Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-12-29 / 52. szám

2

1910. deczember 29.

a) Ház alatt csakis lakóház, földbirtok alatt csak gazdasági terület értendő.

b) A földtulajdonos rovatban nemcsak a házi kezelésben levő, de a bérbe, esetleg haszon- élvezetbe adott birtokol is ki kell mutatni.

c) A hitbizományt, valamint a családtagok tulajdonát képező, de a szülők által haszonélvezett birtokot a haszonélvező lapján saját tulajdon gyanánt kell kimutatni.

d) A részes föld kitüntetésénél nem a nép- számlálás időpontja, hanem a megelőző gazdasági évi állapot irányadó.

e) A gazdatisztek és gazdasági cselédek szegődményes (conventiós) földjeit csakis a földbirtokos lapján kell kimutatni.

f) Arra a kérdésre, hogy a megszámlált egyénnek van-e háza, vagy nincs, a számláló lapra nyomott megfelelő dűlt szedésü válaszoknak (háza van — háza nincs) egyszerű aláhúzásával kell válaszolni, A földje nincs szavakat csak oly egyének lapján kell aláhúzni, akiknek sem tulajdonban birt, sem bérbe, sem részes mivélésbe vett földjük nincsen.

g) A föld terjedelmének megjelölésénél a □ öleket csak akkor kell kimutatni, ha az 1 kát. holdnál (1 600 D-öl) kisebb, különben elégséges a teljes kát. holdakat bejegyezni, pl. 1 kai. holdat és 1 500 □ ölet csak 1 holdnak kell kimutatni.

A műveltség számbavételénél — a középiskola 8, illetőleg 6 vagy 4 osztályát végzett egyéneknél az elemi iskolára és az irni-olvasni tudásra vonatkozó rovatokat felelet nélkül lehet hagyni. Azoknál az egyéneknél, akik az elemi iskola 4 vagy 6 osztályát végezték, az Írni olvasni tudásra is mindig felelni kell.

Tájékozásul megjegyzendő még, hogy :

a) A középiskola 8 osztályát végzett egyének sorába azok tartoznak, akik a főgimnáziumnak, főreáliskolának, tanitóképezdének, vagy más egyenrangú polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb évfolyamát sikeresen elvégezték, vagy főiskolai tanulmányokat végeztek. Azok a nők azonban, akik csak egy éves női kereskedelmi lanfolyamot végeztek, nem sorozhatok ide.

b) A legalább a középiskola 6, illetőleg 4 alsó osztályát végzettek közé azok sorozaudók, j akik a gimnáziumnak, reáliskolának, polgári is- J kólának, vagy valamely középfokú szakiskolának 6, illetőleg legalább 4 alsó osztályát, vagy | legalább a gazdasági, bányászati vagy ipari alsó- J fokú szakiskolát, vagy erdőőri szakiskolát sikeresen elvégezték.

c) A 4 elemi, illetőleg 6 elemi osztályt végzett egyének sorába azok tartoznak, akik a mindennapi elemi iskolának legalább 4, illetőleg 6 tanéven keresztül tanulói voltak.

d) Irni-olvasni tudók gyanánt oly egyének, akik csak nevüket tudják leírni, nem vehetők.

Lassan, nyugodtan mászott s a faágak nagyokat reccsentek lábai alatt.

Nemsokára visszajött. Visszafeküdt a fűbe és újra elbajlódott a pipájával, mikor aztán égni kezdett, két tenyerébe támasztotta az állát és maga elé bámult.

— Kit vár kend? — kérdeztem.

— Hajh, hajh, sóhajtott, nem lehet azt igy elmondani.

— Hát?

— Pedig biztosan elgyün.

— Kicsoda? no mondja már.

— Hát a dinnyelopó.

— A dinnyelopó? — Hát nem tudja kend megfogni ?

— Nem ember a’.

— Hát?

— Kisértet.

Felkacagtam.

— Ne beszéljen kend bolondokat.

Sértődötten felelt.

— Bolondokat, hm, hm, bolondokat. No csak várjon a tekintetes ur, majd meglátja.

— Meg is várom.

— Hát csak várja, majd gvün az mingyár.

— Aztán mit csinál az a kisértet?

— Nagy sor az instállom.

Hogy nem akart beszélni, megkínáltam egy szivarral. A kalapja mellé dugta és tovább pipázott, színtelen, mesélő hangon kezdett aztán beszélni:

— ügy van az instállom, hogy mikor tizet üt az óra a toronyba, csak nagy fényesség látszik onnét ni, a malom felül. A fényességből ecczer csak kilép a kisértet, ügy villog a szeme,

NAGYBÁNYA

A vallás bejegyzéséhez tudni kell, hogy a görög egyesült (unitus) a görög katholikussal, a görög nem egyesült és görög orthodox a görög keletivel, a heívét vagy kálvinista a reformátussal, végre a lutheránus az ágostaival egyértelmű.

