Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-11-03 / 44. szám

1910. november 3. Jeszenszky Dezső szinházi titkár fogadása. A szinházi titkárokat a viszonyokhoz képest kü ­lönböző városokban különbözőképen szokták fogadni. Az attól függ, hogy a szinházi titkár volt-e már az illető városban állomáson vagy nem? Továbbá, hogy a titkár nős-e vagy nő télén ? Legkivált pedig attól, hogy a szekretárius üres óráiban kedélyes apa, operett buffo vagy hősszerelmes szerepeket játszik-e? E minemüsé- gek szerint a fogadtatás is különböző. Ha a titkár nőtelen, az illető városban volt már állo­máson s hősszerelmes szerepeket játszik, a vas­úton ugyan nem vái'ja senki, de annál több kegyetlen ortográfiával megirt rózsaszínű levél, amelyek mind a magasabb régiókban mozog­nak s amelyekben szerelmes varró kislányok nem a bérlet ügye iránt érdeklődnek. Ha a titkár már a kedélyes apa szerepek felé hajlik, egy két diszkrét számla már megmételyezi a viszonlátás első perczeinek gyönyörűségét. Mig ha a titkár operett buffo, akkor fogadtatására kivonul a város összes vendéglőse, szállodása, kávéháza en gros, vagyis a tulajdonostól a pic- colóig mindenki, továbbá, akinek valaha volt lakása kiadó, a mosóné, a suszter, a szabó, a borbély, a divatáru kereskedő, s hogy meg ne feledkezzünk róla, a mindenkori Salamonok, akik minden városban fölös számmal vannak s akik csekély 40—50% mellett pillanatnyi köl­csönök lebonyolításával foglalkoznak. Szóval az operett buffo titkár fogadtatása sokadalom te­kintetében föiér egy főispánéval, sőt a diszszó- noklatok sem hiányzanak. De olyan fogadtatás­ról aminőben Szabados László igazgató altere- goja, Jeszenszky Dezső szekretárius részesült Nagybányán megérkezése alkalmából, még a legöregebb szinházi memoárok sem emlékeznek s följegyezzük, hogy hátha jó lesz a jövendő idők Várady Antalénak kultúrtörténeti adalékul. Az történt ugyanis, hogy tegnap Jeszenszky szekretárius váratlanul megérkezett. Az az csak ő hitte, hogy váratlanul. Mert az állomáson már nagy sokadalom várta és már napok óta min­den vonat érkezésénél várták. A sokadalom alig hogy megpillantotta Jeszenszky titkárt, va­lami sziu-indián-féle morajlázban tört ki s ke­zében mindenki egy papírlapot kezdett vészesen lobogtatni. Jeszenszkyvel fordult egyet a világ s azt hitte az első pillanatokban, hogy harminc éves színészi pályájának minden hitelezője Nagybányán adott egymásnak találkozót, ami­dőn a vésztjósló zúgásból homályosan neszelni lehetett: Páholyt kérek! Támlásszéket kérek! Körszéket kérek! S uramfia, azok a papirszele- tek nem is valami profán számlák, hanem nyá­jas bankók, valóságos bankók vannak. Amitől természetesen azonnal nyájassá vált a Jeszenszky arcza is! Soha, soha ilyen titkári fogadtatást! A társaság diadalmenetben hozta be Jeszenszky szekretáriust, most pedig állandóan csendőri őrizet alatt van, mert a megnyitó előadás kö­zönsége már félig szétszedte. Ha a másik felét is szétszednék, nem volna a színtársulatnak többé kedélyes apja s kedélyes apa nélkül pe­dig mit csinálnának a kedélyes mamák ? Ily fogadtatás után nem nehéz megjósolni, hogy a megnyitó előadáson nem lesz egy talpalatnyi üres hely sem a színházban. Iskolakerülők. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hozzá érkezeit jelentésekből arról győződött meg, hogy az országban még mindig nagy az iskolakerülők száma, hogy a tanköte­lesek iskolábajárása nem a legnagyobb ellenőr­zés mellett történik. A nép alsóbb rétegei még ma sem látják be az iskola szükséges voltát s mivel a szülők közül igen sokan nagyobb hasz­nát veszik otthon a gyermekeknek, elvonják az iskolától. A nagyobb leányka, mig édes anyja dolga után lát, dajkálja kisebb testvérét, ahelyett hogy iskolába menne. A fiukat napszámba kül­dik, vagy házi leendőket bíznak reájuk. így szaporodik az iskolakerülők száma. Már a tan­kötelesek összeírásánál kezdődik a hiba, mert az összeírok nem veszik elég lelkiismeretesen a dolgot s igy az összeírás hiányos. A hibát folytatják a közigazgatás közegei, amennyiben az ellenőrzést nem teljesitik pontosan, nem jár­nak kétség esetén a dolog után, hanem tudomá­sul vesznek mindent. Sok helyen még akkor sem büntetik az iskolamulasztókat, ha ki is mulatja a tanító. A vallás- és közoktatásügyi miniszter erélyes rendeletben figyelmezteti a közigazgatási bizottságokat, hogy gondoskodja­nak e bajok orvoslásáról. A megyék közigaz­gatási bizottsága tehát szigorúan figyelmeztette NAGYBÁNYA e rendelet folytán a főszolgabirákat, hogy az iskolába járásra különös gondot fordítsanak. Városunkban e téren mulasztás nincs, mert az illetékes közegek szigorú ellenőrzése meghozta kellő gyümölcsét. Orvosi kísérletek a würzburgi királyi klinikán, mely Németország egyik legtekin­télyesebb tudományos intézete, a következő ered­ményre vezettek: »A természetes Ferencz lózsef-keserüviz biztos hashajtó hatású és semminemű kelle­metlenséget nem okoz. Még oly esetekben is, mikor nagyon érzékeny beleknél alkalmazzák, a »Ferencz József«-keserüviz fájdalomnélküli székelést eredményez.« Kérjünk a bevásárlásnál határozottan valódi i »Ferencz József«-keserüvizet és ne fogadjunk el kevésbbé értékes hashajtószert. A rokkant- és nyugdíj-egylet fizetéses napja Az országos rokkant és nyugdijegylet nagybányai fiókja fizetéses napját minden hó első vasár­napján tartja délelőtt 8 órától 10 óráig Fritsch Sámuel egyleti pénztáros vár-utezai lakásán. Az érdekeltek tehát Fritsch Sámuel pénztárnokhoz forduljanak. A bicska. Véres gyilkosság történt szom­baton délután a felsőbányái elemi iskolában. A gyilkosság áldozata pedig egyik osztálytársa, aki felvigyázó volt az osztályban. Schulet Adámnak hívják a gyilkos iskolásfiut. Schulet szombaton délután 2 órakor beállított az osztályba, de nagy sietségében elfelejtette a kalapot levenni a feje­rői. Naszódi Károly, aki felvigyázó volt az osz­tályban, rászólt a kis fiúra, hogy vegye le a kalapját. Schulet nem akart engedelmeskedni a vigyázónak, mire ez arczul ütötte. A két gyerek erre dulakodni kezdett s Schulet dulakodás köz­ben kikapta zsebéből a spárgával gomblyukához erősített zsebkést és szivén szúrta vele Naszódit, aki összeesett s nyomban meghalt. Arany, ezüst, nickel, aczél zsebórák, inga- és ébresztő-órák jótállás mellett Rezső Gyulánál. Szerencsétlenség. Az iparos egész éven ke­resztül ki van téve mindenféle