Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-08-04 / 31. szám
1910. augusztus 4. NAGYBÁNYA 3 Szinte olyan félelmetes arányszáma van, hogy ha a növekedés ilyen nagy lesz, mint aminőt a legutóbbi tizév alatt konstatálhattunk, akkor nem sok idő múlva több magyar lesz Amerikában | és a szomszédos Romániában, mint magában ! az anyaországban. S azért jó a népszámlálás intézménye, mert csakis a népszámlálások adják meg azt az impulziv lökést a hatóságoknak s azon tényezőknek, akik a bajokon segíteni tudnak és akar- j nak, amikor a népszámlálás adataiból merítenek ! meggyőződést az ország bajairól s azokról az anomáliákról, melyek megszüntetése elsőrendű érdeke és követelménye ez ország jövendő boldogulásának. A népszámlálás megczáfolja majd azon nemzetiségi törekvések jogosultságát is, melyekkel a külföldi lapok hasábjait töltik tele a lelketlen és hazafiatlan izgatok. Be fog bizonyosodni, hogy egyetlen nemzetiség még csak megközelítőleg sem éri el azt a nagy arányszámot, ! mely az ország lakosságának magyar ajkú né- j pességét képezi. Be fog bizonyosodni, hogy a magyar faj oly számbeli erősségben képviseli a hataímat. hogy azon gyöngíteni, azt megingatni nevetséges fáradozás lenne, eredményt elérni más utón, mint a magyar faj vezetésével, ebben az országban nem lehet. Hiszen az argumentumok, hogy a magyarok ezer esztendőn keresztül megőrizték ennek az országnak függetlenségét, hogy a török-tatár uralom, osztrák törekvés nem tudta faji jellegzetességétől megfosztani, anyanyelvéhez való ragaszkodásától eltántorítani, hogy hiába volt minden erőlködés az ország elnémetesitésére, hiába próbálkoztak vassal, fegyverrel, erőszakkal ilyen czélokat szolgálni, — mondjak mindezen argumentumok ma már elavultak. A modern nemzetek a számbeli erősségre alapítják valamely ország hatalmát s uralomra való területiségét. S ezt a számbeli erősséget, a magyar ajkú lakosságnak nagy többségét s vezető szerepét fogja a legközelebbi népszámlálás konstatálni. Ezért örömmel üdvözöljük s várjuk a nép- számlálás eredményét, most a választások lezajlása után elsőrendű szükségünk van ilyen statisztikai bizonyítékokra, melyekkel a külföld előtt igazolhatjuk magunkat, fajunk uralomra való termetlségét és jogát, mindama hazug és árulkodó híresztelésekkel szemben, melyekkel országunkban lakó, annak minden jólétét és biztonságát élvező, de azért mégis az ellen izgató nemzetiségi férfiak azon országok sajtóját elárasszák. T. L. HÍREK. Augusztus 3. Nyári hangulat. Nem elég, hogy a sok eső az eddigi nyarat elrontotta, most meg a hátralévőnek befütyül az exlex megszűnése. Bizony, nagy sor ez. Már magában azért is érdemes bosszankodni, hogy hajtják az adót. Múlt hó 26-án az országgyűlés megszavazta az indemnitást s igy izzadhatod magyarom a nagy melegben az adógarast. A magyar embernek egyébként sem kenyere a fizetés, az adólerovást meg pláne nem igen szokta késedelmi kamat, meg a huszár miatyánk elkerülése nélkül teljesíteni. Apropos huszár. Bizony sorozni fognak újra. Hány meg hány szülének reszket a szive ettől, mennyi leánykebel dobban meg a félelemtől s hány íegénynek lesz keserű a császár amúgy is a kemény kenyere Hej, nem jó világ van ott. Mostanában is a nyíregyházai 15-ik huszárezredből harmincz legény bujdosott el, az őrmester bánásmódját nem tudták tűrni. Pedig szinmagyar vidék magyar fiai; azok pedig beletudnak törődni a rendbe. De ami sok, sok. Dubovics őrmester ur (ugyau miféle náczió lehet, mert neve után nem igen lesz magyar) más helyen is akad; s bizony a sótlan bakakenyér hányszor lesz sóssá a ráomló könnyűtől. Ezért nem kívánkozik oda senki, pedig régente »gyöngyéletnek« tartották. Ma örül, aki nem vált be, azért várják fokozott aggodalommal az augusztus közepe táján leendő sorozás napját. No de elismeréssel is kell adóznunk, még ugyan csak előlegkép, mert részletekben nem ismeijük a dolgot. A múlt évben Bosznia és Herczegovina annektálása idején kivételes katonai szolgálatra behívott tartalékosok és pót- tartalékosok segélyre igényt tartó családjai némi segélyt