Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-09 / 19. szám

1912. május 9. 3 Az ünnepély fényét nagyban emelte az, hogy részt veit azon dr. Balthazár Dezső püs­pök is, ki már szombaton este megérkezett Szatmárra. Kíséretében voltak : Dégenfeld József gróf, Haypál Benő budai ref, pap, Kovács Gyula hajduvármegye alispánja, egyházmegyei gond­nok, Lcncz Géza theoiógiai dékán, Hajdú Zsig- mond püspöki titkár és még számos előkelőség, A püspököt elsőnek Vajay polgármester üdvözölte. Majd Görcs Erzsiké, a református tanitónőképző önképzőkörének elnöke mondott üdvözlő beszédet, amelynek befejezése után a j nö\endékek nevében szép fehér csokrot nyúj­tott át. Dr. Balthazár Dezső püspök meghalva mondott köszönetét a szives és bensőséges fogad­tatásért. Beszédében utalt arra, hogy a jelen esetben nem hivatalos minőségben lépi át a város küszöbét, hanem mint a református egy­ház egyszerű tagja, hogy kivegye részéi abból a munkából, amely az elhagyott özvegyek és árvák islápolását, könnyeik felszáritását tűzte ki czélul. A fogadtatás után a vendégek szállásaikra mentek. Balthazár püspök Helmeczy József or­szággyűlési képviselőnél szállott meg. Helmeczy este a püspök tiszteletére vacsorát adott. Este 9 órakor a város polgársága lámpio- nos fáklyás menettel vonult a pnspök szállása elé, ahol a szatmári és németii iparosok egye­sített dalkörei adtak szerenádot az előkelő ven­dégnek. Vasárnap délelőtt tiz órakor a szatmári ref. templomban ünnepi istentisztelet volt, me­lyen az ünnepi imát dr. Balthazár Dezső püs­pök mondotta, az egyházi beszédet pedig Haypál Benő budai lelkész tartotta. Istentisztelet után a püspök a városház tanácstermében a küldöttségeket fogadta. Délben a Polgári Társaskörben diszebéd volt, melyen számos felköszöulőbeu ünnepelték a népszerű püspököt. A Kálvineum orgonahangversenye délután négy órakor kezdődött a ref. templomban óriási közönség jelenlétében. Az orgona hangverseny első pontja Bach I. S. Praeludium és Fuga a mollja volt, amelyet Wehner Géza budapesti orgona művész adott elő, osztatlan, tetszés mellett. Majd Nagy András a Mag}’. Ref. Énekvezérek Egyesületének elnöke lépett a közönség elé s tisztán csengő baritonján Szügyi két leghíresebb dalát »Karácsony est« és > Maradj velünk« c. dalokat énekelte el Veress Lajos orgoua kísérete mellett. Nagy Andrást a közönség melegen ünnepelte. Azután ismét Wehner Gyula ült az orgo­nához s három gyönyörű dalt játszott el. A közönség Wehner játékát tapsviharral jutalmazta. Az orgona hangverseny egyik legkimagas­a légkörben, mely eltéríti az elektromos áramot és . . . Szent Isten, miért nyitod ki az ajtót ? — Igazságos egekl Asszony ebben is veszély rejlik ? — Veszély? Halál rejlik benne! Mindenki, aki megfigyelte, tudja, hogy léghuzamot csinálni annyi, mint ide csalogatni a villámot. Tedd be az ajtót gyorsaD, különben mindnyájan elvesztünk. Ó, valami rettenetes, hogy ilyen zivatarbán egy őrülttel kell bezárva lennem. Mortimer, mit csinálsz ? — Semmit. Épen kinyitottam a vízcsapot; a szoba tikkasztóan meleg, meg akarom mosni az arezomat és kezemet. — ügy látszik, az eszed utolsó maradékát is elvesztetted. M<g a villám más tárgyba egyszer, addig a vízbe ötvenszer csap bele. Fordítsd vissza gyorsan a csapot. 0, kedvesem, látom már, hogy semmi a világon meg nem menthet bennünket, azt hiszem, hogy ... Mortimer, mi volt az? — Egy átk... egy kép volt, leesett áfáiról. — Tehát a fal mellett állasz i Hallatlan könnyelműség. Hát nem tudod, hogy nincs jobb vezetéke a villámnak, mint a fal ? Húzódj onnan el rögtön! Es ismét közel voltál hozzá, hogy káromkodj 1 Jaj, hogy lehetsz ilyen kétségbeejtően elvetemült, mikor a családod halálos veszélyben forog! Mortimer, tétettél be egy tollas ágyat, amire kértelek ? — Nem, elfeledtem. ^ — Elfeledted? Ez az életedbe kerülhet. Ha volna tollas ágy, hogy azt a szoba