Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-12 / 2. szám

NAGYBÁNYA 3 kedvezőtlenné a húsfogyasztás mérlegét. Csak köröl kell nézni nyitott szemmel ebben a kao­tikus társadalomban és rögtön bizonyossá válik, hogy itt van a baj. A középosztály nem eszik húst, mert drága. De vájjon csakugyan ekkora-e a szegénység itt, hogy ezek az emberek kény­telenek megiagadni maguktól a táplálkozás leg­első, legintenzivebb szükségletét ? A felelet: nem. Mert ugyanakkor, amikor az első kérdést föl­vetettük, szemünk elé tárult ennek a társadalom­nak külső képe is, amely hazugságokból alakult ugyan ki, de elég jólétet mutat. Az erőnkön felül való költekezés nem okolja meg azt, hogy ott spóroljunk magunktól, ahol egyáltalán nem szabadna szükséget szenvednünk, de mégis igy van. Egy polgári család luxus-költségei rend­szerint nem aránylanak a konyhaköltségekhez, de azért nincs egy józan ember sem a család­ban, aki erélyesen tiltakozna ez ellen. Azon­kívül még ezer és ezer kinövése van a modern életnek, amelyek mind arra valók, hogy a sze­génységet leplezzék. De amikor a leleplezés módjához folyamodunk, beleesünk a tulajdon- képpenvaló szegénységbe és nem eszünk húst, mert különben nem mehetünk bálba, vagy nemko- csikázhatunk és nem vacsorázhatunk egyszer egy héten a vendéglőben. Nem mehetünk páholyba, bár viszonyainkhoz képest a karzatra sem telik, nem mehetünk nyáron fürdőbe, ámbár idehaza is éppen csak, hogy megéltünk. Fönt az ernyő, nincsen kas — ez a mi Potemkim társadalmunk képe és inkább koplalunk valamennyien, csak a szegénység meg ne lássék könyökünkön. Azaz, hogy ez még nem volna olyan nagy baj. A szegénység szemérmes és nem szívesen mutatja meg arczát a nyilvánosságnak. De nálunk, aki tisztességesen járhatna, az a walesi herczeget akarja megelőzni elegáncziában, ennélfogva nem költhet húsra. Ezek után pedig ne csodálja senki, hogy nálunk szinte járványszerü a kény­szer-vegetáriánizmus. 1911. január 12. Társadalmi problémák. Január 11. A mai társadalom félszegségének egyik fő oka a családi intézmény félszegsége, mivel a tulajdonképeni házasság egyáltalában nem felel meg az adott gazdasági viszonyoknak. Ma a gazdaság terén a pénz uralkodik. Az összes viszonyok ehez alakulnak. A legfőbb megélhetési forrás a pénz. A pénznek, tőkének pedig csak birtokosai és munkásai vannak, de még a birtokosok is tulajdonképen csak szolgái a pénznek A tőke az, ami járma alá hajtotta a kereskedelmet, ipart, de már erősen kikezdte az őstermelést is. Előtte meghódol minden, tér­det hajt előtte a teremtés koronája: az ember és pusztul előle az eddigi igás: a barom. A föld ura, az ember kénytelen érdekeit hozzá idomítani és ennek átkos hatása legelőször — Rendben van. Hány ütésre ? — öt elegendő lesz 1 A párti megkezdődött, a két tanú és a herczegné jelenlétében, aki a furcsa párbaj szem­lélésére közelebb lépett. A herczeg ügyesebben játszott, ez nyilván­való volt. De a szerencse nem kedvezett, meg­lepően kedvezett nekem. Csak hamar igy állot­tunk : négy ellen négy. * — Igazán, szóltam Borishoz. El se kell mondania a történet végét. Eltalálom amúgy is, minthogy ön itt van. A herczeg veszilett. — Semmikép, felelt ő, a herczeg nyert! — De hát akkor . . . Megvetéssel gondoltam arra, hogy Boris elég gyáva volt megfizetni a vesztesség árát. Ö gúnyos mosolylyal folytatta: — Olvassa kérem e nehány sort, amelyek akkor érkeztek hozzám, amikor a revolveremet vizsgáltam ! Kezembe adott egy vörös ászt, amelyre a következőket irta a herczeg: — Uram! Az én elvem szerint Önt nem csalták meg, minthogy nem vette észre. De ér­zem, nem tudnék többet kártyához nyúlni, mint­hogy megbeestelenitettem őket. Néikülök pedig nem tudnék élni. Először és utoljára életemben játszottam hamisan! Úgy állottunk négy ellen négy! ... Én eltüntettem a királyt. Bocsásson