Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1911-05-18 / 20. szám

1911. május 18. NAGYBÁNYA 5 get tenni, de városunk egyik legkiválóbb érde­két, a tűzvédelmet is szolgálni óhajtottuk, mi­dőn az önkéntes tűzoltóságot újra megalakítottuk. Szervező munkánk immár véget ért s az ön­kéntes tűzoltóság működésre készen áll. Nagy­bánya sz. kir. r. t. város társadalmán van most a sor, hogy szervező munkánkat megkoronázza, hogy amit mi alkottunk, annak fenáilását, fej­lődését, tökéletesbülését tegye lehetővé rokon­szenves támogatásával, áldozatkészségével. Kér­jük a város társadalmát, hogy lépjen be minél tömegesebben az önkéntes tűzoltóság alapitó és pártoló tagjai közzé, hisz az ezzel járó kö­telezettségek oly csekélyek, melyek arányban sem állanak az önkéntes tűzoltóságtól méltán elvárható nehéz és súlyos feladatok teljesítésével és nagyságával. Kérelmünket a város egész társadalmához intézzük, de különösen intézzük a háztulajdonosokhoz is, hiszen talán legelső sorban az ő legfőbb érdekük az önkéntes tűz­oltóságnak fennállása s minél nagyobb nívóra emelése. Legyen szabad hinnünk, hogy kérő szavunk nem fog a pusztában kiáltó szava gyanánt elhangzani s a város társadalma meg­adja nekünk az eszközöket, hogy elődeink, a régi, sok dicsőséget aratott önkéntes tűzoltóság nyomdokait követhessük. Az egyesület alapitói egyszer s mindenkorra 50 koronát fizetnek. A pártoló tagság évi 5 korona kötelezettséggel jár. Ha a város közönsége, amit fel nem tudunk tételezni, megvonná tőlünk jóakaratu támogatá­sát, elég nagy fáradsággal járó munkánk hiába való volt s az önkéntes tűzoltó egyesület már a kezdet kezdetén ismét csak fölvenné a néhai nevet. Egyúttal fölkérjük városunk fiatalságát arra, hogy működő tagokul minél számosabban belépni szíveskedjenek. Nagybánya, 1911. május hó. A főparancsnokság. A gyermeknap a közelebbi napok nagy- eseménye a gyermekvilágban. Erről szól Ab lányi Emil szép költeménye Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Paj­tás május 14-iki számában. Ugyanebbe a számba mulatságos mesét ir Elek nagyapó Holló úrról meg a Rókánéról. Sebök Zsigmond tovább utaz­tatja Dörmögő Dömötör tekintetes urat és maczkó társait a Vaskapu felé, Zsoldos László befejezi mulatságos vigjátékát, Csefkó Gyula és Nászai Elza érdekes történetet mond el, Both- mann Klári szép képet rajzolt a bábszínházról, Zulawszki Béla százados elmondja, hogy nyerte el Prágában a cseh vivó-bajnokságot. Zsiga bácsi mulatságos tréfája, Rákosi Viktor regénye, a rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki e szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás t a Franklin- társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizeté­seket elfogad s kívánatra mutatványszámokat küld a Jó Pajtás kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. szám. Osztálysorsjegy irodák üzemei Az utóbbi időben mind sűrűbben ismétlődnek az esetek, hogy az osztálysorsjáték szerencsés nyerői nem kapják meg nyereményeiket az illető főelárusi- tótól, hanem különböző ürügyek és formalitá­sok segélyével elültetnek a jogos nyeremény­összegtől. Az osztálysorsjegyek főelárusitói ellen nagyon sok panasz hangzott el már, de a flag- ránsabb esetek csak nagy ritkán jutnak nyil­vánosságra, mert a megkárosított felekkel, ha azok lármát akarnak csapni, a különböző »ban­kár« urak rendszerint olcsó egyezségre lépnek. A minapulációk az úgynevezett megújítási sors­jegyek körül folynak. Á főelárusitók a feleknek megrendelés nélkül is küldenek sorsegyeket és a válasz elmaradása esetén úgy intézik dol­gaikat, amint az rájuk nézve előnyösebb, Ha a sorsjegy nyer és a fél nem küldötte be a nyakára küldött sorsjegy árát, úgy persze, a sorsjegy nem a félé; ha a sorsjegy azonban nem nyer, könyörtelenül behajtják a félen a sorsjegy árát. ügy, hogy az ilyen rendelés nél­kül való megküldésnél a sorsjegyiroda mindig biztosra megy, sőt még a vételár megküldése esetén is — mint a legutóbbi esetben — bele­köt a sorsjegyfőelárusiló a pénz feladásának a keltébe, ha a sorsjegy nyer Ugyanily manipu­lációk folynak a kisebb nyereség esetén a fél­nek beküldött sorsjegyekkel. A sorsjegyirodák- nál elharapódzott az a