kapnak. Segélyt Szatmármegye területéről 157 községből mintegy 400 család kap. Bizonyosan jobban megörvendenek ennek, mint a behívónak; a piros czédulát szívesen látják, ha nem behívó, hanem bankó. Aztán egy kis pénzmag mindig felfér, még ha későn kerül is a házhoz; veszett fejszének legalább a nyele. Hiszen volna még tárgy a jajveszékelésre és ok a bosszúságra, pl. a dohány és szivar, czigaretta tervbe vett drágítása; hát nem elég komiszát adtak eddig is drága pénzen. Valóban kiváncsi az ember ezt a két jelzőt »komisz« és »drága« hogy lehet még egymás rovására fokozni Hiába nem boldog a magyar! (r-s) Személyi hírek. Almer Béla gyógyszerész pár heti itt tartózkodás után olaszországi körútra indult. — Révész János szerkesztő kollegánk családjával pár napi tartózkodásra Bikszádra utazott. — Dr. Almer Sándor fővárosi orvos Budapestre visszautazott. — Dr. A. Nagy Gábor ügyvéd, a N. H. szerkesztője feleségével két hétig tartó erdélyi körútra indult. — Torclay Imre tanácsos a marosujvári sósfürdőből hazaérkezett. — Zarka Elemér műszaki tanácsos a vizvezeték ügyében városunkban időzött. Pénzügyi számellenöri kinevezések A m kir. pénzügyminiszter Lende Béla selmeczbáuyai és Kelemen Béla debreczeni pénzügyi számtisztet pénzügyi számellenőrökké nevezte ki. Mindkét kinevezett régi jó ismerősünk. Áthelyezett fögimnáziumi tanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kerekes Sándor fehértemplomi állami főgimnáziumi tanárt a nagybányai állami főgimnáziumhoz helyezte át. Kerekes tanárral, ki városunk szülötte, a főgimnázium tanári kara egy jeles tanerőt nyer. Áthelyezés. Lakatos Ottó, a magyarországi minoriták rendfőnöke a nagybányai rendházhoz helyezte át Csabai] Paulin dr.-t Szilágysomlyóról. Nyugdíjazás. Dr. Kiss Rezső nagybányai al- ; járásbirót a király hivatalától felmentette és i megengedte, hogy ideiglenesen nyugdíjba he- ! lyeztessék. Eljegyzés. Dr. Vajay Károly és neje Szeőke Irén leányát, Emíliát Szatmáron eljegyezte Am- brózy Sándor dr. ügyvéd. A menyasszony testvére kedvelt szolgabirónk, Madarassy László feleségének. Esküvő. Magyar Zsigmond helybeli fog- technikus ma, szerdán délután tartotta esküvőjét özv. Lang Gyulánéval. A Schönher-emlékünnep. Már a múlt számunkban hirt adtunk arról a félreértésről, mely az augusztus 20-iki találkozó körül felmerült. A nagy találkozó, ha elmarad is, de a Schönherr-ünnepet megtartják. Az ünnep rendezése oly számottevő egyének kezébe került, kiknek munkássága kellő garancziát nyújt az ünnep fényessé tételére. Ugyanis julius 29-én a Schönlierr-emlékbizottság megalakult s tagjai felosztották maguk között a munkakört. Nem akarunk ismétlésbe bocsátkozni, hisz lapunk homlokán foglalkozunk ez örvendetes eseménynyel, de nem mulaszthatjuk el megnyugtatni itt is az érdeklődőket, hogy az ügyet olyanok vették kezökbe, kiknek egyénisége a mozgalom vezetőivel együtt a sikert előre is biztosítja. Vizsgatétel. Ifj. Senkálszky Mihály városi kezelő-tisztviselő, a hordójelzői szakvizsgát a már- marosszigeti állami vizsgáló bizottság előtt jó képesítéssel letette. Nevezett tisztviselőt dr. Makray Mihály polgármester Nagybánya város hordójelzőjévé kinevezte. Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nagybányai muzeumegvesületnek 1910. évre 1200 korona államsegélyt adományozott. Templomszentelés. Láposbányán egy uj gyönyörű g. kath. templom épült. Az uj templomot nagy ünnepségek közölt f. hó 14-én fogja felszentelni Fábián Péter szamosujvári kanonok, püspöki megbízóit. Zúzó-ópités. A dr. Miskolczy-fele bánya- részvénytársulat, mint azt már jeleztük, 2Úzót épit a már kitermelt nagymennyiségű s gazdag érez feldolgozására. A zúzó építését f. hó 8-án kezdik meg. