Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-06-30 / 26. szám
2 1910. junius 29. gis a IX. fizetési osztályba vannak sorozva s csak úgy juthatnak bele a VIII. fiz. osztályba, ha a képviselőtestület őket oda sorozza. Minthogy pedig a képviselőtestületek rendesen idegenkednek a nagyobb fizetéstől, igy alig van reményük a főjegyzőknek, hogy bejussanak a VIII. fiz. osztályba. A városi főjegyzőkre amily bántó ez az intézkedés, ép oly lealázó is, mert munkájuk fontosságától s annak nagy mérvétől vonatik meg a kellő elismerés és méltatás. Hiszem, hogy a polgármesterek méltányolni is tudják a főjegyzők munkásságát s mindent el fognak követni, hogy a rajiunk esett sérelem helyre hozassák s éppen abba a fizetési fokozatba osztassanak be, mint a rendőrkapitányok és polgármester helyettesek. A városi főjegyzők degradálása kétségtelenül az egész fizetés fokozaton érezteti elkeserítő hatását. A városi jegyzők, illetve árv. jegyzők, akiknek szintén jogvégzetteknek kell lenniök, be vannak osztva a X. fiz. fokozatba, oda, hova a kezelőszemélyzet: iktató, kiadó, irattáros s még mód sincs nyújtva arra, hogy a IX fizetési osztályba besorozhatok lehessenek. De helytelen a pénztári tiszteknek a beosztása is, kik a XI. fizetési osztályba vétettek fel s csak a képviselőtestület emelheti őket a X. osztályba, tekintve, hogy ezeknek mégis csak sokkal felelősebbteljes munkájuk van, mint az iktató, kiadó és irattárosnak. A városi mérnök, t. főügyész és ügyvezető orvosoknak beosztása sem megfelelő, mert ezeknek jelenleg megélhetési alapjukat magán gyakorlatuk képezik. Ha tehát magán gyakorlattal a IX. fiz. osztályba jutnak, oly jövedelemmel lesznek ellátva, ami semmi körülmények között sem áll arányban, ha magán gyakorlat nélkül a Vili. fiz. osztályba soroztatnának. Ez csak úgy volna arányosítható, ha magán gyakorlattal a XI., magán gyakorlat nélkül a VIII. fiz. osztályba soroztatnának be. Szükségesnek tartom tehát, hogy a polgár- mesterek orsz. egyesületének tanácsa vegye újból beható tárgyalás alá az egyes állásoknak fokozatokba beosztását, s az 1910. évi segély felosztásánál juttassák érvényre az oszló igazságot, eltekintve az egyes állásokat jelenleg betöltő személyektől. Amennyiben pedig a városi törvény időközben lárgyaltainék, már ott kell megtenni a szükséges intézkedéseket. Czélravezetőnek nem tartom a tisztviselői kar egyes osztályainak a sérelmek orvoslása czéljából kongresszusra való összehívását. A sérelmek megszüntetésére a polgármesterek szövetsége hivatott, amelynek kötelessége is az észlelt hibáknak helyreigazítása, tehát ide kell fordulni az orvoslásért. Mindenesetre szükséges a tárgyalásba bevonni a városi tisztikar minden egyes szakosztályát, nehogy róluk nélkülök történjék intézkedés. Kívánatosnak tartom a városi tisztviselők NAGYBÁNYA fizetésének törvényes utón való rendezésénél, hogy hosszabb szolgálat után egvgyel magasabb fizetési osztályba is bejuthassanak, vagy részükre bizonyos korpótlék állapíttassák meg, mert méltánytalan, hogy ha valaki 12 évi szolgálat után bejut az illető osztály legmagasabb fokozatába, ez ott maradjon 40 éven át anélkül, hogy fizetése emelkednék. Szerény nézetem szerint a tisztviselői kar munkakörének ismerete, azok minősítésének figyelembe vétele mellett a következőkép volnának osztályba sorozandók: Polgármester VII. fiz. osztályba. Polgármesler helyettes tanácsos, polgár- mester helyettes főjegyző, városi főjegyző, rendőrkapitány, tanácsos a VIII. fiz. osztályba. Árvaszéki jegyző, s a többi jegyző is, ha jogvégzett, vagy oklevéllel bir, főszámvevő, adópénztáros és pénztári ellenőr a