Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-06-30 / 26. szám

4 1910. junius 29. javító műhelyének mérnökei és tisztvi­selői rendezik s azon résztvesz az ösz- szes személyzet családtagjaikkal együtt. A kirándulók két vonaton érkeznek délben s ez utjokra elkíséri őket a saját zenekaruk is. Megérkezés után a kirándulók zene­szóval gyalog jönnek be a városba, hol a Rákóczi-téren a hatóság ünnepélyesen fogadja őket. Innen rövid pihenés után a kirándulók egyrésze a város neveze­tességeinek s a kereszthegyi bánya meg­tekintésére indul, mig a másik rész egye­nesen a ligetbe megy ki, hol déli llz2 órakor nagy bankett lesz, melyen váro­sunk társadalmából is számosán vesznek részt. Délután 5 órakor a Széchenyi-liget zenepavilonjában a kirándulók zenekara s dalegyesülete hangversenyt rendez, melyre a kirándulók városunk intelligens közönségét lapunk utján is meghívják. Belépő-dij nincs. A hangversenyt táncz követi. A kirándulók este 9 órakor in­dulnak vissza Debreczenbe. Ez a kirán­dulás összefüggésben van a vasutasok árvaházának városunkban való elhelye­zésével s a kirándulók most a város fekvését tanulmányozzák. Nincs kétség benne, hogy városunk közönsége hagyo­mányos vendégszeretetével fogja fogadni a vendégeket s a saját hatáskörében min­denki mindent el log követni arra nézve, hogy a kirándulók rövid itt tartózkodá­sukról a legszebb emlékekkel távozzanak. Küldöttségek Moldován Lászlónál. Lászió napja alkalmából a városi takarékpénztár igaz­gatósága és tisztviselői kara régi szokás szerint testületileg tisztelgett a takarékpénztár népszerű igazgatójánál, Moldován Lászlónál, hogy név­ünnepe alkalmából tolmácsolja jókívánságait. Az igazgatóságot Csüdör Lajos aligazgató vezette s ugyancsak ő fejezte ki ama tiszteletet, szere- tetet és ragaszkodást, melyek az igazgatóság tagjait és a tisztviselői kart Moldován László személyéhez fűzik. Ugyancsak László napja al­kalmával tisztelgett a ref. egyház presbitériumá­nak küldöttsége is Soltész Elemér vezetése alatt, hogy a ház úrnőjének hálás köszönetét fejezze ki ama nemeslelkü tényeért, hogy Mariska leánya konfirmácziója alkalmából az egyháznak egy értékes arany poharat adományozott. Mon­danunk sem kell, hogy a küldöttségeket ma­pesti műtárlaton leginkább tájképeit keresték és vásárolták meg. Tíz év múlva esett meg vele, hogy az a hölgy elküldötte Mezeynek azt a befejezetlen arcképet, amit Medgyesen 1849-ben abban kellett hagyni, mikor Pucbner a magyarokra rontott. Az 1857. év őszén Munkácsra ment, ahon­nan egy hosszabb vargabetűt csinált, hogy a nagylucskai orosz templom főképeit megfesse. Ezen a télen hült meg, úgy, hogy a kettős látás gyötörte, amiből az orvosok Bécsben sem tudták kigyógyitani s igy húzta négy álló esztendeig Munkácson, ahol a nagylucskai templom hátra­levő apró képeit festegette; de ez a munkája már erőltetve ment. Beteg szemével készítette a munkácsi tem­plom számára Szűz Mária és Szent János oltár­képeit, a felső schönborni és szerednyei templo­mokba kettőt; egy Szentháromságot ábrázoló oltárképet Tövisfalvára, egy Szent Imrét az ar- dói kápolnába, a boroméi Károly képét, mint fő­oltárképet Máramarosszigetre s itt-ott különféle egyházi díszleteket javítgatva. Másodszor 1862-ben hült meg s az utolsó müve az a Szentháromság volt, amelyet 1863. február havában a nagybányaiaknak festett. Ezen a nyáron még el akart menni Erdélybe, hogy a báró Orbán Balázs által megírt »Székelyföld« czimü munkához az illusztrácziókat elkészítse, de ez a terv már hiú ábránd maradt, mert mikor visszaérkezett Nagybányára, már a világtalan művész vezető nélkül nem tudott járni. 