balesetnek, kü­lönösen az, amelyik gépekkel dolgozik. Ezer szerencse, bármily ügyes is a gép kezelésében, ha baja nem esik, mert az óvatosság sosem teljes elegendő a szerencsétlenség elkerülésére. A napokban Gállá Antal ügyességéről és szak­tudásáról megyeszerle ismert műasztalosunkat érte nagyobb baleset. Az egyik gép elvágta négy ujját. Első orvosi segélyt dr. Wagner József nyújtotta. A szerencsétlenül járt köztiszteletben álló iparos iránt városszerte őszinte részvét nyilatkozik. Baleset. Seffener István giródtótfalusi mun­kás, ki a vízmüveknél volt alkalmazva, csá­kánynyal megvágta a lábát. Az első hírek nagy szerencsétlenséget beszéltek, de utánna járva a dolognak, a szakszerű orvosi jelentésből meg­tudtuk, hogy sérülése nem súlyos, öt nap alatt meggyógyul. Feltűnő szép művészi fényképeket készít — minden időben — az általánosan elismert ezég: Hnszlhy Mátyás műterme, Hid u. 15. sz. Emlékalbum A városi színház avatási ün­nepe alkalmából Égly Mihály Beköszöntő-je és Révay Károly Prológusai egy díszes emlékkönyv­ben fog megjelenni Morvay Gyula kiadásában, melyet teljesen ingyen fognak szétosztani az ün­neplő közönség között. Szép adomány. Említettük, hogy dr. Mihályi Viktor gyulafehérvári g. kalh. érsek nagybányai időzése alkalmával látogatást tett Borpatakon Pokol Eleknél is, ki az érseknek régi ismerőse. Az egyházfejedelem ez alkalommal megtekintette a borpataki aranybányákat is s a borpataki Lipót- bányamü társpénztárának 100 koronát adományo­zott. Az adományért lapunk utján is hálás köszö­netét nyilvánítja a társpénztár vezetősége. A nagy eredmóuy. Tudvalevőleg, hogy a városi kcpviselőteslület nem fogadta el Glavictky Károly és tizenegy társának a városi szinházi vasfüggöny bérletere beadott évi 100 koronás ajánlatát azzal az indokolással, hogy a vasfüggöny beriete sokkal többet ér s azt nyilvános árveré­sen sokkal magasabb áron lehet bérbeadni. A képviselőtestület e határozatához képest a városi tanács október hó 29-én nyilvános árverést (ár­tott a vusfüggöny bérletáré s csodák-csodája, a 5 nyilvános árverésen is csupán egy ajánlattevő jelent meg s at sem ígért többet a bérletéri 100 koronánál. A városi tanács mit tehetett egyebet, mint ezzel az egy ajánlattal leüttette az árverést s a képviselőtestület pedig mit tehet egyebet, mint elfogadja a 100 koronás ajánlatot. Az egész dolog pedig egy vígjátéki themává zsu­gorodik össze: Sok hűhó semmiért! Értesítés. Vizvezetékberendezés és cement­csatornázás elkészítését, szintúgy fürdők és ár­nyékszékek berendezését elvállalom a legjutá- nyosabb árak mellett. A munkák már megkezd­hetők ; mire a vízvezeték leérkezik, a házi ve­zetéket össze is kötik. Tisztelettel Gólya János, vízvezeték-szerelő. Csak egy virágszálat! Pusztulunk, veszünk ! Ma, halottak napján visszanézve az elmúlt év távlatába, megdöbbenünk attól az árnysereg­től, amely hosszú, végtelen rajvonalban tűnt el az enyészet siri éjjelében . . . Hetvenezer tüdővészes magyart temettünk el az elmúlt esztendőben. A tüdővész pusztító szellemének kaszája végigsuhogolt a magyar föld fölött és rémes rendet vágott közöttünk. Ma, a halottak szomorú napján hetvenezer olyan testvérünket