Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1911-09-28 / 39. szám
1911. szeptember 28 NAGYBÁNYA désbe hozva kitünően mutatja be a talál* mányt. A felsőbányái m. kir. bányásziskola kőzet- gyűjteménnyel, a tanulók rajzaival és négy érdekes zuzótnodellel vesz részt a kiállításon. A modelek mind működésbe hozható precíz munkák. A fernezelyi m. kir. kohóhivatal kiállítását, amely a pavilion jobboldalának közepén levő asztalt foglalja le, a kohó egyes részeinek fotográfiája díszíti. Az asztal közepén hatalmas gúlában vannak felállítva a kohószerszámok, alat- tok a kohótermékek a bányasalaktól a színtiszta aranyig. Pompás csoportosításban mutatják be a kohótermékek a nemes fémek kiolvasztását annak négy stádiumán : a halmozáson, pörkölésen, olvasztáson át, amikor aztán az ólom aranyezüst üzés utján szétválasztatnak. Nagyértékü példányai vannak kiállítva az üzés utáni aranyos ezüstnek, amelyet már Kör- möczbánya dolgoz fel. Egy hatalmas darab ezüst és két kisebb arany téglány — ez utóbbi 72 ezer korona értéket képvisel — izgatják a kiállítás nézőinek fémszeretetét, de a nagyértékü darabok a bizalom okából oda vannak erősítve az asztalhoz. Ugyanitt egy üvegdobozban vannak bemutatva a fernezelyi kohó speczialitásai: a bizmuth nevű igen ritka fém, amelyet orvosi és vegyi ipari czélokra használnak. Nagyon kedves a terem falának közepetáján felállított s a fernezelyi kohó tárnáját mintázó bejárat, hátul vájatvéggel, lelérkőzettel, csillével és egy eleven, hosszú szakállas kis manóval. A terem másik oldalán a The Kisbánya Mining Cie. Ltd angol társaság borsai (Felsőbánya mellett) bányájának érczei, ásványai és berendezéseinek fotográfiái vannak kiállítva. Pokol Elek gazdag aranybányája néhány hatalmas darab kőzetet állított ki. A fernezelyi kohó kiállításának a bejárat felőli végén vannak bemutatva a nagybányai kincstári bányaterület munkásjóléti intézményei. Számos kép mulatja be a bajfalusi munkásfürdőt, fényképfelvételek vannak a munkásvédelmi berendezésekről. A betegforgalmi táblázatok mellett üvegszámra vannak kiállítva a baj falusi és veresvizi gyógyvizek, valamint a veresvizi gyógyhatású bányaiszap. Az egész kiállításnak eléggé nem méltányolható nagy érdeme, hogy szakszerű összeállítása mellett a laikus emberek által is köny- nyen megérthető és fölöttébb élvezetes. A valóban páratlan rendezésért Neubauer Ferencz miniszteri tanácsost, György Gusztáv és Fizély Sándor főmérnököket, valamint Kápolnai Pauer Viktor mérnököt illeti minden dicséret. Igen érdekes kiállítást foglal magában az erdészeti pavilion. A legritkább s a legérdekesebb Ax abbé: S hol látta azt a könyvet: Bob: Jacques bácsi Íróasztalán . . . Ax abbé: Ssázszor mondtam már, hogy nem szabad olvasnia a könyvet, ha nem nézem meg előbb, hogy olvashatja-e. Bob: Épen azért néztem bele, hogy tudjam szabad-e? (Egy csoport nőt néz, amint a vízbe mennek) Magyarázza meg abbé ur, ön aki tudós, minek teremtett az Isten ilyen szörnyetegeket . . . ahelyett, hogy mind olyanokat csinált volna, mint a fehér trikós . . . Neki mindegy lett volna . , . Nem ? Ax abbé: Maga neveletlen s ha abba nem hagyja a haszontalanságait el, viszem innen. Bob: Én nem vagyok neveletlen s ez nem haszontalanság s aztán az Isten mégis a saját képére teremtette a nőt és a férfit, de ezeket nem, a fehér trikósokat. . . Ax abbé: (mérgesen megfogja Bob kezét): Magával nem lehet maradni, menjünk. Bob: Nem, ó abbé ur ne még! (Rövid küzdelem. Az abbé elránczigálja Bobot, aki kapálódzik s kiabál, miközben folyton a fehér trikós nő felé néz.) erdei termékek mellett nagy értékű