meg nekem! Most eltüntetem a herczeget, 1 . . , a házasság terén nyilvánul meg, mikor az ember legszentebb és legfőbb, sőt egyedüli nagy köte­lességének: a fajfentartásnak akar élni. Itt kezdődik a mai ember tragédiája, a kálvária ut. melyen keresztül kell mennie min­denkinek ; ördöngős keresztül, mely előtt a leg­tisztább fő is gondoktól verejtékezik. Óriási, izzó és mardosó kérdőjelként áll az ember, a modern Herkules előtt a mának megborzongató kérdése: Megélhetés, vagy faj- fentaríás ?! A kettőt igen-igen kevés ember képes teljesíteni. És legtöbben ál-Herkulesként meg­gondolás és fontolgatás nélkül vetik magukat egyik-másik útra s csak későn veszik észre, hogy vagy egyiket, vagy másikat nem képesek teljesíteni. Nézzük, hogy keletkezik a mi, burzsoá tár­sadalmunkban a házasság? A férfi elkezd gondolkodni, hogy ideje volna már megházasodni. Ezt a gondolatát már egy sereg lány és egy még nagyobb sereg házasságközvetilő várja. A férfi a sok ajánlat közben tovább gondolkodik a választáson. Mér­legelni kezdi a maga vagyoni viszonyait, aztán a lány szüleiét. Tehát már a házasság gondo­latának megfogamzásakor felvetődik a tőke, a pénz kérdése. Ez elől seuki ki nem térhet. És ehez kell szabnia szerelmi viszonyait minden­kinek. Aki ezt nem teszi — nem beszélek a kevés milliomosról — az utóbb százszorosán bűnhődik feleségével, gyermekeivel együtt. így keletkeznek azok az átkos házasságok, melyek napról napra újabb és újabb változatban könnyet facsarnak ki a szemünkből. Az ember egyedüli czélja: a fajfentartás. Mással még megokolni sem lehetne, hogy miért él az ember. És épen ezt a legfontosabb hivatását teszi tönkre, semmisíti meg rossz, elhibázott házas- I ságával. Aki pedig számításba veszi a jövő megél­hetést is, az már eleve tegyen le a szerelmi ! házasságról. Ennyit a férfi elhatározásáról. A másik oldalon, mint leendő házastárs. szerepel a nő. Ennek a részvéte is ép oly fon­tos, mint a férfié. A nő is házasodni akar, mert : másként ő sem tudja élelczélját betölteni. De a mai utálatos és borzalmas konvencziák korá­ban, a nőnek várnia kell, mig a férfi megkéri: kegyeskedjék a felesége lenni. Ilyen állapotok közt persze a nőt a házasság megkötésénél szá­mításba sem veszik. A nő nem ösmeri a férjét, a nő nem tudja mi vár rá ott az idegen férfi lakásán, a nő azt se tudja, mi a házasság. De ! azért sietnek összeadni két egymás előtt teljesen : ismeretlen embert, akik talán természetüknél I fogva gyűlölni fogják egymást. De az milse ! számit, egyelőre csak legyenek egymásé, egy- ; előre kössék oda a nőt egy férfihez, hogy még ! csak egykönnyen mégse válhasson »urától.« Hogy az életök darázsfészek lesz, hogy meg­vetik, gyűlölik egymást, jobban, mint az ellen­ségeiket, az mii se számit, csak legyen meg először a házasság! A házastársakat nem nevelik egymásnak, de egymásra találnak. Véletlen lutrira bízzák tehát a legszebb, legfontosabb élethivatást: a fajfentartást. De még a saját maguk éleiét, boldogságát is. Ezt eredményezi a mai burzsoá formuláju házas-intézmény, mely a házasság utáni életre nem tanítja meg sem a nőt, sem a férfit, s aminek következménye, hogy az emberek ha­zugsággal ámítják egymást s előre lehetetlenné teszik a saját eljövendő boldogságukat. F. B. F. HÍREK. Január 11. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük, szíveskedjenek hátralékaikat beküldeni, hogy ter­hes kötelezettségeinknek mi is eleget tehessünk. Személyi hírek. Moldován László takarékpénztári igazgató pár napi tartózkodásra Bécsbe utazott. — Dr. Malcray Mihály polgármester a nagybányai—dési szinikerület meg­alakítása ügyében Désre utazott. — Wachsmann Vilmos m. kir. csendőrszázados pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. Kinevezés. Csaba Adorján főispán szatmári járásorvossá dr. Lacheta Brúnó körorvost ne­vezte ki. Uj mesterkanonok. A király a szatmári székeskáptalanban megüresedet mesterkanonok- I ságot Benkö József czimzetes apát, ungvári plébánosnak adományozta. Uj járásbiró. Ő felsége a király Rusz János nagybányai járásbirósági albirót járásbiróvá ne­vezte ki. Rusz járásbiró tovább is a nagybányai járásbíróság bírája marad. Katonai kinevezés. A király Kálnay Gyula miniszteri s. fogalmazó, főispáni titkárt tartalékos honvédhadnagvgyá nevezte ki. Eljegyzések. Dr. Mets Gyula nagykárolyi ügyvéd eljegyezte Rébay Dezső erdődi uradalmi intéző leányát: Margitot. — Balázsik János, a Ganz-társulat villamos szerelője jegyet váltott Kazamér János polgártársunk leányával: Mar­gittal. Esküvők. Ifj. Szentiványi Gyula földbirtokos f. hó 10-én tartotta Arauyosmedgyesen esküvőjét Boros Zoltán aranyosmedgyesi birtokos leányá­val : Katiczával. Áz esketési szertartást Szabó József lelkész, egyházmegyei főjegyző végezte. — Dr. Berényi István debreczeni orvos, a bába­képző intézet segédlanára vasárnap tartotta esküvőjét Radő Dezső kereskedő leányával: Mállykúval. Az esküvőt a Polgári Körben fényes lakoma követle. Nagylelkű adomány. Pokol Elek bányatulaj­donos 360 koronát adományozott a borpataki szegény iskolás gyermekek részére, mely ősz- szeget az állami iskolák gondnoksága a g. kath. karácsony alkalmával osztotta szét. A gondnokság egyidejűleg fölterjesztést tett a tanfelőgyelőség- hez, hogy Pokol Elek az iskola-gondnokság tagjává neveztessék ki. — Itt említjük meg, hogy a g. kath. karácsony alkalmával Pokol nagy­szabású karácsonyfa-ünnepélyt is rendezett, mely alkalommal igen sok ajándékot osztott ki a bányamunkások között. Főgondnok, presbyter választó közgyűlés. A ref. egyház vasárnap délelőtt közgyűlést tartott, melyen a nyolcz év óta üresedésben levő fő­gondnoki állást, nemkülönben a megüresedő presbyteri helyeket töltötték be. Presbyterekké megválasztanak Smaregla Mihály, Székely Árpád, I Vásárhelyi Gyula és L. Bay Lajos régi presby- terek. Az eltávozott Kiss Béla helyébe Muzsnay Ferenczet (uj) választották meg. Főgondnoknak egyhangúlag Hubay Zsigmond m. kir. főerdő- tanácsost választották meg, kinek a ref. egyházi életben kiváló érdemei vannak. Hubay főgond­nokká való választásával ismét megüresedett egy presbyteri tagság, melyet Fülep Imrével (uj) töl­töttek be. A közgyűlés után a presbyterium Soltész Elemér lelkész vezetésével testületileg tisztelgett az uj főgondnoknál. Vizkereszti lakoma. A régi hagyományok- : hoz híven, a Polgári Körben az idén is meg- I tartották a vizkereszti társas vacsorát, melyen mintegy haívanan vettek részt. Több felköszöntő hangzott el s a társaság a legpompásabb han- ! gúláiban a kora reggeli órákig maradt együtt. Utazásom a Közóptengeren. Ballai János j ny. m. kir. főerdőmérnök, lapunk régi munka- j társa az elmúlt nyáron hosszabb utazást tett a i Középtengeren, a Lloyd-íársaság Bohemia nevű hajóján. Ez utazásáról hosszabb útirajzot irt, j melyben színes tollal s éles megfigyeléssel raj- j zolja úti élményeit. A rendkívül érdekes útirajz I közlését lapunk mai számában kezdjük meg s j midőn arra külön is felhívjuk olvasóink figyel­mét, az illusztris szerzőnek ezúton is köszönetét mondunk munkájának szives átengedéséért. Nagy bankett dr. Makray polgármester tisz­teletére. Abból az alkalomból, hogy az István- szálló felépült, nemkülönben, hogy a vízvezeték kiépítése is a befejezéshez közeledik, mozgalom indult meg a polgárság körében, hogy dr. Makray polgármestert, kinek oroszlánrésze van e kor­szakos alkotások létrehozásában, egy nagysza­bású bankett keretében ünnepeljék. A bankéit értesülésünk szerint f. hó 21-én, szombaton lesz az Islván-szálló nagytermében. A részvételre felhívó iveket már a mai napon kibocsátják. Egy teríték ára 5 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents