Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-04 / 1. szám

4 NAGYBANYA 1912. január 4. dráma mind újdonság volt: Balga szűz, Hit és haza, Utánam; a vígjátékok és bohózatok közül bemutatták a következő ötöt: Ezred, apja, Princz, Hölgyek öröme, Papa és Papillon, a kőfaragó. Ugyanazt a darabot kétszer nem igen adták s ha ez mégis megesett, feltétlenül a közönség kívánsága volt a mérvadó. A Kis gróf két este és délután ment ; az Iglói diákok, Czigánysze- relem és Kis lord egy este és egy délután ke­rült színre, míg a Leányvásárt és a Hölgyek örömét két este kellett megismételni. A darabok megválasztásával és a repertoire változatosságá­val minden tekintetben meg lehetünk elégedve. Még néhány szóval az utolsó előadásokról emlékezünk meg. Szerdán újra zsúfolt ház előtt a Leányvásár ment. Csütörtökön egy pompás jellemvigjáték, Papillon, a kőfaragó, Berriere-től. A darab fino­mabb és nemesebb komikuma kissé hidegen hagyta a nézőket, akiknek Ízlését nehány erősen obszcen darab a helyes útról letéritette. Pedig az előadás igen jó volt. Ernyei (Papillon) ismét remek alakítást nyújtott; kitünően játszott Ko­vács, de a többiek is megállották helyüket, igy Homokay, Spóner, Csáki és Rajnai. Ez utóbbi igazán feltűnt. Gáspár, ha jellemalakot kell be­mutatni, gyengének bizonyul. Közönség szinte megtöltötte a nézőteret Pénteken ismét újdonság került szinre, az Adjutáns. Ezt igazán elengedtük volna. Egy ér­deme van csak a darabnak, hogy rövid, nem sokáig bosszantja a nézőt. Az ördög látott olyan darabot, amelyben a szereplők hol bejönnek, hol kimennek. Hisz ez a szövegíró a színpadi technika ábéczéjével sincs tisztában. Számoltuk az elvonulási jeleneteket attól kezdve, hogy szembeötlőd és tizennégyig jutottunk. Nem tör­ténik ebben semmi, énekelnek derüre-borura s hozzá meglehetős unalmas számokat. Az előadás elég nívós volt. A főszerepeket Füzes Lenke, Csáky, Komáromi és Gáspár játszották s minden igyekezetük mellett sem tudták diadalra juttatni a darabot. Szerepelt még a kis Neményi Liliké is, igen ügyesen; ha nem csalódunk, az ő ked véért vették be ezt a gyenge darabot. Szombaton a Hölgyek öröme ment, má­sodszor ez idényben. Ezek után mondjunk búcsút a társulatnak : a viszontlátásra! HÍREK. Január 3. Tizedik évfolyam. Ezen számunk­kal immár tizedik évíolyamba léptünk. Tíz esztendő nagy idő egy ember éle­tében is, még nagyobb idő egy lap éle­tében, melynek életideje épen úgy, mint háborúban a katonáké, kétszeresen szá­mit. Ütközetben állunk mi is folytonosan. Küzdünk, viaskodunk az elvek nagy üt­közetében s zászlónkon ma is ugyanazon jelszavak ragyognak, melyek ezelőtt tiz évvel lapunkat életre hívták. A lezajlott évtized pedig megdönthetetlenül igazolja azt, hogy helyes utakon haladtunk, hiszen ellenkező esetben nem lehetett volna ré­szünk azon valóban páratlanul álló s mélyen megtisztelő támogatásban, amely­ben bennünket a nagyközönség része­sített. Ez a megtisztelő támogatás doku­mentálja, hogy eszméink, czéljaink, tö­rekvéseink, melyek szeretett szülőföldünk szellemi és anyagi előhaladásának elóbbre- vitelében csúcsosodnak ki, olvasóközön­ségünknél erős visszhangra találtak. A második évtized útjelzőjénél állva csak ismételhetjük, hogy ezentúl is híven, be­csületesen, legjobb tehetségünkkel fogjuk szolgálni mindazon ideákat, miket eddig is szolgáltunk s a legnagyobb áldozatok­tól sem riadunk vissza, hogy oly modern színvonalon álló lapot nyújtsunk olva­sóinknak, mely a vidék legjobb orgá­numaival is fölvehesse és kiállja a ver­senyt. Szeretettel kérjük olvasóinkat, hogy támogassák továbbra is és ismerőseik közt terjeszszék lapunkat, hogy a nagy czélok szolgálatában az eszközök is ren­delkezésünkre álljanak. Azon remény­ben, hogy az a kapocs, mely lapunkat a nagyközönséghez fűzi, ebben az évben is csak erősödni, izmosodni fog, boldog uj-évet kívánunk olvasóinknak s lapunk minden