a helyi sebesült szállítást és az önkéntes ápolónők tanfolyamát. Fenntartja az üdülésre szoruló szegények részére az üdülő házat, melyben diitalanul ápolják az üdülőket s rendelkezésre bocsátja az egyetemi klinikának, az állami törvényhatósági, valamint magán kórházaknak a teljesen kiképzett ápolónőket. Szervezi és feníartja kisebb községekben a mentés ápolónők nyugdíjalapját. Anyagilag segélyezi a vagyontalan betegeket és a rokkantak családjait. Rendkívüli szerencsétlenségek, úgymint: árvíz, tűzvész, ínség, járvány esetében segitsé get nyújt és általában minden emberbaráii irányban közhasznú tevékenységet fejt ki. A Magyar Vöröskereszt Egylet fennállása óta, tehát 32 év alatt, közel négy millió koronát költött jótékony czélokra. Ezt az óriás összeget fillérenként gyűjtötte azokból a hetenként alig négy fillérnyi tagdíjakból, amelyekkel az érző szivek, a véreikért aggódó apák és anyák a vöröskereszt nemes feladatainak áldoztak. És ezzel a rengeteg összeggel mégis mily keveset végeztünk, mennyi a tennivaló! Gondoljunk csak a háborúra, amelyben a Vöröskereszt az állami gondozást kiegészítve, a vérző hősöknek a katonai gondozáson túlmenő segítséget nyújt. Gyógykezeli, ápolja a sebesülteket és betegeket, feníartja az összeköttetést a harezba szálltak s az aggódó szülők, családtagok s szerető rokonok között. Mindezeknek az emberbaráti kötelességeknek megfelel a Vöröskereszt azokból a fillérekből, melyeket felajánlanak részére az érző szivek. S mily kevés ezeknek a számai A német Vöröskereszt egylet tagjai közel egy milliót tesznek ki, a legifjabb Vöröskereszt egylet: a japáui másfél miliió tagot mond magáénak, a 33 év óta fennálló magyar Vörös- kereszt egylet csak 38 000 taggal bir ma is! Csak ennyi érző szív volna Magyarországon, csak ennyi érző szív gondolna már békében is a háború borzalmaira, melyek osztályosává lesz majdnem minden családnak legalább is egy tagja? És ezek fölött — az élet legnehezebb óráiban őrködni, szülői hivatást gyakorolni, testet, lelket ápolni a Vöröskereszt feladata. Nehéz lenne hetenként négy fillért e nemes czélra áldozni, a Vöröskereszt oltárára? Mert a magyar Vöröskereszt nem kér többet tagjaitól, mint hetenként alig négy fillért; vagyis az egész évre csak két koronát. Tag pedig mindenki lehet. Ezekből a fillérekből akarja összegyűjteni azokat a milliókat, amelyekkel békében a nyomort, háború esetén pedig a vérző, szegény katonák nehéz sorsát enyhíteni kell. HÍREK. Április 16. Személyi liir. Unger István, a szatmári Osztrák- Magyar Bank főnöke pár napig városunkban időzött, mely idő alatt a nagybányai pénzintézetek ügymenetét Nyugalomba vonulás. Az igazságügyi miniszter Géresy János nagybányai telekkőnyv- vezetőt saját kérelmére nyugdíjazta. Uj ügyvéd. Dr. Schück Ármin, városunk szülötte, a napokban Marosvásárhelyen az ügyvédi vizsgálatot kitűnő sikerrel letette. Dr. Schück városunkban nyitja meg ügyvédi irodáját. Áthelyezett telekkönyvvezető. Az igazságügyi miniszter Szupkay Gyula szinérváraljai telekkönyvvezetőt hasonminőségben a nagybányai járásbírósághoz helyezte át. Kinevezés A pénzügyminiszter Mező Károly nagykárolyi számvevőségi számtanácsost, kit városunkban is széles körben ismernek, a segesvári pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökévé nevezte ki. Eljegyzés. Dr. Erdős Vilmos ügyvéd eljegyezte farkas Erzsikét Nagybányán. — Mező Károly pénzügyi számtanácsos, a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnöke eljegyezte Rácz Mátyás nyug. já- rásbiró özvegyének leányát: Ilonát. Főigazgatói látogatás. Kirchner Béla felsőkereskedelmi iskolai főigazgató, mint a vallás és közoktatásügyi minisztérium kiküldötte a napokban városunkban időzött, hogy meglátogassa a nagybányai női kereskedelmi tanfolyamot. A főigazgató az iskola látogatás után a tapasztaltak fölött a tantestületnek legteljesebb elismerését fejezte ki. Nagybányai művészek Nagyváradon. Bálint József, a nagybányai ifjabb művészgeneraczió taleníumos tagja és Boromisza Tibor festőművész nagysikerű képkiállitást rendeztek Nagyváradon Pozsonyi Jenővel társulva. A tiszta, modern, művészi képek már a vernissage-on nagy tetszést arattak és a vásárlás is megindult. Pozsonyi Jenő is sok kvalitást eláruló festő, aki azonban annyira ingadozik a festő poezis és a reális piktura között, hogy sok energiára lesz szüksége, mig a helyes utat megtalálja. A megnyitáson ott volt a főispán is s igen nagy előkelő közönség és nagy tetszéssel nyilatkoztak a modern nagybányai képekről. Katonaság Nagybányán. A szatmári cs. és kir. közös gyalogezred egy-egy százada a tavasz- szal ismét városunkban fogja tartani gyakorla- latait. A katonák a bodonkuti-téren sátrakban fognak lakni s a századok egymást fogják fölváltani Az első század május hó 5-én érkezik városunkba. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye f. hó 14. és 15. napjain tartotta Luoie: Negyed órányira . . . Az orvos (elcsüggedve): Akkor nincs már czélja, meri hiszen késön érkeznék. Remélem, már útban van. A szobában mély csönd uralkodik. Lucie, szeméhez tartva zsebkendőjét, kimegy. Elmúlik tiz perc. Egész örökkévalóság! Végre megszóal a csengettyű, melynek hangjára mindnyájan ösz- szerezzennek. Luciet, mikor megint bejön, nyomon követi a polgármester, titkárjával, meg egy szolgával, ki az anyakönyvet viszi utána. A polgármester egy szempillantással áttekinti az egész helyzetet, érzi, hogy sietnie kell. Jó napot hölgyeim és uraim. Köszönöm, az asztal épen jó helyen áll. A beteg (átszellemülten): Óh, '.polgármester ur, mint aggódtam, hogy későn érkezik! Menynyire féltem, hogy elköltözöm, mielőtt rendbe hozhattam volna mindent, anélkül, hogy nevemet adhattam volna gyermekeimnek, a kedves kis leányaimnak s neki ... (gyöngéden megszorítja azt a kezet, mely még mindig a kezében pihen), az életem jóságos társának. De gondo’ja meg, ha meghaltam volna a nélkül .. . A polgármester (szelíden): De hiszen egészen jól van, jó a színe is. A beteg: Igen, igen, a doktor is épp most mondotta, hogy még nem járom végemet. Ugy-e doktor ur? De azért ne várjunk tovább. .. Nagyon is félek. Gondolja meg, ha magukra hagynám szegényen, névtelenül, hajléktalanul. S mindezt csak azért, mert gyáva voltam, féltem a világtól, a családomtól, csupa kisszerű tekintetből. Nem, nem . . . Házasságot akarok kötni, haladéktalanul . . . Hangja gyöngül. Nehezen szedve a lélegzetei, viszaroskad párnájára, ajkán mosoly játszadozik. Az orvos (nyugtalanul s halkan a polgármesterhez): Siessen polgármester ur. A polgármester (a tanukhoz) : Kezdődik a házasságkötés. (Sietve felolvassa a törvényszakaszokat, aztan kérdezi): Juliette Mariette Colombet, akar-e házasságot kötni Paul Edouard Dorthiervel ? A nő (könnyekre fakadva): Akarok, polgármester úri A polgármester: Paul Edvard Dorthier akar-e házasságra lépni Juliette Marie Colombet kisasszonynyal ? Borzasztó csend következik, mely nagy suly- lyal nehezedik a szivekre; egy hang sem hallatszik. A beteg arczán még mindig ott játszadozik a mosoly, de a szeme zárva, ajka nem szólal meg. A titkár (halkan): Az ember szinte azt hinné, polgármester ur, hogy már meghalt! Az asszony (reá borul): Paul 1 A leánya: Papa, édes papa 1 A polgármester (tekintélyt tartó mozdulattal visszatartja őket s kissé megindult, de szilárd hangon igy szól): Kérem 1 (Rövid habozás után, sápadtan izgatottságában, de lelki nagysággal I telve, az esküvő tanúihoz fordul): Bár igen Kapható mindenhol! A BIKSZÁD1 •- természetes ásványvíz gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan. L A legutóbbi termésű saKapható mindenhol! wváfatrfkiud a Bikszádi gyógyfürdő igazgatóság vanyuuj borral vegyítve 1. kitűnő italt szolgáltat.
