Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1911-08-31 / 35. szám
NAGYBÁNYA 3 1911. augusztus 31. delieket pillantunk meg s jobbról-balról ott találjuk a német városkormánjrzatot sokoldalúan szemléltető kiállítási tárgyakat. 34 nagy város mutatja be egyöntetűen belépési tervezeteit, a kapcsolatos építési elrendezéssel együtt, a falon függő hatalmas táblákon, melyek tanulságban gazdag áttekintését nyújtják ama nagy haladásnak, melyeket a nagy városok e téren elértek. Az általános beépítési tervezetekhez csatlakozik még többféle készlettervezet is, melyekhez számítandók a modellek is, elsősorban az, amely egész Dortmunk városát a maga sajátos ulcza elrendezésével tünteti fel. Egy régi építés modort szemléltet e modell: nagy, magas épületeket a főutczákon és kicsiny, alacsony házakat a mellékutczákban. A részletbeépitési tervezeteket szemléltetik továbbá Essen és Elberfeld városok szépen kidolgozott modelljei. Megemlítésre méltók még Stuttgart városának hatalmas méretű távlati képei tervekkel egyetemben, továbbá Krefeld és Metz városok város- és beépítési tetvezetei. Egész külön osztályt foglalnak el a kertvárosok tervei és látképei, melyek a modern városfejlődésnek emez újabb ágazatát tárják a szemlélő elé. Karlsruhe és Hannover városok mutatnak be e téren különösen figyelemre méltót. E tervekből és rajzokból láthatjuk, hogy e városok mindegyikének összterületéből mennyi a beépített és mennyi a zöld felület. Rövid idő múlva az a meggyőződés fog lért hódítani, hogy a parkírozásokkal és kis pázsitos területek bekerítésével a hygiene követelményei még korántsem nyertek kielégítést, hanem ahol jelentékenyebb városkibővitésről van szó, ott nagy, ővrendszerü szabad felületekről kell gondoskodni. Számos specialis terveit láthatjuk még a kisebb nagyobb nyilvános városi parkoknak és dísztereknek is. Itt láthatjuk az aacheni »Kaiser Friedrich Park*, a müncheni »Luitpold Park«, a kölni »Herkules-Strasse« terveit. Megemlítésre méltók még Düsseldorf és frankfurt a/M. parkjai, Posdam szindus panorámája, Chemnitz és Leipzig erdő-park telepilvényei stb. Berlin a Shiller-park tervét mutatja be. A hamburgi városparknak újonnan átdolgozott tel vei a német kertmüvészetnek a legújabb monumentális alkotását szemléltetik. A külföldi városépítés terén — amint az az egyes nemzeti pavilonokban szemlélhető — elsősorban Párist, Szenpétervárt, Wient, Budapestet, Moszkvát, Varsót és a franczia Lille városát kell felemlítenünk. A csarnokok másik végében nyert elhelyezést a »lakás* osztálya. Ez itt nem mim építészeti szaktárgy van bemutatva, hanem kü lönösen a városok magasabb intéző tisztvise lóit érdeklő tapasztalatokat mutatja be a ki állítás a lakásügy terén. Figyelemre méltók it ben nem vadkant, hanem oláht lőttem. Vaktában mentem tehát embereimmel abban az irányban, amerre a fekete tömeget menekülni láttam. Alig haladtunk 50—60 lépésre, a sürü bozótban ugyanazt a fekete tömeget láttam, amelyre tegnap rálőttem! Hirtelen elkiáltottam magamat: — Nini, ott a vaddisznó! Az egyik kerülő rögtön megadta a választ: — Medve az, nem disznó! A kerülőnek igaza volt. Egy hatalmas, óriás fekete medve feküdt a lábaim előtt, melyet golyóm megöli. Az egyik kerülőt azonnal elküldtem emberek ért és egy talyigáért, én a másik kerülővel őrt állottam a medve mellett. Ki Írhatja le örömömet, meghatottságomat, mikor első hatalmas zsákmányomat látva, lelkem diadalmámorban úszott. Végre megértem azt a pillanatot, hogy medvét láthattam, meg volt hosszas fáradságom eredménye, előttem feküdt első medvém s ki tudja, bár örökké túrjam az