Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1912-10-31 / 44. szám

1912. október 31. NAGYBANYA 3 programmon kivtí! két áriát a Varázs fuvolából. Jánosi bámulatos kedves orgánumát már ismer­jük régebben; mostani előadásán is éreztük az iskolázottság hiányát, ily párti eléneklésébez ru­tinosabb énekes kel!, bár csillogó hangja a ter­jedelem nehézségein diadalmasan uralkodott. S ami a legfontosabb, nem vagyunk hozzászokva ily darabokat kiséret nélkül hallani. Harmadik pontul dr. Kováts István szatmári lelkész tartott bibliamagyarázatot. A szentirás következő sza­vaihoz fűzte exegensét: »Mint férfit, kit édes anyja vigasztal meg, eképen vigasztallak meg én téged « Elragadott és könnyekig meghatott mindenkit az Írás e felemelő szavainak óriási jelentősége a magyarázó megvilágításában. Majd Fröhlich Dóra urleány énekelt Sólyom Ferencz harmonium kísérete mellett egyházi dalokat, me­lyeknek bájosságát csak fokozta az előadó csodá­latos szépen csengő, fülbemászó hangja A szűnni nem akaró tapsra meg kellett toldania énekszámát, annyira örömét lelte a közönség hallgatásában. Ötödik számul Sebestyén Jenő theol. m. tanár értekezett »A protestantizmus mai állása és a sajtó« czimcn. Igazán tartalmas és tanul­ságos előadásának veleje az volt, hogy a mai sajtó destruktiv irányzatával helytelen útra vezeti az általa befolyásolt nagy íömeget s ép ezért gondos­kodni kellene protestáns sajtóorgánumról, mely a róm. katholiczizmussal kezet fogva küzdjenek uj közös ellenségünk, »az uj pogányság« ellen. Végül Jánosi Antal énekelt vallásos éne­keket és kurucz dalokat, szintén kiséret nélkül. Ezek tudásának jobban megfeleltek, aztán meg a kiséret hiányát sem tették annyira érezhe­tővé, igy nagy tetszésre találtak s itt már elő­adásában is megtaláltuk a szépségeket, melyek értékessé tették szereplését. Az irodalmi estély lezajlása után a nagy­teremben társas vacsora volt, melyen a női közönség is részt vett. Általános meglepetésre a vacsorán dr. Bal­tazár Dezső püspök állott fel szólásra legelső nek, ki igen szép beszédben a nagybányai egy­ház buzgó lelkészét: Soltész Elemért éltette. Soltész Elemér viszont dr. Baltazár püspökre ürítette poharát. Zsilinszky Mihály a társaságot s a művészi estély szereplőit köszöntötte. Dr. Kováts István Nagybánya várost s közönségét éltette; Murányi János pedig Kováts Istvánra ürítette poharát. Dr. Gergely György igen szép beszédben a három szerkesztőt: Égig Mihályt, Révész Jánost és dr. Ajtai Nagy Gábort éltette. A toasztok végre egyre sűrűbbekké váltak és sok ötletességgel fűszerezték a vidám hangulatot. Dr. Baltazár Dezső püspök kedden, a kora reggeli órákban utazott el automobilon váro­sunkból, hogy a szatmári gyorsvonathoz össze­köttetést kapjon; mig a többi vendégeink kedden délelőtt utazlak el városunkból. Örömmel je­gyezzük föl, hogy a legszebb emlékekkel. HÍREK. Október 30. A hó elseje alkalmából tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket hátralékaik szives be­küldésére. Személyi hírek. Dr. Erdódy Ignácz főtörzsorvos pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Boncz Ödön dr. miniszteri tanácsos hivatalos .ügyekben váro­sunkban időzött, — Dr. Fiiley László rahói kincstári orvos családjával városunkban időzött. — Ember Elek, a Gyógyszerészeti Közlöny társszerkesztője városunkban időzik. Bányászati kinevezések. A statusrendezés alkalmával a lapunk legutóbbi számában közölt főbányatanácsosi kinevezéseken kívül, őfelsége a király Vnucskó Ferencz ez. főbányatanácsost is főbányatanácsossá nevezte ki. A m. kir. pénz ügyminiszter Fizély Sándor, Hullán János és György Gusztáv főmérnököket bányatanácsosokká, Fischer Károly, Altnéder Ferencz, Alföldy Zol­tán és Jamnik Viktor mérnököket főmérnökökké, Pethe Lajos, Kahle Frigyes, Ponner János, Le- hóczky Aurél és Posch Adolf segédmérnököket mérnökökké, dr. lncze Bélát pedig kerületi fő­orvossá nevezte ki. Uj ügyvéd. Dr. Horváth József, a nagybányai kir. járásbíróság járásbirája az ügyvédi vizsgá­latot letelte s ügyvédi oklevelet nyert. Főorvosi kinevezés. Csaba Adorján várme­gyénk főispánja dr. Olsavszky Viktor nagysom- kuti járásorvost tiszteletbeli vármegyei tiszti főorvossá nevezte ki. Esküvők. Csordás József államvasuti elle­nőr, a nagybányai vasúti állomás főnöke, ma, kedden tartotta esküvőjét Budapesten Németh Ödön kultuszminiszteri irodaigazgató leányával: Margittal, ki esküvőre Nagybányáról Smaregla Mihály rendőrkapitány is elutazott, aki az eskü­vőn mint egyik tanú szerepelt. A fiatal pár az esküvő után Fiúméba utazott. — Czillinger Já­nos m. kir. földmivelésügyi miniszteri titkár f. 26-án tartotta esküvőjét Martiny István főbánya­tanácsos leányával: Ilonkával. Esküvő után a fiatal pár Budapestre utazott. — Dr. Troplovits Imre ügyvéd ugyancsak ma, kedden tartotta es­küvőjét Miskolczon, Weinberger Idával. A reformáczió emlékünnepe. A protestáns egyházak október hó 31-én tartják a reformáczió emlékünnepét, mely alkalommal reggel 8 órakor a ref. temp'omban istentisztelet lesz, melyen részt vesznek a ref. vallásu tanulók is. Halottak napja. November hó elsején, Mindszentek napján este 6 órakor lesz a rom. kath. templomban az istentisztelet, melyen Buj­dos Balázs s. lelkész fog szent beszédet mondani. Ugyanaz nap este lesz a r. kath. temetőben a világítás A ref. temetőben november 2-án tartják meg a világítást. Uj nőegyleti alapító tag. Dr. Makray Mi- hályné 100 koronával a jótékony nőegylet ala­pitó tagjai közé lépett. Morituri vos salutant! Halottak kegyeletes ünnepén rágondolunk a halál jegyeseire, a tüdő­betegekre, akiket meg lehetne menteni, ha az első vészhirre szanatóriumi ápolás állna a beteg részére. A József Királyi Herczeg Szanatórium egyesület most építi második népszanatóriumát s erre kéri az egy virágszál váltságdíjat. Öröm­mel jelezzük, hogy az emberbaráli szent ügy mi nálunk megértésre és meleg támogatásra talál. Nemcsak városunkban, de a megyében is szervezve van a gyüjtőgárda, sőt azok, akiknél esetleg nem zörgetnek, azok is nyitnak s irgal­mas szivük adományait beküldik a rettenetes népbetegség ellen rendületlenül küzdő egyesü­letnek, Budapest, IV. Sütő utca, Morituri vos salutant: a halottak szólítanak. Csak egy virág­szálat 1 Mély részvéttel vettük a hirt, hogy Barthos Zsigmond nyug. pénzügyigazgató helyettes, a joviális öreg ur, ki szeretelre méltó modorával csak jóbarátokat szerzett magának, f. hó 24-én, életének 68 ik évében elhunyt. A boldogult Nagybányán született s ifjabb évében a pénzügy­igazgatóság szolgálatába lépett, hol szorgalmával és tehetségével a pénzügyigazgató helyettességig vitte föl. Mint igazgató-helyettes vonult nyuga­lomba s Nagybányára költözött, hol ifjú korát töltötte. F. hó 26-án helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. A boldogult koporsójára a nagykárolyi pénzügyigazgatóság díszes koszo­rút helyezett s temetésén is képviseltette magát. A család gyászjelentése igy hangzik: Szigeti Barthos Zsigmondné szül. Laszke Mária neje, Laszke Domokos örökbe fogadott fiók és neje Janisch Emma, Laszke Aladár unokája, testvérei, sógorai, sógornői, unokaöcscsei és húgai, vala­mint az összes rokonok nevében is mély fájda­lomtól megtörtén tudatjuk, hogy a felejthetetlen férj, drága jó apa, testvér, nagyapa és sógor szigeti Barthos Zsigmond nyug. p. ü. igazgató- helyettes f. hó 24-én d, u. fél 1 órakor, ál­dásos életének 68-ik és boldog házasságának 40 ik évében hosszas szenvedés után csendesen jobblétre szenderült. Felejthetetlen drága halot­tunkat folyó hó 26 án d. u. 3 órakor fogjuk róm. kath. vallás szerint, Bercsényi Miklós utca 12. számú gyászházból örök nyugalomra helyezni. Jó lelkének üdvéért a szentmise-áldozatot a temetés napján d. e. 10 órakor fogjuk az Egek Urának felajánltatni. Nagybánya, 1912. október hó 24. Béke lengjen porai felett! Áldás emlékére Az elmúlt hideg esős nyár az emberi szer­vezettől megvonta azt a nagy gyógyító hatást, mely különben sok súlyos betegnek visszaadja egészségét. Légió ezen boldogtalan szenvedők Barthos Zsigmond. menet a maga rángató drótján elindult, három­szor körüljárta a szint, aztán lassankint eltűnt, hogy a királyleány egyedül fogadhassa a szerel­mes pásztort, aki egy fa mögül lesett erre az alkalomra. Megkezdődött a néma színjáték, a melyet bábuk magyaráztak azon a nemzetközi nyelven, amelyhez nem kell szó és amelyet a legnaivabb lélek épp úgy megért, mint a leg­magasabb értelem. Áz emberek szájtátva bámul­tak. És lélekzetüket visszafojtva figyelték a ki­rályleány és pásztorfiu szerelmének együgyü tör­ténetét. A kiállitásos némajáték után megjelent a színpadon egy bábu, Harlekin ruhában. Meg­hajolt a közönség előtt és kakashangon igy kiáltott: — Van szerencsém jelenteni, hogy a nagy­számban megjelent közönség tiszteletére ma este először adat'k a színpadon zengő magyar nyelven a kitűnő és általánosan ismert darab: »Hamlet vagy a megbosszult testvérgyilkosság.