Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-12 / 2. szám
5 1911. január 12. NAGYBÁNYA bivaly, 8Ö2 juh, 3361 bárány, 26 kecske, 310 gödölye, 1727 sertés, 4 malacz. A közfogyasztás alól elvonatott 1 szarvasmarha, 1 bárány, 2 sertés. Kényszerlevágás 15 esetben alkalmaztatott s ezek közül 6 szarvasmarha és 2 sertés a köz- fogyasztás alól elvonatott. Arany, ezüst, nickel, aczél zsebórák, inga- és ébresztő-órák jótállás mellett Rezső Gyűlánál. Nyilvános köszönet. Bajnóczy Sándor gyógyszerész 50 koronát volt szives a városi szegények részére kiosztás végett adományozni. Fogadja a város nevében köszönetemet. Dr. Mák- ray Mihály, polgármester. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál f. hó 2-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Decz. 28. Gábor Mártonnak »Sári Málvin«; deczember 27. Kezán Lászlónak »László«; decz. 24. Zegrán Zsófinak »Irén«; decz. 29. Drabán Károlynak »Erzsébet«; decz. 27. Kocsi Dánielnek »János«; jan. 2. Borsó Katalinnak »István« ; decz. 30. Rusznák Andrásnak »Vilmos«; decz. 31. ifj. Molnár Sándornak »Klára«; jan. 2. Marosán Flóriánnak »János« nevű gyermeke. — Elhaltak: Január 1. Markovics Szeréna izr., 14 éves, napszámos gyermeke, hastífuszban ; jan. 2. Torna György g. kath., 9 hónapos, zuzdamunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben; jan. 1. Funeczán György g. kath., 3 éves, irodaszolga gyermeke, heveny veselobban; jan. 2. Klein Adolf izr., 2 éves, czipész gyermeke, hastífuszban; jan. 4. Szmerha Mária özv. Szoher Konrádné r. kath., 79 éves, cserepes, végelgyengülésben; jan. 7. Ferencz Anna g. kath., 7 éves, bányász gyermeke, tüdőgyuladásban. — Házasságot kötöttek: Feldmann József és Kovács Erzsébet nagybányai; Aim László és Farkas Mária nagybányai; Tóth Antal debreczeni és Barbur Teréz nagybányai; Tulics Ágóston és Daniluk Flóri nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Plosz József és Zeller Jozefa nagybányai lakosok. Utazásom a Középtengeren. — A »Bohémia« nevű Lloyd hajóval. — — Irta: Baltai János. — Mikor az eső veri az ablakot s kegyetlenül sivít az őszi szél, emlékezem a nyárra, a trópusok gyönyöreire, eszembe jut a feledhetetlen szép utazás, melyet a nyáron az osztrák Lloyd társulat »Bohémia« hajójával a Földközi tengeren tettünk. Szó sincs róla, hogy nemcsak a Középtenger mesébe illő szigetei, Malta, Créta, Corfu, nemcsak az évezredek által megszentelt klasz- szikus világ legfényesebb pontjai, Syrakusa, Athén, Corinth és a világ legszebb városai, mint Konstantinápoly és Brussa vonzottak, nemcsak az élettelen sziklákban és az omladozó romokban lüktető élet csábított a nagy útra, hanem ellenállhatatlan erővel vonzott a tenger is. Már gyermekkorom óla Robinson Crouse kalandjai fejgyujtották képzeletemet s vágytam a tenger rejtelmeinek megismerésére. Mig sokak képzelete csak a tenger borzalmairól tud mesélni, mely csak annak jó, ki nem tud imádkozni, vagy a gályaraboknak, kiket a társadalom magából kilökött, addig engem legfiatalabb éveim óta ellenállhallan erővel vonzott a tenger, hogy megismerjem, mikor zeng, mikor harsog, mikor a »íergeteg szánt rajta s vet beléje halálmagot«, hogy lássam a színében örökké változó, mozgásaiban örökké csodálatos, de mindig fenségesen nagyszerű tengert. Ez a menési vágy, ez az ideges sóvárgás tavaszszal mindig hatalmába kerített, de fájdalom, az ember nem mindig a maga ura s nem mindig mehet oda, hová vágyai vezérlik. Ilyen lehetetlenségi állapotban elővettem a térképet és a térképen utaztam. És ez a hatalmas vágy sohase volt oly erős nálam, mint e tavaszszal, midőn bronhitisbe esve, abból semmi kezelés mellett kigázolni