Az anyanyelv azonos azzal a nyelvvel, amelyet ki-ki gyermekkorában és rendszerint az anyjától tanult, mégis előfordulhat az az eset is, hogy a gyermek anyanyelve más, mint az anyáé, különösen ha a gyermek kisdedóvó- dában, iskolában stb. az anyjáétól különböző, más nyelvet sajátított el. Csecsemők és siketnémák anyanyelvéül a család nyelvét kell beírni.

Az állampolgárság kitöltésénél azok a nők, akik magyar állampolgárhoz mentek feleségül, magyar állampolgárokká lettek, viszont azok a magyar nők, kik idegen állampolgárhoz mentek feleségül, maguk is az idegen házastársnak állampolgárságát szerezték meg ; a törvényes gyermekek az apának, a házasságon kívül született és nem törvényesített gyermekek ellenben az anyának állampolgárságát követik

Osztrák állampolgároknál pedig azt a ko- j ronatartományt és a koronatartomány szó után j azt a politikai járást is meg kell nevezni, amely- j ben az osztrák honos illetőségi községgel bir.

A lakóhelyen való lakás tartamának bejegyzésénél a napok számát akkor kell kitüntetni, ha az ottlakás (tartózkodás) tartama egy hónapnál rövidebb, különben elégséges a betöltött hónapokat, éveket kimutatni.

Annál a kérdésnél, hogy »voit-e már külföldi országban?« a bármely okbóí és bármily rövid időre terjedő külföldi utazások is figyelembe veendők.

A »volt-e katona« kérdésre csak a legalább 21 éves férfiaknak, továbbá azoknak a j férfiaknak kell felelni, akik katonai szolgálatuknak önkéntes belépés utján még] a védköteles kor (21 év) elérése előtt eleget tettek.

Az érzéki vagy értelmi fogyatkozások kérdő- pontjánál ügyelni kell arra, hogy hülyéknek csak a születésüknél fogva gyengeeiméjüek mu- ; látandók ki. Vaknak az tekintendő, aki akár- j minő szemüvegen keresztül sem bir alakot fel- j ismerni.

A választói reform czéljaira a számlálólap hátlapján felvett kérdések kitöltésénél a következőket kell szem előtt tartani:

a) A »mi czimen lakik a lakásban?« kérdés kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy az a) — e) pontok alatt minden sorban két feleletszó van felvéve, egyik a jogczimes, a másik ennek 24 éven felüli férfi családtagjai részére. Ez utóbbiak számlálólapján a családtagja szót kell a megfelelő sorban aláhúzni.

b) Arra, a kérdésre, hogy a lakás mily részekből áll; a családtagok számlálólapján mindenkor azt az egész lakást kell kimutatni, amelyben az a családtő lakik, akihez a családtagok tartoznak, még abban az esetben is, ha a családtag részére esetleg valamely külön helyiség van is megállapítva. Oly egyéneknél ellenben, akik szolgálat fejében kapnak lakást, az ingyenlakást élvező rokonok, vagy egyéb eltartottak számlálólapján mindig csak azt a helyiséget, helységrészt, vagy helyiségeket keli lakás gyanánt kimutatni, amelyben ezek az egyének maguk és hozzátartozóik laknak, de semmi esetre sem az egész lakást.

c) A 24 éven felüli férfi népesség 1910. évre kivetett állami egyenes adójának bejegyzésénél szem előtt tartandó, hogy a hitvessel, kiskorú gyermekekkel közösen birt ház- és földbirtok adója, valamint a családfővel közös háztartásban élő kiskorú családtagok I. oszt. kereseti adója is a férjnek, illetőleg családfőnek adójába mindig beszámítandó.

Az adóösszegek kimúlásánál a félkoronánál kisebb részletek mellőzendők, a félkoronás, vagy félkoronát meghaladó részletek pedig egész koronákra kerekiíendők ki, pl. 1 K 48 fillért 1 koronának, 1 K 50 fillért, vagy 1 K 51 fillért pedig 2 koronának kell kimutatni.

Büntető határozatok. Aki hamis, valótlan adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja 100 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büutettetik.

Aki a népszámlálás foganatosítását megnehezíti vagy a felvételnek az előszabott időben való végrehajtását megakadályozza, az esetleg szükségessé való újabb felvételi vagy egyéb intézkedések költségeit viselni tartozik. Az okozott károk megtérítésére vonatkozó kötelezettséget, a kárösszeget, valamint a költségek összegét az illetékes királyi bíróság állapítja meg.

