Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-23 / 12. szám

4 NAGYBÁNYA 1911 márczius 23. megtörtén tudatjuk, hogy felejthetetlen jó édes anyánk, szerető testvér, drága jó nagymama és dédanya, özv. lring Mihályné szül. Kapitány Klára f. hó 13-án este 7 órakor, fáradhatatlan és áldásos életének 82-ik és özvegységének 17-ik évében, hosszas, de megnyugvással viselt szen­vedés után, csendesen az Urban elhunyt. Drága halottunk hült tetemét f. hó 16-án d. u. Bóra­kor fogjuk a Portörő-utca 5. számú gyászházból ref. vallás szerint örök nyugalomra helyezni. Legyen áldott emléke! Iring Károly és neje: Hájtsek Anna, Iring Albert és neje: Islay Póli, Iring Sándor és neje: Amirás Ilona, Iring Vil­mos, Iring Pál, Iring Etel és férje: Kóczy Szi­lárd, Iring Jolán és férje: Lenkey Lajos, Iring Ilona és férje: Jónás István, özv. Iring Józsefné szül. jessenei Jeszenszky Gizella gyermekei, me­nyei és vejei. Özv. Mühlbacher Jánosné testvére. Özv. Kóczy Dánielné sógornője. Iring Ernő, Anna; Iring Árpád; Lenkey Zoltán, Laci, Jónás János, Aranka, Ilonka, Olga, Viola, Mariska, Iring József, Gyula, Gizella, Ilonka, Emma, Annuska, Erzsiké unokái. Dörmögö Dömötör a Józsefvárosi búcsún szerepel a Jó Pajtás legújabb márczius 19-iki számában. Faragó Géza a kitűnő és vidám festőművész rajzolta meg ebben a mulatságos poziturában s kaczagástól lesz hangos minden gyermekszoba a láttára. De azért a Vaskapu felé vezető útját is folytatja a jeles Maczkó tekintetes ur; most a Hortobágyra tesz kirándu­lást. A Jó Pajtás e számába ezenkívül még Benedek Elek ir verset, Zsoldos László novellát, Váradi Antal folytatja a régi Budapestről szóló czikkeinek sorát, Szalag Gyula verse, Mese­mondó bácsi meséje, Nászai Elza kis czikke a pipacsról, Rákosi Viktor regénye, Benedek bácsi tréfás verse, egy ügyes tréfa, a Kis Krónika rovatban czikk és kép Kossuth Lajosról, a rejt­vények és szerkesztői izenetek egészítik ki e szám gazdag tartalmát. A JóPajtás-t a Franklin- Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizeté­seket elfogad s kívánatra mutatványszámokat küld a »7ó Pajtás« kiadóhivatala (Budapest, Egyetem-u. 4.) Makray kútja. Újabban a következő adomá­nyok folytak be: Morágyi István 10 K, Koretkó Mária 10 K Erdődről, özv Lechner Ferencznó 10 K Erdődről, Láday Kálmán 5 K Nagybecs- kerek, Fizéli Sándor 5 K Felsőbánya, Schmidt Jenő 5 K Komló, Fekete (Schvarcz) Lajos 3 K, Budapest, dr. Vass Gyula, Csüdör Lajos, dr. Stoll Tibor, Csepey Ferencz 10—10 K, Langer Sándor, Benedek Vilmos, Bilcz Valéria 5—5 K, Delhányi Erle 3 K, Németh Mihály 4 K, Kereskedők és kereskedő ifjak köre 20 K, Glavitzky Károly 10 K, Schwartz Sámuel ügynök 4 K, Almer Lajos 10 K, Lővy Ernő, Marosán Testvérek 5—5 K, Vajda Márton 3 K, Tömlő Miklós 2 K, Molnár Sándor 1 K, Biró Gábor 2 K, Czihát János 1 K, Szappanyos Jenő 2 K, A Kai. bánya gyűjtése össze­sen 135 K 40 fill, mely összeghez hozzájárultak: Kalazantí Bányamű bérlői Incze-család 100 K, Somke- reki Antal, Kincza Sándor 5—5 K, Pap Endre 2 K, Krisz­tián János, Mocsirán István, Szalontay János, Kreíbik János 1—1 K, id. Marosán Vaszali 80, Papolczy Lajos, Weisz István, Kotocz János 1—1 K, Robotyin László 40 f, Márk Péter 1 K, Buttyán Vaszali, Buttyán Juon 50—50 f, Fintyeusán János 80 f, Nagy János 50 f, Gyalai Vince, Kovosán Flóra, Korkálcsuk János 40—40, Szarka Péter, Kizbaján György 60—60 f, Kosztin András, Kosz­tin Vaszali Brp. Cseterás Mitru, Madarász Indréj. Hideg­kúti Kosztán 50—50 f, Szontagh Ubald 4 K, Papp Károly, Szegöly Gyula, Léber Lajos 1—1 K. Az eddigi Gyűjtés összege 1477 K 40 fill. További gyűjtés öszege a városi takarékpénztár igazgatóságához küldendők. Ezüst evőkészletek, ezüst dísztárgyak olcsó áron Bezső Gyulánál. Rágalmazó hírlapi közlemények. Sajnos, még a tisztességes sajtó hasábjaira is be lehet csem­pészni egy-egy oly simán megirt, de lenden- cziózus közleményt, melynek rejtett czélja az, hogy piszkos expektoráczióival és hazudozásai- val mocskot ejtsen valakinek egyéni integritásán. Számtalan tiszteletre méltó emberünkön