Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-13 / 24. szám
2 NAGYBÁNYA 1912. junius 13 givel, a modernebb érvényesülése a maradival szemben. Az marad a küzdőtéren győztesen, aki ügyesebb, mozgékonyabb, találékonyabb, műveltebb és okosabb. Minden uj találmány egész maradi osztályokat seper el, tesz tönkre. A modern technika fejlődésének minden egyes lépése, százakat és ezreket ül el régi megszokott foglalkozásától és újabb kereseti forrásokhoz utalja, amelyekre még nem tette rá egyre előretörő, haladó kezét. A vasút a fuvarost rövidítette meg, a hatalmas nagy gyárak a kisiparost, a nagy áruházak a kiskereskedőket, a nagy bankok a pénzváltókat és magánbankárokat. A versenyben csak érvényesülő és letaposott van. Hogy a kor szellemével haladva, a verseny is mindegyre nagyobb mérveket kezd ölteni, a modern gazdasági élet a védekezési lehetőségeket is felszínre vetette És ez az eszköz: az egyesülés, A verseny eltüntetésére trösztökbe, kartellekbe tömörülnek egymás ellen ádáz versenyt kifejtő tényezők, hogy bizonyos mono- polisztikus szándékkal és czélzatLd csökkentsék egyfelől a nagy tömegben való bevásárlás által az árakat, másrészt előidézhessék az üzemfen- fentartás, üzletszerzés és lebonyolítás költségeinek minél nagyobb mértékben való csökkentését. Ily közitlelekbe tömörülve azután, hogy már nem kell tartaniok az egymást kiszorítani akaró versenytől, monopolizálva a szinte kisajátított területet, most már diktálja az árakat és feltételeket. Mig eddig a szabad verseny nagy apará- tussal, utazói karral, hirdetéssel 'és a iegmesz- szebbmenő árban is fizetési feltételekben is nyújtott előnyökkel igyekezett nemcsak a maga vevőközönségét megtartani, de a versenytől újabb és újabb feleket elhódítani, addig a mono- : pólium most nyugodtan rendelkezhetik irodája- j ból és a vevő hozzá kénytelen fordulni, ha | árut akar. Nem lehel e sorokban kifejtendők czélja, j hogy a valóságos tudományos irodalommal ren- : delkező, ily monopóliumokra czélzó egyesülé- í seket, azok káros kihatású munkáját, előnyeit és hátrányait taglaljuk, de rámutathatunk arra, I hogy még a nagy anyagi erővel is dolgozó egyesülések nem zárják ki teljesen a versenyt, mert bármily hatalmas, nagy és jólszervezett legyen egy-egy kartell, tröszt, mindig és mégis fog akadni oly kisebb-nagyobb verseny, mely felveszi a harczot a tőkeóriásokkal. Sokszor persze meddő eredménnyel, mert a kis halakat elnyelik a nagy halak. De sokszor mégis sikerül akár belső egyenetlensége': utján, akár kívülről e monopotisztikus egyesüléseket megtámadó irányzatnak felbontani a kartelleket s akkor kezdődik megint élűiről az a harcz, amelynek eredményét és hasznát azuián a fogyasztás láija anyagiakban, mig a versenyzőkre nézvést ez a fejlődésben nyilvánul meg egyébként. Ám ezek az egyesülések sokszor igen-igen egészséges mederbe is terelhetik a versenyt, illetőleg oly hatalomra vergődnek és oly hatalmas tényezőkké növik ki magukat, hogy kénytelenitik a versenyben velük nemcsak lépést tartani, hanem az ő irányzatukat és üzletvezetési módjukat is magukévá tenni. A legeklatánsabb példa erre az angol fogyasztási szövetkezetek példája, amelyről tudott dolog, hogy eredetileg csak a kisebb vagyoni sorsban levő fogyasztók élelmiszer és hasonló szükségleteiknek olcsóbbá tételére alakult szervezetnek készült. Az idők folyamán azonban hatalmas hóditó útjára indult úgy, hogy ma már a nagyobb tömegfogyasztást képező czikkekben, mint aminő czipőáru férfiruhák stb. önálló gyártelepekkel bir, sőt már a banküzemet is saját hatáskörében rendezte be. A jövő versenye tehái nem lesz többé a kicsinyek, hanem a nagyok küzdelme a nagyok