Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-07-14 / 28. szám
1910. julius 14. NAGYBÁNYA 3 siló fiúcska megunva a sirást, más foglalkozás után nézett, apja botjával ráütött egy arra som- fordáló kutyára. Innen a vonítás. S ez mind nyaralói mulatság! Hideg van. A sör nem Ízlik. A terasz túlsó részén helybeli iparoslegények isszák a hegy levét, ők nem is fáznak már, versenyt dalolják a czigánnyal azt a most igazán malicziózus nótát: »Ujjé, a ligetben jaj be jó . . .« Dehogy jó, a kiskerekit neki, gondolja egyik-másik nyaraló s pokolba kívánja még azt is, aki a nótát csinálta. Nem elég, hogy esik az eső, itt kell rostokolni s az a tökéletlen czigány még azt huzza: »ujjé, a ligetben jaj be jó!« Egyébként csak a kis prímás van kint, Jóska nagyobb ur, mintsem hogy ilyen időben kifáradjon a ligetbe, helyettesétől pedig nem lehet kívánni annyi intelligenciát, hogy ne gúnyolja a vendéglőbe szorultakat: »ujjé, a ligetben« ... Bizony a városban benn sincs máskép. Az emberek fedél alá húzódnak, a párás ablakon keresztül lesik, mikor lesz már vége az esőnek. Majd a barométert nézegetik s azt okolják, miért nincs szép idő? Szegény aneroid! Kár bántani. Hát mutatott-e már valaha jól ? Vagy az aneroid extemporizál, vagy az idő; sose tudnak megegyezésre jutni. Vannak mégis, akiknek használ a sok eső: a fiakkereseknek. A nyári üzlethez nem értő, de a fiakkeresek ügyét felkaroló jó Isten azért adja a sok esőt, hogy aki nem akar megázni s a Veresvizre kivan menni, fiakkerbe vágja magát. De meg másért is. A sok eső oly szép, tisztára mosta a kocsikat, hogy öröm volt nézni a sok, tiszta kocsit a fiakker vizsgálatkor, máskor úgyis elég piszkosak. HÍREK. A hó elseje alkalmából ismételten kérjük hátralékos előfizetőinket hátralékaik szives beküldésére. Személyi hírek. Dr. Morvay Győző budapesti íogim- názíumi igazgató nyaralásra családjával városunkba érkezett. — Özv. Bobra Károlyné hajdúböszörményi járás- biróné leányával együtt városunkba érkezett. — Dr. Budai) Sándor técsői plébános városunkba érkezett. — Lovrich Gusztáv fővárosi ügyvéd nejével hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. — Boromisza János zentai ügyvéd, fia, Boromisza Tibor festőművész látogatására városunkban időzött. — Móldován László takarék- pénztári igazgató Budapestről, hol hivatalos ügyekben időzött, haza érkezett. — Almer Béla mátészalkai gyógyszerész városunkba érkezett. — Tömlő Lajos főgimnáziumi tanár, gróf Károlyi László nevelője pár heti tartózkodásra haza érkezett. Áthelyezés. A nagváradi m. kir. posta és távirda igazgatóság Holley Jenő posta és távírda segédtisztet Szatmárnémetiből Nagybányára helyezte át. Dr. Földes Béla Svájczban. Fővárosi levelezőnk Írja, hogy dr. Földes Béla országyülési képviselőnk családjával több heti tartózkodásra Svájczba utazott. Áthelyezett üzemvezető. A Ganz-féle villamos részvénytársaság igazgatósága Reményi Aladár nagybányai üzemvezető-mérnököt Hajdúböszörménybe helyezte át a hajdú városok nagy villamos telepe építésének vezetésére. Reményi Aladár helyére az igazgatóság Szkicsák Ödön gépészmérnököt küldte ki városunkba. Reményi Aladár üzemvezető-mérnök távozását őszintén sajnáljuk; hiszen a nagybányai villamos művek felépítése s teljesen kifogástalan működése az ő kiváló szaktudásához s ambiczióval teli munkakedvéhez fűződik, de úgy is mint társadalmi ember, szerény, szolgálatra kész, udvarias modorával nagyon rokonszenvessé tudta tenni köztiszteletnek örvendő egyéniségét. Reméljük, hogy a hajdú városok villamos művének befejezésével Reményit ismét a régi állásában fogjuk látni s e reményünkben csak úgy búcsúzunk tőle: a viszontlátásra! Reményihez a város tanácsa igen meleg hangon tartott átiratot intézett, melyben a tanács nagy elismerését