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara évi jelentése. A kamara 1909. évi működéséről és a kerület 1909. évi közgazdasági viszonyairól szóló 163 oldalas vaskos kötet fekszik előttünk. A munka két főrészből áll: az évkönyvből és a tulajdonképeni jelentési részből. Az évkönyvi részben a kamara a múlt évi munkásságáról számol be. A kerület általános közgazdasági viszonyainak jellemzése után a kamara hivatalának és hét vármegyéjéből álló nyilvántartási képe következik, majd a hatóságokkal és az érdekeltséggel való érintkezés kerül bemutatás alá s az elmúlt év törvénykezési és közgazdaságpolitikai mozgalmaiban való résztvételét ismerteti rövid összefoglalásban a kamara. Külön fejezet szól a szakoktatás és iparfejlesztés támogatása terén tett munkásságról. E czélokra a kamara saját költségvetése terhére 12 ezer koronát áldozott. Harmincz ösztöndíjat és közel 100 kitüntető ezüst érmet osztott ki jeles tanulók között. Háziipar tanfolyamokra a földmivelésügyi kormánytól szintén közel 12 ezer koronát eszközölt ki s a kereskedelmi kormány által kitűzött külöm- böző ösztöndíjakban 8 ezer korona odaítélésben működött közre. A kerületben számos ipari szaktanfolyamot szervezett és rendezett. Záradékul a múlt évben hozott iparjogi elvi döntések felsorolása fejezi be az első könyvet. A második részben a kamarai kerület közgazdasági jellemzését nyújtja s részletesen ismerteti a nagyobb vállalatokat és üzleti eredményeiket. Ebben a részben közli a kamara panaszait és javaslatait. A kerületbeli munkásviszonyok és a kivándorlás okfejtő ismertetése után a kamarai kerület kereskedelmének ismertetése következik üzletáganként. A termény, állat, bor, szesz és fakereskedelem általában kielégítő helyzetben volt, csak a petróleum és napraforgó olaj kereskedelem mutatott némi visszafejlődést. A detail kereskedelem a tisztességtelen versenytől a múlt évben is sokat szenvedett. Az ipar főfejezetéből a kerület ipari nagyobb vállalatainak örvendetes szaporodása állapítható meg. Az egyes iparágak helyzete a múlt évben is már-már megszokott nehézségekkel küzdött. Mostoha és bizonytalan munkásviszonyok, helyenkint munkáshiány, nyomasztó közteherviselés és a pártolás hiánya képezik a folyton ismétlődő panaszokat. Változatlanul jó konjunktúráknak az egyedüli élelmiszer ipar örvend, amely a többi iparágak panaszainak jó részét is természeténél fogva a maga javára pénzre váltja. A közlekedésügy rovatán a kamara vasút, posta, távirda és telefon fejlődő viszonyait mutatja be gazdag statisztikával. Forgalmi szempontból számos kifogása van a kamaranak a vasúton divó árukezelés ellen. Az e téren tapasztalható figyelmetlenségek és gondatlanságok sok kárt okoznak a szállifóközönségnek s különösen a külkereskedelemben még jó hírünket is befolyásolják. Végül a hitelügy statisztikai képe s a törvényhozás és jogszolgáltatás terén való törvény- előkészitési munkásság vázolása fejezi be a munkát. Németh Gyula hangversenye. Értesülésünk szerint a fiatal művész hangversenyének előkészületei nagyban folynak. Ideje még ugyan pontosan megállapítva nincs, de valószínűleg e hó 14-én, vagy legkésőbb 20-án, Szent István napján lesz. A programm végleges megállapítása még ugyan nem kész, de előre is mondhatunk annyit, hogy az előző évek sikereit Némethnek mostani szereplése leiül fogja múlni. Nemcsak azért, mert azóta az intenzív tanulás hatása meglátszik majd rajta, hanem azért is, mert énekének kerete is érdekes és vonzó. Ugyanis városunk legjobb muzsikusaiból alakult zenekar vállalkozott Németh énekének kíséretére, ami mindenesetre nagy attrakezió számba megyen. A műsorból egyelőre csak annyit tudunk, hogy Németh Biret Carmenjából és Zichy Nemojából énekel részleteket, továbbá Zempléniné Révész Anikó letétjében férje verseire Lawotta szerelmét és magyar dalokat, zenekar kísérettel. Ezenkívül műdalokat ad majd elő Balezer Györgyné zongorakiséreté- vel. Kívüle fellép Alföldy Zoltán celló szólóval, szintén Balezer Györgyné kíséretével. Az est változatosságát emelni fogja Révay Károly felolvasása. Igaz ugyan, hogy még egyéb programm - számok is vannak tervbe véve, mivel azonban azok még nem bizonyosak, a köteles diszkréczió hallgatásra késztet. De az előjelekből ítélve olyan magas nívójú estre van kilátás, mely nem az ilyen változatosság nélküli nyári idényben erősen leszállított igényeket, hanem a legkényelmesebb kívánalmakat is kielégíti.
