Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1911-05-04 / 18. szám

elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Te­metése f. hó 5-én, pénteken délelőtt 10 órakor lesz. A temetési szertartást dr. Mihályi Viktor balázsfaívi érsek fogja végezni dr. Badu Demeter nagyváradi és dr. Hosszú Vazul lugosi püspök segédletével, kiknek az udvari és egyházmegyei papságnak egész sokasága fog asszisztálni. A te­metésre városunkból Brebán Sándor h. plébános utazik el. Az egyháznagy halála hírére a város­házára kitűzték a gyászlobogót. Bartók Lajos emléke. A pünkösdi ünnepek alkalmával Erdődön kegyeletes módon fogják ünnepelni Bartók Lajos, a nagynevű lírikus emlékét. Szülőházát emléktáblával jelölik meg s a leleplezési ünnepélyre meghívják a Petőfi és Kisfaludy, valamint a. Teleki-társaságokat is. Egy hires utazó tragédiája. Dr. Kiss Gyula volt debreczeni ügyvéd, tartalékos huszárhad­nagy, dr. Kiss Rezső nyug. járásbiró testvére még 1910. évi február hó 10-én Ázsiába Czeylon szigetére utazott természetrajzi tanulmány útra és vadászatra; onnan átment Szumatra szigetére, ahol hét hónapig tartózkodott s érdekes és ér­tékes tanulmányokat végzett. Majd 1910. május végén áthajózott Borneo szigetére, hol letelepe­dett azzal a szándékkal, hogy ott 3—4 évet tölt s azután hazajön s tanulmányát egy nagyszabású munkában közre adja. Közben sokszor vadászott oroszlánokra, tigrisekre és gorillákra és pedig páratlan bátorsággal és bravúrral. Ugyanis Borneo szigetén csaknem mindig egyedül, vagy egy-két szolga kíséretében űzte a vadászat veszélyes sportját s ennek daczára három oroszlánt s két tigrist lőtt. Ez év április 5-én az őserdőben egy him tigrist ejtett el s midőn az elejtett és már megdöglött vadhoz ment, hogy azt megfogja, egy scorpió, mely a tigris hátán volt, jobb keze fejét megcsípte s ettől vérmérgezést kapott s három napi rettenetes szenvedés után elhalt lakásán. A hatóság kábel sürgönyben értesítette az elhunyt atyját a szerencsétlenségről. Most ideiglenesen ott nyugszik egy őserdő szélén. Az őszön haza hozzák és a nagykállói családi sír­boltba helyezik el véglegesen örök nyugalomra. Farkas Jenő polgármester jubileuma. Felső­bánya sz. kir. város képviselőtestülete és közön­sége tegnap, kedden ünnepelte meg tizenötödik évfordulóját annak, hogy a város élén Farkas Jenő polgármester áll. Az ünnepély szerfölött meleg tónusok és szívélyes óvácziók között zaj­lott le. Az elismerésnek és hálának meleg ára­datára Farkas polgármester derekasan rá is szolgált, mert Felsőbánya az ő 15 évi polgár- mestersége alatt majdnem egy félszázaddal rúgott előbbre. De a tegnapi nagy ünnepségek nemcsak a kötelességtudó polgármesternek szólották, de szóltak az embernek is, ki egyénisége varázsá­val, szivjóságával s szolgálatra kész modorával úgy városának polgárságát, mint városán kívül is megszámlálhatatlan sokaságát a jóbarátoknak meghóditotta magának. A tegnapi ünnepség tel­jesen méltó férfiút ért s az ott elhangzott üd­vözletekhez és jókívánságokhoz szívesen füzzük a magunkét isi — A testvérváros ünnepségében osztozott Nagybánya is. Városunkból ott voltak: dr. Makray Mihály, Neubauer Ferencz, Hubay Zsigmond, Moldován László, Torday Imre, Gsü- dör Lajos, Bálint Imre, dr. Herczinger Ferencz, Révész János, Soltész Elemér, Madarassy László, Gellért Béla, Stoll Béla. Révai Károly, Harácsek Vilmos, Szinyay József, dr. Stoll Tibor, iSma- regla János, dr. Nagy Gábor, L. Bay József, Kemény László, Osüdör Gyula. Az ünnepély délután 4 órakor díszközgyűléssel vette kezdetét, melyen Münnioh Sándor tanácsos elnökölt. Az elnöki megnyitó után egy küldöttség ment az ünnepeltért, melynek, tagjai voltak Pap Márton, dr. Tóth Gábor és Bónis Sándor. Zajos éljenzés hangzott föl, midőn Farkas Jenő megjelent a közgyűlési teremben. A városi tisztikar s a vá­ros neveben dr. Moldován Ferencz városi jegyző tartotta az ünnepi beszédet. Magasan szárnyaló szavakban méltatta a polgármester elévülhetet­len érdemeit. Beszédét gyakorta szakította félbe 1911. május 4 az éljenzés, a taps. A képviselőtestület