A népszámlálási adatok gyűjtésével vagy feldolgozásával megbízott más egyén (számlálóbiztos, községi vagy körjegyző, felülvizsgáló vagy más közreműködő munkaerő), aki ily minőségben tudomására jutott egyéni természetű statisztikai vagy egyéb adatokat, akár alkalmaztatásának vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnte után magánosoknak vagy oly hatóságoknak, melyek azok átvételére jogosítva nincsenek, elbeszél, szolgáltat, felmutat, megtekinteni enged, vagy kőztudomásra juttat, kihágást követ és 2 hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büutettetik.

Az év története.

Január 2. Grundböck István v. mérnök állásáról lemond.

5. Dr. Nyisztor Aurél ügyvédi irodáját városunkba helyezi át.

akar a macskáé; fejérbe van, oszt megindul a dinnyék között; ott motoszkál, motoszkál, oszt mikor elvégezte a dóg&t, idegyün ni a messzilátóhoz, oszt megfenyeget az ujjával. De úgy fenyeget, hogy a hideg is lel. Avval oszt egy nagyot prüsszent. vörös láng gyün ki az orralyukán, oszt eltűnik, ügy zug utánna a főd, akar a mennydörgés.

Hogy először vöt erre, mondok, ki a fene lehet a’? Odamegyek, hát úgy képen vágott, hogy majd elvágódtam. De, mondom, a manó pofozzon meg, engem ne üss, kapom a puskát — tecczik tunni, sóra van tőtve, belelövök, hát nem elkapja a kézivel? Nem fogja azt a puska, instállom. Oszt eltűnt. Itt süjedjek el, ha nem igaz. Azóta, ha gyün, csak vetem a keresztet, de csak kiver a hideg izzadság, ha itt a tiz óra.

— Ejnye, enye, mondom, kutya kemény kisértet lehet a’. Hát aztán mi dolga van itt a dinnyeföldön? Eszik-e sok dinnyéi!

— Dehogy eszik, instállom, dehogy eszik. Bár inkább megenné mind.

— Hát mit csinál ?

— Sorba léköli mindet. Nem maradhat attul se görög, se sárga. Minden este meglékel egyet. Hogy minek, az Isten tuggya. Csak lékeli sorba. Mikor először gyütt, 03zt meglékelt egyet, elmondtam másnap a kántor urnák; mert az ő fődjin járt. Azt mongya, hogy, de a fene egye , meg, ne az én dinnyémet lékelgesse. Azt hitte, I valami rosszba járok, hát még rám szólt, hogy kend meg vigyázzon, oszt ha dinnyét akar enni, hát inkább kérjen. No, mondom, már látom, nem hiszi a kántor ur, hát gyüjjön ki estére, majd meglátja. Ki is gyűlt, oszt hogy gyűlt a kisértet,

úgy elszaladt, hogy minden dinnyének letaposta a szárát; még el is bukott egy görögbe.

Itt már elnevettem magamat. Megnéztem az órámat.

— No, mondom, mindjárt tiz óra.

— Gyün is akkor, mondta’az öreg és éreztem, hogy reszket mellettem a fűben.

Az ónodi toronyóra most lassú kongással ütötte a tizet. Az utolsó ütés hangja, mint valami fájó sóhajtás sokáig reszketett a levegőben.

Nemsokára rá egy világító pont tűnt fel a levegőben, melyet valami febérruhás alak tartott. A fehér ruha élesen vált ki a félhomályból.

— No itt van mán, súgta az öreg és hangja reszketett.

— Jöjjön no, — súgtam — vissza nézzünk a szemébe.

— Nem én, egy ökörér se.

— No hát, akkor magam megyek.

S elindultam.

A fehérruhás ekkor már a földön ült. A faggyugyertya mellette egy dinnyére volt odaerősítve. Háttal ült felém és láttam, hogy egy dinnyéből kiveszi a léket. Odaugrottam és megkaptam a karját. Ütésre emelte a másik kezét, 1 de azt is elkaptam. Magam felé fordítottam s I erősen az arczába néztem. Megismertem. Labancz i Trézsi volt.

— Ejnye Trézsi, mondtam, hol csavarogsz ilyen késő este ?

Küzködött, ki akarta szabadítani magát. De hogy látta, hogy semmire sem megy, megadta I magát és zokogni kezdett.

A sirás hangjára odamerészkedett az öreg is. Felvette a gyertyát és a lány arczába világi-