Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1911-04-20 / 16. szám
1911. április 20. NAGYBÁNYA 3 zönségnek s a hármas kandidátio ellen jegyző- könyvi kifogást emelni elmulasztották. De már a második választás alkalmával 1839. évi márczius hó 2-án felvett s az iratokhoz K. alatt csatolt jegyzőkönyvben a közgyűlés erősen hangsúlyozza, hogy »ámbár ezúttal a választás a mélt. püspök ur által kijelöltek egyikére esett, a V. E. község mindazonáltal ezen pártfogása alá tartozó lelkipásztori hivatal betöltési módjára nézve az 1800. évi aug. hó 12-én 18.836. sz. alatt kelt kegyelmes királyi rendeletben adott jogához továbbá is ragaszkodik« s kéri a püspököt, hogy hasonló esetben választás végett az összes folyamodók kérvényét tegye át. Az 1874. évi február 14-én megejtett választásról felvett s ide N, alatt csatolt jegyző- könyvi kivonatban szintén bentfoglaltatik »a város mint patronatus ezen jogából folyó ama gyakorlathoz, hogy a kijelölés félretételével az összes folyamodók közül választhat, most is szigorúan ragaszkodván« stb. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy e jegyző- könyvi kivonatok az egyházmegye főhatóságnak mindenkor megküldettek, de azok ellen kifogással vagy tiltakozással soha senki sem élt. A kegyúri jog gyakorlata a lelkészválasz- tásnál teljesen egyforma lévén úgy a gör. kath., mint a róm. katholikus egyházra vonatkozólag, Q. alatt csatoljuk az 1844. évi junius 26-án megejtett róm. kath. papválasztásról szóló jegyző- könyvi kivonatot, mely főleg azért kiváló fontosságú, hogy abban Hám János néh. szatmári püspök elismeri a közgyűlés azon jogát hogy a papválasztást az 1800. évi augusztus hó 12-én 18.836. sz. rendelet értelmében ejtheti meg s kijelenti, ha nem is a jelöltekre esnék a választás, meg van győződve, hogy a pályázók akármelyiké szent hivatásának s a nemes tanács és hívek várakozásának megfeleiend. R. alatt hiteles másolatban csatoljuk az 1847. évi márczius hó 15-én megejtett róm. kath. lelkészválaszlásról szóló jegyzőkönyvet, melyben a közgyűlés az 1800. évi 18836 sz. rendeletre való hivatkozással, a püspök hármas kandidátiójának félretételével egy nem kandidált lelkészt: Smoczer Ignáczot választotta meg nagybányai róm. kath. plébánosnak s e választást Szatmár szent életű és nagy egyházjogtudós püspöke: Hám János jóváhagyta s ellene nem tiltakozott. Még számos lelkészválasztásról szóló jegyzőkönyvi kivonattal igazolhatnánk a kegyúri jognak az 1800. évi augusztus 12-én kibocsátott 18.836. sz. helytartótanácsi rendelet értelmében történt gyakorlatát, de feleslegesnek tartjuk, mert mig egyrészt a csatolt jegyzőkönyvek feltétlen hitelességgel teljesen megvilágítják a kérdést; másrészt pedig ama körülmény, hogy némely választásnál esetleg a sokat hivatolt 18836. sz. rendelet intézkedései figyelembe nem vétettek, eme körülmény, e jogérvényes rendelet, mely hatályon kívül soha sem helyeztetett, érvényét és hatályát nem érinti. Akik nem tudnak felemelkedni a nagy egyházjogtudós és szent életű püspök: néh. Hám János által elfoglalt magas álláspontra és se- hogysem tudnak beletörődni a kegyúri jognak a helytartótanács hivatolt rendelete értelmében történendő gyakorlatába, megkísérlik a város jogát azon tarthatatlan jogi érveléssel is gyengíteni, hogy igenis joga volt a városnak a lelkész választását a helytartótanács 18.826. -sz. rendelete értelmében megejteni, vagyis a püspök hármas kandidátiójának félretételével az összes pályázók közül választani, de csak az ideig, mig a város önálló törvényhatósági joggal birt, de miután az 1876 évi XX. t.