IX. fiz. osztályba Pénztári tisztek, számvevő, jogvégzett rendőrfogalmazó, közgyám a X. fiz. osztályba. Iktató, kiadó, irattáros, utbiztos a XI. fiz. osztály 2 és 1-ső fiz, fokozatába. A városi fő- vagy ügyvezető orvos, v. orvos, tiszti ügyész, v. mérnök a XI. fiz. osztály 2 — 1. fokozataiba osztassanak be, mégis azzal, hogy az ügyvezető orvos, t. ügyész és v. mérnök a Vili. fiz. osztálynak megfelelő nyugdíj igénynyel bírjanak szolgálati éveik szerint ezen osztály fokozataiba beosztva. A v. orvos pedig a IX. fiz. osztálynak megfelő nyugdijat élvezzen. Hiszem, hogy ha a tisztviselők ezen fokozatokba olyképpen soroztainak, hogy részükre hosszabb szolgálat után egygyel magasabb fizetési osztály is megnyílik vagy pedig korpótlék biztosittatik számukra, úgy általános megelégedés fog létrejönni. Már pedig jó közigazgatás csak az anyagiakkal meg elégedett tisztviselőkkel érhető el. Csoknyay Károly. Leányok pályaválasztása. — Meg kell tanulni dolgozni. — Junius 28. Fájdalom, a megnövekedett igények, melyeknek nem mindenki képes eleget tenni, az általános drágaság, mely a legpontosabb számvetést követeli, aktuálissá teszik azt a kérdést, melyet nagyanyáink idejében még nem ismertek : minő pályát válasszon a lányunk ? Azelőtt csak egy pálya volt előtte: a férj- hezmenés, az anyaság. Ma úgyszólván ez az egyetlen az, melyet csak kiváltságosak érhetnek el, vagy azok, akik tekintélyes hozományt visznek férjük házához, vagy azok, kik születésüktől megszokták a legerősebb munka mellett a legnagyobb nélkülözést. A dúsgazdagok s a földhözragadtak leányai. A polgári középosztály, a kisbirtokos gentry, a hivatalnok lánya erre nem igen számíthat, mert az első rendszerint túlterhelt birtokán kívül legfeljebb nagy igényeket, a másik hitelbe vett kelengyén kívül ugyancsak túlságos igényeket vinne hozományul. Ezeknek a lányoknak — sajnos — maguknak kell megkeresni a mindennapi kenyeret. Igaz, hogy számos kenyérkereső pálya van nyitva előttük, de nem mindenikhez szerezhetik meg a képesítést. Az orvosi, gyógyszerészi diploma hossszas tanulással, tömérdek kiadással jár, a tanítónői, telefon és postakezelői pályán bár rövidebb idő alatt jut kenyérhez, nem rendelkezik olyan nagy jövedelemmel, hogy abból az ő és a társadalom igényeihez képest megélhessen. A kereskedelmi iskola elvégzése is igen szerény dotációju álláshoz juttatja őket a bankokban, intézeti irodákban. Nincs tehát más hátra, mint olyan pályára nevelni leányaikat, melyet aránylag kevés költséggel, a rendes iskoláztatással s rövid idő alatt elérhetnek. Ott vagyunk, ahol a fiuk pályaválasztásánál: a kereskedelem, ipar nagyobb felkarolása válik szükségessé. Ma már úgyszólván minden leányiskolában szakszerűen tanítják a fehér és felsőruha varrást, a szükséges és luxus kézimunkákat, a különböző stílusú hímzést, a gobelin és szmyrna szövést, a fára, selyemre, bársonyra festést, égetést, egyes intézetekben a háztartást, van betegápolói tanfolyam, szóval egy csomó tisztes, hasznot nyújtó foglalkozásra képezhetik ki magukat a lányok. Ha az angol főúri világ hölgyei nem szégyenük, hogy egyikük divatczéget vezet, másik London első varrónője, ismét más kalapüzlet tulajdonos, avagy baromfi, tojáskereskedése és tenyésztő telepe vau, akkor a mi szegényebb sorsú úri lányaink sem ijedhetnek meg attól a gondolattól, hogy hasonló módon keressék meg kenyerüket. Ma egy divatszalon, egy kalapüzlet egész vagyont reprezentál. És a vásárló közönség szívesebben teszi megrendeléseit abban az üzletben, melynek élén egy közismert jó családból való hölgy áll, kivel talán együtt végezte iskoláit s kinek jóizléséről