szokás, hogy ha vala­melyik vevőjük kisebb nyereségei csinál, annak értékét nem fizetik ki neki kézpénzben, hanem pénz helyeit jorsjegyet küldenek neki előzetes megkérdezés nélkül. Az ilyen küldések mindig kritikus időben, húzás küszöbén, vagy folyamán történnek; ha a fél megtartja a sorsjegyet hall­gatólag és a sorsjegy nyer, úgy a nyeremény kifizetését megtagadja az iroda, azzal, hogy ajánlata fölött a fél nem nyilatkozott, tehát a sorsjegyet nem fogadta el. Ha nem nyer, persze az iroda mindenképpen megkapta a sorsjegy árát az előbbi nyereségből. E manipulációkat végre szigorúan szemmel kell tartani, mert nem lehet tűrni, hogy a közönség játékszenve­délyének felkeltésén felül még egyenesen lépre csalják a jóhiszemű játékosokat. Elgázolás. Tegnap délután az Erdélyi-uton Herskovits József magánzó fogata elgázolta Platthy Zoltán kereskedőnek Zoltán nevű kis fiát. A kocsi kereke a kis fiú fején ment ke­resztül és súlyos sérülést ejtett rajta. A rend­őrség szigorú vizsgálatot indított ez ügyben. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalban f. hó 8-tól a következő bejegyzések történtek: Születtek: Ápr. 30. Soós Lajosnak »Lőrinc*; ápr. 30. Tarnóczi Jenőnek »Eszter«; máj. 2. Bencze Árpádnak »Vilmos«; máj. 5. Horváth Lajosnak »György«; máj. 5. Sztán Sándornak »Kornélia«; máj. 4. Csontos Györgynek »Róza«; máj. 8. Oreskó Lajosnak »Etelka«; máj. 9. Gyirászin Lászlónak »Paula«; máj. 8. Kalina Károlynak »Károly Mihály« ; máj. 9. Várna Lászlónak »László« ; máj. 5. Scherllin Györgynek »György Mihály«; május 6. Lipták Jánosnak »Mária« nevű gyermeke. — Elhaltak; Máj. 6 Horváth János r. kath., 3 éves, napszámos gyermeke, görvélykórban; máj. 10. Nagy János r. kath., 16 napos, mosóné gyermeke, veleszüle­tett gyengeségben; máj. 9. Raseczki Vilmos r. kath., 30 éves szitásmester, tüdőlobban; máj. 10. Román Péter g. kath., 56 éves napszámos, agyhüdésben. — Házasságot kötöttek: Papp Sán­dor és Feldman Emilia nagybányai; Tyira Sán­dor és Pacher Róza nagybányai; Sztojits Iván budapesti és Alexy Erzsébet Olga Róza nagybá­nyai ; Vári Ferenc nagybánya-borpataktelepi és Varga Juliánná misztótfalui lakosok. — Kihir­Gyomorbajokat, étvágytalanságot és emész­tési zavarokat a közkedveltségnek örvendő Fercncz József-keserűviz rövidesen megszüntet. Hatása gyors és biztos, minden kellemetlen melléklünet nélkül. Előrehaladott korú egyének­nél már 8 napon át 3 evőkanállal véve mara­dandó gyógyulást eredményez. Ezért becsülik a leghíresebb orvosok és orvostanárok olyan sokra ezt az ásványos vizet. Korányi Frigyes dr. tanár, főrendiházi tag, az orsz. igazságügyi or­vostanács elnöke, például kijelentette, hogy a Ferencz József-keserűviz már kis adagban is hatásos. A vaiódi »Ferencz József<r keserűviz négy világrészben tiz aranyéremmel lett kitün­tetve. Az összes gyógyvizlerakatokból beszerez­hető. A jelenlegi járványos időben rendkívüli bacteriumölö hatása és szerencsés vegyi össze­tétele folytán legtökéletesebb az összes álla­mokban törvényesen védett: Calox-fogpor. Ártalmatlan — savmentes — antiseptikus — szagtalanító por, melyből a szájnedvek behatá­sára oxygen (H 2 O2) szabadul fel Az oxygen a fogakat az elromlástól óvja, fehéríti, — a fog- hust gyógyítja. A »Calox« legtökéletesebb fog­por, mely a szájat ideális hygienikus állapotba hozza, üdíti, tisztítja és fogkőképződést meg­gátolja. A »Calox« az összes betegségek csiráit (bacteriumait), melyek a szájon át igyekeznek a szervezetbe, elpusztítja. Gyermekeket óvja fertőző betegségektől. 1 szab. acél doboz, mely 3 hó­napig eltart, 1 K 50 fill. 4 darabot bérmentve küld: Bajnóczy S. gyógyszerész laboratóriuma Nagybánya. Gólya János (Felsőbányai-utcza 48 sz) ké­szít a városi szabályrendelet értelmében czement és vízvezeték csatornázásokat, fürdő- és árnyék­szék berendezéseket együttesen és külön-külön jutányos árak mellett. Saját előnye, ha hajat vágatni, borotválkozni Tréger modern berendezésű fodrász-termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szak­szerűen végez Tréger Lajos. Feltűnő szép művészi fényképeket készít — minden időben — az általánosan elismert czég: Huszihy Mátyás műterme, Hid u. 15. sz. Ezüst evőkészletek, ezüst