fegyverek, kitömött állatok, vadász trofeumok s erdei munkák kis modelekben való bemutatása kötik le a figyelmet. Kitűnt e kiállításon Ragályi Kálmán sport- czikkeivel, melyek különösen a vadászemberek nagy érdelődését hívták ki. A pavilion belsejében, a bejárat mellett kétoldalt ócska, rozoga, toldott-foldott fegyverek függnek. Makkay Sándor rendőralkapitány kobozta el őket 1910—11. évben. A bejáratnál balra Bikfalvy Albert herendi földbirtokos igen szép és nagyértékü antikfegyvereinek gyűjteménye van kiállítva. Különösen a fegyverhez értő és azokat szerető emberek nézik gyönyörködve a ritka példányokat, amelyek egy amateur gyűjteménynek valóságos műkincsei. Égy 1649-ből való eredeti Lazaróni, 1702-ből Weschdárd, 1820-ból egy határőrvidéki Dafert és mint eredeti különlegesség, egy valódi Jatagán Bikfalvy kiállításának diszei. Bikfalvy fegyverei alatt egy pompásan összeállított modellben kincstári facsusztatás és I széntermelés van bemutatva, amint az Lápos- bányán van. Schnell Lajos, gróf Károlyi Lajos szokondi uradalmának erdésze agancsokból készült pipaállványt és dohányzó servicét állított ki. S:imon Béla sikárlói uradalmi erdőmester ügyesen készített agancsbutorai s ugyancsak agancsból készült fegyverállványa érdekelhetnek minden vadászembert és mint ritkaságok, érdekesek az általa kiállított barázdabillegtelők és fehérveréb. Szintén igen értékes amateur gyűjtemény a Weszelovszky Béla építészé. Egy hatlövetű elüítöitő pisztoly, az első magyar gyártmányú hátultöltő fegyver és egy 450 éves havasi kürt a gyűjtemény diszei, Schünpflug llichárd vármegyei t. főügyész 3 szép vadászpipája. Somfai István néhány abnormis őzagancsa, Halasi László jánki uradalmi főerdész abnormis agancsu őzfejei, örvös fáczán- kakas búvárja, egy elöltöltő hatlövetű pisztolya szintén értékes tárgyai a kiállításnak. Kende Dániel láposbányai főerdőmérnök két szép vadászkürtöt, vadászpoharat, faragott gyufatartókat, pipákot, botokat, szipkákat, fenyőből faragva, egy hársfakéregből készült havasi kürtöt és egy régi kurucz kardot állított ki. Igen szép a Gutin hegységnek Olcsvár Rezső által festett tájképe. Gábor Sándor m. kir. erdőtanácsos gyümölcs- és faiskola-telepének képeit állította ki s a pavilion környékén pedig nehánv földbe ültetett fát. Igen érdekes gróf Teleki Pál afrikai vadászatának trofeumaiból összeállított gyűjtemény, nemkülönben gróf Dégenfeld Sándor erdőszádai uradalmából származó rovargyüjtemény. Igen szépek Kovács Pál kincstári erdőgondnok vadásztrofeái s kiállított vaddisznóbőrei, nemkülönben feltűntek a dr. Miskolczy Sándor által beküldött vaddisznó-fejek is. A gyönyörű kiállítás rendezése Hubay Zsigmond főerdőtanácsos, Kende Dániel főerdőmérnök, Fischer Károly erdőmérnök és Bayer Jenő erdőrendező érdeme. Az erdészeti pavillonban meglepő látványt nyújt a fernezelyi erdőgondnokság és a nagykárolyi m. kir. erdőhivatal kiállításán szereplő fénvképgyüjtemény; ezen képek tökéletes fölfogásuk és impozáns méreteiknél fogva kedvesen kötik le az érdeklődők figyelmét. A gyönyörű képek jó hírnevű fényképészünk, Huszlhy Mátyás műtermében készüllek. Ugyancsak Huszthy Mátyás nagy rátermettségéről tesznek tanúságot a nagybányai m. kir. áll. gyümölcsvédekezési és kísérleti állomás, továbbá a városi takarékpénztár részéről kiállított pompás fényképek. Igazán sajnálni lehet, hogy a Huszlhy-czég nagy elfoglaltsága miatt önálló kiállítás keretében nem mutathatta be produktumait. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül a Városi Takarékpénztár kiállilásáí sem, mely széles körökben keltett méltó feltűnést. Különösen ta- belláris számcsoportozatai kötötték le nagy mérvben a pénzemberek figyelmét. A kiállítást állandóan nagy közönség látogatja, városunkból is sokan utaznak el a kiállítás megtekintésére. Vasárnap az ipartestület tagjai tömegesen nézték meg a kiállítást s ez alkalommal 34 iparos- tanoncz is Szaímárra utazott az ipartestület költségén a kiállítás megtekintésére. Tegnap, kedden pedig a főgimnázium ifjúsága tekintette meg a kiállítást tanáraik vezetése alatt. * A gyümölcstermelőknek a dijakat már odaítélték. Ismerőseink közül kitüntetési nyertek: Korponay Kornélt az állami nagy aranyéremmel tüntette ki a zsűri; Dr. Miskolczy Sándor két aranyérmet és egy nagy ezüstérmet nyert; Szász József és Szász János szintén aranyéremmel leltek kitüntetve; Bernhardt Adolf, mint a gyümölcsértéke- silő r.-t. igazgatója, aranyéremmel; Fiilep Imre ezüstéremmel és Révész János bronzéremmel lettek kitüntetve. A mi vashidunk. Szeptember 27. Ulóhang, persze csak utóhang lehet az, ha most beszélünk a hídról. Mert hát ime készen van s hogy el ne vihessék, olyan hatalmas alapzatokat csináltak neki, hogy a dunai lánczhid- nak sincs olyanabb. Egyébként a legcsodálatosabb mű ez. Csodálnunk és bámulnunk kell azt a lehetetlen tervet, melyei tönkretették ezt a gyönyörűséges helyet. A város föltétlenül szárnynélküli hidat kívánt, hogy láthassák a pompás és ritka szépségű környéket. Ellenben most építettek erre a ritka szépségű helyre egy páratlan zseniálitással elrontott, elrémitő hidat, hogy a szép kilátás közepette meg ne feledkezzék a rajta keresztülvonuló, elragadtatott ember arról, hogy az élet nem mindig szépséges és kellemes dolgokkal traktál bennünket. Igazán mondom, hogy ha a régi, rozoga fahidon mentem át, még egész kellemesen éreztem magamat. Ha óvakodnom is kellett a gyalogjárón, hogy a hid szűk volta miatt le ne sodorjanak a kocsik, lovak, meg voltam nyugodva, hogy ez egy régi és rossz hid, amitől többet nem lehet várni és eszembe jutott, hogy nézzem a világ legszebb tájainak egyikét. De — most, mikor hosszas távollétemből hazaérkezve siettem a liget felé s keresztülmentem azon a Noé bárkájánál is jobban ringó ideiglenes fatákolmányon s néztem a párhuzamosan épülő s pompásnak Ígért hidat, nem jutott eszemhe, hogy a vidéket nézzem, mert bámulnom kellett azt a rettenetes építkezést, amit itt véghez vittek. Boszankodtam s nevettem a boszuság miatt. Nem bírtam ki, hogy erről ne írjak. Hidat építtet a város és a vármegye karöltve s közösen kiválasztanak egy ilyen tervet, mely elcsúfítja az utczát, tönkreteszi az egész városrész képét, ezt nem tudom felfogni, miként történhetett. Itt tisztán az esztétikáról beszélek. — A hid eddig az emeletes volt iskola épülethez támaszkodott s ezt az utcza menete is megkívánta. Az uj hid azonban elvesztette ezt a támpontot s egyik sarkával kiállt az utcza közepére, 2—3 méterrel kijjebb. Mondjuk beleakart illeszkedni az utcza szimmetriájába, ám jó, ezt megtehette volna, bár nem föltétlenül szükséges, hogy az utcza végén levő hid az utcza elejéhez és nem utcza végéhez igazodjék. De ha már igy is van, akkor is miért kellett ezt a nagy- forgalmu hidat oly szűkre szabni, hogy az utcza A főváros központján. Villamos megálló. 10 perez a központi és a nyugati pályaudvarhoz. 80 legmodernebben berendezett szoba Augusztus hó 1-én megnyílt az Edi^osi-Szálloda Budapest, VII., Hársfa-utcza 59. sz. (Király-utcza saukon.) Tulajdonos: POLLÁK JÓZSEF. Hideg és meleg vízvezeték. Központi fűtés, villanyvilágitás. : Figyelmes kiszolgálás. Értekezés minden modern nyelvben. Szobaárak 3 koronától! : :