garanczia az az intézet, melyben szakmájában kiképezte magát. akkor kezdett leszokni, midőn a szabadságharcz befejezte után Pestre jött lakni. Ha Mezey soha egy képet se festett volna is, nevét halhatatlanná tette az a barátság, amely- lyel hozzá a nemzet nagy énekese Petőfi ellenállhatatlan erővel ragaszkodott. Daróczy Balint mérnök oldala mellett rajzolgatott, midőn 1846- ban Petőfivel Szatmáron megismerkedett. Riskó Ignácz iró mutatta be a festőt Petőfinek s az ő közbenjárására ült modelt a költő s azt mondják, hogy nem a festő hibája, hogy a képen Petőfinek kemény tartása és merev nézése van. Az a költő modorából került igy a Mezey ónja alá. A képet egyébiránt még 1879-ben kiadta a »Vasárnapi Újság«. Mezey 1848. deczember 15-én Nagybányára ment, ahova harmadnapra vonult be Bem József tábora, akinek oldala mellett együtt harczolt Petőfivel. Az igaz, Mezey festegetett is, verseket is irt, hanem azért mint katona felvitte a főhadnagyi rangig. Az első arczképe, melyet készített Besz- terczén a Nigrajszüteg parancsnokának a képe volt. Ebből a városból csakhamar tovább vonultak. Az erdélyi hadjárat tartama alatt különben lefestette Czecz ezredest, Bayert, a Bem hadsegédét, azután Müllert, a tüzérek parancsnokát s egy román származású honvéd kapitányt, akit Popescunak hívtak. Petőfivel január 28-án Szelindeknél találkozott újra, aki kitörő örömmel fogadta. — Hoztál-e festéket Józsi? — volt az első szava Petőfinek, aki éppen akkor forgatta az elméjében, hogy lefesti tábornokát Bemet. — A vizfestéshez való szereimet mindig magammal hordozom — válaszolt Mezey s amire nem tudták rávenni, már majdnem sikerült a a tisztikarnak, amely Petőfivel együtt küldöltsé- gileg járult Bem elé: kérvén, engedné magát Mezey által megörökittetni. Bem hajliihatatlan maradt, de a festő úgy megnézte a tábornokot és annak jellegzetes arcát, kiálló pofacsontját, hogy ő is, valamint Petőfi akárhányszor lerajzolta homokba, sőt olajfestményt is készített róla, amely Borsos fényképész másolatában később forgalomba került. Bodon József, aki a Mezey naplóját 1890- ban a »Vasárnapi Újságában sajtó alá rendezte, igy jellemezte a tábornokot: »Kistermetű, gyönge, roskatag ember volt Bem, zöídesszürke szemmel, kiálló pofacsoutokkal, szürke hajjal. A kenderszin bajusz és rövidke szakái szinten szürke volt. Ehhez a csupa szürkeséghez nem rosszul illett a fekete viaszos vászonnal bevont kis csákó kócsagforgóval.« Fehér kalapot Bem csak akkor tett a fejére, mikor tavasszal a tüzérek is ilyent kaptak. A tábornok kalapjan fehér szalag volt, a Petőfién piros s a szalagjának vége leert a háta közepéig. Szelindeknél január 30-án támadta meg Puchner Bemet, de a derek Vilmos-huszárok visszaverték a támadást Zsurnay vezérlete alatt. Február 14 en egy kis baleset érte. Ágyúit hamarabb vezényelte a völgybe, mint a hogy kellett volna s ezért az ezredese Gzecz elbocsátotta, de másnap egyet gondolt s mikor a tüzérek az ágyukat Medgyesen a piaczon felállították, érte küldött s azt mondotta a hadnagynak: — Hallom, hogy ön csinosan fest, hát fessen le engem is. Mezey vizfestékei Vízaknán maradtak, hanem mégis kerített festéket valahonnan s a Gzecz arczképe néhány nap múlva elkészült. A Bem tabora Medgyesen soká vesztegelt, itt készítette Mezey József a Maróthy János Magyar Vulkánczementgyár Részvénytársaság Központi iroda: Budapest, V., Sas-utcza 25. sz. — Telefon-sz.: 107-16. Gyártelep: Selyp. — Telefon: Hatvan 46. A i Iy.|. Elsőrendű Selypi portlandczementet, Vulkánportland czemeniet, kitűnő jnLjJdixl. minőségűt, mely a portlanozement szabványait 50°j0-kai túlhaladja.