nevében Nagy Lajos köszöntötte az ünnepeltet az ő meg­szokott ékesszólásával. A bányakincstár üdvözle­tét Bradofka Frigyes bányatanácsos tolmácsolta nagy tetszés között. E beszédek elhangzása után mély meghatottság közepette Farkas polgármester mondott köszönetét a szives óvácziókért s ígérte, hogy városának érdekeit csak oly buzgóság- gal, munkakedvvel fogja szolgálni ezután is, mint szolgálta eddig. Szavaira ismét fölhangzott a tetszés hosszantartó zaja. Stoll Béla indítvá­nyozta, hogy az elhangzott beszédeket foglalják jegyzőkönyvbe, amihez az ünnepi közgyűlés egy­hangúlag hozzá is járult. Este a Korona ven­déglőben 120 teritékü bankett volt. A banketten a város előkelőségein s polgárságán kívül szám­talan vendég volt jelen. A nagybányai vendége­ken kívül ott voltak : Plachy Gyula kir. taná­csos, pénzügyigazgató, Kende Dániel erdőmester, Baudisz Jenő t. ügyész, Kacsó Károly az állam- épitészeti hivatal főnöke, Bodnár György kir. tan- felügyelő, Gábor Sándor erdőmester stb. A város nevében itt Pap Márton számvevő üdvözölte az ünnepeltet; a családot Stoll Béla köszöntötte lendületes beszéddel; a takarékpénztár jókivá- natait Nagy Lajos tolmácsolta; az orsz. bányá­szati és kohászati egyesület nevében Moldován László ürített poharat szép szavak kíséretében; a Teleki-Társaság nevében Révai Károly elnök beszélt ékesszólóan; a Kárpát-egyesület üdvöz­letét Hubay Zsigmond tolmácsolta lendületes szavakban; a polgári olvasókör képviseletében ismét Pap Márton szólott lelkesen. Nagybánya város nevében Bálint Imre üdvözölte a jubilánst nagy tetszés között. Farkas Jenő ismételten megköszönve az óvácziókat, a vendégekre űri- i tette poharát. Felköszöntőket mondottak még Révész János és Baudisz Jenő. Mikola Gyula és Pap Márton ötletes alkalmi verseikkel nagy tet­szést arattak. Az est folyamán az ünnepelthez igen sok üdvözlő távirat érkezett. Táviratban üdvözölték a jubilánst többek között Csaba Adorján főispán, Vajay Károly szatmári, Debre­czeni István nagykárolyi polgármesterek, a Lov- rich-család, Égly Sándor premontrei kanonok stb. stb. A közvacsora, melyet általános meg­elégedésre Rumpold kitűnő konyhája szervíro­zott, a legfölségesebb hangulatban a reggeli órá­kig tartott s akik jelen voltak az ünnepélyen, egy páratlanul szép nap emlékével lettek gazda­gabbak. • Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága május 11-én közgyűlést tart. E közgyűlésen fogják tárgyalni a láposvölgyi vasút hozzájárulási kérvényét is. A nagybányai bizottsági tagok valószínűleg testületileg fognak megjelenni a közgyűlésen, hogy e nagy fontos­ságú ügyet szavazataikkal támogassák. Városunk intelligen- cziája közül bizo­nyára még sokan emlékeznek a szelíd lelkületű, jóságos minorita tanárra, kinek vezetése alatt nemzedékek nőttek fel s ki egykor igazgatója volt a nagybányai gimnáziumnak is. Úgy is mint tanár, úgy is mint igazgató, nagy szeretetnek örvendett tanítványai körében. Sokszor kész­akarva nem látta meg az apró diákcsinyeket, csak egyben nem ismert megalkuvást: a haza­szeretetben. Páratlan jószívűségét és kollegiális érzületét jellemzi az az apróság, hogy midőn Tapody Tamás tanar, az énekkar vezetője név- ünnepét ülte, a diák-énekkart maga Berényi igaz­gató vezette az ünnepelthez szerenádozni s ez alkalomra maga tanított be néhány csinos számot az énekkarral. Most azt jelentik Aradról, hogy az öreg jó minorita pap életének 75. évé­ben elhunyt. Lapunk, melynek felelős szerkesztője az elhunytnak tanítványa volt, megindultan teszi le sírjára kegyeletének babérágát. Az aradi mi­norita rendhaz a következő gyászjelentést adta ki: Az aradi konv. minorita-rendház tagjai ma­guk és az egész rend nevében a testvéri szeretet igaz fájdalmával tudatjak, hogy főtisztelendő Be­rényi J. Gedeon aranymisés áldozópap, rendi ____________NAGYBÁNYA_____________ 5 örökö s kormánytanácsos, kiérdemült tartományi főnök, gimnáziumi igazgató és tanár, házfőnök stb. f. évi április hó 26-án reggel 8 órakor, életének 75-ik, áldozópapságának 52-ik, szerzetesi életé­nek 55-ik évében hosszas