Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-22 / 34. szám

2 NAGYBÁNYA 1912. augusztus 22. versenye és tánczmulatsága az István-szálló színháztermében. Augusztus 27-én, kedden délelőtt 9 órakor kirándulás Alsófernezelyre a kincstári fém- kohóműés akénsavgyár megtekintésére; onnan Felsőbányára a kincstári művek megtekintésére. Déli 12 órakor ebéd, adja Felsőbánya város. Este 8 V, órakor búcsuösszejövetel a Kaszinóban. Augusztus 28 án, szerdán, elutatazás, eset­leg kirándulás Kissármásra, Kapnikbányára és Máramarosszigetre a sóbányák és petroleum- források megtekintésére. A bányászati kiállítás. A Széchenyi-liget millennáris útja egészen kivetkőzött megszokott képéből. A hatalmas sugárút mindkét oldalán díszes, fenyőgalyakkal díszített paviUonok húzódnak el, a bányászati kiállítás s a kiállításon megjelenő nagy gyárak s ipartelepek pavillonjai. A kiállítás oly impozánsnak ígérkezik, minő csak nagy, országos kiállítások alkalmá­val láthatók s felöleli mindazt, ami csak a bá­nyászattal a legkisebb összefüggésben is áll Hetek nehéz, buzgó munkája hozta létre e kiállítást s csak a legteljesebb elismeréssel adózhatunk György Gusztáv főmérnöknek, ősz- tálytitkárnak s munkatársainak: Fizély Sándor főmérnöknek, Fischer Károly kohómérnöknek, K Pauer Viktor és Pethe Lajos bányamérnökök­nek s SzJcicsák Ödön Ganz-gyári mérnöknek, kik mint a kiállítás rendezői a legjobb tudásuk­kal fáradoztak azon, hogy a kiállítás méltó legyen a nagybányai bányászat nagy híréhez A kiállításon mind külön pavillonokban, a következő kiállítók jelennek meg: 1. Flothman budapesti és bécsi gépgyár. 2. Gróf Csáky aczélgyár. 3. A Ganz-gyár. 4. A nagybányai kir. bányaigazgatóság. 5. Kachelman-czég. 6. Vértes és Kramer-czég. 7. Harácsek Vilmos utódai. 8. A nagybányai ipartestület. 9. Prakfalvy vas és acélgyár. 10. Schlick és Nicholson gép, waggon és hajógyár. 11. Ligeti és Bíró műszaki nagykereskedése. 12. Fernezelyi kénsavgyár. 13. Pokol Elek bányászata. 14. A tó partján Worthington szivattyú gyára. 15. A ligeti őrlakkal szemben Krémer József aradi pezsgőgyáros pavilonja, aki a nőegyesület javára egy bizonyos mennyiségű pezsgőt engedett át, hogy azt poharanként. 20 fillérért árusíthassák. 16 A zenepavilon mellett a »Lunaviz« ma­gas tornyu építménye. 17. Siemens és Schuckert-czég. A kiállítás megtekintése ingyenes. A nőegylet hangversenye. A nőegylet augusztus 26-iki hangversenyé­nek műsora a következő: 1. Prológ. Irta Révai Károly, előadja Stella Aranka. Az élő képekben: Miskolcy Erzsiké, Ábrahám Janka, Lakatos Magdus, Dobró Anna, Gedeon Adél, Thierry Teréz, Szabó Irénke szerepelnek. 2 Wagner Richárd: A bolygó hollandi II felv. 1. és 4. jelenete. Előadják: Szabó Sán- dorné és Jancsovics Margit. 3- Grieg F moll hegedű szózata. Előadja : Dr. Damokos Andor, dr. Papp Viktorné zon- gorakisérete mellett. 4. Dalok Előadja: Weisz Piriké. 5. Virágjáték. Személyek: Pillangó: Almer Mária Vén tudós: Prohászka Sári. Rózsa: Jancsovics Jolán. Pipacs: Knizs Karola. Hóvirág: Pityik Irénke., Almavirág: Jancsovics Margit, j Hársfavirág: Abrahám Janka. Ezenkívül tán- | czosnők, tánczosok, énekkar, pillangók és ze- j nekar. A zongora kíséretet adják: Glanser Mai- | vin és Huszár Andorné. A tánczokat Gutt- mann Lajos fővárosi tánczmester tanította be. 6. Liszt: Rigoletto-paraphraise. Előadja: Dr. Lakatos Mihályné. 