« Bár szín­padunk kicsiny és mi szereplők kissé esetlenül mozgunk, mégis teljes igyekezettel akarjuk a kö­zönség illúzióját szolgálni. A nagyérdemű közön­ség szives elnézését kérjük. A tisztelendő ur jóváhagyólag bólintott a fejével. A helybeli gimnázium irodalom-tanára boldogan bicczentett a főszolgabíró felé, aki ko­moly derűvel helyeselt, a közönség viharos tapsra fakadt, a színészek pedig összenéztek, — Ezt nekünk játszsza, — mondta a di­rektor. — Erre magam is kiváncsi Vagyok. — Ezt nekem játsza — szólt Ofélia. Három bot-dobbanás és megkezdődött »Ham­let«. Egy »Hamlet«, a milyenről Schakespeare sohasem álmodott. Együgyü szavakkal, együgyü fordulatokkal. Vásárok számára erősen megrö­vidítve. Csak az események kergették egymást, mint az igazi színpadon. És mégis a közönség figyelt, néha szinte a légy zümmögését is hallani lehetett és az embereknek nyitva volt a szájuk, mintha szinméz csöpögne beléje. Végre ahoz a jelenethez érkeztek, a mikor Hamlet a színészek közt van. A fekete bársony­ruhás, tollas fövegü bábu, aki a töprengő dán herczeget ábrázolta, a színészek elé lépett és igy szólt hozzájuk: — Mit nektek Hekuba? És ti mégis bele- sirjátok minden szomoruságtokat Hekubába. Ron­gyos, éhenkórász had 1 Szemetekből az apostolság tüze fénylik, de a gyomrotokból a tapasztalt súgó egészen más szerepet sugall nektek. Világgá men­tek fiatalon, hogy lelkesen hirdessétek nagy köl­tők iéleklátó szavait. De csakhamar rájöttök, hogy a közönség, az áldott, nagy közönség nem szeret gondolkodni, nem akar épülni, nem akar okosabb lenni. Komédia kell neki, hiú czafrang, olcsó káprázat, kellemes hazugságok, aljas ingerek. Ti az embert akarjátok megmutatni az embernek, de neki báb kell, a saját illúzióinak délibábja. Mig a ti igazmondó színházatokat a közönség félve kerüli, egy rongyos bábszínház, a melynek szabad szemtelenül hazudni, learatja orrotok elől az aranyat, de a babért is. Nézzetek körül, a helyi szinügyi bizottság tagjai ott ülnek a báb­színházban és tapsolnak a kóczbélü színészeknek, akiknek nem kell rzubvenczió. — Ez benne van Shakespeareben ? — kér­dezte gyanakodva a főszolgabíró az irodalom ta­nárától. — Benne van, — hunyorgott a tanár ur, akinek titokban mindig jól esett, ha a bizottsági tagoknak borsot törtek az orra alá. — Nem mondtam, hogy nekünk játszik? — nézett körül diadalmasan a színi direktor. A bábu-Hamlet most tépelődve járt föl és alá, látszott, hogy valamit készül mondani. Min­denki figyelt. Végre Hamlet odalépett Oféliához, akinek piczi viaszarczán örökké szomorkodott üvegszeme. — És te Olélia! ... — szólt Hamlet és amennyire a drót megengedte, lehorgasztotta a fejét, — te tudod, hogy én is voltam színész, én is velők ettem a könnyelmű, könytől sós kenye­ret. Abban az időben még hittem az emberekben, hittem még a nőkben is. Elém akadt egy leány, aki szebb volt mint legszebb álmom . . . Nem mondtam neki szépeket, a hogy mások teszik. Nem magasztaltam a bájosságát alattomos bókok­kal, amelyet nem a szív, hanem a hideg ész talál ki. Nem udvaroltam neki. Nem kiáltottam ki vásári módon az én előnyeimet, képességeimet. Csak az igazat mondtam neki. Az embert mu­tattam meg neki, az igaz, őszinte, hibákkal tele embert. De neki nem az ember kellett, hanem csak a szerelem komédiája. Nem volt füle a számomra. A másik férfi aljas hízelgését, ravasz bókjait szívesebben hallgatta. Engem kinevetett. Lásd, lásd, Ofélia, a nő is olyan minta közönség. És aki hódítani akar, annak hazudni, csalni, ala- koskodni, komédiázni kell. Ezért nem tudok én többé színész lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents