Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1911-02-16 / 7. szám
5 1911. február 16. Utazásom a Középtengeren. — A »Bohémia« nevű Lloytl hajóval. — — Irta: Balíai János. — Csütörtök, aug. 26. Kora reggel óta az äegei tengerben vagyunk, | a görög kikládok és sporádok közt minden perczben egy sziget mellett haladuuk el, mint Milos, Páros. Naxos, Chios, Szamos. Végre a gyönyörű bejáratú, jól védett Smirnai öbölbe vetünk horgonyt. Itt már hamisítatlan keleten vagyunk, meglátszik lépten nyomon, az egészségügyi ceremóniák is hosszadalmasabbak itt, már passust keli előmutatni és a dogómán, vagyis a vámhivatalon keresztül kell partra szállnunk, épen, hogy nem motoztak meg. Smyrnának igen festői a fekvése, az utczák az öbül hosszában terülnek el: tarkítva karcsú mináretekkel és tornyokkal, elől a franczia városrész, ennek a báta mögött a görög és örmény városrész, leghátul a török és zsidó negyed terül el. A török temetők a sötétzöld cyprusokkal szegélyezve piktoresk látványt nyújtanak mind ezeket a 184 mtr. magas Págos hegy zárja be omladozó vár romokkal a tetején Smyrna lakossainak száma 250000 Ebből 150000 görög 15000 örmény többi török és zsidó. Smyrna a Meles vize mellett terül el. Itt születet állítólag Homer, mely elsőségért még Rodos Colofon Salamis Chiosi-Argos Athéné ösz- szesen 7 város versenyez. Smirnát is görög gyarmatosok alapiíolták, később 13 joniai város szövetségéhez tartozott. Lidia királya elleni harczban lerombolták, újra felépült, de egy földrengés által Kr. után 178 évben teljesen elpusztult. Mark Aurél római császár újra felépiteíie. A római birodalom megoszlása után Byzanc- hoz került, míg végül Murad Sultan 1424 a török birodalomnak hódította meg. Kereskedelme nagy. Elsősorban említést érdemel a mazsola és füge kereskedés, azonkívül gyapot, olaj, dohány, állati bőrök szivacs stb. De legnevezetesebb kereskedelmi czikke a világhírű smyrnai szőnyeg. Ezeket a szőnyegeket azonban nemcsak | ott helyben, hanem bent Kisázsiában leginkább Uschal vidéken készítik és tevékkel hozzák be a gócz pontra, honnan az egész világba expor- ■ tálják, I Mi is benéztünk egy ilyen szőnyeg bazárba és gyönyörködtük a bársony finomságú és a szivárványszinek pompájában ragyogó a leg- j szebb szalonok díszét képező szőnyegekben, az a hibájuk volt azonban, hogy az áruk is | mesés volt. Egy-egy darab egész vagyont kép- j viselt. A török szívesen megkínál kávéval és dulcszászával is, de engedni nem enged, hiába j fenyegetjük, hogy majd megvesszük az Erzsébet körúton olcsóbban, látom, úgymond Allah nem akarja, hogy rnegved, hát itt marad nekem. Beljebb hatolva a városba a hajóról, bennünk támadt illusió egyre pusztult, mert lépten- nyomon piszok, szemétre akadtunk a szűk uiczákban, melyek helyenként oly keskenyek, hogy a kocsink oldala súrolta a boltok kirakatait. A mindenféle kimondhatatlan és émelyítő ételek szaga pedig, a tengeri betegség tünetét idézték fel bennünk. Hogy hamisítatlan keleten vagyunk a sok kutya is bizonyítja, melyek a szemétdombokon marakodnak a koncz felett. A városban magában sok nézni való nincs — leginkább a pezsgő élet, az éktelen lárma zsibongás ragadja meg az embert. Lármázik itt mindenki, a tevehajcsár, a boltos, a vizhordó, a czipőtisztitó, a házaló, az elárusító Árulnak itt mindent, még büdösbankát is fogoly helyett. A legszebb városrész a 4 kilométer hosszú Kai. Itt vannak a nagy Hotelek, kávéházak, konsuláiusok és hajózási ügynökségek — itt hullámzik 3 világrész népe, itt hallatszik a bábeli nyelvzagyvaíék. A város közepében vannak a templomok és a bazárok. Végül a túlsó végére