Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-12-29 / 52. szám

2 1910. deczember 29. a) Ház alatt csakis lakóház, földbirtok alatt csak gazdasági terület értendő. b) A földtulajdonos rovatban nemcsak a házi kezelésben levő, de a bérbe, esetleg haszon- élvezetbe adott birtokol is ki kell mutatni. c) A hitbizományt, valamint a családtagok tulajdonát képező, de a szülők által haszonélve­zett birtokot a haszonélvező lapján saját tulajdon gyanánt kell kimutatni. d) A részes föld kitüntetésénél nem a nép- számlálás időpontja, hanem a megelőző gazdasági évi állapot irányadó. e) A gazdatisztek és gazdasági cselédek szegődményes (conventiós) földjeit csakis a föld­birtokos lapján kell kimutatni. f) Arra a kérdésre, hogy a megszámlált egyénnek van-e háza, vagy nincs, a számláló lapra nyomott megfelelő dűlt szedésü vála­szoknak (háza van — háza nincs) egyszerű alá­húzásával kell válaszolni, A földje nincs szava­kat csak oly egyének lapján kell aláhúzni, akiknek sem tulajdonban birt, sem bérbe, sem részes mivélésbe vett földjük nincsen. g) A föld terjedelmének megjelölésénél a □ öleket csak akkor kell kimutatni, ha az 1 kát. holdnál (1 600 D-öl) kisebb, különben elégséges a teljes kát. holdakat bejegyezni, pl. 1 kai. holdat és 1 500 □ ölet csak 1 holdnak kell kimutatni. A műveltség számbavételénél — a közép­iskola 8, illetőleg 6 vagy 4 osztályát végzett egyéneknél az elemi iskolára és az irni-olvasni tudásra vonatkozó rovatokat felelet nélkül lehet hagyni. Azoknál az egyéneknél, akik az elemi iskola 4 vagy 6 osztályát végezték, az Írni olvasni tudásra is mindig felelni kell. Tájékozásul megjegyzendő még, hogy : a) A középiskola 8 osztályát végzett egyé­nek sorába azok tartoznak, akik a főgimnázium­nak, főreáliskolának, tanitóképezdének, vagy más egyenrangú polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb évfolyamát sikeresen elvégezték, vagy főiskolai tanulmányokat végeztek. Azok a nők azonban, akik csak egy éves női kereske­delmi lanfolyamot végeztek, nem sorozhatok ide. b) A legalább a középiskola 6, illetőleg 4 alsó osztályát végzettek közé azok sorozaudók, j akik a gimnáziumnak, reáliskolának, polgári is- J kólának, vagy valamely középfokú szakiskolá­nak 6, illetőleg legalább 4 alsó osztályát, vagy | legalább a gazdasági, bányászati vagy ipari alsó- J fokú szakiskolát, vagy erdőőri szakiskolát sike­resen elvégezték. c) A 4 elemi, illetőleg 6 elemi osztályt végzett egyének sorába azok tartoznak, akik a mindennapi elemi iskolának legalább 4, illetőleg 6 tanéven keresztül tanulói voltak. d) Irni-olvasni tudók gyanánt oly egyének, akik csak nevüket tudják leírni, nem vehetők. Lassan, nyugodtan mászott s a faágak na­gyokat reccsentek lábai alatt. Nemsokára visszajött. Visszafeküdt a fűbe és újra elbajlódott a pipájával, mikor aztán égni kezdett, két tenyerébe támasztotta az állát és maga elé bámult. — Kit vár kend? — kérdeztem. — Hajh, hajh, sóhajtott, nem lehet azt igy elmondani. — Hát? — Pedig biztosan elgyün. — Kicsoda? no mondja már. — Hát a dinnyelopó. — A dinnyelopó? — Hát nem tudja kend megfogni ? — Nem ember a’. — Hát? — Kisértet. Felkacagtam. — Ne beszéljen kend bolondokat. Sértődötten felelt. — Bolondokat, hm, hm, bolondokat. No csak várjon a tekintetes ur, majd meglátja. — Meg is várom. — Hát csak várja, majd gvün az mingyár. — Aztán mit csinál az a kisértet? — Nagy sor az instállom. Hogy nem akart beszélni, megkínáltam egy szivarral. A kalapja mellé dugta és tovább pipá­zott, színtelen, mesélő hangon kezdett aztán beszélni: — ügy van az instállom, hogy mikor tizet üt az óra a toronyba, csak nagy fényesség lát­szik onnét ni, a malom felül. A fényességből ecczer csak kilép a kisértet, ügy villog a szeme, NAGYBÁNYA A vallás bejegyzéséhez tudni kell, hogy a görög egyesült (unitus) a görög katholikussal, a görög nem egyesült és görög orthodox a görög