munkatársának s barátjának. Személyi hírek. Nagy László erdész és felesége az ünnepeket itthon töltötték. — Bányay István pénz­ügyi tanácsos a családjával a fővárosba vissza utazott. Uj ág. S. lelkész. Materny Lajos debreczeni ág. főesperes segédlelkésznek hívta meg Sze- berényi Lajost, ki állását ma el is foglalta. Eljegyzések. Dr. Katz Izsó ügyvéd elje­gyezte Farkas Mayer majtisi földbirtokos leá­nyát: Fannykát. — Haltenberger János Buda­pesten eljegyezte Ludinszky Lajos miniszteri osztálytanácsos leányát; Margitot. — Török Adám m. kir. bányaaltiszt eljegyezte Bády Erzsikét. — Deési Telek István, gróf Károlyi Lajosjtótmegyeri uradalmának intézője eljegyezte Klausser Zsófiát. — Kolozsvári Kiss Ferencz földbirtokos eljegyezte Pázsit Irént. — Román Károly perbenyiki áll iskolai igazgató elje­gyezte Papp Valéria áll. óvónőt. Esküvő. Balkó Sándor fiatal, törekvő mé­száros a napokban tartotta esküvőjét Petky Károly polgártársunk leányával: Ilonkával. A fiatal párt díszes nászmenet kisérte az esküvőre, mely után a Polgári Kör külön termében fényes vacsora volt. Újévi tisztelgés. Az újév alkalmából a bányaigazgatóság tisztikara testületileg tisztel­gett Neubewer Ferencz miniszteri tanácsos, bánya- igazgatónál. •— A takarékpénztár igazgatósága, felügyelő-bizottsága s tisztikara, mint minden évben, úgy az idén is testületileg fejezte ki jókívánságait az újév alkalmából Moldován László igazgatónak. A jókívánságokat Osüdör Lajos aligazgató tolmácsolta, mire Moldován László igazgató hosszabb s tetszéssel fogadott beszédben mondott köszönetét. A városi nagy kölcsön felvétele. A városi nagy kölcsön ügyét post tot discrimina rerum jóváhagyta a belügymi­niszter s az iratok tegnap a városhoz le j is érkeztek. A 2.300,000 koronás kölcsön j folyósítása ügyében Moldován László ta­karékpénztári igazgató ma, kedden dél­ben a fővárosba utazott. Ágyúból — harang. A szabadságharcz alatt megtörtént nem egy helyen, hogy a harangok­ból ágyút öntöttek. Harangokból kerültek ki Gábor Aáron hires ágyúi is. Most nagyot fordult a világ. Ágyukból öntenek harangot, ilyen ágyú­ból öntött harangja lesz a nagybáuyai ág. egy­háznak is, amennyiben a hadügyminiszter az egyháznak harangöutésre kedvezményes árban ágyuérczet engedélyezett. Szabad előadás. Újév napján a kalh legény- egyletben dr. Káplány Antal főgimnáziumi tanár tartott szabad történelmi előadást. Nagy hallga­tósága volt, kik élénk figyelemmel hallgatták az érdekes előadást s az előadót zajosan megélje­nezték. Halálozás. Nagy csapás érte Witt Béla járás- birósági irodatisztet. Édes anyja, özv. Witt Ká- rolyné szül. Serly Mária életének 78. évében Nagykárolyban elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Fájdalomtól iesujtva je­lentjük, hogy a legjobb anya, anyós és nagyanya özv. Witt Károlyné szül. Serly Mária életének 78-ik évében, özvegységének 38-ik évében az utolsó szentségek felvétele után ma délután 5 órakor jobbiétre szenderült. A megboldogult földi maradványai folyó 30-án délután fél 4 órakor fognak az Arany János-utcza 14. számú gyász­házból a róm, kath. egyház szertartása szerint a mesterrészi temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozata f. hó 30-án délelőLt 9 órakor. Nagy­károly, 1911. deczember 28-án. Az örök világos­ság fényeskedjék neki! Witt László, Witt Sándor és Witt Béla fiai Witt Sándorné szül. Borostyányi Piroska, Witt Béláné szül. Mazgon Ida menyei. Witt László, Witt Elemér, Witt Kiára, Witt Sán­dor, Witt Ibolya, Witt Magda, Witt Gabriella, Witt Valéria és Wut Vilma unokái. Bay József mint színi kritikus. Legelőször is bocsánatot kérünk a József-ért, már csak a beczézett Bubi marad ő minekünk is, a nagy- közönségnek is. Hát Bay Bubi, ki messze föl­dön hi res a jó mondásairól, legutóbb mint színi kritikus mutatkozott be. Az adjutáns ez. újdon­ság bemutatója alkalmával történt. Ez a darab újdonságnak újdonság