szenvedés után, az üd­vösségünkre rendelt szentségekkel megerősítve, visszaadta lelkét Teremtőjének. Megboldogult test­vérünkért az engesztelő szent miseáldozatot áp­rilis 27-én d. e. fél 10 órakor fogjuk az Urnák bemutatni, földi maradványait pedig ugyanazon nap délután 5 órakor a felső temetőbe kikisérve, a boldog feltámadás reményében helyezzük nyu­galomra. Az örök világosság fényeskedjék neki! A minorita-rend nagykáptalanja. Lapunk munkatársa előző számunkban megírta, hogy a magyarországi minorita-rend ez év julius havában tartja nagykáptalanját s hozzáfűzte, hogy Lakatos Ottó rendfőnöknek alighanem ellenjelöltje lesz dr. Czaich Gilbert római gyón­tató személyében. Lapunk szerkesztőjét illetékes helyről arról értesítik, hogy Lakatos rendfőnök­nek aligha lesz ellenjelöltje. Az ő kormányzá­sával, rokonszenves egyéniségével annyira meg­hóditotta a rendet, hogy ellenjelöltre egyáltalán senki sem gondol. Főúri adomány a Kálvineumra. Gróf Degen- feld Sándor erdőszádai nagybirtokos s az ottani ref. egyház főgondnoka, mint a május 7-edikén városunkban tartandó Kálvineum-ünnepély véd­nöke, páholyjegyének megváltása mellett ezer koronát küldött be a jótékony czélra felülfize- tésül Soltész Elemér lelkészhez. íme egy tett, amely beszél. — Ugyancsak hálás köszönettel vette s nyugtatja — az országos bizottság nevé­ben — helybeli lelkész a következő szives jegy­megváltásokat, illetve felülfizetést, u. m. Uj- falussy Miklós cs. és kir. kamarás (Remetemező) 50 K, dr. Kádár Antal kincstári főorvos 10 K, Égly Mihály v. főjegyző 5 K. A láposvölgyi vasút. Városunknak most leg­fontosabb és legégetőbb kérdése a láposvölgyi vasút létesítése. Ezt a czélt szolgálja mai vezető czikkünk is, mely igen gondos és széles körű tanulmányok eredménye. Midőn e czikkünkre felhívjuk olvasóközönségünk figyelmét, jelezzük, hogy e ezikk külön levonatban Szatmárvármegye összes törvényhatósági bizottsági tagjainak is meg fog küldetni. Rossz olvasmány, jó olvasmány. Általános a panasz, hogy ifjúságunkat mindjobban meg­mételyezik a rossz, az erkölcsökre ártalmas vagy képzeletet bűnügyekkel egészségtelenül izgató ol­vasmányok. Mindenki elismeri, hogy ennek ellen­súlyozására a legjobb mód: az ifjúságot jó, ne­mes irányú, a lelket harmonikusan fejlesztő ol­vasmánynyal látni el. Erre a czélra alig van alkal­masabb, mint Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás, mely hétről hétre a legszebb és legélvezetesebb olvasmányok­kal látja el a gyermeket. Legújabb, ápr. 30-adiki számában is egész sereg ily olvasmány van; köztük Lampérth Géza verse, Szívós Béla elbeszé­lése, Dörmögő Dömötör utazása a Vaskapuhoz Sebők Zsigmondtól (most már Temesvárig jutott el a hírneves Maczkó), a »Háború a repülőgép­ről« czimü sorozat folytatása érdekes képpel, Tóth Andor verse, Elek nagyapó meséje, Bene­dek Elek verse, Garay Ákos rajzával. Könyves bácsi czikke a jó és a rossz könyvről, a Kis Krónika rovat képes újdonságai, Rákosi Viktor regénye, Zsiga bácsi elbeszélése s ezeken kívül a rejtvények és szerkesztői üzenetek teszik tel­jessé e szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyed­évre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Elő­fizetéseket eifogad s kívánatra mutatványszámo­kat küld a »Jó Pajtás« kiadóhivatala, Budapest, Egyetem-utcza 4. sz. Makray-kuíja. Makray-kutjára újabban a következő adományok folylak be: Zsembery Ilona 4 K, Szirti Róza 3 K, Székely Mihály 5 K, id. Senkálszky Mihály 4 K, Janovszkv Imre 5 K, Widder Péter 20 K. Eddigi gyűjtés Í695 K 40 f. Az első térzene. Május másodikán, kedden, igazán gyönyörű, verőfényes, enyhe májusi időben tartotta a bányász-zenekar első térzenéjét a Szé- chenyi-ligetben. A térzenének igen nagy közön­sége volt s gyönyörködve hallgatták a bemutatott uj darabokat. A bányász-zenekar ezúttal is meg­győzte a közönséget nagy előhaladásáról, ami Dan- kovitz karmester érdeme. Az első térzene műsora a következő volt: 1. Carmen induló, Sommer Fr. 2. Gavotte, Aletter V. 3. Dollár keringő, Fall Leó, Berényi J. Gedeon.

Next

/
Thumbnails
Contents