közepére helyezd és arra feküdj, teljes biztonságban volnál. NAGYBÁNYA lóbb száma voli Szuhay—Fővényessy »Istenért és szabadságért« c melodrámája, amelyet Kozma Zsigmond biharnagybajomi lelkész adott elő, a szólót és kettős énekszámokat Nagy András debrcczeni és Jánosi Antal püspökladányi ének­vezérek ; a karénekeket a tanítóképző és a fő­gimnázium vegyeskara s a szatmári és a németii egyesitett dalárda adták elő, Veress Lajos orgona kísérete mellett. A melodráma befejeztével a közönség a Himnuszt énekelte. Az orgona hang­verseny műsorát Wehner Géza orgonamüvész újabb száma fejezte be. Este nyolez órakor a színházban estély volt. A színház nézőterét előkelő közönség töl­tötte meg, mely mély csöndben hallgatta végig az estély retorikai és zenei számait. Az estélyen Szuhay Benedek sajókápolnai lelkész egyházmegyei főjegyző szavalt elsőnek egy alkalmi prológust, kifogástalan hangsúlyo­zással. Majd a Szatmárnémeti Dalegyesület Gaál »Honfi daU-át énekelte el nagy tetszés mellett. Veress Lajos karnagy ismét remek munkát vég­zett ambiciózus dalosaival, kik a nehéz dal min­den szépségét kihozták a hallgatók nagy gyönyö­rűségére. Az estélynek hatalmas programszáma volt Balthazár püspök beszéde. A püspök nagyszabású beszéde egészen magával ragadta a közönséget. A költő, a tudós és a pap nyilatkozott meg e gyönyörű beszédben. Beszédének csodálatos eszmegazdagsága és költői lendülete valósággal lebilincselték a közönséget, mely hatalmas óvá- czióval fogadta ezt. Wehner Géza budapesti orgonamüvész zongorajátékával aratott nagy, osztatlan sikert. Haypál Benő budai énekművész brillíro­zott ezután csodálatos szépségű hangjával. Hay páll Jónásáé, Baranyai Ilona kisérte zongorán distiugváltan és tökéletes rutinnal. Balázs Árpád az országosnevü dalszerző saját szerzeményeiből játszott hegedűn, azzal az előadási művészettel, amelynek dicséretére már nem sok uj mondani való van. Játéka oly hatást tett a közönségre, hogy játéka végezté­vel a tapsvihar nem akart megszűnni. Balázs hegedüjátéka után ismét a Szatmárnémeti Dal- egyesület és a Szatmári Dalárda énekművészeié következeit, Az estély műsorát Kiss Ferencz esperes, egyházkerületi főjegyző záróbeszéde fejezte be. A hangverseny úján társasvacsora volt a Pannóniában, amely után reggelig tartó táncz következett. HÍREK. Május 8. Személyi hírek. Schmidt Sándor dorogi bánya­igazgató családjával hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. — Csihos Sándor debreceni kórházi igazgató Jöjj be ide gyorsan, mielőtt több őrültséget el nem követsz. Megkíséreltem, de a kis kamrában zárt ajtó mögött ketten nem fértünk el a megfulladás ve­szélye nélkül. Egy darabig levegő után kapkod­tam, azután kirohantam. A feleségem utánam kiáltott: — Mortimer, valamit kell tennünk a te megmentésedre. Add ide a német könyvet, mely a kályhán van s egy —gyertyát, de ne gyújtsd meg. A könyvben találni fogunk néhány taná­csot. Előkeritettem a könyvet egy váza és más törékeny dolgok árán. Feleségem bezárkózott a gyertyával s egy pillanatig békében hagyott. Az­után kikiáltott: — Mortimer, mi volt az ? — Csak a macska. — Óh jaj. Fogd meg és zárd a ruha szek­rénybe 1 Gyorsan, drágám. A macskák tele vannak elektromossággal. Megőszülök ennék az éjszakának rettentő borzalmai között. Ismét hallottam az c lfojtott zokogást, kü­lönben a kis ujjamat sem mozdítottam volna meg ilyen vállalkozásra a sötétségben, nevezete­sen arra, hogy a székeken és más akadályokon keresztül, melyek többnyire kemények és szeg­letesek voltak, a macskára vadászatot rendezzek Végre sikerült a cicust a szekrénybe bezárnom, persze eltört bútorokban és lábcsontokban mint­egy 2000 korona kár árán. Ekkor tompán hang­zott a mosókamrából: — A német könyv szerint — amennyire meg tudom érteni zivatar esetén legbiztosabb városunkba érkezett. — Dr. Lovrich Sándor budapesti kórházi igazgató-foorvos városunkba érkezett. — Ifj. Molcsány Gábor erdészmérnök szülei látogatására haza érkezett. Fötörzsorvosi kinevezés Ő felsége a király dr. Virágh László budapesti hondvéd törzsor vost, városunk szülöttét, főtörzsorvossá nevezte ki. A kinevezést városunk széles köreiben nagy örömmel fogadták. Föíspáni kinevezés. A főispán Mangu Gyula jogszigorlót napidijas közigazgatási gyakornokká nevezte ki. Birói kiszállás. Szarukán Zoltán szatmári kir. törvényszéki biró, Katona Géza törvény- széki jegyző és dr. Kölcsey Ferencz ügyvéd tegnap az iparvasuti kisajátítások ügyében a helyszíni szemlét megtartották s a szükséges intézkedéseket megtették. Bányanévnap. A kereszthegyi bányamű va­sárnap tartotta meg névünnepét. Az előestén a bányateret gyönyörűen kivilágították, a bá- uyászzenekar pedig szerenádot adott, melyet igen nagy közönség hallgatott végig. Vasárnap az összes templomokban hálaadó istentisztelete­ket tartottak. A főistentiszteletet a plébánia templomban tartották meg, melyre úgy a ke­reszthegyi, mint a veresvizi muukások zászló alatt, zenekar kíséretében vonultak ki tisztika­ruk vezetése alatt. Az istentiszteleten jelenvolt a bányaigazgalóság tisztikara is. Istentisztelet után Bertalan Miklós üzemvezető bányafőmér­nök a bányaműnél fényes villásreggelit adott, melyen a tisztikar s a város előkelősége közül számosán vettek részt. Waigandt Anna jubileuma. Egészen csönd­ben készült megünnepelni a nagybányai polgári leányiskola tanitótestülete nagyérdemű igazgató­jának Waigandt Annának 25 éves tanítói jubi­leumát; de akinek érdemei vannak, akit egy város osztatlanul szeret, aki már maholnap első tanítványainak leányait neveli igaz szere­tettel párosult különös figyelemmel és megkü­lönböztetést nem ismerő szigorral városunkban, anuak ilnnepeltetése kinő az iskola szűk falai körül és ünnepe lesz a közönségnek is, amely­nek körében annyian emlékeznek szeretettel vissza azokra az évekre, amelyben a gondos, a tapintatos, szigorúságában is annyira jóságos igazgató gondjaira voltak bízva. Az ő ünnepe tehát városunk társadalmának az ünnepe is, hiszen a fiatalabb nőnemzedék már teljesen az ő kezei alól került ki és ha most különbség nélkül részt óhajtanak venni az ünneplés­ben, azon nem lehet csodálkozni, mert váro­sunk az igaz érdemeket mindig a legnagyobb készséggel honorálta. Waigandt Anna, az ünne­pelt igazgató, Pancsován született. Atyja tenge­résztiszt volt, ki gyermekeit féltő gonddal ne­velte. Polgári iskolai tanítói képesítését a buda­eljárás, ha az ember a szoba közepén egy székre helyezkedik el; a széklábakat el kell szigetelni, azaz alájuk üveg-poharakat kell tenni . . . (Fct, — bum, bam, krk!) Ó, hallod! Siess, Mortimer, mielőtt agyonsujt! Sikerült az utolsó négy poharat megtalál­nom. A többi mind összetört. Elszigeteltem a széklábakat és további utasításokat kértem. — Mortimer, itt nem értem, mit mond a könyv. Azt jelenti-e, hogy az embernek ércne- müeket magánál, vagy magától távol kell-e tar­tania ? — Ha jól gondolom, azt mondhatja, hogy magánál kell tartania. ^ — Igen, úgy kell, hogy legyen, ezt diktálja a logikus gondolkozás is. Az érc úgy hat, tudod, mint a villámhárító. Tedd fel, Mortimer, a tűz­oltó-sisakodat, az csaknem egészen fémből van. Előhoztam és feltettem a nehéz, otromba, kényelmetlen szerszámot a forró éjszakában, egy tikkasztóan meleg szobában. Pedig már az éjjeli, hiányos öltözékem is több volt, mint amennyit kívántam. — Mortimer, azt hiszem, hogy tested alsó része is védelemre szorul. Légy szives és kösd fel a nemzetőri kardodat. Engedelmeskedtem. — Most Mortimer, kell valami a lábaid vé­delmére is. Kérlek, kapcsold fel a sarkantyúdat 1 Megtettem szó nélkül és igyekeztem, ameny- nyiro tőlem telt, jó hangulatomat megőrizni. — Mortimer, itt megint nem értem a né­met könyvet. Az veszélyes e, ha vihar idején a

Next

/
Thumbnails
Contents