Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1912-02-22 / 8. szám

1912. február 22. NAGYBÁNYA 3 merítik ki csak a lehetőségeket is, hanem azok a melyekben Scylla Charibdiskónt hányódik és vetődik az egyes ember sorsa és merőben a vaksorstól, esélytől függ, hogy a forgatagot el­kerülve a sziklához ne csapódjék. Valóban alig olvasunk mást lapokban és újság közleményekben, mint azokat a naponként dandárjával felmerülő eseteket, melyekben egyes emberek gyengeségét felhasználva igyekszik egy másik boldogulni, zöldágra vergődni avagy csak mindezeknek a lehetőségét megszerezni, Csalás, lopás, sikkasztás, okirathamisitás és annyi neme az úgynevezett vagyon elleni bűncselekmények­nek mindenkor bőségesen akad. Nem is szólva az ember élete vagy testi épsége ellen irányzott megkísérelt és befejezett cselekményekről, a me­lyeknél legtöbbször ugyanez a mozgató rugó, a szándék és az akarat. Bizonyára nem fedné a valóságot az, hogy minden egyes esetben ezt a tervszetüséget és számítást ismernők fel már első pillanatban is. Reáfogva, vaktában azt mondjuk reá, hogy más­ként nem is történhetik, ugyde jelentékeny szá­zalékában az eseteknek szívós energia kél küz­delemre az emberi gyengeséggel, a mely energia éppen arra számit, hogy ezt a gyengeséget ki­használja, a maga javára gyűmölcsöztesse. Vé­letlen, eshetőség avagy éppen vak.sors itt is elő­fordulhat, — a mint elő is fordul — hanem, ha az emberekben általánosságban és küiön- kű'.ön mindegyikben a meglevőnél több lenne a maga ismerésén sarkalló erő és öntudat, a mely képességet is ad, nem utaznának, nem számí­tanának a gyengeségre ha nem is az erősebbek, de minden bizönynyal eszélyesebbek, hogy eze­ket ki- és felhasználják. A mint érthető legtöbb­ször persze eső után — reá jön a csalódott, kárvallott is arra, hogy kellő időben é3 megfe­lelő módon alkalmazott önfegyelmezés, erőn sarkalló belátás és csak a legcsekélyebb elővi­gyázat mellett nem lelt volna áldozata vagy csak eszköze is mások szívós akaratának, terv­szerűen véghez vitt cselekedetének. De örök igazság marad az, hogy az ember legutoljára ér reá magával foglalkozni Idegenek, mások dolga sokkal előbbre való, mint a saját dolga. És ha okul, tapasztal — sajnos — mindig a maga kárán tanul, tapasztal. Itt van már a böjt és alkalomszerű a böjti pédikáció. Ámde a vigaszság napjaiban talán még sem volna kár elfeledni azt, a mit. az idé­zett szociológus megállapított. Unalmas per- ezekben van módja az embernek gondolkozni is Nagy Zoltán, tszéki biró. HÍREK. Február 22. Eljegyzés. Dr. Jéketj László Budapestről eljeyvezte Barlóky Magdát Géberjéuben. Esküvő. Hang István, a Bründl-czég fő­szerelője az elmúlt vasárnap vezette oltárhoz Lengvárszky Adélt. * Adolphe, az ifjabb, sunyin nézett az idő­sebbre és érezte ebben a pillanatban a nagy kalapácsot, hogy sújt, sújt a fejére tompán, zsib- basztó erővel. A kis beszéd helyett bután csak mondta: — Épen, hogy a kezembe vettem . , . De azt már érezte, hogy a mai tanulásból nem lesz semmi. * A díszteremben, nyakában aranylánccal, szónokolt a rektor és az ifjabb Adolphe dere- sedő fürtökkel bágyadtan, fáradtan hallgatta. Hátul, a sarokban, az öregehb Adolphe élénken, fiatalos jókedvvel fülelt. .. Szónokolt a rektor: Önök, hogy ügy mondjam, eddig a tudo­mány inasai voltak, most már önök a tudomány­nak, hogy úgy mondjam, küzdő katonáivá lettek. Ugyancsak az önök soraiból lehetnek és lesznek valamikor azok is, kik a tudománynak koroná­zatlan fejedelmei. . . És itt kissé kidüieszteüe hasát a rektor . . . — A tudomány koronázatlan fejedelmei, mondom, ha tanulnak, ha szorgalmasan tanul­nak ... — Megölöm — hörögte az ifjabb Adolphe. — Ez az! — mormogta valaki a közönség köréből hangosan, vidáman, fürgén. Jean Ribaud. Őfelsége adománya. Az újonnan épülő ág. ev. templomra ő császári és apostoli királyi felsége legfelső magánpénztárából 200 koronát adományozott. Czakó Vilmos jubileuma. Czakő neve nem ismeretlen a nagybányai szinházjáró közönség előtt. Heves Béla színtársulatának titkára volt nálunk jártakor. Múlt héten ünnepelte