Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-11-03 / 44. szám

1910. november 3. NAGYBÁNYA 3 még akadályul is szolgái, úgy jó eredményt ne várjon gyermekétől. De a rendetlen viseletnek, mely a szülők nembánomságának következménye, legtöbbnyire, másik rósz eredménye is van, a rossz viseletű fiú nem is tanul. És rendesen az ilyen gyerme­kek szülei kapják az intőt, holott ha a házi nevelés kellő szigorral lépne fel. az ily rakon- czátlan és hanyag tanulóval szemben, akkor úgy a viselete, de ezzel együtt még az előmene­tele is a szülők örömére kedvezőbbre változnék. Az iskola iparkodik megtenni a köteles­ségét, sőt mivel látja, hogy a szülők nem nagyon érdeklődnek fiaik iránt, hívatlanul is értesítik, hogy valamikép a rósz eredményt javítani le­hessen. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Nem rossz rendszer ez az értesítés, hisz manapság már igen széles körben be kezdik látni azt a kifejtett állás­pontot, hogy az iskola és a szülei ház együttes működése képes csak kellő eredményt bizto­sítani. Ezt a czélt kívánja szolgálni az intő. Nem molesztálás, hanem felszólítása a szülőnek, hogy iparkodjék a házi neveléssel gyermeke előhaladására befolyni, mert az iskola fegyelmi eszközei arra nem elégségesek és azok is csak a szülőket büntetik végelemzésben. Nem a rossz szándék vezeti tehát a tanári kart az intők szétküldésében, hanem egy mesz- szebb menő czélt szolgál vele, a szülőket kész- tetgeli az együttműködésre. S ezt hívatlanul teszi, de ha valamelyik szülő belátja, hogy gyermeke sehogysem felel meg a követelmé­nyeknek, elmegy tanácsot és felvilágosítást kérni, úgy előre mondhatjuk, hogy kap olyant, mely­nek keresztülvitele a kívánt eredményt meghozza. S ezt a tanárok készségesen megteszik, sőt kötelességük. így a szülők a tanácsért nem kötelezik le magukat, mert a tanároknak a felvilágosítást megadni felsőbb Vendeleteken ala­puló kötelességük, látható már abból is, hogy még kérés nélkül is megteszik. Ha tehát a szülők nem várnák be az intő­ket, hanem jóeleve érdeklődnének fiaik iránt, a kellő felvilágosítás után a tanácsot megfogadnák, mennyi kellemetlenségtől szabadulnának meg. Természetes, ez a felvilágosítás után való járás ne csak abból álljon, hogy elmegyünk a tanárhoz, meghallgatjuk véleményét s aztán tovább hagyjuk szabadjára a gyermeket, hanem meg kell szívlelni és még kelt valósítani. Az intőket nem maguk a tanárok találták ki, azokat is rendeletre kell nekik küldeniük s hiábavaló az ilyen intőhulláskor haszontalan panaszokra fakadni, az okos szülő inkább nézzen körül, vizsgáló szemmel tekintsen a meglévő rendszerre s akkor belátja helyes voltát és be­látja, hogy még sok ilyen intézményre volna szükség, mely az iskolát és a szülei házat kö­zelebb hozná egymáshoz. Rendes szokása a szülőknek, hogy tanév végén szaladoznak, mikor már segíteni nem lehet; keressék fel a tanárt évközben, akkor bizonyára nem kell majd évvégén fühöz-fához kapkodni. Mert egy kis jóakarattal, felügyelettel, sőt alkalomadtán szigorral sok rossz útra tévedt fiút vissza lehetne téríteni, amit a tanári kar kellő eszközök hijján elérni nem tud. Ebből a szempontból nézzük az intőt s akaratlan belátjuk, hogy mégis van annak va­lami hasznos czélja, nem pedig a molesztálás. —s, —a. HÍREK. November 3. Halottak napja. Ismét elérkezett a halottak szomorú napja. Hideg őszi eső szilái a párás légből, mintha ő akarná megsiratni az emberek helyett az élet­ből eltávozottakat. Hajh, mert mostanság még halottainkról is csak szokásból, vagy az emberek megszólásától való félelmünkben emlékezünk meg. Ez az egy nap se a kegyeletes emlékezet ünnepe már többé, nem a szeretet gyujlatja I velünk a pislákoló gyertyavilágokat, nem sze- j