ellen. Az egészséges verseny teremti meg minden nap az újabb és újabb termelési formákat, fejleszti az ízlést és nyomon követi a kultúra terjedésével az egyre fejlődő igényeket. Ha a verseny csak az ár csökkentésében jut kifejezésre, úgy ez távolról sem teremt oly egészséges helyzetet, mint aminő állapot áll elő, ha a verseny újításokban, a minőség emelésében, a termelési formák modernizálásában. ízlésesebb kiállításban és hasonló irányban fej - lesztelik. Ennek nevelő hatása le nem becsül- j hető, mert hisz épen a verseny parancsoló i erejében rejlik az erő, amely a legkevésbbé ■ fejlettebbeket is arra készteti, hogy legalább is * kövessék a tökéletesebbeket és ezen törekvés nem egyszer e gyöngébbek közül is felszínre vetette azt az értékes anyagot, amely egyébként elcsenevészedell volna és sohasem juthatott volna az érvényesülés felé. Társadalmi erkölcsök. Junius 13. Nem a rendszeres tételekbe foglalt szociológiai tudomány, amely induktív vagy deduktiv módon igyekszik bizonyos létező állapotokat megmagyarázni, hanem a merő dillettantizmus, egymaga a szemlélődés reávezet olyan jelen Csak azok győznek akik hisznek I A zenészek a lábaihoz, a lábazat körül fektették le réztrombitáikat és a réz úgy csillogott a napon, mint a szinarany. A pályaudvar súlyos márványépüleíe fél- köralaku és a szárnyait úgy terjeszti széjjel' mintha meg akarná ölelni az embereket. A portál alul a mozdonyok nehéz zihaiása, dübörgése, fütyölése és a lánczok csörgése haitik. A napsugárral övezett térségen tikkasztó forróság van. A házak ablakain és erkélyen világos ruháju nők vannak, virágot tartanak a kezükben. Mellettük ünnepélyes öltözékben gyermekek, akik szintén virágokhoz hasonlítanak. A mozdony füttye egyre közeledett a pá- lyadvarhoz. A tömeg mozogni kezdett. Eekete madarakhoz hasonlóan röpködött néhány kalap a levegőben, a zenészek hangszereik után nyúltak, néhány komolyabb, öregebb férfi előlépett. Arczukkal a tömeg felé fordultak és mondtak valamit, kezeikkel hadonászva. Nehezen és lassan vált ketté a tömeg, széles kijáratot hagyva szabadon az ulcza felé. — Kit fogadnak itt ? — A pármai gyerekeket. Olt Pármában a munkások sztrájkba léptek. A munkáltatók nem engednek, a munkások helyzete egyre nehezebbé válik. Ezért összegyűjtötték a gyermekeiket, akik az éhségtől már betegeskedni kezdtek és elküldték elvtársaiknák Genuába. Az oszlopos folyosók mögül apró emberek különös processzója bujt elő. Csak félig öltözöttek és rongyaikban borzas állatkáknak látszanak. Öten mennek egy sorban, kezeiket szorosan összefűzve. Arcaik komolyak, de szemeik élénken és tisztán csillognak és amikor a zenekar az ő tiszteletükre rázendített a Garibaldi- indulóra, a sovány, éhes arcokra boldog, elégedett mosoly ült ki. A tömeg a jövő embereit íülsiketitő kiáltással fogadta; meghajtották előttük a zászlót és a trombiták harsogtak. A gyerekek megzavarodtak egy kissé ettől a fogadtatástól, egy pillanat- megbátráltak, de aztán hirtelen összébb zárták soraikat, egy testté gombolyódtak és mintha egy torokból jött volna, úgy hangzott el a kiáltás : — Éljen Olaszország! — Éljen az ifjú Párma ! — zúgott a tömeg. — Éljen Garibaldi ! — kiáltották a gyerekek és beékelődtek a tömegbe. A szállók ablakiban, a házak tetején számtalan kendő lobogott, amelyek fehér madarakhoz ségekre, amelyekből ha másl nem, fogalmat alkothatunk, képet szerezhetünk arról, amiben ■ élünk, amit levegővel együtt magunkba szi- I vünk. A társadalmi éleiről vau szó. Arról a társadalmi életről, amely intellektussal biró cm- I bér számára szükséges, amely nélkül nem lehet létezésről, csupán csak tengődésről beszélni emberi éietlel