harmincz éves színészi jubileumát az »Ócskái brigadéros«- ban. Az ünnep első része a színpadon foly le, i hol az előadás előtt a jubilálót kartársai és a közönség képviselői üdvözölték: Heves Béla igazgató, Szőke Sándor színész kartársai névé- | ben, Demidor Ignácz rendőrkapitány, mint a nagy­károlyi szinügyi bizottság megbízottja, Mát rag \ Lajos tanár a szatmáriak nevében, dr. Shik Elemér a »Szamos« főszerkesztője mint a sajtó képviselője. Az előadás alatt a színházat zsúfo­lásig megtöltő nézőközönség ünnepelte szűnni nem akaró tapssal. Este tiszteletére társasvacsora volt, százötven terítékkel. Házi bál. Folyó hó 19-én nagyszabású házibált rendezett Molcsángi Gábor ny. erdő- tanácsos, melyen körülbelül 40-en vettek részt. | A jelenlevők a késő reggeli órákig maradlak együtt a legpompásabb hangulatban a vendég- szerető háznál. Tenyészbika vásár A szatmárvármegyei gazd egyesület március 13-án bikavásárt tart a I városmajorban, Fel lehet hajtani magyar és nyugati fajta tenyészbikákat. A bejelentéseket a gazdasági egyesület tisztikari hivatalához kell czimezni, a határidő pedig március 9. A szatmári uj plébános beiktatása, Lélek­emelőén felejthetetlen ünnepség keretében ik­tatta be Szalmár város közönsége Benkő Jó- i zsef apátkanonokot, a város köztiszteletnek és : szeretetnek örvendő uj plébánost. Az ünnepély e hó 15 én délben folyt le a kaszinó nagyter­mében, hol százhetven terítékes bankett volt s i részt vettek rajta a szatmári közélet előkelősé- j gei kivétel nélkül. Elsőnek az ünnepelt emel- I kedett szólásra és a királyt, a pápát, a püspöki i kart és a kegyuraságot éitetle. Uíánna Vajag I Károly dr. kir. tanácsos, polgármester éltette az uj plébánost. A bankett folyamán egymást érték a magas színvonalú, lelkes pohárkőszön- lők, úgy hogy a szép ünnep késő este ért véget. A Kaszinó közgyűlése. E ho 24-én este fogja a Kaszinó megtartani közgyűlését a szokásos Széchenyi-iakomával egybekötve, melyen hölgyek is lesznek jelen. Az ünnepi beszédet Révai Ká­roly mondja a Széchenyi-serleggel kezében. A bankettre előjegyezni lehet a Kaszinó vendég­lősénél e hó 23-án déli 12 óráig, mert a töme­ges előjegyzés miatt jelentkezések azontúl nem fogadtatnak el. Farsang Vége. Nagyon szépen sikerült mu­latságot rendezett a nagybányai Jótékony Asz- ialtúrsaság húshagyó kedd estéjén a Lendvay- szinbázbau. E mulatság a Polgári körben tarlóit hires farsangi búcsúztatók örökébe lépett s nem­csak fényes műsorról, kedélyes tréfákról gon­doskodtak a hagyományhoz híven, hanem maga a táucvigalom rendezése is a farsang egyik leg­sikerültebb mulatságának mondható. A táncot műsor előzte meg, melynek első pontja Dala Jancsi nyitánya volt, mely alatt zsúfolásig meg­telt a nézőtér. Majd Ajtai Nagy Gábor lépett a dobogóra s az ő eszmékben gazdag, mélyre vágó boncolással fejtegető és tömör stílusával tarlóit előadást a jótékonyságról. Majd a dalárda adta elő páratlan fegyelmezettségről tanúskodó precizitással a Béka kvartettet, Szancsek István karmester vezetésével. Utánna Tréger Lajos szavalt, a tőle jól ismert és megszokott kiváló előadó képességgel Szünet után Sípos Lajos lépett a dobogóra s kuplékat énekeit kellemes, behízelgő hangján. Majd az estély kluja követ­kezett Dénes Ella, a szatmári színház koloratur énekesnője, mint vendég néhány pompás dal­lal gyönyörködtette a közönséget, úgy hogy a szűnni nem akaró tapsra meg is kellett uj ráznia. Zongorái! Steinjeld Elza kisérte az ünnepelt énekesnőt, finoman és diszkréten. Utolsó szá­mul ismét Sípos Lajos énekeit. Ezután kezdetét vette a tánc, persze anuyiau voltak, hogy alig fértek. A négyeseket sokan nem táncoltak, nem azért mintha nem lelt volna táncos, hanem nem jutott hely. Tizenegy óra felé nagy konfetti és szerpentin csata keltett élénk érdeklődést. Éj­félben pedig a szokásos módon zeneszó mellett tizenkét álarcos ördög eltemette Karneval her­ceget. A tánc kivilágos kivirradtig tartott a leg rózsásabb jókedvben, s bizony iparkodott is mindenki kivenni részét, mert fenyegetőleg kö- zelyet hamvazó szerda, a bánat és vezeklés