retet hullatja az ezernyi virágot, koszorút a sorban domborodó sirhalmokra, hanem a szo­kás. Kik elköltöztek, kiket már a sirgödör rejt örök sötétjében, lassan elfeledve pihennek, mert az élők szeme csak az élők felé fordul. Ritkán lehet hallani a szomorú hantok között igazi, szívből jövő zokogást, ritkán látunk magános fejfa mellett őszinte könnyet hullató bánatos alakot a millió gyertya füstjétől sürü levegőben. ! Pedig mi is az élet utjának lassú laposói oda, ! arra vándorolunk. Számunkra is ki van jelölve ! a hely, hol egykor örök álomra hajtjuk le j zaklatott fejünket. Vájjon megemlékezik-e majd j rólunk igaz szívvel valaki, hint-e egy marék I virágot besüppedt sírunkra, füz-e koszorút kidült fejfánkra? Vagy a nyüzsgő élet zajában kijő I valaki, úgy szokásból és megteszi a kötelességét, hogy meg ne szólják, de szive még akkor is az i élet, a megélhetés tülekedésein tűnődik s el­felejt mondani reszkető ajakkal egy bensőséges i imát. Ilyen az ember, a szomorú múltba tekin- ; teni nem szeret, bánatában vigaszt talál még a mostoha jelenben is és reménytől sugárzó szem­mel, önbizalommal néz a jövőbe. A szomorú sirhalmok társasága pedig lehangolja, a múlandó­ságra emlékezteti, vak önbizalmának szárnyát szegi. Ezért nem szeretjük mi, emberek a teme­tőt felkeresni. Pedig nem tudhatjuk, azzal a lassú serczegéssel elfogyó gyertyafénynyel nem alszik-e ki a mi éltünk világa is s akkor ínin- [ den törekvésünk, iparkodásunk halandó épülete, I melyet csak az élettel számítva rakosgattunk j össze, a sirba omlik; a mester is, a mű is azzá i lesz, ami volt: por, sár, hamu. Zarándokoljunk ! hát ki kedveseink sírjához földi salaktól meg­tisztult szívvel s az emlékezés koszorúját fűzö- gelve mondjunk el egy rövidke imát az el­költözőitekért mi, akik szintén elköltözünk. Személyi hir. Miké Béla nyug. bányatanácsos rokonai látogatására pár napig városunkban időzött. Esküvő. Múlt hó 29-én esküdött hűséget Demjén Endre vetőmag-vizsgálati gyakornok Károly Imre teiekkönyvvezelő bájos leányának : Etelkának. Mihályi érsek Nagybányán. Mihályi Viktor dr. balázsfalvi érsek az elmúlt héten, mint azt már jeleztük, városunkba érkezett, az István király szállóban szállt meg. Az érseket tírebán Sándor adminisztrátor fogadta s ugyanő kalau­zolta. Az egyházfejedelem itt időzése alatt meg­tekintette a g. kath. hívek gyönyörű uj templo­mát, nemkülönben a most épülő bérpalotát és iskolát s a legbehizelgőbb hangon fejezte ki elismerését Brebán adminisztrátornak, ki ez uj alkotásoknál a legnagyobb érdemeket szerezte. Az érsek az épülő iskolára 100 koronát ado­mányozott. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az egyházfejedelem édes atyja az 1848-49. évi szabadságharcz alatt tizenegy vármegyében, köztük a mi vármegyénkben is a magyar kor­mány kormánybiztosa volt és székhelye is Nagy­bányán volt. Kormánybiztossága miatt a sza- badságharcz ieverelése után börtönbüntetést szenvedett Kufsteinban s onnan csakis a nagy­bányai városi tanács intervencziójára szaba­dult ki. Uj ezredparancsnok Szafmáron. Őfelsége Bistei Gönczy Imre ezredest, a 12. honvéd­gyalogezred parancsnokát a honvédelmi mi­nisztériumba helyezte át, helyébe pedig ezred­parancsnokul a debreczeui 3. gyalogezredbeli ezredest, Schamschula Rezsőt nevezte ki. Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Kinevezés. Nagyon üdvös reform a minisz­tériumoktól, hogy nem elégesznek meg csak rendeletek kiadásával, hanem gondoskodnak azok végrehajtásának ellenőrzéséről is. Mert, régi igazság, mit ér a rendelet, ha végre nem hajtják. Most is Szatmár vármegye területére a m. kir. földmivelésügyi miniszter, a minisztérium kebeléből alakított hegyvidéki kirendeltség helyi megbízottjává — kinek feladata vármegyénk la­kosságának gazdasági és kulturális előhaladá­sára ügyelni — dr. Sárvári Béla miniszteri se­gédtitkárt rendelte ki. A megbízott székhelye Nagykároly és működését deczember hó 1-én kezdi meg. Itt említjük meg, hogyj a város me­morandumban fogja kérni a minisztert, a szék­helynek Nagybányára leendő áíhelyrezése iránt. A városi színház megnyitása. Folyó hó 5-én, szombaton nyitják meg nagy ünnepélyességek között a városi Lendvay-szinházat. Szabados László színigazgató és színtársulata már pénteken megérkezik városunkba s szombaton délelőtt meg­tartják a főpróbát, melyre a Beköszöntő s a Prologus irói: Égly Mihály és Révai Károly is hivatalosak. Az ünnepi díszelőadás az eddigi megállapodások szerint szombaton este 7 órakor kezdődik. Az ünnepi nyitány után Szabadosné Végh Gizi, a vidéki színészet egyik legkiválóbb, nagyhiiü szubrett-primadonnája magyar nemes apródnak öltözve, harsona-jelekre a villanyfény­ben pompázó rivaldára lép s elszavalja Égly Mihály Beköszöntő-jét. Révai Károly jelenefezett prológusát egyik régi jó ismerősünk : Benes Hona jeles drámai színésznő adja elő, ki a prologban a Geniust személyesíti. A prológushoz Wiss- müller Mihály karmester irt megkapó kisérő zenét. Bánk bán ünnepi előadásán két vendég­művész fog fellépni és pedig Bánk szerepében Bakó László, a Nemzeti Színház kitűnő művésze, Petur szerepében Tompa Kálmán, az iró-szinész, a Várszínházban működő színtársulat tagja. A város, mint házigazda, Nagybánya e nagyjelen­tőségű kulturünnepélyére meghívta a szomszéd városokat, dr. Földes Béla orszgy. képviselőt, Csaba Adorján főispánt, llosvay Aladár alispánt, Péchy főjegyzőt, több vármegyei notabiliiást, a budapesti s a kolozsvári nemzeti színházak igaz­gatóit, Taloáts Mihályt, városunk szülöttét, az Operaház nagyhírű művészét, Festetieh Imre grófot, a színészet országos, főfelügyelőjét, ifj. Wlassics Gyulát, Bálint és Jámbor műépítésze­ket, a színház tervezőit stb. stb., szóval mind­azokat, akiket a mi ünnepélyünk közelebbről érdekel. Csaba főispán és Tóth Imre igazgató igen meleghangú levélben tudatták, hogy ünne­pélyünkön nagy elfoglaltságuk miatt nem jelen­hetnek meg. Ez ideig Szatmár, Nagykároly, Felső­bánya, S2ilágysomlyó városok jelentették be, hogy ünnepélyünkön képviseltetik magukat. Tu­domásunk szerint résztvesznek ünnepélyünkön dr. Földes Béla orsz. képviselő, ifj. Wlassics Gyula, Festetieh Imre gróf, Ditrói Mór, Bálint és Jámbor műépítészek. A bejelentések nagyobb zöme azonban csak most várható. A város ven­dégei tiszteletére a megnyitó előadás után fényes bankettet ad az István király szállóban, melyen hölgyek is részt fognak venni. Lelkószbeiktatás Nagykárolyban. Október hó 23-án iktatta be nagy ünnepség keretében a nagykárolyi ág. hitv. ev. egyház uj lelkészét Rédei Károlyt. Az üunepségeu valláskülönbség nélkül nagyszámú közönség jelent meg. A be­iktatási aktust Révész János nagybányai ev. al- esperes végezte, ki szép beszéd kíséretében nyújtotta át a szent bibliát és az egyházi jel­vényeket az uj lelkésznek. Istentisztelet után egyházi gyűlés volt Plachy Gyula kir. tan., egy­házközségi felügyelő és Révész János alesperes lelkész elnöklete alatt. Gyűlés után, délben ban­kett volt a Polgári Olvasókör nagytermében, amely a legjobb hangulatban a késő esti órákig húzódott el. A tiszántúli ref egyházkerület gyűlése. E hó 21-én kezdi meg a tiszántúli ref. kerület rendes őszi közgyűlését, melyen városunkból Tordai Imre egyházmegyei v. főjegyző vesz részt Ajánlja dúsan felszerelt rak­tárát az összes híres gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­ték arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.

Next

/
Thumbnails
Contents