kapcsolalban. A moralisták összecsapják kezüket, a pub- likánusok forgatják a szemüket, mig a tisztán- látó embernek csak a hires bécsi jezsuita páternek ismeretes böjti szónoklata jut eszébe, amelyben az a kijelentés foglaitafoti, hogy ő egy targoncával kivinné Bécsből a tisztességes asszonyokat. Mert mi másról lehelne szó társadalmi kérdéssel kapcsolatban, mint a nőről ; és asszonyról, amely tárgy körül tényleg forog ; a világ Igaz ugyan, hogy az emiitett páter sarokba szoritíatván enyhített merész kijelentésén I és megmagyarázta ennek a helyes értelmét, azt mondván, hogy a korántsem sorolta fel, hogy ! hányszor fordulna a targoncával; ez a szolid csalás azonban mit sem változtat a kij leütés súlyos voltán és csak arra jó, hogy kiki megnyugtassa lelkiismeretét. Letagadhatatlan, hogy az úgynevezett társadalmi erkölcs nem áll valami sziklaszilárd alapon. Az életküzdelem a mohó élés vágyással. a verejlékes munka sovány garasa a léhán megszerzett testi gyönyörökkel, a nyomorúság, a kínlódás, a mások, a tehetősebbek kiváltságosnak tudott külső előnyeivel erős, próbára teszik az akaraterőt. Mindmegannyi kisértések, amelyek ma már nemcsak leselkednek, hanem közszemlére állítva hivalkodnak mindeki számára. Nem csoda azután, ha a gyenge tisztesség megtántorodik, az erény elbukik, a tisztesség kudarcot vall, mikor az élni akarás más eszközt maga előtt nem lát. mint azt, amelynek példáját ezerszámra ismeri. Egy mentsvár, egyetlen palladium van csak és ez a munkának szeretete. A munkának, amely nemcsak elfoglaltatást, szórakozást, hanem egyedüli, igaz örömet is ad. Hozzátesszük még, hogy a becsületes munkának szeret ele. Sajuos azonban, hogy ezt megtanulni nem állott módunkban, nem bírtunk hozzá elég fegyelmezettséggel. Üres szavaknak, frázisoknak tetszettek csak, amelyeket annak idején felfogni és megérteni képtelenek voltunk. Mikor pedig megértettük, igen sokszor késő volt: lágyan zsongó visszatérő melódiája volt egy múlt emlékének. Társadalmat alkotó embereket kell jóvá hasonlítottak. Virágeső özönlött le onnan a tömeg fejére, elégedett hangos kiáltások hangzottak. Minden üanepies, minden föiéledt, még a szürke márvány is világos színekkel van kivirágozva. Lengtek a zászlók, röpködtek a virágok és a kalapok a levegőben. A felnőttek fejei fölött apró gyerekfejek bukkantak föl; kis, barnabőrü kezek hadonásztak a levegőben, virág után nyúltak és üdvözölték a tömeget és mindent tulhar- sogva szakadatlanul hangzottá hatalmas kiáltás: — Éljen a szocializmus! — É'jen Olaszország! Csaknem egyszerre valamennyi gyerek a levegőbe emelkedett, a felnőtt emberek a vállaikra ültették. A zene az általános zajban alig hallatszott. A tömegben asszonyok bukkantak fői, akik a megmaradt gyerekeket osztották széjjel egymás között. így kiáltottak egymás felé : — Maga kettőt vesz, Annita ? — Igen. Maga is ? — És egyet a sánta Margitnak .. . Mindenütt boldog izgalmat, ünnepies arcot, nedves, jó szemeket lát az ember. Itt-ott cukrot szopogattak, kenyeret rágcsállak a sztrájko'ók gyermekei. mely hatalmas erejű gyógyvizével a köszvány, cstáz, valamint minden reva.rctaitlls:’'-? s ’toá.iata.lnietlzxiá.l csodás gyógyulásokat eredményezett. — A gyógyfürdőt, mely Molcsámj Gábor ay. erdőtanácsos tulajdona, a jóhirü Marosán-czég' vette kezelésbe, azt teljesen újonnan berendezte s Tocd-egrávéil Tárttá, ©1. A legkitűnőbb italok, hideg ételek, meleg konzervek minden időben a legolcsóbb árakon kaphatók a bodegában. A kiránduló közönség rendelkezésére nagy fedett mulatót rendeztek be. Lakószoba egy napra fűtéssel 2 korona. -------r-• I. oszt. fürdő 1 korona, U. oszt. fürdő 80 fillér. ..----v - -. v ——■