ugyan, de szerfölött gyönge darab; olyan, amire a magyar közmondás azt mondja, hogy se füle, se farka! A szereplők minden czél és összefüggés nélkül jönnek-men- nek, tesznek vesznek, énekelnek és monologizál- nak. Bay Bubi két felvonáson ál végignézte ezt a zagyvaságot, de már a harmadik felvonás elől a páholyából az étterembe menekült. Amikor pe­dig azt kérdezték tőle, hogy nem nézi meg a harmadik felvonást, kedélyes bonhomiával igy kritizálta meg a szörnyen gyönge darabot : — Nem, mert a két első felvonásban el­vesztettem a darab fonalát s sehogysem bírtam megtalálni! A vízvezetéki szabályrendelet. Szatmárvár- megye törvényhatósága legutóbb tartott közgyű­lésében jóváhagyta a város vízvezetéki és csa­tornázási szabályrendeletét. Újévi üdvözlet megváltás. A nőegyesület részére, a Hoffmann Árpád üzletében kitett ivén újévi üdvözleteiket megváltották: özv. Szőke Jánosné és Szőke Béla 5 K, Muzsnay Ferencz és neje 4 K, Beyer Jenő és neje 2 K, Hoffmann Árpád 2 K. Dominó-tánczestély. A szatmári jótékony nőegylet január 13 ikán, szombaton a »Panno­nia« termeiben, az uj árvaház építési költségei és szegényei javára dominó-táncestélyt rendez. Az estély kezdete fél 9 órakor. Belépő jegyek: személy- és karzatjegy 2 K, családjegy 5 K. Felülfizetéseket, tekintettel a jótékonycélra, kö­szönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az Elnök­ség. Az Elnökség kéri a hölgyeket, hogy lehe­tőleg Dominóban jelenjenek meg. A Dominó szine: világoskék. Jegyek előre válthatók Ra­gályi Kálmán üzletben (Deák tér, Gillyén ház). Az estélyen Oláh Feri zenekara muzsikál. Elveszett tárgyak. Említettük, hogy dr. Winkler Jenő orvos elvesztett egy fekete kézi­táskát, melyben orvósi műszerek voltak. Egy úri hölgy pedig egy antik karpereczet vesztett el. A becsületes megtalálók illő jutalomban részesültek volna, ha a talált tárgyakat tulajdo­nosaiknak visszaadják. De úgy látszik, nagyobb nyereségre számítanak, ha azokat sikerülne értékesíteni. Ez azonban aligha fog sikerülni, mert mint értesülünk, a csendőrség máris nyo­mon van: a becsületes megtalálók nyomán. A veresvizi állami óvoda karácsonyfa­ünnepélye deczember 23-án délután 2 órakor volt. A gyermekek egy pásztorjátékot és egy óvodai játékot mutatlak be. Ugyanekkor volt az oszlás is, mely alkalommal 34 gyermek ruhát, 7 gyermek czipőt, 80 gyermekjátékot, ezukrot, tésztát és narancsot kapott. Adakozni szívesek voltak: A bányaigazgatóság 50 K, a nőegylei 30 K, adakozás utján 24 K 70 f. Összesen 104 K 70 f. A fogyasztási szövetkezet a karácsonyfára süteményt, ezukrot, narancsot adott. Mindazok, kik adakozásuk által a szegény gyermekeknek örömet okoztak, fogadják leghálásabb kös/.ö le­temet. Szabó Irén áll. óvónő. A dorgálás miatt. Vagyán Lázár 23 éves gazdasági cseléd Szinérváralján Szelezsán Simon­nál szolgált. Iszákos, dologkerülő ember volt és ezért a gazdája többször megdorgálta így tör­téni ez a iegulóbbi alkalommal is, amikor Vágván ismét részegen ment haza. Szelezsán újból dor­gálni kezdte cselédjét, aki erre kést ragadott s azt a gazdája mellébe szúrta, majd pedig egy vas palkányfogóval többször fejbe vágta. Szele­zsán a szúrás és ütések következtében sokáig feküdi betegen. A kir. törvényszék a tegnapi főtárgyaláson súlyos testi sértésért két hónapi fogházra Ítélte Vagyánt. Boldog újévet kívánok m. t, vendégeim­nek és jóbarátaimnak. Nagybánya, 1912. január 1 Rwmpold Gyula. Jótékonyság. A nagybányai jótékony asz- taltársaság újév napjának délutánján osztotta ki az elszegényedett iparosok özvegyei és árvái, nemkülönben más szegények között szokásos évi adományait. Összesen 500 korona került kiosztásra s nem egy szegény könnyét szárí­totta fel a könyörületesség Csak a legnagyobb elismeréssel emlékezhetünk meg a jótékony asztaltársaságról, mely Steinfeld Adolf elnök­lete alatt minden vásári lárma nélkül, de ily

Next

/
Thumbnails
Contents