érünk a városnak, a karavánok hid jóhoz, ahol a legvál lalkozóbb magyar utiiársnőnk egyike a sivatag hajóján való utazást is megtapasztalni óhajtván egyik modortalan teve által a helyzet magaslatáról nem a legildomosabb módon hozatott önNAGYBÁNYA kénytelen érintkezésbe a földdel. Szerencsére semmi baj sem történt, amit ismert hangos nevetése is igazolni látszott. Innen a Págos hegyére mentünk, mely hegy a Bizanczi korszakban fellegvár volt, romjai most is láthatók. Itt vannak a nagy Cisternák is. E hegyről gyönyörű kilátás nyílik a környékbeli hegyekre, ,a városra és a tengerre. Innen nem messze a török temetők és a görög időből való Stadion közelében van Polykarp martynak a sírja, aki 184. évben Krisztus után máglyán el lett égetve s aki Smirna első püspöke volt. A török negyedben utitársnőink bementek egy hárembe, ahol 3 nőt találtak, kik a földre terített gyékényeken kuporogtak és valami édességet majszoltak, a szépség nem igen bántotta őket, állati közönyösséggel szemlélték a kiváncsi idegeneket. A hölgyek csalódottan jöttek ki, úgy látszik az ő íantáziójukban máskép festett a paradicsomnak képzelt hárem s mikor elmesélték a látottakat, mi is részvéttel sóhajtottunk fel, hogy szegény török tatár. Innen a Hotel Krémer palazba mentünk, hol meglehetős rossz vacsarát kaptunk Hogy a hotel nemzetközi, az is bizonyítja, hogy a pin- czérek között egy temesvári magyar is volt. A bor állítólag palesztinai volt. Ha csakugyan oda való volt, akkor édes testvére lehetett annak az eczetnek. melylyel Jézus Krisztust megkínálták, mikor a keresztfán felsóhajtva azt mondotta, hogy szomjazom. Vacsora után visszamentünk a hajóra, azonnal lefeküdtünk, hogy másnap korán talpon legyünk a nagy útra. (Folytatjuk.) IRODALOM. Magyar Figyelő. Tisza István és Rcrczeg Eerencz folyóiratának harmadik száma a magyar kultúra több, nagyon érdekes kérdésével foglalkozik. így például Kornfeld Móricz megírta benne a mi munkaadóinknak természetrajzát, a patriarkális régi típust, aztán a szo- czialisla és a kapitalista munkaadót, rámutat jellemvonásaikra és keresi, kogy a munkásokkal szemben s a magyar életben milyen a viselkedésük s mi ennek az eredménye. Kenedi Géza azt vizsgálja, hogy a sajtóban mily arányban uralkodik az üzleti érdek s mennyiben beszélhetünk ma a sajtó munkásainak szólásszabadságáról. Nagyon érdekes következtetések révén megállapítja, hogy az üzleti érdek uralkodása kétségtelenül fejlesztette a sajtót, de természetesen aláásta a publiczisták véleményszabadságát, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Egészen nem fojtotta el; ez a szabadság felvirul más helyen: könyvekben és folyóiratokban Lakács György teljes áttekintést ad a íüdővész ellen való küzdelemről s bemutatja, hogy Magyar- orságon minő fegyverekkel vívják meg ezt a nemes és hasznos háborút Tisza István gróf Szinyei-Merse Pál legújabb művészi sikere alkalmából kifejti, mily értelemben tartja a rues tért a magyar művészet ifjabb művelői vezérének. Egy névtelen közlemény, amely úgy lélektani, mint szépirodalmi szempontból kiválóan érdekes olvasmány, egy csavargó naplójának néhány lapját reprodukálja. A naiv, de nagy- erejű és közvetlen hangú memoár a nagy orosz irók szintjére emlékeztet. A közleménynek A czigányleány a czime. Nem kisebb szaktekintély min! Németh Péter, mondja el gondolatait a jogi oktatás szükséges reformjáról. A magyar múltra visz vissza Bager József czikke: elénk tárja annak a képét, hogy a magyar szépmüvé- szetek I. Ferencz korában hogyan kezdtek kuíluréletünkben iassan-lassan kibontakozni. Ambrus Zoltán a színházak és a