Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1911-11-16 / 46. szám
1911. november 16 NAGYBANYA 3 nem »jus spirituali adnexum«. Azonban a kép ' viselötestületben való közreműködés már politikai és polgári jog. Innen valakit kizárni annyi volna, mint őt politikai és polgári jogaiból kizárni, ezt pedig a törvény határozottan tiltja tekintet nélkül arra, hogy ezen polgári jog van- ea jus spirituáléval valami kapcsolatban, vagy nincs. Ha a római katholikus hitközség ország- | szerte még mindig nem volt megalakítható, ha I az a politikai községgel országszerte még min- dig azonos, arról Nagybánya városa valóban nem tehet, tegyenek erről azok, akiken ez múlik. De mig a mai állapot tart, addig a magyar állam törvényei úgy fogják magukkal vinni a jus spirituale adnexumot, mint a tenger áramlása a beléje jutott tárgyakat. A község önkormányzati jogait gyakorolni hivatott képviselet nem a hivők^számára, hanem a politikai község számára alkotott önkormányzati test. Ennek tagjai nem mint hívők, hanem mint politikai jogokkal felruházott állampolgárok ténykednek és máskép nem is jöhetnek tekintetbe. Ezeket felekezetek szerint széttagolni és csoportokra osztani képtelenség, de veszedelmes következményei miatt se engedhető meg. De különben is mi ezt meg nem tehetjük, azt megtenni nem áll hatalmunkban, mert az állami törvényeket mi kötelesek vagyunk végrehajtani, nem pedig kiforgatni. De ha még meglenni hatalmunkban állana, akkor se tehetnénk nemcsak azért, mert városi autonómiánknak alapvető intézményét a képviselőtestületet önkezünkkel nem rongálhatjuk, hanem azért is, mert városunkat külön felekezeti táborokra osztatni nem engedhetjük. Meg vagyunk róla győződve, hogy ' minden további fejtegetésünk egészen felesleges. Méltóságod tagja a magyar állam törvényhozásának s mint törvényhozó még jobban ismeri a törvényt, mint mi egyszerű polgárok. De nem is fogja mondani, hogy az egyházi törvényekkel szemben e törvények Méltóságodat nem kötelezik, mert a róm. kath. magyar püspöki kar szt. István király óta mai napig a magyar törvények hozatalában alkotmányos részt vesz és igy senki kétségbe nem vonhatja, hogy az a törvény, mely a róm. kath. egyháznak alkotmányos részesedésével jött létre, magát ezen egyházat is kötelezi mindaddig, mig a törvényalkotásában részt vesz. * Reméljük, hogy az elmondottak alapján sikerült beigazolnunk, hogy Nagybánya városának azon álláspontja, melyben a plebanus szabad választásának jogához ragaszkodik, egészen jogos és törvényszerű úgy az egyházi, mint a világi jog szempontjából. Nem is helyes a kérdésnek azon beállítása, hogy: »városunknak kegyúri jogából folyó kérdések uj megegyezés alapján szabályoztassa- nak«. Itt »uj megegyezésről« és »egyezkedésről« szó nem is lehet. Mi csak a törvények végrehajtását kérjük, ez a mi kívánságunk. Ennek ellenére »egyezkedni« nincs is hatalmunkban. * Most még csak arra vetünk egy rövid pillantást, hogy a mi jogunk a méltányosság és a czélszerüség szempontjából is igazolható. Mindenek előtt tekintetbe kell venni, hogy a róm. kath. plébánia terheinek viseléséhez városunk lakossága felekezeti különbség nélkül hozzájárul. Igaz ugyan, hogy a róm. kath. plebánus jövedelmének nagyobb részét az adóhivatalból huzza. Igen, de ezen fizetésnek is alapja azon városi jövedelem, mit annak idején atyáink erre a czélra lekötöttek, ami ha felszabadulna, városunknak egyéb bevételei közt városi czé- lokra fordithatnók, holott ezen hiányt most az adózó