Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1912-02-15 / 7. szám
1912. február 15. NAGYBÁNYA 3 Csepey Ferenc pedig 23 szavazatot. Egy szava- 1 zatoi érvénytelenítettek. Az eredményt a közgyűlés hosszantartó | éljenzéssel fogadta s Jancsovits József fölkérte I az uj elnököt az elnöki szék elfoglalására. Kupás Mihály a következő talpraesett be- ■ széddel foglalta el az elnöki széket: Mélyen t. Közgyűlés! Tagtársaim nagy j többségének bizalmából az ipartestület elnökévé j választatván meg, amidőn a szavazatszedő bízott- j ság elnökének fölszóliíására az elnöki széket 1 elfoglalom (Éljenzés.), megvallom, nagy elhatározás alatt állok. Nehéz elhatározás alatt állok azért, mert teljes tudatában vagyok annak, hogy amint minden iparteslületbfen, úgy a mienkben is a testületi élet és a testületi szellem emelkedése, avagy hanyatlása a megválasztott elnök tevékenységétől függ. Manapság pedig, amikor a létért való küzdelem nagy munkájában a mindennapi kenyérkereset gondjai kétszeres sulylyal nehezednek különösen az iparosok vál- laira, — igy az én vállaimra is, — kettőzött megfontolást vált ki részemről annak a kérdés- j nek föltevése, hogy vájjon a fokozottabb mindennapi munkám és üzleti gondjaim mellett képes leszek-e a most reám ruházott elnöki tisztséget az ipartestület hasznára és előmeneteli nívójának emelésére eredményesen és méltóan betölteni ? Megkísérlem ! (Zajos éljenzés.) Megkísérlem azért, mert bízom az ipar- testület minden egyes tagjának, de különösen a testület elöljáróságának odaadó és szeretetteljes támogatásában, hogy összetett erővel és összetartással sikerülni fog nekünk ezen hatósági feladatokat is teljesítő nagy testület ügyeit és feladatait közmegelégedésre vezetni; sikerülni fog nekünk magát az ipartestületet, annak erkölcsi nívóját a mi kereskedelmi és iparkamaránk hét vármegyés területén működő testületek között a lehető legmagasabbra emelni. (Tetszés és éljenzés.) A teendőkre nézve programmot nem adok, mert én a legszebb programúinak azt tartom és azt fogom tartani, amikor már eredményes munkával fogunk beszámolni; azonban szives engedelmükkel legyen szabad egy általános kijelentést tennem és pedig azt, hogy elnöki mi- Hőségemben a múltakon okulva az ipartestületet a politikaipáiioskodás eszközévé, vagy piédájává nem teszem, azzá tenni senkinek sem engedem ! (Zajos, hosszantartó éljenzés.) A politikai pártoskodás helyett az összes iparosság érdekében inkább álló iparfejlesztés munkáját fogom az ipartestület legfőbb feladatává tenni és emellett tőlem telhetőleg igyekezni fogok iparostársaimban ápolni azt a meggyőző tudatot, hogy a testületi életben, a testületi szellem emelésére irányuló törekvéseinkben, a testület falai közölt, de sőt azon kívül is, küut, a társadalmi érintkezéseinkben az egyént, az egyéniséget sohasem annak foglalkozása, vallása, nemzetisége vagy ami mindig hiba volt a multaz évek során, — fájdalom, gyűlölet és bosszúvágy összegyülemlett szegény, megkínzott szivében. Reggel felé elaludt az anyja karjaiban, néha megrándult a teste és ekkor szorosabban magához ölelte gyermekét az anyja. Amikor elmúlt az éjjel, Pál arckifejezése is megváltozott. A szemei máskép néztek, a szája körül is más vonás keletkezett. Még a teste is másnak látszott, a karjai nem mozogtak oly hevesen, a járása nyugodt lett; aki meglátta, megérezte rögtön, hogy szelíd lelkű, csaknem félénk emberrel van dolga. Mint ahogy egy óriás elveszti minden erejét, ha nehéz láz gyötri meg, úgy Pali — az anyja ölében hullatott könnyeivel — lemosta leikéről a salakot. Egészséges lett az anyjá karjaiban. És a fájdalomtelt anya csakhamar meggyőződött róla, hogy nem kell aggódnia gyermekéért és hogy immár békeság lesz a házában. A nap folyamán, amikor gyermekeivel együtt szere- tetük jeleivel halmozták el Pált, megkérdezte tőle : — Mond csak fiam, elmennél talán öcséddel együtt az ő mesteréhez, megkérdezni . . . nem-e volna