1864-ben a Siklóssy-féle vizgyógyintézetben kísérletezett, de sem ez nem segített rajta, sem a hasonszenvi gyógymód. Elővette azért a lantot s először a »Fővárosi Lapokéban adta ki köl­teményeit Vadnay 1866-ban; majd négy évre rá NAGYBÁNYA gyáros vendégszeretettel és szívélyességgel fo­gadták. Hivaialvizsgáiat. Ványek József nagykárolyi m. kir. p. ü. igazgatósági számvizsgáló a napok­ban megvizsgálta a rendőrkapitányi hivatal pénz­kezelését s azt teljesen rendben találta. A vízvezeték berendezése. Értesítem a n. é. közönséget, hogy a vízvezeték berendezési mun­kálatokat már megkezdtem. Akik házaikban a vízvezetéket használni óhajtják, ajánlom, hogy ezt már most eszközöljék, mivel az utcai vezetékkel — mihelyt elkészül — azonnal össze lesz kötve s igy a viz élvezhető lesz. A vízvezeték szivattyú­val ki lesz próbálva, mivel a szabályrendelet értelmében máskép a vezeték össze nem köthető. Költségvetéssel szivesen szolgálok. Tisztelettel Gólya János főszerelő. A gyümölcsértékesitő részvénytársaság köz­gyűlése. A nagybányai gazdasági egyesület gyü- mölcsértékesitő részvénytársasága juíius hó lü én délelőtt 11 órakor a Részvénytakarék pénztár helyiségében közgyűlést tart. Tárgyai: 1. Igaz­gatóság jelentése az elmúlt üzleti év eredmé­nyéről. 2. Zárszámadások megviszgálása, mérleg megállapítása, felügyelő-bizottság jelentése és felmentvény megadása. 3. Igazgató, aligazgató, felügyelő bizottság és 4 igazgatósági tag meg­választása (akik újból megválaszthatok.) 4. Ne- taláni indítványok. Az érettségi vizsgálatok eredménye. A nagy­bányai állami főgimnáziumban a szóbeli érett­ségi vizsgálatok most fejeződtek be s az ered­mény a következő: Jelesen érettek: Fiktusz Gábor, Syntenis Gyula; jól érett Biró Gyula, Hirsch Gyula, Kovács Károly, Kapás Gyula, Marosán Sándor, Nyirö István, Pap László, Sesták János, Szabó Károly, Szőke Béla, Török Antal. Egyszerűen: Abrahám József, Kaza- niczky Géza, Kóczi László, Kotecz Ferencz, Marcas Ignác, Marosán D. Mihály, Bóth Ernő, Salamon Lázár, Stain Sándor, Szabó Kálmán, Weisz Ervin. Két tanulót pótérettségire uta­sítottak. Letört bimbó. Lesújtó csapás érte Placliy Gyula kir. tanácsosi, nagykárolyi pénzügyigaz­gatót. Öt éves kis leánya: Nellíke Kassán, hol a nagyszülői háznái tartózkodott, hirtelen elhunyt. A kis halottat nagy részvét mellett temették. Dörmögö Dömötör nyaral. Á hírneves maczkó befejezte utazását s most nyaralni megy. Nyara­lását már készül hétről-hétre megírni a Jó Paj­tás olvasói számára Sebők Zsigmond a lap szer­kesztője. Sebők Zsigmond és Benedek Elek kitűnő kedves gyermeklapja ezenkívül közli még leg­újabb számában Lampérth Géza versét, Nászai Elza megható elbeszélését. Elek nagyapó meséjét, Gerlóczy Géza bájos rajzát, Hevesi József czikkét összegyűjtötte mindazt, amit irt s ami akkor szokatlan jelenség : verseire kétezernégyszáz elő­fizető jelentkezett s a versei egymás után három kiadást értek. Íme az a Mezey, aki alig hogy felcsepere­dett, hát verseket farag; tizennégy éves korában olyan regényt ír, amelynek kézirata ha el nem kallódik, hát talán egész életében iró marad; negyven éves korában visszatér gyermekkori ábrándjához, felcsap költőnek, hanem most már megizmosodott vénával. Mezeynek különben egy háromfelvonásos gyermekkori színdarabját, valamint egy pásztor- játékát is nagy dicsérettel emlegették, ami csak vigasztalásul szolgált neki, hogy kétségbe ne essék, mikor kicsavarta az osztrák a markából a kardot s később az ecset is kihullott kezéből. De élettársa is kivette részét az élet komor küzdelmeiből. 1877-ben megtanulta Pesten a postakezeiést s alkalmazást nyert Budafokon, mint postamesternő, ahol világtalan férje másfélévtize­det meghaladó vaksággal sújtva 1882. szeptember 8-án jobblétre szenderült. A hazai festészetet jellemző irodalmi dol­gozatai közül kiemeljük azt az egyet, amely «Né­hány szó a magyar művészet érdekében« czim alatt a »Magyar Sajtó« 1861. évfolyamának 31. számában jelent meg. Visszaemlékezéseit barátja Bodon József rendezte sajtó alá. aki vele Budafokon annyi­szor megosztotta a borús napok gondterhes óráit s aki 1908 nyarán Rimaszombaton hunyt el, a kíméletlen sors által meglátogatva, hogy a maga Múzsája oldala mellől elkerülve súlyos szívbaja nem hagyja gyönyörködni abban az irodalomban, amely neki is eszményképe volt utolsó iehelletéig. Farkasfalvy Imi’e. arról, hogy mikép játszottak régi időben a