fejezi ki Reményi eredményteljes ittmüködése fölött. Reményi mintegy 5 — 6 hét múlva foglalja el uj állását. Halász Ferencz emlékezete. Az állami iskolák gondnoksága legutóbbi ülésén Stoll Béla elnök a részvét meleg hangján emlékezett meg Halász Ferencz miniszteri tanácsos elhunytáról, ki köz- oktatásügyünk egyik újjászervezője volt s akinek nagy érdeme van abban is, hogy elemi iskoláink államosittaltak. A gondnokság nagy részvétének jegyzőkönyvileg is kifejezést adott s az elhunyt nagy érdemeit jegyzőkönyvében is megörökítette. Áthelyezett albiró. Áz igazságügyminiszter dr. Barabásy István betétszerkesztő albirót városunkból a téli kir. járásbírósághoz helyezte átSzabadságidő. Szentpétery Ferencz kir. já- rásbiró, vizsgálóbíró pár hétre terjedő szabadság- idejét megkezdte. Uj tanítói állások szervezése. Az állami iskolák gondnoksága legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy a Kossuth Lajos-utczai iskolához egy nő, a felsőbányai-utczai s a veresvizi iskolához pedig egy-egv férfi tanítói állások szervezését fogja kérni. Bunkó Vincze meghalt. Meghalt megint egy hires régi czigányprimás,fíízn/ró Vincze. Szatmár- némeliben hunyta le a szemét, ott hullt ki örökre kezéből bűvös vonója, amelylyel nemcsak szü- kebb hazájában szerzett nagy dicsőséget, de künn, idegen országokban is gyűjtötte, aratta vele a babért. A bandájával akárhányszor bejárta egész Európát is, muzsikált többször Viktória királynőnek, Edvárd királynak, II. Vilmos császárnak, meg Natáliának. És persze volt bő része aranyból, bankóból is. A nótaszerzéshez is jól értett s csak nemrégiben is megjelent két szerzeménye. Elég öreg ember volt már, hatvanöt esztendőt élt s nagy a gyász utána különösen Szatmármegyében, ahol az úri társaságnak beczézett prímása volt évtizedeken át. A villamos toronyóra. A Szent István-torony villamos toronyóráját már felállították. Az óra most a pontos zónaidőt mutatja. Kívánatos volna azonban, hogy a ref. templom toronyóráját is naponta legalább egyszer a pontos zónaidőhöz igazítanák, mert még most is előfordul az az eset, hogy a két óra között egy negyedórái dif- ferenczia is van. Már pedig ez szörnyen zavarólag hat a közönségre. A Szent István-torony órájának egyik lapját, a Rákóczi-térre nézőt éjjelente villamfény világítja meg, úgy, hogy az óra távolra is látható. Vájjon nem lehetne már mind a négy lapját is megvilágítani, hiszen a más oldalokon lakók is épen oly jogot formálnak az órához, mint a Rákóczi-tériek. Értesítés. Tisztelettel hozzuk úgy az építő mint az építtető közönség szives tudomására, hogy díjmentesen szolgálunk bármikor faköbszámitási táblázattal és készséggel magunk kiszámítjuk azoknak is, akik más bevásárlási forrásból szerzik be faanyagjukat. Nagybánya, 1910. junius hó 14-én. Konreich Testvérek fakereskedők, a vasúti állomással szemben. Telefon szám 44. A gyümölcsórtékesitő részvénytársaság közgyűlése. Á nagybányai gyümölcsértékesitő részvénytársaság vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését Szabó Adolf elnöklete alatt. Elnök a szép számban megjelent tagok üdvözlése után a közgyűlést megnyitja s hitelesitőkül Glaviczky Károlyt és Lerch Ignáczot kérte föl. Ezután Bernhardt Adolf igazgató terjesztette elő részletes igazgatói jelentését, melyet a közgyűlés tudomásul vett s Berndhardt igazgatónak a teljes áttekintést nyújtó összeállításért köszönetét szavazott. A közgyűlés jóváhagyta a beterjesztett számadásokat s az igazgatóságnak a felmentvényt megadta. Elnök javasolta, hogy a közgyűlés a raktárépítés vezetésében résztvett Fábián Lajos főmérnöknek és Bernhardt igazgatónak 500 korona tiszteletdijat szavazzon meg; a javaslathoz a közgyűlés hozzájárult. A felügyelő-bizottság jelentésének felolvasása után a közgyűlés utasította az igazgatóságot, hogy a hátralékos részvény- tőke behajtására tegye meg a szükséges lépéseket. Igazgatónak Bernhardt Adolfot, aligazgatónak Hanzulovits Kristófot, igazgatósági tagoknak pedig Glaviczky Károlyt, Svaiczer Istvánt, Dergáts Sándort és Filep Gábort választották meg. Szász Lajos indítványa fölött, mely a kosárfonási üzletre vonatkozott, a közgyűlés napirendre tért, mivel az a napirendre nem volt fölvéve. A debreczeniek köszöneté. A debreczeni kirándulók a következő levélben köszönték meg városunk szives vendéglátását: Nagyságos Polgármester Ur! Folyó hó 2-dikán tartott nagybányai kirándulásunkról hazatérve, első és el- mulaszthatatlan kötelességünknek tartjuk, hogy úgy Nagyságodnak, mint Nagybánya sz. kir. város közönségének hálás köszönetünket fejezzük ki azon kiváló figyelem, előzékenység s vendégszeretetért, melyet úgy a fogadtatás alkalmával, mint egész ottlétünk alatt élvezni szerencsések voltunk. — Biztosítjuk Nagyságodat, hogy műhelyünk egész személyzete igen szívesen és örömlokon. Olyan ismerős volt a mosolyod, olyan kedves a hangod. Nem érzed-e, hogy ez az igazi, ez az emberies, ez a nagy, alkotó szeretet, amely egy pillanat alatt, hatalmasan, eget lángbaboritóan lobog föl. A többi már csalfa, a többi már nem fehér, többi már megalkuvás . . . Ne sajnáld tőlem ezt az órát, ne sajnáld magadtól. Hisz abban van az erő. Még gyermek voltam, szép hajú, mikor véletlen utam ismeretlen kertbe vitt. Ide-oda téve- deztem, mig gondatlan léptem egy virágágyhoz vezetett. Csudálatos növény virágzott közepén. Hatalmas levelek közt, emberfejnél nagyobb, ragyogó szirmú virág. Fényben sziporkázott, hogy szemeim kápráztatta. Kábultan álltam előtte. Jött a kertész és jóságosán felelt kérdéseimre. Ez a százéves állóé-virág. Hozzátette: hányán haltak meg és mennyien születtek, akik nem érték meg ezt a virágnyilást. Pedig milyen vig vágyakozással, milyen könyörgő szívvel álltak a titokzatos növény körül. Éva, mi megértjük az állóé virágzását. Odavezetett véletlen utunk e csodaszent virághoz. És bánod? Ne vétkezz Éva. Ne tégy szemrehányást nekem és ne szé- gyenits meg magam előtt. Ez bűn. Ember ne bántsa meg az embert, mert csak az áll hatalmában, hogy az elhullajtott könnyet letörölheti. Hogy a lángba boruló arctól elfordulhat. És vájjon mi, akik úgy siettünk egymáshoz, akik üdvözüítünk egymás karjaiban, akik hordozzuk vágyva annak az egy hajnalodásnak emlékét, mi nem tartoztunk-e egymásnak azzal az órával. Tartoztunk. Hisz mi egyek vagyunk. Szomorúan, búgva panaszoltad nekem a te őszbeborult tavaszodat. A te páratlan életed magányossága fájón lengett körülöttünk. Legényszobámban ott maradt utánad a te szomorú asszonyiságod. Fehér márvány sírkereszt vagy Éva. Ott állsz szomorúan, de büszkén kiegyenesedve a sir fölött, amelynek hantjai alatt életed eltemetett álmai, reményei nyugosznalc. A hantokból piros rózsa fakad, mint a mesebeli szerelmesek sírjából. Tündérszép Ilonkának és Árgirus királyfinak ismeretes története ez. A selyemfüvet termő rétnek puha pamlagára szerelmesen borultak az álmodozók. Mikorra föl- ocsudtak, akkor oda volt a tündérkirálynő gyémántnál ékesebb aranyhaj sátora. Almukban meglopták őket. Bocsáss meg nekem Éva. Ne űzz el magadtól. Vagy ha már igy véled jónak, akkor ne száműzetés legyen ez, hanem elbocsátás. Az állóé-virág illata békitsen meg önmagaddal és másokkal. Hosszú őszöd ragyogja be az a tudat, hogy megtaláltad a párodat Éva, bár ha nem akarod többé színed előtt látni . . . Menjünk tovább, előre Éva. Uttalan utakon egyszer mégis csak megfogjuk mi a kivezető ösvényt találni. Womann. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. SZÜRETI EeÉSZSEGÉT? Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak.