meg­esett már az ilyesmi s a szenzáczióra éhes közön­ség annál inkább kapva-kap az ily szenzáczión, minél inkább intakt és korrekt emberekre csap le a rágalmazó mérgezett nyila. Valami revolver­zsurnalista hamis és rágalmazó tudósítása alap­ján a fővárosi lapokba is belekerült az az ál- hir, hogy Moldován László és Buzinkai Gábor gazdasági akadémiai hallgatókat utczai vereke­dés miatt az intézetből kicsapták s ugyancsak fegyelmi eljárás van folyamatban Szentiványi Géza joghallgató ellen, ki az afférben szintén részt vett. Mindhárom fiatalember igen tekintélyes és előkelő szatmárvármegyei szülők gyermeke, kik a maguk jóvoltából is széles körökben szere­tetnek és tiszteletnek örvendenek, — képzelhető tehát az a megdöbbenés, amelyet ez a hir a mi vidékünkön tett. De legalább 24 órára meg volt a szenzáczió s a titkos rágalmazó legalább 24 óráig örülhetett annak, hogy sikerült három úri fiatalembert pellengérre állítani. Amig meg­jött a fővárosi lapok dementije, hogy az egész kicsapatásból egy szó sem igaz. Csupán egy jelentéktelen összeszólalkozásról van szó s azt látta jónak fölfújni a debreczeni riporter fan­táziája, akinek erre bizonyára oka volt. E jelen­téktelen ügy még csak az akadémia tanácsa elé sem került, nemhogy consilium abeundi lett volna a vége. Kerpely Kálmán gazdasági akadémiai igazgató lapunkat is fölhatalmazta annak kijelentésére, hogy az egész tendencziózus hírből egy sző sem igaz. A három megsértett fiatalember pedig, nagyon helyesen, a büntető bíróságnál keresnek megtorlást névtelen orv­támadójuk ellen. A szatmárvármegyei lapokat pedig, kik a tendencziózus hírt a fővárosi lapok után közölték, kérjük e közleményünk szives átvételére. Halálos szóngázmórgezós. Pavel Anna és annak öt éves Lajos nevű fia a Veresvizi-uton laktak. Szombat este, a szokottnál is hidegebb lévén, a nyitott tűzhelyre tüzet raktak s hogy a tűz kiadósabb és tartósabb legyen, arra kovács­szenet tettek. Azután lefeküdtek. Reggelre úgy az anyát, mint gyermekét halva találták a sze­gényes szobában. Dr. Hercinger Ferencz főorvos rendőri asszisztencziával azonnal kiszállt a hely­színére s megállapította, hogy a szerencsétlene­ket a kifejlődő széngáz ölte meg. Nagy rész­véttel temették el őket. Ünnepély. Az állami polgári leányiskolában fennálló Mária Congregatio f. hó 25-én d. e. 11 órakor védője, Szűz Mária tiszteletére ünne­pélyt rendez, melynek programmja a következő: 1. Tárkányi B. »A magyar nemzet imája a török időkből.« Szavalja: Bozsenik Etelka. 2 Kerekes Emil: Az áldott Szűz Anya. Zongorakisérettel énekli: Grósz Boriska. 3. Szepesy »Szent Imre ravatala«. Szavalja: Berksz Erzsiké. 4. Grieg Ed. »Peer Gynt«. Négy kézre, zongorán előadják: György Elma és Szentmiklóssy Margit. 5. Ünnepi beszéd, tartja Berónyi L^ona. 6. Hoffbauer »Szo­morúak vigasztalója«. Énekli Knizs Karola. 7. Ábrányi: »A kereszttördelő«. Szavalja Kondor Adél. — Vendégeket szívesen látunk. A Mária Congregatio. Betörés a veresvizi bányába. Vasárnapra virradó éjjel vakmerő betörést követtek el is­meretlen tettesek a veresvizi kincstári bányába. A betörők az Evangelista bánya valamelyik szabad bejáróján törtek be s úgy közelítették meg a lóbányát. A bányában az a szokás, hogy az éjjeli őröket becsukják a tárnába. Az őrök észre is vették a betörőket, de azok az éjjeli őröket menekülésre kényszeritették, mert felé­jük rövid zsinóru dinamitot dobtak. Összesen hal dinamitot robbantottak fel igy s akkor egy társukat őrül hagyva hátra, hozzáláttak a dús aranytellér megdézsmálásához. Mintegy két óra hosszáig tartott a munkájuk s mintegy 2—300 korona értékű aranyérczet vittek el Az őrök is többször használták revolverüket, de a kacs karingós, szűk utakon czélt tévesztettek. De meg a dinamit-robbanások miatt a betörőket meg sem közelíthették. A csendőrség a lettesek ki- puhatolására erélyes nyomozást indított. Nagyon valószínű, hogy a betörést idegen bányamun­kások követték el, akik a veresvizi bányában ismerősök voltak. A polgári iskola gyásza. Az áll. polgári leányiskolán az elmúlt héten