dísztárgyak olcsó áron Rezső Gyulánál, IRODALOM. A Magyar Figyelő most megjelent száma tartalmának súlyával, gazdagságával és változa­tosságával még a Magyar Figyelő eddig meg­jelent számai között is feltűnik. Az első czikket Hieronymi Károlyról Tisza István irta és szub­jektív visszaemlékezéseket objektiv kritikával párosítva megható, súlyos és Hieronymihoz méltó emléket ád a közvélemény által oly mé­lyen gyászolt kereskedelemügyi miniszternek. Négyesy László, az Orsz. Tanáregyesület elnöke igen beható, kimerítő czikkben világítja meg minden oldalról a tanárkérdést, ismerteti a ta­nárok állásfoglalását és kívánságát s e czikké- nek úgy megjelenésével, mint tartalmával rá- czáfol azon íendencziózus állításokra, amelyek a Magyar Figyelő t és a tanárságot egymással szembe próbálták állítani. Szterényi József volt államtitkár a boszniai kérdésről közöl tanulmányt, amely adatai és szempontjainak újszerűségével egyaránt fel fog tűnni. Mariay Ödön, kinek egy novellás kötete csak a minap keltett általános, nagy feltűnést, »Aranyszáju Zongh« czimen hosszú elbeszélést irt, amely a debreczeni kol­légium milliőjét frappáns színekkel világítja meg. Teleki László emlékének régi, érdemes publi- czistánk, Kalmár Antal szentel egy lélektani tanulmányt, amely pszihológiai alapon magya­rázza meg Teleki László gróf ismert tragédiáját. »Magyarság zsákutczában« Szabó Jenő főrendi­házi tag dolgozatának a czime, amely a görög katholikus magyarság jelenének és jövőjének oly súlyos problémájával foglalkozik. Olvasunk azonkívül a számban egy czikket a roman- ticzizmusról és az erkölcsökről, egy »Historicus« álnév alatt iró szerző pedig történetfilozófiai tanszéknek felállítását sürgeti az egyetemen. A gazdag »Feljegyzések« rovatában Ferenczy Zol­tánnak, Láng Nándornak és másoknak kritiká­ját és ismeretterjesztő közleményeit találjuk. A 6 ivre terjedő szám uj jelentős emelkedést mu­tat a Magyar Figyelő-nek eddig is jelentős pá­lyájában. Ä Magyar Figyelő előfizetési ára ne­gyedévre 6 korona, félévre 12 korona. Kiadó- hivatal Budapest, VI, Andrássy-ut 10. xz> r.T-=v . ..i ....... — .... i. - - : = ~-:. ■■ — Nyilttér. E rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerkesztő. Nyilatkozat. E hó 10-én, azaz szerdán reggel az a hir volt a városban elterjedve, hogy a Szappanyos Jenő kereskedő és az »Első kegyelet temetke­zési vállalat« czég üzletében alkalmazott segéd az üzlettulajdonos főnök felbujtására berúgott állapotban Mladeiovszky Lajos urat, mint a másik temetkezési vállalat tulajdonosát inzultálta. Mint a fenti czég ez idő szerinti megbízott alkalmazottja, erkölcsi és morális kötelességem­nek tartom, hogy úgy ezen, mint más egyéb túlzottan felfújt híreket valódi értékére szállít­sam le, annál is inkább, mivel a kellemetlen inczidensben a mindenekben ártatlan főnököm is érintve van. Mindenekelőtt kijelentem, hogy sokkal in­telligensebb és higgadtabbnak tartom magam, mintsem minden érdemleges ok nélkül magamat a tisztesség halárán túl elragadtassam s hogy ez igy van, legeklatánsabban Mladeiovszky ur bizonyíthatja abból az esetből kifolyólag, amidőn a múlt hó 30-án az üzletünkben tetemes meg­rendelésre megjelent vevőközönséget az üzlet- ajtónkban megállva, beszólva, lehetetlen aján­latokkal csalogatta s ugyancsak ezen a napon, midőn a halottas háznál egy félnapi munka után a szobát halotti gyászszal behúztam, a halottat teljesen rendbehoztam, egy koporsóval a halot­tas szobába berontottak s a halott lábáról a ha­risnyát leczibálva, ravatalát az általam felállított ravatal mellé állították fel. Minden melléktekintetek figyelmen kívül hagyásával azt vagyok bátor kérdezni az olvasó- közönségtől, hogy ilyen körülmények között hol vau meg a lesújtó gyászfájdalom iránti átérzés és tisztelet, nemkülönben a halott iránti kegye­let és imaszerü néma áhitat ? Ott-e, ahol a meg-, támadtalás és illetlen szóharcz néma higgadt­sággal türelik, avagy ott, ahol a gyászolók fáj­dalmának fokozására és a halott nyugalmának megzavarásával annak lábairól a harisnya bru­tális durvasággal, a halotti hangulathoz nem illő szavak kíséretében czibáltatik le?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents