Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-10-27 / 43. szám

1910. október 27. 3 NAGYBANYA állásban olyan károkat, melyeket kellően érté­kelni alig lehet. E bajon szerelne segíteni a rendelet. Nem sokat várunk tőle, de legalább e borzasztó ano­máliának elejét venni megpróbálkoznak már — és az akarat is dicséretre méltó. Temetői hangulatok. Október 26. Amikor az első dér megcsípi a ták leve­leit, amikor az őszi szél végigsílvit a zörgő bokrok közt és sárga levelek jelzik az útja nyomát, önkéntelen az elmúlás gondolata lepi meg mind­nyájunk lelkét. A hervadás ideje mélabus érzé­seket fakaszt, emlékezésünk visszaszáll a múltba és fölkeresi sírban porladó kedveseinket. Ez az érzés forrása a kegyelet szép ünnepének, a ha lottak napjának. A temetőkben újra hántolják, virágokkal, koszorúkkal, lámpásokkal ékesítik a sírokat. A mauzóleumok, díszsírhelyek gyász­pompát öltenek, de a szegények besüppedt sír­jain is ott ég a magános kis mécses e napon. Ahogy végighaladunk a nyirkos utakon, elfog a múlandóság bus gondolata. A vég egy­forma. Akik nagy és szép gondolatokkal, nemes és bátor cselekedetekkel gazdagították az em­beriséget, akiknek a sors szárnyakat adott, hogy magasra szállhassanak, akiknek kincset és va­gyont nyújtott, hogy gondtalanul élhessenek, akiknek fényt és díszt juttatott, hogy ember­társaik fölé emelkedhessenek, ép oly csöndesen pihennek alattunk, mint azok, akik verejtékezve futkároztak a napi kenyér után s akiknek az élet nem adott egyebet, csak gondot és gyászt. És megrohan ilyenkor a gondolat, érde­mes-e küzdeni, dolgozni, hiú álmokat kergetni, holott az élet oly arasznyi és mindnyájunk sorsa egy: a föld. Érdemes. Hiszen a küzdés, a munka: maga az élet. Apró csavarok vagyunk a nagy, titokzatos gépe­zetben, amely rejtélyekkel van tele, de minden csavarnak megvan a maga, rendeltetése. Ha ki­hull, támad helyette más És a gépezet tovább forog, mert az élet. a küzdés, a munka örök. A kegyelet szava minden évben egyszer odaszólit bennünket azokhoz, akik bevégzett munkájuk után az örök pihenés részesei lettek. Gondoljunk szeretettel reájuk. Azokra is, akik bevégezték a kiszabott feladatot, azokra is, akik­nek munkáját derékon törte ketté a kérlelhe­tetlen halál. Mindenki szenvedett az életben és ez a szenvedés mindenkinek sírját megszenteli. Sirassuk meg újra azokat, akik közel állottak hozzánk és gondoljunk mély szeretettel azokra, akik fölülemelkedve a családi élet szült keretén, a haza és az emberiség érdekében áldozták fel erejük javát. Csak annak a nemzetnek támad­nak nagy fiai, amely a kiválók, emlékét meg­őrzi. Szegény ország vagyunk. És nagyjainkuak alig adhatunk mást, mint kegyeletes emlékezést a szivünkben. Vándoroljunk hát ki a temetőbe, szenteljük ezt a napot halottainknak. Gyújtsuk meg erre a napra lelkűnkben is az emlékezés mécsesét, tépjünk'szeretteink sírjáról egy virágot s azután ujult erővel, az emlékezés felmagasztosult érzé­sével térjünk vissza az életbe. A halottak biro­dalmából térjünk vissza a nyüzsgő, zajos életbe: dolgozni, küzdeni szeretteinkért, a hazáért, az emberiségért! HÍREK. Október 26. A polgármester Debreczenben. Városunk polgármestere a napokban Debreczenbe utazott, hogy ott a kulturmérnökségnél a vízvezetéki ügyekre vonatkozólag felvilágosításokat kapjon. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Flieszné Bernhardt Vilma tanítónőt a borpataki áll. el. iskolától a helybeli gazdasági szakiskolához helyezte át. Kiküldetés. A m. kir földmivelésügyi mi­niszter Jablonszky György szőlészeti és borá­szati felügyelőt Szatmárvármegye területére az italok ellenőrzésére kiküldte. Miniszteri megbízás. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter az 1910—911. tanévre a szat­mári ref. főgimnázium látogatásával s állami főfelügyelet gyakorlásával dr. Mázy Engelbert kassai tankerületi főigazgatót bízta meg. Áthelyezett óvónő. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Fekete Gyuláné sz. Papp Irén aurélházai állami óvónőt a miszlólfalusi óvó dóhoz áthelyezte. Esküvő. E hó 25-én tartotta esküvőjét Er­es én yi István m. kir. főerdőmérnök Ditrich Mária urhölgygyel Szinérváralján. Az egyházi szertartást Brogyányi Kázmér helybeli minorita házfőnök végezte. Eljegyzés. Szeberényi L. Lajos eljegyezte ebesfaivi Török Ilonkát, özv. ebesfalvi Török Simonná leányát Beregszászból. Az erdélyi püspök látogatása. Folyó hó 29-án gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök bérmautjáról visszatérőben városunkat is meg­látogatta. Kapnikbányá felől jött s a hívek Szőke Béla h. plébános vezetése alatt fogadtatására Giródtólfaluig kocsikon elébe mentek. Az asz­kéta jelleméről hires főpásztor d. u. 5 óra táj­ban érkezett a városba és rögtön a templomba ment, hol részt vett az októberi ájtatosságon. Nagy számmal özönlöttek a hívek a templomba arra a hírre, hogy a püspök szenlbeszédet tart, a tanulóifjúságot is kivezették, tudva, hogy a nemeslelkü főpap az ifjúságnak nagy barátja. Az jtatosság után meggyóntatott vagy 150 hívőt, akiket péntek reggel áldoztatolt meg. Este Szőke Béla h plébános tiszteletére lakomát adott, melyen városunk előkelőségei voltak hivatalo sak. A püspök itt is megnyerte ép úgy kedves, nyájas modorával mindenkinek szereteíét, mint felkeltette páratlan tudásával és müveit leikével a jelenlévők bámulatát. Másnap, 21-én d. e. 10 órakor utazott el, bizonyára kedves emlékekkel, városunkból Kolozsvárra. Igazgatóváitozás. Hirt adtunk múlt számunk­ban arról, hogy Brebán Sándor, az István Király Szállót bérlő-részvénytársaság igazgatója ezen állásáról lemond. Akkori hírünkbe téves infor- máczió alapján hiba csúszott, amenyibeu azt irtuk, hogy »felsőbb rendeletre.« Készségesen rektifikáljuk tévedésünket, mert Brebán nagy­mérvű elfoglaltságáért volt kénytelen eme tisz­téről leköszönni. Az igazgatósági tagok gyűlé­sükön Almer Károly személyében választották meg uj igazgatójukat. Osztálygyülés. Közöltük már az orsz. ma­gyar bányászati és kohászati egyesület nagy­bányavidéki osztályújának meghívóját. Az osztály- gyűlés október 29-én d. u 5 órakor lesz, mig ezt megelőzőleg d. u. 4 órakor az osztály vá­lasztmánya gyülésezik a következő tárgysorozat­tal : 1. Elnöki bejelentések. 2. Özv. Szellemy Geyzáné alapítványának, illetve annak kamatai­nak hováforditása. 3. A központi egyesület át­irata a Zsilvölgyi osztálynak a bányamérnöki szakoktatás reformjára. 4. A »Bánva« szerkesz­tőségének fölkérése előfizetésre. 5. A központ átirata a díjszabás jóváhagyása tárgyában. 6. Előkészület a közgyűléshez. 7. Uj tagok fölvé­tele. 8. Indítványok. Reformáció emlékünnepe. Immár háromszáz­negyedik éve mar az idén, hogy a reformáció megkezdte hóditó útját. Kegyeletes emlékét e hó 31-én üli meg mind a két reformált egyház. Ifjúsági istentisztelet lesz d. e. 10 órakor az ág. h. ev. templomban, melyen a két egyház tanulói megjelennek. A színház megnyitása. A városi Lendvay- szinház ünnepélyes megnyitása végleges meg­állapodás szerint jövő hó 5-én lesz. Az ünne­pélyes előadásra Fáy Szeréna és Bakó is lejönnek vendégszerepelni. A megnyitás impozánsnak ígérkezik, hisz a hivatalos város is kitesz ma­gáért, nagynevű embereket és intézeteket hiv meg az ünnepségre és lát vendégül. A város a napokban küldte szét meghívóit. A meghívottak közül felemlítjük a következőket: Gróf Feste- tich Andor, az országos színész-egyesület fő­felügyelője ; ifj. dr. Wlassics