keletivel, a heívét vagy kálvinista a református­sal, végre a lutheránus az ágostaival egyértelmű. Az anyanyelv azonos azzal a nyelvvel, amelyet ki-ki gyermekkorában és rendszerint az anyjától tanult, mégis előfordulhat az az eset is, hogy a gyermek anyanyelve más, mint az anyáé, különösen ha a gyermek kisdedóvó- dában, iskolában stb. az anyjáétól különböző, más nyelvet sajátított el. Csecsemők és siket­némák anyanyelvéül a család nyelvét kell beírni. Az állampolgárság kitöltésénél azok a nők, akik magyar állampolgárhoz mentek feleségül, magyar állampolgárokká lettek, viszont azok a magyar nők, kik idegen állampolgárhoz mentek feleségül, maguk is az idegen házastársnak ál­lampolgárságát szerezték meg ; a törvényes gyer­mekek az apának, a házasságon kívül született és nem törvényesített gyermekek ellenben az anyának állampolgárságát követik Osztrák állampolgároknál pedig azt a ko- j ronatartományt és a koronatartomány szó után j azt a politikai járást is meg kell nevezni, amely- j ben az osztrák honos illetőségi községgel bir. A lakóhelyen való lakás tartamának be­jegyzésénél a napok számát akkor kell kitün­tetni, ha az ottlakás (tartózkodás) tartama egy hónapnál rövidebb, különben elégséges a be­töltött hónapokat, éveket kimutatni. Annál a kérdésnél, hogy »voit-e már kül­földi országban?« a bármely okbóí és bármily rövid időre terjedő külföldi utazások is figye­lembe veendők. A »volt-e katona« kérdésre csak a leg­alább 21 éves férfiaknak, továbbá azoknak a j férfiaknak kell felelni, akik katonai szolgálatuk­nak önkéntes belépés utján még] a védköteles kor (21 év) elérése előtt eleget tettek. Az érzéki vagy értelmi fogyatkozások kérdő- pontjánál ügyelni kell arra, hogy hülyéknek csak a születésüknél fogva gyengeeiméjüek mu- ; látandók ki. Vaknak az tekintendő, aki akár- j minő szemüvegen keresztül sem bir alakot fel- j ismerni. A választói reform czéljaira a számláló­lap hátlapján felvett kérdések kitöltésénél a következőket kell szem előtt tartani: a) A »mi czimen lakik a lakásban?« kér­dés kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy az a) — e) pontok alatt minden sorban két feleletszó van felvéve, egyik a jogczimes, a másik ennek 24 éven felüli férfi családtagjai részére. Ez utób­biak számlálólapján a családtagja szót kell a megfelelő sorban aláhúzni. b) Arra, a kérdésre, hogy a lakás mily részekből áll; a családtagok számlálólapján min­denkor azt az egész lakást kell kimutatni, amely­ben az a családtő lakik, akihez a családtagok tartoznak, még abban az esetben is, ha a csa­ládtag részére esetleg valamely külön helyiség van is megállapítva. Oly egyéneknél ellenben, akik szolgálat fejében kapnak lakást, az ingyen­lakást élvező rokonok, vagy egyéb eltartottak számlálólapján mindig csak azt a helyiséget, hely­ségrészt, vagy helyiségeket keli lakás gyanánt kimutatni, amelyben ezek az egyének maguk és hozzátartozóik laknak, de semmi esetre sem az egész lakást. c) A 24 éven felüli férfi népesség 1910. évre kivetett állami egyenes adójának bejegy­zésénél szem előtt tartandó, hogy a hitvessel, kiskorú gyermekekkel közösen birt ház- és föld­birtok adója, valamint a családfővel közös ház­tartásban élő kiskorú családtagok I. oszt. kere­seti adója is a férjnek, illetőleg családfőnek adó­jába mindig beszámítandó. Az adóösszegek kimúlásánál a félkoroná­nál kisebb részletek mellőzendők, a félkoronás, vagy félkoronát meghaladó részletek pedig egész koronákra kerekiíendők ki, pl. 1 K 48 fillért 1 koronának, 1 K 50 fillért, vagy 1 K 51 fillért pedig 2 koronának kell kimutatni. Büntető határozatok. Aki hamis, valótlan ada­tokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja 100 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büutettetik. Aki a népszámlálás foganatosítását meg­nehezíti vagy a felvételnek az előszabott időben való végrehajtását megakadályozza, az esetleg szükségessé való újabb felvételi vagy egyéb in­tézkedések költségeit viselni tartozik. Az okozott károk megtérítésére vonatkozó kötelezettséget, a kárösszeget, valamint a költségek összegét az illetékes királyi bíróság állapítja meg. A népszámlálási adatok gyűjtésével vagy fel­dolgozásával megbízott más egyén (számlálóbiz­tos, községi vagy körjegyző, felülvizsgáló vagy más közreműködő munkaerő), aki ily minőség­ben tudomására jutott egyéni természetű statisz­tikai vagy egyéb adatokat, akár alkalmaztatásá­nak vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnte után magánosoknak vagy oly ható­ságoknak, melyek azok átvételére jogosítva nin­csenek, elbeszél, szolgáltat, felmutat, megtekin­teni enged, vagy kőztudomásra juttat, kihágást követ és 2 hónapig terjedhető elzárással, vala­mint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büutettetik. Az év története. Január 2. Grundböck István v. mérnök állásáról lemond. 5. Dr. Nyisztor Aurél ügyvédi irodáját váro­sunkba helyezi át. akar a macskáé; fejérbe van, oszt megindul a dinnyék között; ott motoszkál, motoszkál, oszt mikor elvégezte a dóg&t, idegyün ni a messzilátó­hoz, oszt megfenyeget az ujjával. De úgy fenye­get, hogy a hideg is lel. Avval oszt egy nagyot prüsszent. vörös láng gyün ki az orralyukán, oszt eltűnik, ügy zug utánna a főd, akar a menny­dörgés. Hogy először vöt erre, mondok, ki a fene lehet a’? Odamegyek, hát úgy képen vágott, hogy majd elvágódtam. De, mondom, a manó pofoz­zon meg, engem ne üss, kapom a puskát — tecczik tunni, sóra van tőtve, belelövök, hát nem elkapja a kézivel? Nem fogja azt a puska, ins­tállom. Oszt eltűnt. Itt süjedjek el, ha nem igaz. Azóta, ha gyün, csak vetem a keresztet, de csak kiver a hideg izzadság, ha itt a tiz óra. — Ejnye, enye, mondom, kutya kemény kisértet lehet a’. Hát aztán mi dolga van itt a dinnyeföldön? Eszik-e sok dinnyéi! — Dehogy eszik, instállom, dehogy eszik. Bár inkább megenné mind. — Hát mit csinál ? — Sorba léköli mindet. Nem maradhat attul se görög, se sárga. Minden este meglékel egyet. Hogy minek, az Isten tuggya. Csak lékeli sorba. Mikor először gyütt, 03zt meglékelt egyet, el­mondtam másnap a kántor urnák; mert az ő fődjin járt. Azt mongya, hogy, de a fene egye , meg, ne az én dinnyémet lékelgesse. Azt hitte, I valami rosszba járok, hát még rám szólt, hogy kend meg vigyázzon, oszt ha dinnyét akar enni, hát inkább kérjen. No, mondom, már látom, nem hiszi a kántor ur, hát gyüjjön ki estére, majd meglátja. Ki is gyűlt, oszt hogy gyűlt a kisértet, úgy elszaladt, hogy minden dinnyének letaposta a szárát; még el is bukott egy görögbe. Itt már elnevettem magamat. Megnéztem az órámat. — No, mondom, mindjárt tiz óra. — Gyün is akkor, mondta’az öreg és éreztem, hogy reszket mellettem a fűben. Az ónodi toronyóra most lassú kongással ütötte a tizet. Az utolsó ütés hangja, mint valami fájó sóhajtás sokáig reszketett a levegőben. Nemsokára rá egy világító pont tűnt fel a levegőben, melyet valami febérruhás alak tartott. A fehér ruha élesen vált ki a félhomályból. — No itt van mán, súgta az öreg és hangja reszketett. — Jöjjön no, — súgtam — vissza nézzünk a szemébe. — Nem én, egy ökörér se. — No hát, akkor magam megyek. S elindultam. A fehérruhás ekkor már a földön ült. A faggyugyertya mellette egy dinnyére volt oda­erősítve. Háttal ült felém és láttam, hogy egy dinnyéből kiveszi a léket. Odaugrottam és meg­kaptam a karját. Ütésre emelte a másik kezét, 1 de azt is elkaptam. Magam felé fordítottam s I erősen az arczába néztem. Megismertem. Labancz i Trézsi volt. — Ejnye Trézsi, mondtam, hol csavarogsz ilyen késő este ? Küzködött, ki akarta szabadítani magát. De hogy látta, hogy semmire sem megy, megadta I magát és zokogni kezdett. A sirás hangjára odamerészkedett az öreg is. Felvette a gyertyát és a lány arczába világi-

Next

/
Thumbnails
Contents