gyászlobogó len­gett. Az intézet III. osztályának egyik szorgal­mas tanulója, Gráz Mária, Gráz János kőműves­mester 15 éves leánykája halt meg a fiatalok legrettenetesebb betegségében, tüdővészben. Az elhunytat f. hó 17-én temették el nagy részvét mellett. A temetésre kivonult az egész intézet, mely kedves tanulótársa ravatalára pompás élővirág-koszorut helyezett. Az intézeti congre- gánisták is szép csokorral adóztak testvérök emlékezetének. A temetőben Szőke Béla plébá­nos pedig megható imával búcsúztatta el a ko­rán kiszenvedett halottat szülőitől és tanuló­társaitól. Túlságos gondoskodás. Városunkban ez idő szerint csupán egy állat szenved száj- és köröm­fájásban s ezért az egy beteg állatért nemcsak az országos állatvásárra nem lehetett fölhajtani a hasított körmü állatokat, hanem még a heti állatvásárokat is betiltották, ami sok-sok ezerre menő kárt okoz városunknak. Mindez, ismétel­jük, egy beteg állatért történt. Felsőfernezelyen pedig 26 kiütéses tífusz feküdt. Azért a községet még sem helyezték zár alá. A felsőfernezelyiek nap-nap után zavartalanul közlekedhettek váro­sunkkal, sőt oly egyének is, akiknek hivatásuk­nál fogva a betegekkel is érintkezniök kellett. E párhuzambavonás alkalmával önkéntelenül is eszünkbe jut a huszár meg a lova. A huszárt azt e. m. a. f., akad helyette sok más száz legény, de a lovat, az eráris jószág, meg nem ingyen adják, hát kímélni kell! Fősorozás. Városunkban május 22-én és 23 án tartják meg a fősorozást. Május 22-én a nagybánai, 23 án pedig az idegen illetőségűek állanak sor alá. Elfogott medvebocscsok. Gróf Esterházy Gyula, ki a tőkés-horgospataki kincstári erdők vadászatát bérli, az elmúlt héten vadászterületén járt s ez alkalommal érdekes kalandban volt része. A Cziblesen a vadászlegények egy nagy anyamedvét kizavartak odújából, amely hátra hagyva két bocscsát, elmenekült. A bocscsokat a gróf sajátkezüleg fogta el s jelenleg magyar- láposi udvarházában nevelteti. A kolera veszedelme. A belügyminiszter legutóbb valamennyi vármegyei és városi tör­vényhatóság első tisztviselőjéhez körrendeletét intézett, melyben arra való tekintettel, hogy a kolera a múlt évben deczember hónapban ugyan megszűnt Magyarországon, de egyes európai államokban még most is mutatkoznak és igy számolni kell a behurczolás lehetőségével s figyelembe véve azt is, hogy a kolera a közel­múltban (1886—7., továbbá 1892—4) több egy­mást követő évben lépett fel s ennélfogva újra megjelenésének esélyével számot kell vetni, fel­újítja a behurczolás vagy elterjedés esetére szük­séges szigorú óvintézkedéseket. A körrendelet egyebek között részletesen rendelkezik arról, hogy gyanús megbetegedések és halálesetek a hatóságnak nyomban bejelentendők, illetőleg hogy a hatóságnak gondoskodni kell arról, hogy ilyenekről értesülést nyerjen s hogy ilyen ese­tekben azonnal orvos vizsgálja meg az esel kö­rülményeit s a fertőtlenítés és az elkülönítés szempontjából szükséges intézkedések haladék- tálanul megtétessenek. A belügyminiszter fel­hívja a törvényhatóságok első tisztviselőit arra is, hogy gondoskodjanak, miszerint kellőképpen felszerelt járványkórház, esetleg megfelelő bérelt helyiség álljon az elkülönítés számára, úgy­szintén orvosokról is, akik a kolerának az illető törvényhatóság területén való fellépése esetén a betegeket orvosi ellátásban részesítsék. Nagykároly a nagybányai - dési színikerü­letben. Nagykároly város szinügyi bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta az országos sziuészeli felügyelőség leiratát, mely szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy Nagykároly a szatmári szinikerü- letből kilépjen, hogy a nagybányai—dési szini- kerülethez csatlakozzék. A nagybányai csemege-kereskedők szives figyelmébe. Egyik szatmári lapban a következő hirdetést olvassuk : »Bárki ingyen ebédelhet ma Szabó Géza csemege-üzletében, ahol Maggi Gyula hús- és zöldségkivouatokból készült étkeit ízlel­heti meg.« — íme itt a jó példa! Próbálják csak követni a nagybányai csemege kereskedők

Next

/
Thumbnails
Contents