-czikk 1. §-a Nagybánya sz. kir. várost a törvényhatósági joggal felruházott városok sorából kivette, a város e jogát elvesztette. Plauzibilisnek tetszhetik ez érvelés az avatatlanok előtt, de azok előtt, kik a szab. kir. városok történetét s a kegyúri jogok adományozását s gyakorlatát ismerik, az első pillanatban teljes nagyságában előtűnik ez okoskodás abszurditása. Az 1876. évi XX. t.-czikk 1. §-a megszüntette ugyan Nagybánya sz. kir. város önálló törvényhatóságát, de épségben fentartotta sz. kir. jellegét. Már pedig Nagybánya sz. kir. város a lelkész választásnál ama kiváltságot, hogy a püspök hármas kandidációjának félretételével az összes pályázók közül választhat, az 1800. évi 18.836. sz. helytartótanácsi rendelet értelmében épen mint szab. kir. város és nem mint önálló törvényhatóság élvezte és élvezi. 1800. évben, mikor e kiváltságban a sokat hivatolt helytartó tanácsi rendelet a szab. kir. városokat részesítette, önálló törvényhatóságok nem is voltak. Lehet-e már most csak elképzelni is azt az eshetőséget, hogy azt a jogot, melyet a város 1800-ban mint szabad királyi város nyert, 1876-ban elvesztette volna azért, mert megszűnt önálló törvényhatóság lenni, jóllehet, hogy szab. kir. jellege megmaradt s ma is megvan. Végül ama kifogásra, hogy a róm. kath. és gör. kath. lelkészek választását a közgyűlés egyeteme eszközli valláskülönbség nélkül, legyen szabad hivatkoznunk a mai nap is érvényben levő 1851. évi augusztus hó 18-án kiadott magas rendeletek 55. §-nak 4. pontjára, mely rendeli: »a községet illető egyházi pártfogóság régibb gyakorlat szerint is a községi választmány tanácskozása és elhatározása által eszközöltetik«, vagyis azon választmány által, mely a község ügyeit is intézi. A város ügyeit intézni minden téren a képviselőtestület hivatott az 1886. XXII. t.-czikk értelmében, igy tehát a képviselőtestület egyeteme valláskülönbség nélkül hivatott a róm. kath. és gör. kath. lelkészek megválasztására is. Nagyon sajnáljuk, hogy ő nagyméltósága felterjesztésében jogai védelmére csupán általánosságban hivatkozik a »felsőbb rendeletekre« és »a százados joggyakorlatra«, de e felsőbb rendeletek közül egyetlen egyet sem nevez meg, Nem habozunk kijelenteni, hogy mi e »felsőbb rendeletek« közül, melyek a város kegyurasági joga, vagy annak gyakorlata ellen szólanának, egyetlen egyet sem ismerünk, valamint nem ismerjük a hivatolt »százados joggyakorlatot« sem; de igenis ismerjük e jelentésünkben felsorolt törvényeket és rendeleteket, nemkülönben a város százados gyakorlata által megállapiiott jogszokást, melyek kötelező erejűek úgy az egyházi hatóságra, mint a kegyúri városra nézve. Mindezek alapján, tisztázva lévén Nagybánya sz. kir. r. t. város kegyúri joga, a kegyúri jog gyakorlási módja, mély tisztelettel kérjük a teldntetes Közigazgatási Bizottságot, hogy Szamosujvár nagyméltóságu püspöke felebbe- zésének elutasításával az 1902. évi junius 25-én tartott közgyűlésben megejtett lelkész választást jóváhagyni mélíóztassék. HÍREK. Április 19. Lapunk hátralékos előfizetőit ismételten kérjük hátralékaik szives beküldésére s egyben kérjük, hogy a lap ex- pedicziója körül felmerült mulasztásokról értesíteni szíveskedjenek, hogy a bajt azonnal orvosolhassuk. Személyi liir. Moldován László takarékpénztári igazgató a húsvéti ünnepeket Bécsben töltötte. — Szőke Bélah. plébános pár napi tartózkodásra Székesfehérvárra utazott. Bányászati kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Mészáros Gyulát, a bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél alkalmazott díjas számgyakornokot Selmeczbányára számtisztté nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Biró Imre pénzügyőri főbiztost Nagyváradról a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatósághoz helyezte át, egyben megbízta a pénzügyőrségi ügyek központi előadói teendőivel is. Kinevezések. Burján Sándornét, a nagybányai posta- és távirda kiadóját kezelővé, Imriosák Gyula