Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-06-23 / 25. szám
1910. junius 23. NAGYBÁNYA 3 kát készítettek egyházuk részére, így Nyíregyházán, Nagyváradon stb. E kehelytakarón galambok viszik az olajágat s kétoldalt stilizált tornyokon kakasok őrködnek. Szirtik Antal szombaton G órakor nyilvános felolvasást is tartott a csipkéről, ismertetvén annak történeti fejlődését, különféle nemeit. A renaissance hatását a csipkeiparra, a belga, franczia, angol, olasz, német csipkeipar művészi fejlődését, azok hatását a kultúrára stb. igen sok értékes történelmi adattal világítva meg a dolgot. Kár, hogy az idő rövidsége miatt a magyar csipkeiparra ki nem terjeszkedett, félve, hogy elunja a közönség, noha a legnagyobb élvezettel hallgatták s lelkesen megéljenezték a rokonszenves előadót. E kiállítás megtartását városunk közönsége osztatlan örömmel köszöni s iránta nemcsak Nagybányán, de a vidéken is a legnagyobb érdeklődés nyilatkozott meg, amennyiben a látogatók és hallgatók soraiban igen sok idegent láttunk. A látogató közönség igen nagy gyönyörűségét találta a fáradhatlan és csodálatosan ügyes női kéz sok páratlan szépségű remekében, ezzel egyszersmind az évek hosszú sora óta áldásosán működő nőegyesületünk anyagi javát és érdekét mozdította elő. Ismételve elismerésünket és köszönetünket kell kifejezni a művészi lelkületű, nemes gon- dolkozásu Szirtik Antal iránt, aki valóban páratlanul gyönyörűséges és tanulságos kiállítással gazdagította Nagybánya történetét. Tótfalusi Kiss Miklós. A huszadik század gyermeke tisztában van azzal, hogy az óriási haladást, mit maga körül lát, legfőképpen a nyomdászatnak köszönheti. A tudományokat a sajtó tette közkincscsé s a középkor 1—2 lelkes szellemi munkása helyére millió gondolkodó főt állított be a nagy versenybe, akik aztán előbbre viszik folyton a közművelődést s eszközlői annak az óriási haladásnak, amit a hajnal gyorsaságával látunk magunk körül kibontakozni. Ebből önkéntelenül következik, hogy becsüljük meg a sajtó munkásait, a szedőt, aki a szekrény mellett görnyed naphosszat s róvja egymáshoz bámulatos türelemmel az apró szilánkokat, mig kitartó, pepecselő munkával hasáb lesz belőlük. Becsüljük meg a gépmestert, aki a világra szóló alkotmány apró titkaiba belemélyed, a betűmetszőt, aki alkot, stilizál, újat teremt, mint a festő, építész vagy a szobrász. A közönség minden nap olvas újságot. Rászentel egy órát, tehát 365 órát egy év alatt vagyis, ha 8 órás munkanapot vennénk számításunk alapjául, akkor ma egy ember 45 napot fordít újság- olvasásra évenként, az az másfél hónapot. Enélkül nem tudna ellenni, tehát élet- szükségletéhez tartozik, de azért arra nem gondol, hogy a mai sajtó kiváló életképessége, haladása csakis hosszas fejlődés eredménye. Századok nehéz küzdelme és kitartó munkája fejlesztette idáig a nyomdaipart s ha a múltnak nem lettek volna nagy, úttörő alakjai, a jelen még mindig csak a kezdetlegesség stádiumában volna. Az egész világ közművelődésének ilyen előharcosa volt Tótfalusi Kiss Miklós a XVII. század második felében. Akitől Aethiopiába, Afrikába, sőt a római pápához is rendeltek betűket, noha Tótfalusi protestáns volt. Nem csak a hazájának élt, de a messze külföld elismerésének megnyilatkozása, mégis a mi hazánk büszkeségét, értékét emeli. Tótfalusi Kiss Miklós 1650-ben Misz- iólfaluban született, Szatmár megyében, elvégezte az akkor szokásos legmagasabb iskolákat s végre, nyomdász, betűmetsző, betűöntő lett, aki maga