nem tudtam. Ekkor autosuggestió utján fejembe vettem, hogy engem semmi sem gyógyíthat meg, csak j a tenger és a napsugár. Ékkor kerüli kezembe a Lloyd társaság I prospektusa, mely az 1910. évi hajókirándulá- í sokat tünteti fel. A Bohémiára esett választásom, mely 28 í napi tengeri utazást tervez a Középtengeren. És itt meg kell említenem, hogy az a még i most is magát fentartó hit, hogy a tengeren való utazás sok veszélylyel jár, már rég le van czáfolva és csak a naiv lelkek képzeletében él, mint dajkamese. Ma már statisztikai adatok I bizonyítják, hogy a vasúton való utazás nyoicz- szorta veszedelmesebb, mint egy Óczeáut járó gőzhajón. Most a 80 kilométer sebességgel robogó automobilra felülni sokkal nagyobb veszedelem, mint háborúba menni. Mert 80 kilométer sebességnél a vas felveszi a papiros jellegét és a szemes aczél pecsétviaszszá degradálódik. A hajók mostani tökéletessége mellett ily veszélyek szóba se jöhetnek. Hisz ma már a modern hajók nagy része dupla fenékkel, kettős, sőt hármas csavarral vannak ellátva. (Baron Gautsch és Prinz Hohenlohe.) Tűzoltó készülékeik a legtökéletesebbek, van drótnélküli távirójuk és vizalatti harang- készülékök. De nem azt akarom én vitatni, hogy egy luxus-hajón az ellátás vetekedik a szárazföldi hotelek kényelmével és pompájával, hanem azt akarom bizonyítani, hogy egy eszményi szép utazás csak egy magángőzössel valósítható meg igazán. Igen, egy magántulajdont képező jachton való utazás az eszményi utazások non plus ultrája. Abban a tudatban, hogy ez a hajó az én parancsom teljesítésére vár, van a legideálisabb utazás eszméje megtestesítve. Hol marad ehez képest még a luxusvasutakon való utazás is ? Még csak említeni se lehet a keltőt egyszerre... Mi az a vasúton való utazás a tenger sima tükréhez képest?... Ott összezsúfolva, egy helyhez szögezve, levegőt alig kapva ülök szemben egy emberrel, már ez magában feszélyező, kényelmetlen, mert változtatni rajta nincs módomban, és 5—6 órai utazás után fáradtan, kimerülve érkezem czélom- hoz, uj hotelembe. Újra emberekkel kell ismerkednem, más ágyban kell hálnom, más szokásokat kell felvennem, stb. Ezzel szemben a hajón való utazásnál nem vagyok egy helyhez kötve. A hajón fáradtságról beszélni képtelenség, de sőt ellenben igazán pihenni, nyugodni csak a hajón lehet, az a csodálatos tengeri levegő, a hajó csendes siklása azonnal álomba ringatja az embert. Ami azonban legfőbb a tengeri utazásnál, az a tengeri utazás gyógyító ereje. A tengeri utazásnak gyógyító ereje a tengeri kiimában rejlik, mely sokkal jobban érvényesül a hajón, mint a tengerparton vagy egy szigeten bárhol. Tudjuk, hogy a legfontosabb életelem az embereknél a levegő, mennél gazdagabb éleayben, annál egészségesebb az az embernek. Már pedig be van bizonyítva, hogy a tengeri levegő több élenyt és kevesebb szénsavat tartalmaz, mint a szárazföldi levegő. További előnyei a tengeri levegőnek, hogy por és csiramentes. Bizonyos magasságban, a hegyekben és az erdőkben is található pormentes levegő, de csiramentes levegő csakis a tengeren található. Ezt kiváló orvosok, mint dr. Fischer Marinen stabarzt Hamburg és dr. Francz Michel szakszerű vizgálódások és elemezések utján állapították meg. És pedig megállapították, hogy l1/* mér- földnyi távolságra a szárazföldtől még találtak baktérium-csirákat 40 liter levegőben is, de 30 mérföldnyi távolságban már csak 1522 literben találtak csirákat További jótékony ereje a tengeri levegőnek annak nedvesség tartalmában van, amely a lélegzést könnyebbé teszi és annak sűrűségében, mely a testre, mint egy folytonos fürdő úgy hat. Mert tudjuk és magunkon