Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-07 / 10. szám
4 NAGYBÁNYA 1912. márczius 7. badság napjának évfordulóján, márczius 15 én fogja megtartani. Kiváló érdekességet kölcsönöz e lakomának, hogy az ünnepi beszédet Földes Béla orszgy. képviselőnk fogja mondani, ki megígérte, hogy márczius 15-ére városunkba érkezik. Díszpolgári oklevél-átadás Az a népes küldöttség, mely Nagybánya sz. kir. város díszpolgári oklevelét viszi dr. Kosutány Ignácz kolozsvári egyetemi tanárnak, pénteken reggel a 4 óra 37 perczkor induló vonattal utazik el Kolozsvárra. Sokan azonban már csütörtökön elutaznak. Dr. Kosutány Ignácz a küldöttséget a Menza Academiában fogja fogadni, hol sokan jelen lesznek Kolozsvár nolabilitásai közül is. A díszpolgári oklevél átadása után az ünnepelt fényes ebédet ad a Mensa Academián a küldöttség tiszteletére. A küldöttség tagjai csak szombaton érkeznek vissza Nagybányára. Választó közgyűlés. Nagybánya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete ma, kedden délelőtt 11 órakor választó közgyűlést tartott, melynek napirendjére a Csüdör Ferencz elhunytéval megüresedett pénztárnoki s az esetleg megüresedő ellenőri és számtiszti állásoknak választás utján való betöltése volt kitűzve. A közgyűlésen a törvény- hatóság fölhatalmazása folytán az alispán helyett dr. Makray Mihály elnökölt. Nagyon is meglátszott, hogy választás van, mert a képviselők szokatlanul nagy számban jelentek meg a közgyűlésen s úgyszólván zsúfolásig megtöltötték a közgyűlési termet. A kandidáló bizottságba elnök a maga részéről Stoll Béla és Vass Gyula dr. képviselőket nevezte ki, mig a közgyűlés Obiatok Béla és Soltész Elemér képviselőket választotta meg. Elnök a szavazatszedő küldöttség tagjaiul tízöko Béla elnöklete alatt Bay József és Almer Káróly képviselőket, jegyzőjéül pedig Smaregla János aljegyzőt kérte föl. A közgyűlés bizalmi- férfiakul Janosovits József, Rozsos István, Kaza- mér János és Ketney Mihály képviselőket választotta meg. A kandidáló-bizottság tanácskozási idejére elnök a közgyűlést felfüggesztette. Majdnem egy félórát vett igénybe, mig a kandidálóbizottság munkáját elvégezte, melynek eredményéről dr. Makray elnök telt jelentést a közgyűlésnek. A pénztárnoki állásra a közgyűlés Mostis Lajos ellenőrt és Orosz Béla abaujenyicz- kei segédjegyzőt jelölte. A közgyűlés közfelkiáltással városi pénztárosnak Mostis Lajost választotta meg. A Mostis Lajos megválasztásával megüresedett ellenőri állásra a kijelölő-bizottság Székely Mihály számtisztet és Oresz Béla segéd- jegyzőt jelölte. Ellenőrnek közfelkiáltással Székely Mihály számtisztet választották meg. Az igy megüresedett számtiszti állásra öten pályáztak : Oresz Béla segédjegyző, Yajay Imre joghallgató, Hu- sovszky János halmii m, kir. adóliszt, Sárfy Ödön oki. gyógyszerész és Pálmai Sándor dijnok. A kandidáló-bizottság a pályázók közül első helyen Oresz Béla segédjegyzőt, második helyen Ha- sovszky János adótisztet, harmadik helyen Yajay Imre joghallgatót jelölte. A titkos választás eredménye a következő: Beadatott összesen 86 szavazat, melyből Yajay Imre 70, Hwsovszky János pedig 16 szavazatot kapott s így a számtiszti állásra nagy szótöbbséggel Yajay Imre választatott meg azzal, hogy az államszamviteitani államvizsgát egy év alatt köteles letenni. Végül Mostis Lajos az uj pénztárnok, nemkülönben Székely Mihály ellenőr és Yajay Imre számtiszt a hivatalos esküt letették, mire a válaszló-gyüiés pár perczczel 12 óra előtt véget ért. Dobróczky Alajos Mély megilletődéssel olvassuk, hogy Dobroczky Alajos mlnoritarendi áldozó pap, pár év előtt még nagybányai házfőnök, Miskolczon, 66 éves korában elhunyt. A boldogult a régi időkben, midőn még a gimnáziumban a minoriták tanítottak, hosszabb ideig volt tanár városunkban s jóságos szivéért tanítványai valósággal bálványozták. Rokonszenves modorával a társadalomban is igen sok tisztelőt és jóbarátot szerzett magának, kik most bizonyára nagy részvéttel veszik halála hírét. Jóságos emléke volt tanítványai szivében, kik közé lapunk szerkesztője is tartozik, m g hosszú időkig élni fog. Tanulmányút A m. kir. pénzügyminiszter Györgg Gusztáv