Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-11 / 28. szám
4 NAGYBÁNYA 1912 julius 11. 6 szórakozásra vágyó hajlamainak leginkább megfelel. Nagy szerencsénk, hogy a nyári színházi szezon épen e mozgalmas napokra esik s a körünkbe érkező színtársulatban s a velők jövő katonai zenekarban a kiállítás rendező bizottsága oly hatalmas segítőtársat nyer, hogy néminemű ötletességgel a kiállítás ideje alatt hetenkint legalább kétszer-háromszor a festő- műtermek kerti helyiségében eléggé változatos ünnepségeket (kabaré, kerti ünnepélyek, szabad színházi előadások, katonai séta hangversenyek stb.) lehetné rendezni. És most a szinügyi bizottság nem javasolja, hogy a játszási engedélyt augusztus hó 15 én túl meghosszabbítsa a tanács. Ha nem volna a kiállítás idejére színtársulatunk, kötéllel is kellene fognunk egyet akár a föld fenekéről is, de mivel van, hát nem adunk nekik a kiállítás félidején túl engedélyt, Mintha bizony városunk oly sokféle látnivalóval rendelkeznék vagy oly sok szórakozási helylyel bírna, hogy két kézzel ne kellene kapnunk a színtársulat és jeles katonai zenekara után. Eleve is készséggel elismerjük, hogy a nőegylet nagy estélye nívós lesz és az estély nem mindennapi szórakozást fog nyújtani, de ez az egy estély augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időre egy oly városban, ahol országos jellegű képkiállitás van, talán mégis kevés. Mert az augusztus 15 tői 31-ig terjedő kiállítási idő programmját még sem lehet egészen a Szent István torony, a városi muzeum, a veresvizi és kereszthegyi bányák vagy a fernezelyi kohó megszemlélésével kitölteni. S ha ezek, meg a kirándulások a napi programmot ki is töltenék, mi légyen este? Mit csináljon a kiállítás rendező bizottsága minden művészi segítség nélkül ? Az a rendező bizottság, mely célul tűzte ki a kiállítás minél jövedelmezőbbé tételét, hogy az a városnak minél kisebb költségébe kerüljön! Egy-két thea- est még menne, de hát annyi volna az egész ? Neményi színigazgató, mint azt már jeleztük, a festőmülermek kerti helyiségében mintegy 1000 korona költséggel egy díszes szabad színpadot építtet, melyen a kiállítás megnyitása napján a Oésák kerülnek színre, Ezt a színpadot abban a reményben építteti, hogy a kiállítás ideje alatt az föl lesz használható kabaré előadások, színházi előadások s más vonzó ünnepsépek, élőképek stb. rendezésére, amelyekből a kiállításnak is meg volna a perczent szerinti haszna És most a szinügyi bizottság egy tollvonással keresztül huzza nemcsak a színigazgató, de a kép kiállítás rendező bizottságának kalkulusait is. Mi a szinügyi bizottság helyében nem azt javasolnánk, hogy a színházi engedélyt ne hosszabbítsák meg, hanem azt, hogy a városi tanács gondoskodjék a körünkben megforduló idegenek másnemű szórakoztatásáról is, mert csak a kellemes emlékek azok, amelyek visszahozzák városunkba az itt megforduló idegeneket a jövőben is. Erősen hisszük, hogy az illetékes körök belátják érveléseink helyességét s meg fogják változtatni javaslatukat. Keresztszentelés Láposbányán. Láposbányán a környékbeli papság nagy részvéte mellett pirkadásban és suttogásszerü imádságok és fohászkodások sóhajtásokká és zokogássá változtak. Nehezen, bágyadtan emelte fel Zolfina kétszer-háromszor szőke fejecskéjét, mint hogyha beszélni akarna, de a szavak elhaltak torkában, a levegő elszökött előle éa a fény is elszökött: a megfojtott bárány halk hörgéséhez hasonlóan elhalt az utolsó lélekzetvétele is; majd jött a jeges dermedés. * * * Biasce lement, hogy megnézze szegény halottját. Kábultan, üveges szemmel nézte a ravatalt, a mely frissen szedett virágokkal volt borítva és amelyek között ott feküdt a fehér, tiszta fátyol alatt, a halott, már feloszlásnak indult ifjú test. Pár pillanatig nézte, szinte kábultan, a tö megben elvegyülve; majd elrohant, visszament az odújába, felmászott a falépcsőkön, megragadta Canlerina harangkötelét, hurkot kötött belé, a fejét beleszoritotta és elengedte magát az ür fölött.. . A felakasztott Biasce rneg-megrándult és a nagypénteki ájtafós csöndben a Canlerina hirtelen ötöt vagy hatot kongott, ezüstös csengéssel, derűsen, az életöröm hangján, elriasztotta, a napfénybe űzte