ott részedre is valamiféle foglalkozás?! . . Azzal a puha, meleg hanggal, amely gyerekkorára emlékeztetett, felelt Pál anyjának kérdésére : — Igen, jó anyám! ban: politikai pártállása szerint értékeljék és becsüljék, hanem aszerint, hogy ki milyen módon, milyen tevékenységgel, milyen tehetség gél és amit legjobban hangsúlyozni kívánok, milyen önzetlenséggel járul hozzá az összes j iparosok közös érdekeinek gazdasági és társadalmi jólétének előmozdításához. (Éljenzés) Ezek volnának tisztelt közgyűlés azon ki- i jelentéseim, amelyeket mielőtt az elnöki széket elfoglalnám, szükségesnek láttam előrebocsájtani és amelyekhez kérem az Önök szives hozzájárulását és támogatását is. Ezek után pedig szives támogatásuk reményében bízva, köszönetét mondok a belém helyezett bizalmukért s kijelentem, hogy az elnöki tisztséget elfogadom. (Hosszantartó, zajos éljenzés) Az uj elnököt az iparhatóság képviseletében Égly Mihály főjegyző üdvözölte, ki tetszéssel fogadott szavakban mutatott rá azon - érdemekre, miket Kupds Mihály már az ipar- i testület megalakításakor szerzett magának. Biz- 1 tositoíta őt is, az ipartestületet is az ipar- ! hatóság leghathatósabb támogatásáról. (Éljenzés.) ! Ezután az elöljáróságot egészítették ki tiz 1 taggal azok helyett, kiknek mandátumuk lejárt. Uj elöljárók leltek: Csepei Ferenc kocsigyártó, j Csiszár József kőműves, Szent-Ivány Sándor lakatos, Korcsog Mihály kőműves, Jancsovits j József szabó, Némedy Vargha Jaksb mázoló, Ta- I kacs Károly kádár, Kovács Lajos kovács, Török ! István könyvkötő és Kovács B 'la kovács. Póttá- '• gok: Suba János borbély, Székó Péter szobafestő és Gábor János kőműves. Számvizsgálók: Sziklai ' András m. kir. kincstári számellenör, Szabó \ Sándor lakatos és Vértes Ignác kárpitos. Végül Csiszár József, Szent-Ivány Sándor és társaik indítványát tárgyalták s az indítvány érteimé- \ ben Szerencsy Józsefet, az ipartestület régi elnökét nagy lelkesedéssel az ipartestület tisz- j leletbeli elnökévé választották meg. Ezzel az I ovációval, melylyel Szerencsy József nagy ér- i demeinek adóztak, a közgyűlés véget ért. Az Izr. Nőegylet és Fillóregylet estélye. Február 14 Régen nem volt ily hatalmas és intelligens közönsége a színház termének, mint az izr. nőegyletek estélyén. Egy-egy sikerült szin- ház-premier ha vonz annyi közönséget össze nagy reklámmal és hires vendégszereplő művésznőkkel. A szó szoros értelmében bámulatos volt a közönség érdeklődése ez estély iránt, a páholyok mindenike s a földszint szorongásig meglelt az érdeklődőkkel. Egy ilyen est a színházi életben is a legmelegebbek, legnagyobb mérvűek közé tartozik. Valóban bámulatos is az az energia, mit a rendezőség, különösképen pedig dr. Weisz Ignáczné, a Fillér-egylet elnöknője kifejteit, ; hogy felcsigázza ily nagy tömeg érdeklődését, ; de különösen hogy e végsőkig felcsigázott várakozást frappáns előadással, rendezéssel álta- lános feltűnést keltő módon nem csupán ki- i elégíteni, de felülmúlni képes legyen Az ember valójában nincsen tisztában, hogy műkedvelőkkel, vagy művészekkel áll-e szemben. Műkedvelőkkel azonban természetesen nem lehet és nem is szabad komoly, precíz kritikát gyakorolni, inkább csak dicséretek halmazát és ösmert frázisok tömegét ujra- idézni. Ezzel az előadással szemben, komolyan kell számolnunk, bár oly erők léptek fel benne, kik egynek kivételével mindannyian műkedvelőknek nevezhetők, de viszont ezek közül egyesek többszörös nyilvánossági próbát állottak már ki ezideig, másokkal pedig mint művészekkel kell számolnunk. A történeti sorrend megtarthatása kedvéért kronologikus rendben itt adjuk az estély eseményeit. Az esemény szót azért használom, mert ez estélynek csaknem valamennyi száma eseményként tűnt fel. Az estély első és legkiemelkedőbb része az általános Liszt ünneplések hatása alatt kigondolt és stílszerűen megtervezett s a nagy zeneköltő emlékére rendezett tiszteletnyilvánu- lás volt. Hogy