polgárok adóikkal pótolják. így ez annyi, mintha ezen adókból a plebánus közvetlenül nyerné jövedelmét. Ezen oknál fogva a nem katholikusok pénzbeli áldozatát elfogadni, a jogokból pedig őket kitaszítani nem látszik se méltányosnak, se erkölcsileg megengedhetőnek. Van ugyan olyan vélemény is, hogy kegyúri terhek viselese és kegyuraság nem tartoznak szükségképen együvé. (Timon: A Városi kegyuraság története.) Ez a vélemény komolyan nem vehető. A kegyúri jog eredete fundas, aedißcatiö, dos. A jövedelem tehát az a jogalkotó cselek- vény, mely által a kegyúri jog elő áll, s azzal áll, vagy szűnik a kegyuraság is. Egyébiránt ha méltóságod szintén azon véleményben volna, hogy a fizetés a kegyúri joggal nincs szükségképeni összefüggésben, nagy jót tenne szegény városunkkal, ha a plébános fizetésének viselésétől fölmenteni méltóztatnék. És ha Méltóságod eddig zavartalanul élvezett jogainkat elfoglalná, kérnünk is kellene, hogy vegye magára a plébánia hivatal fenntartásának terheit is, mert »qui sentit commodum sentire debet et onus« és »Rationi congruit ut succedat in onere, qui substituitur in honore«. De ha méltóságod fenn is tartaná a mostani állapotot, mi abban is kénytelenek volnánk jobb idők reményében megnyugodni. A lelkek gondozását a mai administrator kitünően és minden elismerésre méltóan úgy teljesiti, hogy jobban már nem is tehetné. És ez a lényeg. É mellett nem látszik lényegesnek az: hogy e lelkész plébánus-é, vagy csak administrator, van-e infulája és gyűrűje, vagy nincs. Egyébiránt úgy ezen, mint más egyéb, de lényeges bajokon és hátrányokon segíteni egyedül Méltóságodon áll. Mindezek után kérjük Méltóságodat, hogy minden >uj egyezkedés«-től elállani és évszázados jogaink békés és háborítatlan bírásában bennünket továbbra is meghagyni méltóztassék annyival is inkább, mert a nagybányai görög kath plebánus választás ügyében a m. kir. Belügyminister 1904 április 26-án 1772—904 I. a sz. a. kiadott rendeletében e kérdést már. javunkra eldöntötte. I özv. Schönherr Antalné. | Megdöbbentő váratlansággal érkezett a fővárosból a szomorú hir, hogy özv. Schönherr Antalné szül. Csausz Anna november hó 11-én, életének 69. évében Budapesten elhunyt. Bár már régebben betegeskedett, senki sem hitte volna, hogy a katasztrófa ily hamar bekövetkezik. Schönherr Antalné tulajdonképen a Lisztünnepélyekre utazott fel Budapestre s a Császárfürdőben szállt meg. Itt érte utói a katasztrófa is, melyet lehet, hogy az ünnepélyekkel járó izgalmak csak siettettek. Előre sejtették ezt hozzátartozói, orvosai s igyekeztek is a fővárosi útról lebeszélni, de hasztalan. Mindenáron ott akart lenni a Liszt ünnepélyeken, kinek egyik legnagyobb tisztelője volt. Állapota az elmúlt pénteken fordult válságosra, midőn erős hülés folytán tüdővizenyő lépett föl. Leányai azonnal betegágyához siettek, de már megmenteni nem lehetett. Szombaton leányai karjaiban csöndesen kiszenvedett. Halála hire igaz részvétet kellett városszerte, merta megboldogult nemcsak jószivével, de művészi egyéniségével is általános tiszteletet és szeretet vívott ki magának. Özv. Schönherr Antalnéban egyik legérdekesebb és legértékesebb egyéniségét veszítette el városunk. Csausz Bogdán és Verzár Veronikának volt egyetlen leánya, kit igen nagy gonddal, előkelő fővárosi intézetekben neveltettek s főleg zenei kiképeztetése czéljából a legelső mestereket vették igénybe. Egy ideig Hollósy Kornélia, a nagyhírű énekesmüvésznő vette kezébe neveltetését, ki