erdőt, a hegyeket, ejthetek-e el még egy ilyen pompás fenevadat? a bajorországi »Lakásügy fejlesztésére alakult országos egyesület« nek bemutatott képei, melyek hosszú évek fáradságos kutatásainak eredményét tárják elénk. A lakásellenőrző hivatalok tevékenységéről Chemnitz és Essen városok tabelláris átnézeti adatai nyújtanak bővebb felvilágosítást, mig egy másik táblázatos rajz a hivatalos lakásfelügyeletnek elterjedtségét tünteti fel Bajorország városaiban. A lakásviszonyok fokozatos fejlődésének eredményeit a legkülönbözőbb nézőpontokból világítják Augsburg, Nürnberg és Lechhausen városok statisztikai táblázatai. Viszont más városok, mint pl. Schöneberg, Essen, Breslau és Hamburg a lakók jövedelmének és a fizetett lakásbéreknek arányát tüntetik fel. E statisztikai kiállításokra következnek a kislakások épilésmódját szemléltető modellek és rajzok; amelyek közül megemlítendő a Drezda mellett létesült 2 kislakásos telep Végül említést érdemelnek még Liegnitz, Berlin,Charloltenburg és Dessau városok munkáskertjeinek mintái, melyek részben a köz-, részben magántevékenység folytán létesültek. A városokban nagy mozgalom indult meg a munkáslakások és kislakások építése iránt. A pinczelakások a legtökéletesebb emberpusztiló eszköznek bizonyultak. Ha a városok 20 — 30 év előtt korlátozták és lassanként beszüntették volna a piuczelakásokat, akkor most nem kellene a hatóságoknak milliókat és milliókat kislakások építésére áldozni. A nagyobb városok lakossága állandóan növekedik és a hatóságok törekvése oda irányul, hogy a beépítendő területek czéiszerüen parczelláztassanak, másrészt, hogy a telekspeku- lácziót amennyire lehetséges, korlátozzák. A városok most főkép azt az elvet követik, hogy a városok területét övezetekre, gyűrűkre osztják; egy egy beépített övezetet be- fásitolt övezet veszi körül, vagyis a beépített és befásilolt területek egymást felváltják. Nem a nagy bérkaszárnyák építésére, hanem lehetőleg földszintes és minél több fával tarkított lakóházak építésére törekednek, mert meggyőződlek, hogy a több emeletes házakból álló városrészekben ötször annyi tüdőbeteg van, mint a földszintes házak és kertekből álló területeken és amott ötször oly nagy a halálozási arány is. A hatóságok ennélfogva az újabb parcellázásoknál a mulasztást pótolandó, aránylag nagy területeket alakítanak át parkokká. A par- czellázás természetesen attól is függ, hogy milyen a város fekvése. Ha azt erdővel boritolt hegyek környezik és a város völgyben fekszik, akkor a város jó levegőjéről már a természet gondoskodott és kisebb parkok is megfelelnek. A nővédelem: családvédelem. Augusztus 30. I A mindennapi élet a nőnevelésnek, a nő- j kérdésnek sokszor elrémitő lorzképeit tárja j elénk. Az iskolából kikerüli leányok az élet forgatagában teljesen védelem nélkül állanak. A tizenkét évet alig betöltött gyermekleány már ott küzd a megélhetésért a munkában elfásult, eldurvult férfiakkal, mint kifutóleány, ha nagyobb, mint cselédleány, varróleány és mint gyárimunkásnő, nem is számítva ide a kereskedésekben alkalmazott és az intelligens pályán működő nőket. A leány többé nem a családban nevelődik a családi életre, hanem idegenek között, lelkének, eg\éniségének épen nem megfelelő környezetben. Vásári zajban, gépek között, dohány-poros, cikóriás levegőben, ideg és lélekölő munkában nő fel s igazában alig van más életczélja, minthogy szabad idejét, a vasárnapot és ünnepet, minél kellemesebben, szórakozva töltse el. A mai gazdasági rendszer teremtette meg a családon kívül dolgozó, a kenyérkereső leányt, i de az fejlesztette