pornográfia sajátságos vonatkozásait ismerteti. Barabás Albert egy konstantinápolyi levélben szól a törökmagyar barátságról. Tarka sora következik ! ezután a Följegyzések nek: talpraesett megjegyzések a délvidéki németek-ről, Földes szocziaiiz- | mus c/.imü müvéről, Max Nordan ról. Kiss j Józsefről, Ady Endre prózájáról, a villamos székről, hitelünkről és az ex-lexröl stb Ezek a kisebb czikkek nagyobbrészt helyreigazítás számba mennek oly véleményekkel szemben, amelyek tetszetős jelszavak révén csempésződtek a Uözludatba. Tisza István és Berczeg Ferencz Magyar Figyelő-je ily módon a józan és művelt magyarság érzéseit fejezi ki s egyben helyes világításban mutatja be hazai kultúránk legérdekesebb kérdéseit. A folyóirat Budapesten jelenik meg, Singer és Wolfner kiadásában, havonként kétszer s előfizetési ára félévre 12 korona, negyedévre 6 korona. Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY. 172-1911. tkv. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A nagybányai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a dr. Vass Gyula ügyvéd által képviselt Nagybanya város takarékpénztára végrehajtatnak dr. Pap Viktor mint Becsy Pióza ügygondnoka végrehajtást szenvedő elleni 400 K, valamint 350 K tőke- követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémetii kir. törvényszék (a nagybányai kir. járásbíróság) területén lévő, a nagybányai 129. sz. tjkvben A + lz8. hr. sz. házas ingatlanra az árverést 1200 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan 1911. évi április hó 13. napján délelőtt 9 órakor a kir. járásbíróság árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog, de a Vhn. 26. §-a értelmében a kikiáltási ár »/i'ánál alacsonyabb áron alól el nem adható s ha legalább ezen alacsonyabb ár nem lesz elérhető, a kiküldött az árverést felfüggeszti. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának lü'/o-át, vagyis 120 koronát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az ígéret tevő, ha a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, a Vhn. 25. §-a értelmében az ottan irt jogkövetkezmények terhe alatt a bánatpénzt köteles nyomban kiegészíteni. Az árverés csatlakoztatott kir. kincstár C. 31. alatt 179 K 01 f s jár. kielégítése végett is rneg- tartatik. Kelt Nagybányán, 1911. évi január hó 19-én. A nagybányai kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Szentpétery s. k., kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: Géresy, tkvezető. Eladó lakház. Magyar-utcza 18. számú ház (az úri kaszinó mellett eladó.) A lakház 3 szoba, konyha, kamara, pincze és más mellék- helyiségekből áll. Értekezhetni a tulajdonos: Szeged/ Kálmánnal, Misztót- faluban 162-1911. ki. sz. Korcsma-árverési hirdetmény. Kővárhosszufalu község elöljárósága, a képviselőtestület 4—1911. kgy. sz. határozata alapján ezennel közhírré teszi, hogy a község tulajdonát képező korcsma épület a hozzá tartozó 1 holdas telek- és melléképületekkel 1911. február hó 21-én, d. e. II órakor, a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek bérbe fog adatni. Az évi bér kikiáltási ára 1500 K. Bánatpénz 150 K, mely összeg az árverés megkezdése előtt az elöljáróságnál készpénzben lefizetendő. Biztosítékul az évi bér fele összege készpénzben, vagy alkalmas értékpapírokban teendő le. Bérlő részére az italmérési engedély, csatócs ipar-igazolvány, dohány- és só- árulási engedély megszerzéséről, bérlő költségén a község gondoskodik. A részletesebb feltélelek Kővár- hosszufaluban, a körjegyzői irodában tudhatok meg. Kővárhosszufalu, 1911. február 9-én. Rácz Dezső Tamás János jegyző. bíró.