siratjuk, akiknek nagyrészét megmenthettük volna az életnek, megtarthattuk volna magunknak és a sok ezer árnyarc most nem nézne ránk szemre­hányóan az élet túlsó partjáról. Már nyújtanánk utánuk a kezünket, de mindennek vége. Befejez­tetett . . . Azonban itt vannak az élők, az élve haldoklók, akik szintén belekerülnek a halál fe­kete könyvébe, ha idejekorán nem segítünk !kraj tűk. Ragadjuk meg hát lázas, segítségért nyújtott kezüket. A nemzetnek, a hazának, a társadalomnak, a családnak van szüksége rá­juk. Halottak napján föllobognak a szeretet kis mécslángjai és kivirulnak az emlékezés virág­szálai a sírokon. Gyújtson minden gyászoló egy mécscsel kevesebbet, kössön a koszorújába egy szál virággal kevesebbet és ennek az ellobogó lángocskának, ennek az elhervadó virágszálnak értékét ajándékozza oda a halállal eljegyzett tüdőbetegeknek. Bánatos temetőjárók! Fájdalom­ban közös testvérek ! Ne dobjátok el olvasatlanul e kérelmet. Az élet könyvének egy kis lapja ez. Egy-egy név van ráírva láthatatlanul. Ki tudja melyik szivünkhöz nőtt embettársunknak neve, amely néhaivá válik, ha nem segítünk rajta ideje­korán. Csak egy mécsest! Csak egy virágszálat! József kir. herceg Szanatórium Egyesület Buda­pest, VII., akáczfa-utca 30. szám. A színtársulat. Szabados László színtársu­lata, Késmárkról, hol a színtársulat legutóbb működött, pénteken érkezik városunkba. A tár­sulat teljes névsora a következő: Műszaki sze­mélyzet : Szabados László főrendező, Ugvári Mór rendező, Jeszenszky Dezső titkár, Wiss- müller Mihály karmester, Vetlényi Ernő ügyelő, Faludi B. táneztanitó, Rajts Ilona súgó, Jerabek Mátyás zenekarigazgató, Borsitky Ilona pénz­táros, Marsa Antal főruhatáros, Zagyva Zoltán főszertáros két segéddel, Ander Ferencz könyv­táros és gazda, Fellegi Miklós diszitő 2 segéddel. — Művészi személyzet. Nők : Sz. Végh Gizi, szub- rett primadonna. Hikisch Kató, koloratur éne­kesnő, Mészáros Aranka, szubrett énekesnő, Terényi Sári, naiva énekesnő, Benes Ilonka, drámai hősnő, J. Szél Erzsi, drámai szende, Tár­nái Lidia, operett és vigj. komika, anya, Pe- rényi Melanie, Bártfai Margit, Kovács Margit, Faludi Berta, Jámbor Elza, Bányai Irén segéd- szinésznők, kardalosnők. Férfiak: Ungvári Mór, hős és jellem, Korda Sándor, tenorista, éne­kes bonvivant, Sugár Gyula, baritonista, énekes siheder, Nyárai Rezső, komikus, Szabados László, szalon és jellemkomikus, Jeszenszky Dezső, apa- és jellemszinész Demeter Sándor, epizód­komikus, Baktay József II. baritonista. Jámbor György, Tolnai József, Farkas Ágoston, Vet­lényi Ernő, Sugár Leó, Fehér László, segéd- szinészek, kardalosok. A társulat tíztagú zene­karral rendelkezik. A művészi személyzet közül Benes Ilona és Ungvári Mór már voltak váro­sunkban s a legszebb emlékeket hagyták ma­guk után. Utóállitás November 6-én Szatmáron ka­tonai utóáilitás lesz, amelyen az idei fősorozás­ról elmaradt hadkötelesek kerülnek sorozás alá. Országos állatvásárok. November hó 3-án Erdődön, 7-én Nagykárolyban, 8-án Kraszna- bélleken és Szamoskrassón, 9 én Nagysomkuton, 11-én Erdőszádán, 14-én Nagybányán és Máté­szalkán, 17-én Kiralydaróczon és 18-án Csen- gerben.

Next

/
Thumbnails
Contents