idejének küszöbe. Jótékonyság. Dr. Kádár Antalné úrnő 25 koronát ajándékozott a r. kalh. templom csillárjára. Fogadja az egyház hálás köszönetét. Kaszínóestóly. A szokásos szerdai kaszinó- estély f. hó 21-én Hamvazó szerdára való te­kintettel elmaradt. A jövő héten szerdán, azaz 28-án azonban okveíetlenül meglesz tartva ez az egyre népszerűbbé váló szerdai összejövetel. Teleki Társaság. Rég óta hallgatott ez a városunk közönségének irodalom és művészet iránt érdeklődő kis csoportja szemében való­ban derék munkát végező társulat. Most életjelt ád magáról. Jövő hó 2-án a Lendvay színház­ban estélyt tart. Szerepelni fog Kápolnai Pauer Viktor mint vendég felolvasással, Tersánszkg Jenő székfoglalóját tartja, a dalkör két szám­mal lép fel, mig a bányászzenekar operarészíe- leket ad elő. A megnyitót Révai Hároly elnök tartja. Akik páholyra igényi tartanak, fordulja­nak Németh Béla titkárhoz. Heringlakoma. Szerdán délután úgy négy óra felé vette kezdetét Rnmpohl Gyula ven­déglőjében a szokásos és nagy hírnévnek ör­vendő heringlak-oma A legpompásabb Dréher és Részvény sörök kerüllek az asztalra. Bele is múlott a késői órákba, különösen a far­sangi mulatság résztvevői kerestek gyógyulást. Az étterem nagyon kicsinek bizonyult; annyian voltak, tán még pénzen is alig lehetett volna helyet kapni. De sok jó elfér együtt s a szűk helyen széles jókedv uralkodott mindvégig. Közgyűlés A István Király-.Szálló bérlő részvénytársaság e hó 25-én tartja évi rendes közgyűlését. A gyűlés fontosabb tárgyai a múlt évi számadások bemutatása, a felügyelő bizott- ! ság jelentése s a felmentvény megadásáról ha- ; tározat, a tiszta nyereség felosztása iránt intéz­kedés. az alaptőke leszállításáról szóló javaslat tárgyalása. Hét óv múltán kiderített kettős gyilkosság. Évekkel ezelőtt Gárdánfalván lakott Gabányi Róza, béresasszony férjével együtt. Azonban fér­jével állandó civódásban élvén, azt 1905. szep­tember havában elhagyta s magával vitte az akkor 3 éves Mária, a 10 éves Teréz és a 8 éves István nevű gyermekét. A felfogadott sze­kérrel Erdőszáda felé hajtatott. Pár nappal ké­sőbb a Szamosból kifogtak két ismeretlen leány- hullát, valamint egy kifejlett nő holttestét is. A boltlestek kilétének nyomozása rendén és an­nak eredményeként az áliapittatott meg, hogy az illető idősebb nő hullája az akkortájt Gar- dánfalváról eltávozott Gabányi Róza hullája és ez alapon a szatmári törvényszék őt holtnak nyilvánította. Most 7 év multáu azonban kide­rült a való tényállás. Ugyauis Gabányi Rózának most már 15 éves István nevű íia e hóban Gardánfalva községbe ment, hogy cselédkönyv elnyeréséhez illetőségi bizonylatot szerezzen be s ez alkalommal — talán anyja rossz bánás­módja miatt — többeknek elbeszélte, hogy édes­anyja él s mikor 1905 ben férjétől eltávozott, Teréz és Mária nevű testvéreit Erdőszádán a a Szamosba dobta és azok belefultak. A fiú el­beszélése az égerháti csendőrősvezetőnek fülébe jutott, ki őt őrizetbe vette és előadása alapján a nyomozást megindította, magával vivén a fiút is. Erélyes nyomozás után Gabányi Rózát Nyí­regyházán, hol Laczkó Péterné álnevet használt, a terhelő bizonyítékok alapján letartóztatták és őrizetbe vették. Gabányi Róza kihallgatása ren­dén előadta, hogy 1905. szeptemberében az er- dőszádai vashidról két alvó gyermekét a Sza­mos folyóba dobta, ő maga pedig rossz családi élete miatt elkeseredésében fiával együtt szin­tén a folyóba akart ugrani. Fiát egy kendővel hátához kötötte, de közben megbánta elhatáro­zását és öngyilkossági szándékától elállott s gyer­mekével elvándorolt Szaímár vidékére. Tettes a szilágycsehi járásbiróságuak átadatott. Letartóztatott gyógyszerószsegéd. Hirt ad­tunk arról, hogy Thanhof fér Géza gyógyszerész - segéd Nagy Józsefné nagykárolyi lakos betét­könyvére titkon 2500 koronát kivett. Azóta a fővárosban rejtőzködött, szökve a büntető igaz­ság keze élői. A hotel garnikban tartózkodott s a budapeli rendőrség most kézrekeritette, pénzt azonban nem talált már nála, mert a megtévedt fialal ember elmulatta.

Next

/
Thumbnails
Contents