tervezett, stilizált, alkotott, újat, szépet, művészit, emellett élt az irodalomnak is, sürgette a magyar tanítás nyelvét a latin helyett s újabb helyesírási szabályokat hozott forgalomba, melyek még ma is érvényben vannak többnyire; mint nyomdász érezte, hogy erre igen-igen nagy szükség van. Szenvedett sok lenézést, üldöztetést, megtámadtatást iparáért, irodalmi működéséért. A magyar akkor is lenézte a maga iparosát, akit a külföld piedesz- tálra helyezett volna. S ebben nem javultunk semmit, most is csak úgy vagyunk, mint századokkal ezelőtt. Tótfalusinak szülőfalujában nem jelzi semmi azt, hogy ott egy világraszóló férfiú látta meg a napvilágot, akit bátran lehet a magyar nyomdászok királyának nevezni. Mi nagybányai nyomdászok elhatároztuk, hogy Kiss Miklós szülőfalujában emléket állítunk a nagynevű férfiúnak s nem nyugszunk addig, mig ez meg nem lesz. Megkísértettük másszor is, hogy mozgalmat indítsunk, de alig értünk el valami eredményt. Ismételve a nemzethez fordulunk tehát, újólag kopogtatunk, zörgetünk, a lenézett, az elhanyagolt magyar ipar nevében, a babérkoszorus, világraszóló iparos megbecsüléséért, kiről hálátlan honfitársai megfeledkeznek, holott a világ tudja, hogy ki volt Tótfalusi Kiss Miklós. Nem szégyellünk megint kérni, buzdítani mindaddig, mig meghallgattatást találunk, mert a magyarnak, ha van benne életerő, van érzéke dicső múltja iránt, végre is öntudatra kell ébrednie s mikor annyi jeles iparosa volt a múltban is, nem szabad átengednie a nemzetek nagy haladásában, minden kivívott szép eredményt az idegennek. Fölhívjuk tehát a közönséget, hogy adományaikkal megkezdett célunkat előmozdítani szíveskedjenek. Adományok Nánásy István nyomdatulajdonos címére Nagybányára küldendők. A szives adományokat lapunkban nyugtázni fogjuk. A nagybányai könyvnyomdászok. HÍREK. Junius 22. Személyi liirek. Dr. Máiy Engelbert főigazgató az érettségi vizsgálatok vezetésére városunkba érkezett. — Dr. Síiklamry Zoltán orvos pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. Esküvők. Kari József cs. és kir. 5. gyalogezredbeli hadnagy a napokban tartotta esküvőjét özv. Kövy Gyuláné Hermann Márta leányával: Mariskával. — Dr. Köves Miklós ügyvéd ma, szerdán délután 3 órakor tartotta esküvőjét Beszterczén Izsák Rózsikéval. Illusztris vendég. Zempléni Árpád koszorús költőnk, a Petőfi-Társaság nagyérdemű titkára tegnap pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. Zempléni sógoránál: Révész János szerkesztő kollegánknál szállt meg. Az illusztris veu- dég tiszteletére a Teleki-Társaság ma, szerdán este fényes bankettet rendez a Finum csárdában. Doktorrá avatás Markovits Márton nagybányai ügyvédjelöltet a napokban a kolozsvári egyetemen a jogtudományok tudorává avatták. Érettségi vizsgálatok A nagybányai állami főgimnáziumban az érettségi szóbeli vizsgálatok dr. Mázy Engelbert kassai tankerületi főigazgató I elnöklete alatt ma vették kezdetüket. A maturans jelöltek száma 26. A csipke és hímzés kiállítás. Azon valóban nagy feltűnést keltő csipke és hímzés kiállításról, melyet nagy áldozatkészséggel és fáradhatlan buzgalommal Szmik Antal igazgató-mérnök rendezett városunkban a nőegylet javára, lapunk más helyén számolunk be részletesen. A kiállítás a nőegyletnek 102 K 40 fillért jövedelmezett. A nőegylet nevében dr. Kádár Antalné elnök lapunk utján is hálás köszönetét fejezi ki Szmik Antal igazgató-elnöknek, ki a kiállítás művészi rendezésével s annak ismertetésével nemcsak a nagybányai közönségnek szerzett élvezetes per- ezeket, de a nőegyletet is szép jövedelemhez juttatta. A városi nagyszálló bérlete. A városi István- szálló bérletére folyó hó 20-án tartották meg a második nyilvános árverést. Az árverés ezúttal is sikertelen maradt, amennyiben pályázó nem jelentkezett. Csodálatos, hogy mig az árverés előtti időszakban többen jelentkeznek aspiránsokul s személyes tapasztalataik alapján Ígérik is, hogy az árverésen részlvesznek, ugyanakkor az árverés napján már senki sem jelentkezik. Ez a körülmény azonban legkevésbbé sem veszi el a város kedvét, még kevésbbé a szállóban való bizalmát, hanem annak rendje és módja szerint meghirdeti a harmadik árverést, mely értesülésünk szerint julius 18-án lesz. A hólabdaszerü imádkozás ellen, ügy városunkban, mint számos más helyütt a r. kath. hívek névtelen levelezőlapokat szoktak kapni, amelyeken imádság s azon figyelmeztetés olvasható, hogy az illető még kilencz helyre küldje el, ez esetben nagy szerencsében fog részesülni. E babonaszerü visszaélésre figyelmessé tették gróf Széchényi Miklós győri püspököt is, a ki a következő körlevelet intézte e tárgyban egyházmegye papságához és híveihez; Utóbbi időben gyakrabban hallottam panaszt jólelkü katholikus hívektől, hogy levelezőlapon valamely imádságot küldenek czimükre névtelenül azzal a kéréssel, hogy ez imádságot leirva ismét kilencz czimre küldjék eL Ez esetben nagy szerencse, boldogság lesz jutalmuk. Ha azonban nem továbbítják az imádságot, szerencsétlenség éri őket. Megkérem a tisztelendő plébános urakat, hogy e babona terjedésének vegyék elejéi. Szentbeszédeikben figyelmeztessék híveiket arra, hogy ezen eljárás nem fér össze a kér. kath. anyaszenlegyház tanításával. Akik jó szándékkal, de tudatlanságból vesznek részt ily eljárásban, kioktatandók arra, hogy a kath. vallás szellemének nem használnak, ellenkezőleg ártanak c hamis felfogással, helytelen jámborsággal. E hamis buzgóság senkinek sem lehet lelki hasznára. Mivel inkább városokban van elterjedve e hamis felfogás, a nagytisztelendő plébános, hitoktató urak, kongregácziók vezetői ne mulasszák el a kedvező alkalmak felhasználását, hogy ismételten kitérjenek oktató beszédeikben e babona megszüntetésére. E körlevelet ajánljuk a mi r. kath. híveink szives figyelmébe is. Negyedszázados jubileum. A felsőbányái kath. legényegylet folyó évi julius hó 3-án tartja negyedszázados fennállásának örömünnepét. Az ünnepély sorrendje a következő : Junius 3-án reggel fél 9 órakor gyülekezés az egylet helyiségében, 9 órakor testületi felvonulás a templomba, ahol hálaadó istentisztelet és szentbeszéd tartatik. Délután 5 órakor díszközgyűlés az egyesületben; a) Himnusz; b) elnöki megnyitó ; c) az egylet 25 éves története, ismerteti az alelnök; d) Szózat; e) záróbeszéd, mondja Pályi Ede, az egyesület védnöke. Fél 8 órakor társasvacsora az egylet helyiségében. A vidéki vendégeket, kik az ünnepélyen résztvenni kívánnak, kéri a rendezőség, hogy ebbeli szándékukat egy levelező-lapon bejelenteni szíveskedjenek, hogy az elszállásolásról idejekorán gondoskodhassanak. Az állami elemi iskolák évzáró ünnepe. Az állami elemi iskolák záró ünnepét f. hó 18-án tartották meg a Kossuth Lajos utczai központi iskolában, hol az összes elemisták, mintegy 1300-an gyűltek össze nemzeti lobogó alatt. Az ünnepély a Szózat eléneklésével kezdődött, majd Székely Árpád igazgató és Stoll Béla gonknoksági elnök tartottak szép beszédeket a növendékekhez. A sok boldog apróság a Hymnus hangjai mellett oszlott szét a két hónapos pihenőre.