tapasztalhattuk, hogy a száraz levegő a légzőszerveket izgatja és gyulladásba hozza, a normalis vizgőztartalmu levegő ellenben könnyűvé teszi a lélegzést. További gyógyereje a tengeri levegőnek annak só-, jód-, bróm-, és ozóntartartalmában rejlik. A sótartalom hatása annak oldó természetében gyökeredzik, melyet a nyakhártyákra gyakorol. A brómtartalom, illetve annak vegyületei, bróm kálium és brom-nátrium, dr. Paull szerint az idegekre gyakorol csillapító hatást. És be van bizonyítva, hogy ezen sóknak a a levegővel a tüdőn át, a vérbe való felvétele sokkal előnyösebb, mint a gyomron át való felvétele. Az ozónnak a testbe való behatása még nincs eléggé tisztázva, de az kétségtelen, hogy a tengeri levegőben igen jelentékeny mennyiségben található s hogy a nagy légmozgással együtt ez okozza a frissítő hatást. További nagy hatása a tengernek a nagy fényben keresendő, mely sehol se nyilvánul meg úgy, mint a tengeren, hol hegyek és erdők a napfényt el nem fogják, hanem hogy az teljes erejével gyakorolhatja jótékony hatását. Végül a viszonylag kisebb hőmérsék-inga- dozás. mely a tenger sajátsága, szintén jótékony hatással van az idegbeteg szervezetére. Hát a tenger végtelensége, fenséges nyugalma a szemlélőre ne lenne hatással? A tenger térbeli nagyságánál fogva is, az égbolt után a legfelségesebb képet nyújtja — a szemlélőnek. A minden változataiban mutatkozó nagyszerűsége és fensége pedig leginkább hasonlil- ható az égbolthoz. Azért a tenger sohasem egyhangú, még akkor sem, mikor olyan mint a tükör, mert még akkor is a színeknek és világításnak csodálatos szinpompáját mutatja. Szóval a szem mindig talál látni valót rajta. De egy tengeri utazás előnye abban is nyilvánul, hogy a gőzösön sokkal könnyebben vonulhat el az utas, mint egy hotelben vagy egy szanatóriumban. Vannak a hajón kedves zugok, szegletek, hol az ember órákig elanda- loghat anélkül, hogy az emberek háborgatnák, senki sincs körülötte, csak a bársony simaságu tengeri levegő és a jótékony napsugár. De hát mi van a tengeri viharral, a tengeri betegséggel, kérdik azok, kik a tengeri utazást a tengeri betegséggel egyértelműnek tartják. Nohát kérem ezeknek egy kicsinylő mosolyba! azt mondjuk, hogy az mese. Eszünkbe sincs, hogy e gondolattal foglalkozzunk. Hisz ez a mostani hajók nagysága, mély járata mellett úgyszólván ki van zárva, ellenben mondhatjuk, oly csendesen nyugszik rajta, mint a csecsemő anyja lágy ölén. A mi hajónk a »Bohémia« 115 méter hosszú, 14 méter széles. Súlya tonnákba kifejezve 4284, vizkiszoritó képessége 7687. A hajó 5000 lóerőre van berendezve, mely mellett óránként 18 tengeri mértföldet képes megtenni. (Egy tengeri mérföld = 1852 méter.) Láttuk a hajót a triesti dockban, egészen leleplezve, teljes pongyolában, mikor csinosították. Kétszáz embernél több dolgozott rajta, ekkor láttuk, hogy testéből 8 '/2 méternyi jár a vízben, tehát nem könnyű csónak hajó. A minthogy a Bohémia Indiába járó gyorsposta hajó — azért a trópusoknak megtelelőleg villanyos ventillátorokkal van ellátva. Van a hajón azonkívül orvos, borbély, hölgyek részére fodrászné, van zenekar, pénzváltó és posta. Ami pedig a tengeri betegséget illeti, hát arra azt mondjuk, hogy abba az időszakban (aug. szept. hónapokban) oly mély járatú hajón, mint a Bohémia, a tengeri betegség a mese országába tartozik, vagy hogy szép budapesti szólásmóddal éljek: teljesen ki van zárva. Aztán az a tengeri betegség maga is nagyon individuális dolog és az ember inklinacziójától függ. Hisz tudjuk, sokan tengeri betegséget kapMinden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. Vissza a hamisitványokkal, mert kártékonyak.