gye­rekek, tréfás történetet a szappanbuborékról, Ba­kost Viktor regényét, a szerkesztői izeneteket és rejtvényeket. A Jó Pajtás-t a Franklin- Tár salat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egészévre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra mutatványszámokat küld a Jó Pajtás kiadóhivatala (Budapest. IV. Egyetem-u. 4.) Bikszád. Bikszádon a fürdőszezon máris a legmozgalmasabb korát éli. A lürdővendégek naponta nagy számmal érkeznek a nagy gyógy- erejü fürdőbe az ország minden részéből. A fürdővendégekről kiadott névlista szerint az ál­landó fürdővendégek száma e hó 18-ig 158-ra rúgott. Ezenkívül százakra megy azon fürdő- vendégek száma, akik csak egy-két napot töl­tenek a fürdőben. A vidéki közönség figyelmébe. Tisztelettel tudatom a m. t. vidéki közönséggel, hogy Nagy­bányán, a Lendvay-téren levő »NemzetiSzálloda« udvarán a beszálló közönség lovainak tágas istállót és kocsiszint létesítettem. — A vendéglő­ben jó magyar konyha és tisztán kezelt kitűnő borok. Szives pártfogást kér a vendéglős. Bohémvilág. Zempléni Árpád ittléte pár na­pos bohémvilágot teremtett Nagybányán is. A binum csárda-beli estély csakugyan finum vala, a sok jó íinumság mellett volt ott még hangu­lat, szin, ötletesség, pajzán humor, páratlan ke­délyesség is, amik pedig a mi estélyeinket oly következetesen el szokták kerülni. Ennek a sok finumságnak hire eljutott Kassára is, hol Sárosi Árpád poétánk pengeti a lantot s áldomásivásról hallván, jó kurucz szokás szerint mindjárt el is küldé Zempléninek Nagybányára áldását, ha mindjárt dróton is, ha mindjárt egy méla óhaj­tás kíséretében is. Sárosi üdvözlégye pedig imi­gyen hangzik: Üdvözöllek koszorúsunk! Óhajtván, hogy oda jussunk, Hol integet csárda »finum« : Jó vón ott magam leszínum ! A bohém társaság azzal hálálta meg Sá­ros/ jókívánságait, hogy ugyancsak dróton »le- szivási« engedélyt adott Sárosinak, ha mindjárt valami kassai komisz csárdában is. Látványosság. Igazi látványosságot képez Huszthy Mátyás hid-utczai fényképészeti mű­termének most megnyitott lépcsőháza, melynek kirakataiban a fényképészet s pasztel-festés valódi remekei láthatók. E kirakatokban sok-sok ismerősünk képmásával találkozunk s a gazdag kiállítás meggyőz mindenkit arról, hogy Huszthy képei a legkényesebb művészi igényeknek is megfelelnek. Erettségesek bálja. Az állami főgimnázium­ban érettségi vizsgálatot tett ifjak julius 2-án, szombaton a Kaszinó termeiben, a főgimnázium segélyegylete javára zártkörű tánczmulatságot rendeznek. Belépő-dij: Személy jegy 2 K. A ren­dezőség mindent elkövet, hogy a bál méltó le­gyen az előző évek érettségi báljainak hagyo­mányos sikeréhez s nincs is kétség benne, hogy a bál úgy erkölcsileg, mint anyagilag ezúttal is fényesen fog sikerülni. Felülfizetéseket a jótékony czél érdekében köszönettel fogadnak s hirlapilag nyugtáznak. Daiestély. A nagybányai dalegyesület a nagy­bányai tüzoltóegyesület s a saját pénztára javára julius 23 án, a Széchényi-ligetben nagyszabású dalestélyt rendez, melynek műsorát most állítják egybe. A dalestély, melynek több meglepetése lesz, már most is nagy érdeklődést vált ki a közönségből s minden jel arra mutat, hogy egyike lesz legkitűnőbb nyári mulatságainknak. Az érdekes műsort jövő számunkban közöljük. Abnormis időjárás Az ország minden részé­ből egyre erkeznek a jelentések a pusztító orká­nokról, árvizekről, jégverésekről, melyek tömén­telen károkat okoznak. Városunkban is hetek óta alig múlik el nap, hogy nagy viharral ve­gyest nagy esőzések ne volnának. Ma, hétfőn kora délután is nagy vihar vonult keresztül városunkon. Az orkauszerü szél, mely számos fát kitört, elég kárt okozott, de annyi haszna mégis volt, hogy az iszonyú jégfelhőket elhaj­totta a mi vidékünkről. Csak az eső szakadt, mely íellegszakadásnak is beillett. Az államsegély felosztása. Farkas Jenő, Felsőbánya polgármestere nagy gonddal elabo- ritumot készített ki ama kulcsra vonatkozólag, mely a jövőben az államsegélynek a városok

Next

/
Thumbnails
Contents