7. Wagner Richárd Lohengrin nászindu- ! lója. Előadja: a zenekar. Augusztus hó 27-én a hangversenyt meg­ismétlik azzal a különbséggel, hogy a 3 és 6 pont alatti műsorban változás áll be; ugyanis j e két pontot Faragó Ibolyka, a szatmári kis ; művésznő fogja betölteni zongorajátékával. Helyárak: a 8, 9, 10, 11 és 12 számú ' páholyok 30 korona; a 4, 5, 6, 7, 13, 14, 15 j I és 16 számú páholyok 20 korona: az 1, 2, 3, j 17, 18 és 19 számuak 15 korona. Földszinten: | I-V. sorig 4 K, VI-X. sorig 3.K, XI-XIII. j sorig 2 korona: ifjúsági jegy 1 korona- Kez­dete pont fél 9 órakor. Az egyes hangverseny­számok alatt az összes ajtók zárva lesznek. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyv- kereskedésében. Az idei terméseredmény. Augusztus 21. A legutóbbi földmivelésügyi miniszteri jelentés szerint 47 millió métermázsára tehető az idei búzatermés, 14 millió métermázsára a rozstermés s 14 és fél millióra az árpalermés. A kilátások tehát kecsegtetők a gazdának, ha csak az utolsó pillanatban elemi csapások nem érik, nagyszerű esztendeje lesz Annál is inkább, mert az idén mindene lesz. Tavaly a kenyérmagokban, búzában, rozsban rikordter- més^ volt ugyan, de fájdalom, akkora volt a takarmány hiány, hogy amit a gazda búzán és : rozson keresett, azt rá kellett költenie arra, hogy lakarmánvt vásároljon. Az idén azonban hála Istennek kedvezőbb volt az időjárás s a répa, burgonya és főleg a tengeri oly jól áll, hogy ha nem teszi a reményeket tönkre egy beálló szárazság, a gazda meg lehet elégedve az ég és a föld ajándékával. Igaz, hogy csak az országos átlag ilyen kedvező s hogy vannak helyek, ahol az aratás bizony nagy csalódást okoz. De ezt nem a ma­gyar föld hálátlanságának kell betudni, hanem maguknak a gazdáknak és majdnem kivétel nélkül a helytelen gazdálkodásnak. A magyar gazdának valóságos babonája az, hogy ahol csak lehet, búzát termel, az okszerű vetésforgóhoz hozzá szokni nem tud s ez az oka annak, hogy a legáldottabb, a legdusabb talajon, a bánság egy részében, a Bácska egyes helyein torsgomba lépett fel, ami egyenesen a föld kizsarolt voltá­nak bizonyítéka. Ez megbélyegző reánk, mert körülbelül mi vagyunk ma már Európábau az egyetlen agrárország, amelyben még mindig az okszerű, intenzív gazdálkodás szükségét kell hangoztatni, mig a külföld a maga sokkal silá nyabb talaján éppen az okszerű gazdálkodás folytán, sokkal fényesebb eredményeket tud elérni. Olyan eredményeket, amelyek a mi ter­més eredményünk átlagához aránvitva, valóságos mesébe illőnek tűnik fel. A terméseredmény, mint a hivatalos jelen­tésből kitűnik, az idén igen jó lesz, de azért a magyar gazdának mégis nehezebb lesz a hely­zete az idén, mint volt tavaly. Mert Ausztriában, az egyedüli piaczunkon, ahol gabonánkat érté­kesíthetjük, tavaly is s az előző években is meglehetősen gyenge termés volt s a magyar gazda a gabonavámok védelme alatt az árakat egész az importparitásig emelhette. Az idén azonban a helyzet ránk nézve annyiban kedve­zőtlenebb, hogy az osztrák földmivelésügyi mi­niszter tegnapi jelentése szerint Ausztriának az idén remek termése lesz. így, ha igaz is, hogy az osztrákok néhány héttel utóbb aratnak, mint mi, ez a néhány hét nem lesz elegendő arra, hogy a magyar gazda a termése egy részén, mint előző években, jó áron túl adjon A helyzetet rosszabbitja még az a körül­mény is, hogy a múlt évi termésből még nagy készletek vannak s hogy a tavalyi gabona oly jó volt, akkora sikértartalmú aminő csak egy­szer terem egy emberöltőben. A malmok tehát szívesebben veszik a tavalyi gabonát, mer* an­nak minőségét ismerik, mig az idei termésről előre látható, hogy minőségre nem lesz olyan, mint a tavalyi A földmivelésügyi miniszter jun. 15-én kiadott jelentése megemlítette, hogy na­gyon sok a dűlt gabona. Ez a termés mennyi­ségét és minőségét is kedvezőtlenül befolyásolja. Már ebből a körülményből is arra keli követ­keztetnünk, hogy a malmok a tulajdonképeni vevők, elsősorban a múlt évi készleteket fogják keresni s csakis ennek fogytával fognak az uj a szalonban egy hölgy várakozik reá, már egy óra óta van itt. Guillaume felismerte feleségének hü barátnőjét Henriette Dacire asszonyt, akire Jaqueline Raphael szerelmes leveleit hagyomá­nyozta. Guillaume feleségének halála óta nem látta Henriettet, mivel az asszony barátnőjének halálát követő napon elutazott Párisből. Néhány szót váltottak egymással. Henriét e elmondta, hogy most érkezett vissza délvidékről, miután végre elválasztották őt az urától. A tör­vényeshatáridő lefolyása u'ánrögtön félhez megy, tette hozzá. — Ah! mondta Guillaume közömbösen. Az asszony kissé félénken kérdezte : — Nem talált kérem Jtqueüne papírjai között egy nekem való csomagot? Egy lepecsé­telt borítékot. Guiliauma egy dühöä pillantással mérte végig az asszonyt és köze! volt hozzá, hogy ke­mény szavakkal lobbantsa szemére a bünrészes- ségef. De minek ? Ezért csak annyit mondott: — Igenis találtam, Egy önhöz czimzett bo­rítékot. — Nos? — Elégettem. Az asszony bosszúsnak látszott. — Hogyan, elégette? De hiszen erre nem volt joga ? 1 — Nem volt. jogom reá?! — Nem volt. A levelek az enyémek vol­tak. Jaqueline csak s?iveségből őrizte meg őket részemre. De természetesen elkövetkezett az a nap . . . Félbeszakította beszédét, amikor észrevette, bogy Guillaume nem érti meg és csodálkozóan kérdezte.-— Ah! Jacqueline nem is szólt önnek sem­mit? Ennyi diszkréciót nem is vártam el tőle, főleg önnel szemben. — Micsoda? . . . Hogyan? dadogta Guilla­ume és hideg verejték borította el a homlokát. — Természetesen folytatta az asszony. Ami­kor válófelben voltam, attól féltem, hogy meg­találják nálam e leveleket. És én ragaszkodtam e levelekhez. Csak Jacquelinere bízhattam őket. Csak ő ismerte életemnek titkát. — Micsoda titkot ? kérdezte Guillaume re­megve. — Ön nem tudja? . . . Szerettem valakit ............egyiket az ön barátai közül .... aki sokszor j árt önökhöz. Elég ereje volt Guillaumenak kimondani e nevet: — Raphael Donéval! — Az, mondta Henriette. Igenis . . . Ra­phael . . . házasságot akarunk kötni egymással. És én most rögtön meglátom őt. Feláloö. Menni készült, GuiUaume feljajdult. — Ön elmegy ? . . . — Igenis, hozzá megyek. Csak holnapra vár. Milyen meglepetése lesz. Kár, hogy nincsenek meg a leveleim. Együtt olvastuk volna őket, most, amikor szabadok vagyunk. — Hallgasson meg . . . hallgasson meg . . Gudlaume úgy érezte, hogy megőrül . . . . De szó nélkül — anélkül, hogy megmoz­dulhatott volna, — őrült félelmében és nagy kétségbeesésében egész testében megremegett és engedte, hogy az asszony eltávozzék . . . Megnyílt a messze földön hires fokhagymás! gyógyfürdő, mely hatalmas erejű gyógyvizével a köszvény, csúz, valamint minden rsumatikus 'foá.iata.lm.a.lcrxátl csodás gyógyulá­sokat eredményezett. — A gyógyfürdőt, mely Molcsány Gábor ny. erdőtanácsos tulajdona, a jóhirü Marosán-czég vette kezelésbe, azt teljesen újonnan berendezte s bcdegával láitta, el. A legkitűnőbb italok, hideg ételek, meleg konzervek minden időben a legolcsóbb árakon kaphatók a bodegában. A kiránduló közönség rendelkezésére nagy fedett mulatót rendeztek be. Lakószoba egy napra fűtéssel 2 korona. ——I. oszt. fürdő 1 korona, II. oszt. fürdő 80 fillér. ------L -r.~; ■ -----------

Next

/
Thumbnails
Contents