Gyula kultusz­miniszteri államtitkár; az északmagyarországi szinikerület elnöksége; az országos színész- egyesület igazgató tanácsa; a kolozsvári nemzeti színház igazgatósága; Csaba Adorján, Szatmár- megye főispánja és Ilosvay Aladár alispánja; Péchy István dr. vármegyei főjegyző ; dr. Földes Béla országgyűlési képviselő; Plachy Gyula kir. tan., pénzügyigazgató; Szatmár, Nagykároly, Már- marossziget, Zilah, Szilágysomlyó, Felsőbánya városok tanácsa stb. Ezenkívül még igen sokan vannak meghívottak, kik mind Nagybánya nemes városának lesznek vendégei. A meghívó szövege következő: Nagybánya sz. kir. r. t. város kö­zönsége által a színművészeinek emelt városi színház megnyitása ez évi november hó 5-én este 7 órakor lesz. Ezen városunkra nézve hagy horderejű nemzeti ünnepségre van szerencsénk tisztelettel meghívni. Nagybánya, 1910. október 20 án. A város tanácsa nevében: Tordai Imre h. polgármester. Szives megjelenéséről és érke­zésének idejéről értesítést kérünk. — Ünnepi előadásul — mint már múlt számunkban em­lítettük — Szabados színtársulata Katona Bánk bánjál adja. Megelőzi azt két prolog; egyiket szerkesztőnk, Éyly Mihály, a másikat pedig Révai Károly Írja. A megnyitó iránt városunk­ban is óriási az érdeklődés. Daczára a felemelt helyáraknak, versengnek a helyekért s így — amint az már dukál is — legalább az első előadás telt ház előtt folyik majd le. Arany, ezüst, nickel, aczél zsebórák, inga- és ébresztő-órák jótállás mellett Rezső Gyulánál. Jönnek az intők. A főgimnázium tanári kara e tanévben ma tartotta meg rendeletileg elő­irt I. ellenőrző tanácskozását, melyeknek feladata a tanulók eddigi előmenetelét megállapítani és a szüléket hanyag fiaik mulasztásairól értesíteni. Jön hát az intő, a szülők nem nagyon örven­denek, ha kapnak, mert csak fiuk szorgalmat- lanságáról kapják az értesítést. Kolera-hir. Nap nap után érkezik innen is, onnan is kolera-hir, mely az amúgy is ijedező közönséget izgalomba ejti. Persze a szakszerű orvosi vizsgálat során kiderül, hogy a hir na­gyon is túlzott, mert koleráról szó sincs. így legutóbb is, e hó 18-án távirati jelentés érke­zett a somkuli járási főszolgabíróhoz a nagy- nyiréki elöljáróságtól, hogy Nagynyiresen egy hajadon koleragyanus tünetek között megbete­gedett. A vett távirati jelentés alapján dr. Ol- savszky Viktor járási orvos és Schönpflug László szolgabiró azonnal kiszállottak a helyszínére, ahol a járási orvos megállapította, hogy a beteg hajadon tulajdonképen áldott állapotban van és ezen súlyos betegségének ellensúlyozására némi kísérleteket tett, melynek következményeként a kolerához hasonló tünetek voltak nála észlel­hetők. így a nagynyiresi kolera mulatságos esetté zsugorodott össze. Szerencsétlenség. Megrendítő szerencsétlen­ség történt a múlt héten Nagysikárló községben. Lapusán János szekerével lefelé hajtott a hegy­ről, lovai elragadtak s őrült vágtatással iramod­tak a hegyen lefelé. A gazda kiesett a kocsiból, a lovak pedig az összetört szekérrel nekimentek egy, az utón ödöngő hat éves kis fiúnak. Egyik ló elütötte a kis Gyalay Illést, fejét betörte, úgyhogy rögtön szörnyet halt. A szerencsétlenül járt kis fiút a bíróság felbonczolta. Haláláért nem igen lehet Lapusánt sem felelőssé tenni, hisz a tragikus végű kis gyermek előre nem látható, végzetes baleset áldozata. Inkább a szülék a hibások, akik ilyen önmagára még vigyázni Olcsó ÉS isifti MúM inrrás! Alapittatott 1894-ben. rr .......... ékszerész Rá kóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt rak­tárát az összes hires gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­ték arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.

Next

/
Thumbnails
Contents