ki a tető alól a fecskeraj». Gábriellé D’Annunzio, vasárnap szentelték fel azon diszes márvány- keresztet, melyet a Miksa-bánya bérlői emeltettek. A szentelés nagy ünnepségek között folyt le. Ugyanakkor tartotta Merlák Sándor végzett theológus első szent miséjét. Városunkból az ünnepségen dr. Alm er Sándor, dr. Czaich Gilbert, Bónis István, dr. Ajtai Nagy Gábor vettek részt. Az egyházi ünnepség után Tóth Bálint földbirtokos adott a vendégek tiszteletére fényes ebédet, melyen mintegy hatvanan vettek részt. Kérelem a képtulaj (Ionosokhoz. A nagybányai országos képkiállitás rendező bizottsága felkéri azon képtulajdonosokat, akiknek birtokában nevesebb festőművészektől oly képek vannak, melyről a bizottságnak tudomása nincs, hogy arról bizottságot értesíteni s a képek megtekintését lehetővé tenni szíveskedjenek A rendező bizottság nevében: Égly Mihály elnök. Dalestély. Fényes erkölcsi sikerrel dicsekvő dalestélyt rendezett f. hó 6-án a nagybányai Dalegylet a Polgári Olvasókör összes helyiségeiben. A jóhirnévnek örvendő dalárda teljesen uj műsorral lépett a közönség elé s mindenkit meglepett úgy a precziz előadás, mint a szólót éneklők behizelgő szép hangja. Első számul Mäir Géza, Madárka az erdőben ez. műdalát énekelték, melyen látni lehelett a vezető karmesternek, Szaucsek Istvánnak az apróba menő kidolgozásig finom ízlését, másrészt az énekkarnak pompás fegyelmezettségét, hisz karmesterük legkisebb mozdulatára is nagyon figyeltek. Utánna Ter- sánszky Józsi Jenőnek egy sikerült meséjét olvasta fel Szaucsek István (a szerző betegsége következtében). A mese érdekesen okolja meg, miért hatolnak az emberek a föld mélyébe a drágakövek után A bányászélet köréből vett téma a csiszolt slilusu feldolgozásban végig fel tudta kelteni a közönség feszült érdeklődését. Majd Mácsay Sándor átírásában kedves fin balladát adott elő a dalárda, melyben úgy a ! szólista kellemes csengésű lágy hangja, mint a ! bámulatos pontos kiséret a közönséget egyaránt i meglepte Kis szünet után a dalárda magyar dalokat énekelt Szenl-Gáiytól; ennek különösen az első részében brillírozott, a lassúnak szubtilis szépségeit kellően érvényre juttatta, mig a friss pattogó ritmusával gyakorolt halasi. Végül egy elmaradt szám helyett a dalárda a debreczeni kántus révén városunkban híressé lelt »Vársz e rám a forrás pariján« ez. műdalt adta elő a közönség kívánságára, mely után úgy a dalosokat, mint a szakavatott vezetőt lelkesen meg éljenezték. A dalestély után a fiatalság táuczhoz fogott s néha-néha szakította féibe az asztal mellé telepedett dalárok pompás kvartettje. A Kör udvarát ez estére fényesen kivilágították, csak az volt a kár, hogy a hideg idő miatt a termekben kellett maradni. De még igy is akadtak, akik az idő moslohaságával nem törődve, kin töltötték az estét. A íáncz úgy reggel felé ért véget. — Felül,fizetlek, illetőleg jegyökei megváltották: Ketney Mihály, Steinfeld Béla, Harácsek Károly 5-5 K; Troplovics Imre dr. 4 K; Géczi Kálmán, Vidder Péter 3 — 3 K; Vajda Márton, Práger Kálmán, Szentkirályi József, Rumpold Gyula, Müller Kálmán, Égly János, Horváth Eerencz, Török Pál, Benedek Vilmos 2—2 K; Simkó Géza, Ott Oszkár, Gyalay Gyula, Farkas Endre, Szász János, Friedman N , tie Miklós 1-1 K. A Pesti Napló a nagybányai festőkoioniárói. A Pesti Napló vasárnapi száma igen érdé:es czikket közöl a nagybányai feslőkoloniáról Iván Ede tollából, aki csak a napokban járt itt közöttünk, hogy megtekintse a messze földön hires kolóniát. A mesteri tollal megirt czikkből kiemeljük a következőket: »Nagybánya: ez már a művészek arisztokratáinak a helye. Nagyszerű mult, a modern magyar művészet történetének legszebb és legizgatóbb fejezete van ebben a fogalomban »Nagybánya« — kifejezve. Tizenöt év viharzolt el azóta, hogy a nagybányai kolónia megalakult; tizenöt év munkáját, történetét ünnepli meg a napokban Nagybánya városa s ezek az ünnepségek csaknem olyan impozánsak lesznek, mint a Képzőművészeti Társulat 50 éves jubileuma volt. »Országra szóló« kiállítást rendeznek, amelyen mindazok, akik tizenöt év alatt Nagybányán megfordultak, részt vehetnek . . . Százakra megy azoknak a száma, akik egy vagy több képpel részt vesznek majd a kiállításon, amely egyike lesz a legérdekesebb kiállításoknak, melyet Magyarországon rendeztek. A nagybányai uj művésziskola hatalmas termeiben, a műteremházak műtermeiben s azonkívül a városi iskolák helyiségeiben helyezik majd el a sok száz képet. Külön kollekczióban mutatják be a/okát az illusztrácziókat, amelyeket a nagybányai kolónia régebbi tagjai s a mostaniak közül többen Kiss József diszkiadásu művéhez készítettek. Ez a kiállítás különben egészen lefoglalja a nagybányai művészeket. Égly Mihály városi főjegyző, Thorma János, Ferenczy Károly, Réti István, mint a kiállítási bizottság intézői szervezik nagy apparátussal a kiállítást. Az or- ! szág minden részéből érkeznek a ládák tele I képekkel, rajzokkal. Csak a telep többi művész- tagjai: Basch Andor. Réthy Károly, Ziffer Sán- i dór, Jakab Zoltán, Komoróczy Iván, Ferenczy I Valér és Béni, Mikola András s Roromissza j Tibor dolgoznak. Nagybánya városa a múlt évben gyönyörű iskolát építtetett s több műtermet, amelyekben serényen folyik a munka. A múlt évben körülbelül hatvanan voltak a ko- ' lonián, az idén — a kiállítás aktualitásából — f jóval többen lesznek. Az iskolában a korrigálást Ferenczy Károly, Thorma János és Réti István végzik. Hosszú éveken át egy nagy csűr volt a »szabad iskola«. Itt ülték állták körül a modellt a növendékek. Ma már egy hatalmas, tágas közös műterem áll a tanulók rendelkezésére, ahol modell után dolgoznak. Ám az igazi »modell« Nagybányán maga a természet, ez a csodálatosan szép kárpit, amelynél színben ragyogóbbat, for- j mákban változatosabbat alig találunk Magyarországon. Kora tavasztól késő őszig, nap nap után folyik a »természet ölében« a munka. Ingujjra vetkőzött, nagy szalmakalapos alakok indulnak szerteszét a város utcáiból. Kifeszitett vásznat cipelnek makukkal, egy-egy cigánygyerek pedig mindig akad, aki a kazettát, meg a staffeleit viszi a festő után. Ha aztán egy-egy motívum slaf- faget, íigurálisságot kivan, ott van mindjárt kéznél a — modell is: fiú. Ä nagybányai cigányok különben már professzionátus modellségig vitték. A cigánymesterség mégis csak vonatkozásba került Murger cigányaival, a festőkkel. Színház megnyitás. Vasárnap f. hó 14-én kezdi meg Neményi igazgató a nyári sziniidényt. Megnyitó előadásul Földes Imre szenzációs sikerű szinmüve kerül szinre Stella Gyula, a budapesti Vígszínház kiváló művészének vendég- felléptével. A darab főbb szerepeit SponerIlonka, Ernyei János, Bay László, Gáspár Jenő, Kovács Imre, Stella Gida és Kun Dezső játszák. Neményi igazgató a nyári idényre a következő helyek árait szállította le: Zártszék 150; körszék 106; földszinti álló 84 f.; karzati zártszék 62 f.; karzati álló 32 f.; diák és gyermek jegy 42 fillér. Itt említjük meg, hogy Neményi igazgató állandó vendégül szerződtette S. Aradi Arankát, a vidék legkiválóbb szubrette primadonnáját. A »Vasárnapi Újság« julius 7-iki száma is mint rendesen minden héten dúsan illusztrálva, válogatott olvasnivalókkal jelent meg. Szép fölvételeket közöl az újjáépülő Kecskemétről, a stockholmi olimpiászra indult magyar evezősökről s közli a lövésben világbajnokságot nyert magyar ifjú, ifj Prokop Sándor arczképét is, továbbá képeket a budapesti-konstántinápolyi au- tomobil-lura útról és a Budapesten most lezajlott országos dalosversenyről. Alma Tádéméról, a napokban elhunyt angol festőművészről Farkas Zoltán ir czikket, Hendel Ödön pedig a római magyar emlékeket ismerteti szintén képekkel is iliustrálva. Eredeti regényt Szende-Dárday Olgától közöle szám, novellát Kaffka Margittól, költeményt Szép Ernőtől s e mellett közli Claude Farrere fordított regényének folytatását és a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona, a Vilagkróniká-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhiva- talaban (Budapest, IV., Egyetem uicza 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a *Képes Néplap« a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Garden-Party. A Szamos csolnakázó egylet julius 14-éu délután Szatmáron, a Kossuth-kert egész területén nagyszabású, népünnepélylyel és kabaréval, tánczczal összekölött Garden-Partyt rendez. A látványos ünnepélyre városunkból is többen álrándulnak,