főmérnököt a rádiumra vonatkozó vegyi vizsgálatok tanulmányozására két ► heti időre a budapesti tüdományegyetemre küldte ki. Kaszinó-estély. A legközelebbi kaszinóestély folyó hó 13 án, szerdán lesz. Az estélyre a kaszinói tagok által bevezetett vendégeket is szívesen látnak. Köszönetnyilvánítás. A Teleki Társaság f. évi márczius 2-iki es'élye alkalmával oly sok jó akaratot, annyi előzékenységet és pártfogást tapasztalt úgy egyesek, mint testületek részéről, hogy lehetetlen minden egyesnek köszönetét mondani. Azért itt a nyilvánosság előtt mondunk leghálásabb köszönetét dr. Makray polgármesternek, ki a Lendvay színházat czélunkra kész- . ségesen átengedte, Szkicsák Ödön mérnök-üzem- ' vezetőnek, ki a világítást díjtalanul rendelkezé- I sünkre bocsátotta; a dalkörnek, Szaucsek kar- j mesternek, a bányász zenekarnak és Dankovitz I Antal vezető-karnagynak s végül a jókedvű adakozóknak, kik tekintélyes összeggel járultak a Társaság szerény alapvagyonához. Nagybánya, 1912. márczius 4. A Teleki Társaság elnöksége: Révai Károly elnök, Németh Béla titkár. Nagy automobil-verseny. Ritka látványosságban lesz része városunk közönségének ez év május havában. A kolozsvári magyar alhle- tikai klub ugyanis nagy automobil-versenyt rendez, amikor is 1250 kilométert kell a versenyzőknek befutniok. A versenyül Nagybányán is keresztülvezet s igy alkalmunk lesz mintegy 50- 60 autó versenyében gyönyörködni. A versenyzők Kolozsvárról jönnek s Nagybányán és Szatmáron át Debreczenbe mennek. Uj Budapest annyi érdekességet ád, a sok uj építkezés annyira megújította a főváros képét, hogy mindenkinek, a ki Budapest haladása iránt érdeklődik, újra fei kell fedeznie fővárosunkat. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás is legújabb, márczius 3-iki számában érdekes képekkel és ezé;kel mutatja be fővárosunk jellemző uj építkezéseit. A lap többi közleményei közt találjuk Lampérth Géza versét, Benedeké lek szicziliai meséjét, Dörmögő Dömötör utazását Budapest körül Sebők Zsigmondiéi, Kőkai Lajos czikkét a gyorsvonatról, Faragó bácsi mozijának mulatságos képeit és pattogó verseit, Zsiga bácsi mókáját a furcsa vasíazékról. Váradi Antal történetét, Rákosi Viktor folytatja regényét slb A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki e szám gazdag tartalmát. A Jő Pajtás-1 a Franklin- társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a Jő Pajtás kiadó- hivatala Budapest, IV., Egyetem-uícza 4. A városi takarékpénztár. A városi takarékpénztár f. hó 12-én, hétfőn délután 5 órakor tartja meg választmányi ülését. Az intézetnek a múlt évben 47.896,184 K forgalma volt. A forgalom 9 millióval emelkedett. A betét ma 3 millió 137 ezer, vagyis növekedett 200 ezer koronával. A váltó tárca két millión^íelüi. Itt az emelkedés több mint egy fél millió. A jelzálog kötvény állomány 2441,000. (Az emelkedés csekély, mindössze 25 ezer K.) Van az intézetnek 500,000 K alaptőkéje, 78,000 annuitási alaptőkéje, 81,000 tartaléktőkéje, 9,730 K árfolyam veszteségi tartalékja, 492,273 K értékpapírja. Az évi nyeremény 114,587 K 29 f. volt, amiből 80,000 koronát szándékozik tisztán a városnak adni. Dacára a nehéz pénzügyi esztendőnek, az egész Európában uralkodott magas kamatlábnak és feszültségnek, az intézet igen szép eredménnyel zárta az esztendőt s a városi előirányzatba fölvett összeget minden lefokozás nélkül be tudja szállítani. Ebben a szép eredményben természetesen legnagyobb része az intézet agilis és szakavatott igazgatójának: Moldován Lászlónak van. Nyugalmazott főszolgabíró Szál már vármegye törvényhatósága Kállay Ödön tb. főszolgabírót betegeskedése miatt, saját kérelmére nyugdíjazta. Átépítik plébániát Post tot discrimina rerum végre hozzá fogtak a plébániai rozoga épületének átépítéséhez. A terveket Fábián Lajos főmérnök készítette s azok igen csinosan festenek Monhatni, az uj plébánia épület egyik dísze lesz a Hunyady-utczának. Mig az átépítés tart, a plébánia hivatal a Turman-íéle házba költözött, hol napouta 10 — 12 óráig vannak a hivatalos órák. Államsegély elhagyott gyermekek ellátására. A belügyminiszter Nagykároly városnak a 7 éven aluli elhagyott gyermekek ellátása költségeire 1000 korona segélyt utalványozott. Nem volna-e jó, ha Nagybánya is kérne e célra segélyt az államtól, hiszen évröl-évre horribilisán nő az az összeg, amibe a városnak az elhagyott gyermekek eltartása kerül. A munkások rokkant- és nyugdijegyletéből. A munkások rokkant- és uyugdijegylelének jelentéséből kiemeljük a következőket: A tagok száma 1910. év végén volt 140, 1911. évben belépett 113 tag s igy a tagok létszáma 1911. év végén 253. 