ezt a témát kabaré keretébe be tudták illeszteni, szintén csak a rendezés kiválóságának tudható be. Elsőnek Stein féld Elza adózott Liszt Ferenc emlékének Soirees de Vienne III. cimü Liszt szerzemény elzongorázásával. Játszása stílusos volt s különösen technikai iskolázottságot árult el. Utána a nagy élőkép Liszt Ferenc szobrának megkoszorúzását ábrázolta. A kép maga, grueziózus kons'rukciójával egyedül képes lett volna kielégíteni a közönség kívánalmát. Hófehér patyolatban a 40 lány, mint negyven földöntúli lény káprázatosán szépet mutatott a nagy reflektor különböző vetített színeiben. Az első jelenéstől a függöny legördülte utánig egy viharzó taps-fergeteg volt a nézőtér. A közönség ugyanis nem is annyira a szobrot és annak jelképes koszorúzását nézte, ellenben nem tudóit eleget gyönyörködni a felvonultatott leányok hadseregének pompás szépségében. Alig is győzte fogadni a sok gratulációt a rendező elnöknő. A műsor további pontjait mindennek ellenére kíváncsian és érdekkel várta, hallgatta a közönség. Volt is miért. Weisz Irénke lépett a színpadra s gyönyörű graciózitással a Medgya- szay Vilma műsorából adott elő pár kupiét tánccal, énekkel. Ez a kis gyerek leány valóságos kész primadonna. Olyan mozdulatok, olyan gesztus megalkotója, mely művészetet képes produkálni, ha tovább fejlesztik. Énekét dr. Weisz Ignácné kisérte zongorán diszkréten, finoman. A következő számot Wieder Ella monológja képezte. A színész növendékei szavalta, játszotta, énekelte. Nem először szerepelt már nyilvánosság előtt, mutatta ezt a készültség és képesség, no meg a legteljesebb átérzés, mely maga elegendő sikert aratni. Utána Varga Ella kuplézott. Előadása, színpadi tecknikája kitűnő. Sikere nagy volt, hosszasan és többször kitapsolták, ujráztatták. Glück Ilonka az, kire vonatkozott abbeli kijelentésem, hogy vele mint művésszel kell számolnunk Ez a gyerek már nem műkedvelő, ebben magas zenei képességek vannak, de az elméleti részben sem dilettáns. Játéka, billentyű- verése olyan, melyre nem lehet mást mondani, mint művészi. Valóságos csodagyerek, hiszen alig több, mint 10 éves. Mendelsohn: Rondo capricioso ját és Nagy Albert: En plein air idill- jét zongorázta el nekünk, melyet még egy harmadik darabbal is ki kellett bővítenie. A műkedvelők névsorát Krämer Erzsiké zárta be szép énekével. Magyar dalokat adott elő, kellemes, csengő hangon. Egészen különálló, művészi műsorral szerepelt Hevesné Balla Mariska. Természetesen a műkedvelők sorában magasan kivált, nem is csuda, mert a tanult és hivatásos színészek közt is elsők közé tartozik. Különösen nagy hatást ért el a »Hópelyhek« cimü dallal, melynek dallamai lázzal öntötték el a közönséget. Hevesné tudja már azt, hogy a mai kor primadonnáinak nem a féktelen csapongás, nem a vidéki primadonnák balerina mozdulataival kell hatni a közönségre, hanem igaz művészettel, a művészetnek komoly higgadtsággal átérzett és beletanult modern problémáival. Ezért volt újszerű hatása, ezért tudott kiváltani akkora lelkesedést. Végül meg kell emlékeznem a bálról, mely a müsors követte. Ennek a sikerét mutatja az, hogy a tánezolók a terembe nem fértek, a négyest két kolonban járták, de a nagy tömöttségtől sehogyse sikerülhetett megrendezni. A legnagyszerűbb hangulatban reggeli hét óráig tartott a táncz. Az estély anyagi sikeréről lapunk más helyén számolunk be. F. B. F. HÍREK. Vebruár 14, Személyi hir. Ocsárd Károly erdőtanácsos családjával együtt ma utazott el Gödöllfíre, uj állomáshelyére. Uj bírósági jegyző. Az igazságügyi miniszter Gazda László nagybányai járásbirósági joggyakornokot a szilágycsehi járásbírósághoz jegy- ! zővé nevezte ki. Uj adóhivatali főellenőr. A pénzügyminiszter Bommerszbach Péter m. kir. adóhivatali ellenőrt a VIII. fizetési osztály 3-ik fokozatába való hivatali főellenőré nevezte ki. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Óváry Sándor pénzügyigazgatósági gyakornokot