ki benne a vágyai is a pihenés idején élvezni és élvezni, szórakozni, de nem otthon. Egyébként szerencsés kivétel az, aki az otthonát szereti, akivel szülői törődnek és megkívánják, hogy leányuk szabad idejét otthon, vagy tisztességes családoknál töltse. De százakra megy azon munkásleányoknak, cselédleányoknak a száma, akik szórakozni vasárnap- és ünnepnaponkint az ulczára járnak. Itt azután mennyi erkölcsi veszélynek, mennyi csábításnak vannak kitéve, mindenki láthatja, ha csak egyszer is végig megy ezen a napokon a népes utczákon. Nem is számítva hogy már a munka közben is kikezdik a leányok erkölcsi érzését. Lehangolja az embert, ha virágot lát az utca porába betaposva, ha ott, hová nem hat soha a napfény, ahol nyirkos miazmás a levegő, a piszkos-zöld levelek között fonnyad néhány idétlen gyümölcs. Még inkább elszomorító, ha elgondoljuk, hogy milyen sivár lesz annak a féfiunak az élete, milyen elhagyatott, züllött annak a gyermeknek a sorsa, akinek boldogsága ilyen testileg- erkölcsileg beteg nőnek kezébe lesz letéve. S vegyük hozzá még azt a még szomorúbb jelenséget, hogy ma már az utczákról, a műhelyekből, a korcsmákból nemcsak férfiakkal, de-nőkkel is telnek a börtönök. Mélyebben járó okai lehetnek ennek, de legszembetűnőbbek a tudatlanság, az erkölcsi érzés eltompulása, a rossz hajlam és a körülmények. A fogházból kiszabadult szerencsétlen nők útja rendszerint megint visszavezet a fogházig, ha nincs aki őket jó útra vezesse. A szocziális problémák közül tehát egy sem vár oly égetően gyors megoldásra, mint a nővédelem. A mondottak után a nővédelem van hivatva am», hogy a munkásleányok előbb vázolt sorsán segítsen, azt lehetőleg megváltoztassa. Átérti ez is azt a szocziális igazságot: ha átalakítani akarjuk a társadalmat, a családot kell megjavítani. Mivel pedig a család olyan, mint a nő, a reformálást azon kell kezdeni. Változtassuk meg első sorban a leányokat és megváltozik a jövő család, a jövő társadalom. Ez volna általában a nővédőegyesületnek is a czélja. HÍREK. Augusztus 31. Személyi hírek. Dr. Krenner József udvari tanácsos, egyetemi tanár, a nemzeti muzeum ásványtárának igazgatója városunkban időzött. — Bákcsy Kornél fővárosi hírlapíró városunkba érkezett. Tanítónői kinevezések. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Lendéné Glanzer Malvint a nagybánya-borpataktelepi áll. elemi iskolához 1 tanítónővé, — Miskolczy Jolánt a nagysikárlói i áll. iskolához és Stutter Erzsébetet, Ercsényi István főerdőmérnök mostoha leányát a csapi áll. iskolához tanítónővé nevezte ki. A képzőművészeti festőiskola uj tanára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ferenczy Károlyt, a kiváló festőművészt az országos m. kir. képzőművészeti főiskola rendes tanárává nevezte ki. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács József állami főgimnáziumi tanárt Nagybányáról az ungvári állami főreáliskolához helyezte át. Eljegyzés. Kerekes Sándor nagybányai főgimnáziumi tanár eljegyezte Csók András egrespataki jegyző és neje Kovács Berta leányát: Gizikét. — Gabányi Nándor szakállasdombói körjegyző eljegyezte Jungreisz Miksa aranyos- medgyesi földbirtokos leányát: Esztikét. Esküvő. Wienerberger Géza állami elemi iskolai tanító f. hó 27-én tartotta esküvőjét özv. Szűcs Károlyné Darnai Bettivel. Az esküvőn mint tanuk Moldován László és Glavitzky Károly szerepeltek. Esküvő után a menyasszony házánál fényes lakoma volt. Olcsó ÉS ijzii Vásárlási forrás! Alapittatott 1894 ben. Ajánlja dúsan fölszerelt raktárát az összes hires gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.