1911. évben tagsági és beiratási dijakból és vegyesekből befolyt 3191 K 04 f, a központnak beküldelett 3191 K 04 f, a külön segélyezés alapja 1911 év végén 150 K 93 f-re rúgott. Hogy lehetnénk önálló törvényhatósággá 7 Marosfy Dezső számvevő foglalkozik újabban azzal a kérdéssel, miképen szerezhetné vissza a város legkönnyebben régi törvényhatósági jogát? Tudvalevőleg a város pár évvel ezelőtt mozgalmat indított arra, hogy önálló törvény- hatósággá válva szabadulhasson a vármegye gyámkodása alól s egyúttal szabadulhasson azon törvényhatósági terhektől is, a melyek ellenér- tékeképen a városnak egy garas ára haszna sincs. Szalmárvármegve törvényhatósága nagy lojalitást tanúsított a város e törekvésével szemben, de azért az ügy a belügyminisztériumnál megrekedt, aminek oka főleg az állandóan válságos politikai viszonyokban keresendő. Marosfy Dezső számvevő úgy vélné ezt a kérdést legkönnyebben s legbiztosabban elérhetőnek, ha a város magához csatolná Alsó- és Felső - fernezelyt, továbbá Giródtótfalut s e hozzácsatolásokkal a város 13.500 lelket kitevő lakossága egyszerre 18,000 lélekszámra emelkednék. Ez a tekintélyes szám már nagy sulylyal esnék a mérlegbe s nagyban előmozdítaná a várost törekvésének elérésében. Marosfy számvevő azzal is érvel e javaslat mellett, hogy a városhoz csatolandó községekben ez idő szerint 100%-nál is magasabb pótadót fizetnek, tehát e községek, csakhogy a pótadótól szabaduljanak, biztosan hozzájárulnának a városhoz való csatlakozáshoz s ha a csatlakozás révén a város törvényhatósági jogát visszanyerné, úgy a város fölszabadulna az évi 16,313 koronát kitevő törvényhatósági utadófizelése alól s menekülne más törvényhatósági pótadóktól is. Hát ez az idea az első tekintetre tagadhatatlanul igen tetszetős, csak ha bonczkés alá vesszük, tűnik ki, hogy a város cseberből vederbe esnék, sőt a jelenleginél is sokkal rosszabb helyzetbe kerülne. A kérdés politikai oldaláról s arról, hogy egy nagy nemzetiségi vidéknek városunkhoz való csatolása a jövőben mit rejtene magában, nem szólunk. Csupán a kérdés pénzügyi oldalával foglalkozunk, aminthogy ez eszmét is tiszíán pénzügyi szempontok vetették föl. Ha e községeknek a városhoz való csatolását végrehajtanék s ennek révén a törvényhatósági jogot elnyernénk, igaz, fölszabadulna a város mintegy 20—22 ezer korona évi törvényhatósági pótadó fizetés alól, de másrészt mily horribilis összegekbe kerülne e községek adminisztrálása. E községeknek semmi oly közintézményük nincs, amik a városi jellegbe beilleszthetők lennének s mégis 100%-nál magasabb pótadót fizetnek. Ha a csatlakozás tényleg megtörténnék, a városnak kellene gondoskodnia legelső sorban is megfelelő iskolákról s más közintézményekről. Számoljunk csak utánna, hogy azok a most fizetett lOO^ó-os pótadók mily összegre rúgnak ? Bizony kitűnik majd, hogy csupán a százaalékszám nagy, de a befolyó összeg igen kicsi. Ennek a végső eredménye pedig az volna, hogy fizetné a pótadót a városi lakosság a csatolt községek lakói helyett, vagyis azt az összeget, amit a város a törvényhatósági póiadóktól való felszabadulása révén nyerne meg, kétszeresen, sőt háromszorosan visszafizetné pótadók címén a városhoz csatolt községeknek. Még egy oly kis telepen is, mint Kőbánya-telep, iskolát kellett építenünk. Pedig csak nem tételezhető föl, hogy oly nagy községek, mint Alsó-és Felsőfer- nezely, vagy Giródlótfalu ugyanegy elbánásban volna" részesíthető Kőbáuyateleppel ? Ha e községek a város szerves részeivé válnának, bármi csekély pótadózásuk révén joggal megkövetelhetnék, hogy mindama kulturális s közegészség- ügyi intézményekben részesüljenek, amiben részesül az anyaváros S ha ez intézményeknek