segédtisztjelöltet pedig segédtisztté nevezték ki. Eljegyzések. Dr. Merls László nagykárolyi ügyvéd eljegyezte Filep István árvaszéki kiadó leányát: Margilot. — Ginda János szarvaszói tanitő eljegyezte Pityik György m. kir. bányakapitánysági tiszt kedves leányát: Rózsikát. Esküvő. Dr. Poszvék Ödön dévaványai ügyvéd husvét másodnapján délelőtt tartotta esküvőjét Jamnik Viktor bányakerületi főpénztári ellenőr leányával: Etelkával. A polgári kötést dr. Makray Mihály polgármester végezte, mig a házasságot egyházilag Révész János ev. lelkész áldotta meg. Mint tanuk az esküvőn dr. Miskolczy Sándor ügyvéd és Sehmit Lajos bányaigazgaió szerepeltek. Esküvő után a menyasszonyi háznál fényes ebéd volt, melyen több felköszöntőben ünnepelték a fiatal párt. Az uj pár még a délutáni vonattal elutazott Dévaványára. Husvét. A húsvéti ünnepeknek, különösen az ünnep másodnapján szerfölött szép idő kedvezett. Verőfényben ragyogott minden s az időjárás oly enyhe volt, mintha csak a nyári nap ontotta volna le reánk sugár kévéit. Az összes templomokat óriási közönség látogatta s az ünnepi hangulat nagyon meglátszott a város külső képén is. Rokonaik látogatására sok jó régi ismerősünk jött el hozzánk az ünnepekre. Közöttünk ünnepeltek : Earácsek László miniszteri tanácsos, dr. Erdödy Ignácz honvéd főtörzsorvos, Baráti Ede közigazgatási biró, Baráti Lajos a »Bolond Istók« szerkesztője, Daubner Vilmos honvéd őrnagy, Wachsmann Vilmos csendőrszázados, Boitner Károly járásbiró. Farkas lenő polgármester jubileuma. Farkas Jenő, Felsőbánya nagyérdemű polgármestere e ; hó 11-én töltötte be tizenötödik évfordulóját I annak, hogy a testvérváros élén áll. Ez az évforduló nem fog nyomtalanul elsuhanni, amennyiben a város képviselőtestülete s Felsőbánya közönsége május 2-án nagyszabású ünnepélyt rendez polgármestere tiszteletére, kinek polgár- mesteri működésével valóban össze van forrva Felsőbánya újabb, modern haladása. Farkas Jenőnek városunkban is igen sok jóbarátja, tisztelője van s nincs kétség benne, hogy a testvér- város ünnepéből méltóan ki fogja venni részét a mi városunk is. Uránia-darabok a villamos színházban. Az elmúlt héten s az ünnepeken három Uránia- darab került bemutatóra az István-szálló villamos színházában. Csütörtökön Spanyolország-ot mutatták be, melyet Pékár Gyula ismertetett színes tollal; az ünnep első napján délután és este Orosz és japán háború, Stiausz Adolf nagyhatású darabja került bemutatóra, mig ünnep másodnapján szintén kettős előadásban Ráth István Az élet komédiái ez. modern darabja mulattatta a közönséget. A színházterem különösen az esti előadások alkalmával mindannyiszor tömötten meglelt, ami legfőbb bizonyítéka annak, hogy I közönségünk elég nagy érdeklődéssel viseltetik I a tudományos színház iránt, melynek felolvasói í lisztét Szaucsek István tölti be pompásul, de I kérnünk kell a színház vezetőségét, hogy végre- valahára küszöbölje ki különösen a mozgófényképek bemutatásánál a minduntalan megismétlődő kalamitásokat. Pár esti előadás meggyőzött bennünket arról, hogy kellő körültekintéssel és gondos utánlátással kitűnő előadásokat is lehet produkálni; e kitűnő előadásokkal szemben pedig volt egy-két igazán gyönge előadás is, mely nemhogy műélvezetet, de bosszúságot szerzett a közönségnek. Az állandó érdeklődést és látogatottságot pedig csakis elsőrangú, kifogástalan előadásokkal lehet ébren tartani. Á közönséget pedig kérnünk kell, hogy apró gyermekeiket, kik sírásukkal és gügyögésükkel csak zavarják az előadást, hagj'ják otthon. A pesztonka Misi i; mjlMi tmiiiiliii Ms! Alapittatott 1894-ben. ékszerész = Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt rak- j tárát az összes híres gyárt- j mányu órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezü8t árukban.