anyai részen nagynénje volt. — Uram, hogyan legyek gőgös, büszke és várjam a holnap dicsőségét, midőn a gyomrom korog? ... — A gyomra? Es egy ilyen mesternek gyomorügyei is vannak? Egyébként hisz ez a zsenik pályafutásához tartozik. No, de ennek mától fogva meg kell szűnnie. Ez csak azért volt, mert régente nem volt modern kritika, amely a zseniket felfedezte volna. Ez csak a sors méltánytalansága volt. A zsenik ma aranyokban fürödhetnek. Maga a kritika egyengeti útjukat, hogy pénzzel, aranynyal legyenek ellátva, — Ah, arany! ... Én ma csak száz sousról álmodoztam. — Ugyan, hagyja azt a bolond szerénységet. Ebből ki kell vetkőznie. Én magam összeköttetésben állok egy műkereskedővel, aki önnek még ma ad tízezer frankot erre a festményre. — De uram !. . . — Nos meg fogja látni. Ha én egyszer kimondom önre, hogy nagy művész, akkor önnek minden aláírása kincset ér. Tízezer frank! Nem is pénz. Olcsóbban nem is szabad adnia, mert a műkereskedő húszezer frankon alul nem hozhatja a maga nevét forgalomba. Akit én, a modernek vezére felfedezek, annak nem szabad olcsó Jánosnak lennie, különben engem kompromitálna vele. Jöjjön velem a Rue Lafitteba, Burand Cruelhez ... — Ahhoz a milliomos céghez? Nem, azt nem tehetem. Egyébként az üzérkedés nem mesterségem. Soha életemben nem léptem át egy műkereskedő küszöbét. — Ne ellenkezzék. Tegnap a Café des Artis- tesban voltam és egyebet sem halottam, mint az ön nevének és legújabb képének dicsőítését. — Mégis kellemetlen volna nekem oda elmennem, — a kollegák, — talán más kritikus jelenléte is, a mely helyzet vitát provokálna festményeim fölött . . . — Vitát? Hisz ez a legszerencsésebb helyzet. Minél nagyobb az ellentmondás, a kritikai zaj, annál értékesebb a festmény. Ön még nagyon naiv. Igazi gyermek! Primitiv! Valóságos lángész! — Lángész éhes gyomorral! Minő iróniája a sorsnak! — Ezt hamarosan itt is megoldhatjuk. Nekem teljhatalmam van. Én teljhatalmú kritikusa vagyok a Burand-Cruel czégnek. Ha van kedve, leköthetem önt azonnal szerződésileg Ha biztosit róla, hogy ezentúl minden alkotandó müve a Burand-Cruel czégé lesz, úgy én már is adhatok önnek ötezer frank előleget, amellyel ezt a festményt mindjárt le is foglalom. — Kénytelen vagyok, — azaz pardon, örülök az ajánlatnak, ön kitüntet vele. (A kritikus az asztalhoz megy, ahol tintát, papirt lát. Pár sort firkant az egyik papírra, aztán a festőnek adja át a tollat.) — Tessék aláírni. — Oh kérem. (Aláírja.) — Rendben van. Tessék. Egy-kettő-három- négy-ötezer frank. — Igen, ötezer frank. (A festő kissé meg- tántorodik.) — Ön nagyon el van gyöngülve. Ezt jóvá kell tennie. Egy kis pihenés, üdülés nem fog ártani. — Bizony, ez régi vágyam. Ha lehetne, meg ma elutaznám Svájcba. Az idegeim úgyis teljesen tönkre vannak téve. — Különös dolog. Ön előbb csak a gyomráról panaszkodott, most, hogy pénze van, már az idegeit is kezdi észrevenni. Ilyen a világ. No de Isten önnel. Mielőtt elutazik, olvassa el a Journal cikkét 1. .. (Másnap kora délelőtt. A festő ajtaja előtt több festő ismerőse áll. Némelyek kopognak.) A főváros központján. Villamos megálló. 10 perez a központi és a nyugati pályaudvarhoz. 80 legmodernebben berendezett szoba Augusztus hó 1-én megnyílt az Edison-Szálloda Budapest, VII., Hársía-utcza 59. sz. (Király-utcza sarkon.) Tulajdonos: FOLLÁK JÓZSEF. Hideg és meleg vízvezeték. Központi fűtés, villanyviiágitás. : Figyelmes kiszolgálás, trtekezes minden modern nyelvben. Szobaárak 3 koronától! : :
