Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-09-15 / 37. szám
1910. szeptember 15. NAGYBÁNYA 5 fásai, az ököritói rémséges ffízkaíasztrófa, a Hegyalján pusztító jégverés, hogy egyebet ne említsünk, már is újabb árvizveszedelemről adnak hirt a lapok, a tűz pusztításairól pedig naponként olvashatjuk a rettentő statisztikát. Az árvíztől mi megmenekültünk ugyan, de a környéket a Lápos ezelőtt körülbelül egy hónappal történt áradása elöntötte s ennek következményeit mi is érezzük, hisz a zöldségfélék, különösen paradicsom, ugorka alig van a piaczon s ami van is, méregdrága voltára is rósz, sőt majd ősszel látjuk csak, hogy mily drága lesz a káposzta, mert a Lápos-völgye látta el eddig nagyrészt városunkat. Tűz azonban már második eset volt a nyáron s adja Isten, hogy utolsó legyen. Most is a közel vidékről nagyszabású tűzről értesülünk. Jánk község jórésze lett a lángok martaléka múlt héten szerdán. A tűz úgy reggel kiiencz óra felé keletkezett, egy sertésól gyuladt ki s hihetetlen gyorsasággal akadt bele egyik szalmafedeles ház után a másikba. A falu népe Szatmáron volt hetivásáron, elképzelhető a szegények pánikja, mikor meghallották, hogy falujok lángban áll. Rohantak haza, hogy az otlhonmaradott lehetetlen fehérnépnek és az öregeknek segítségükre legyenek kicsiny vagyonkájuk megmentésében. Az oltáshoz kivonult a szatmári és a fehérgyarmati tűzoltóság, odasiettek a környék falvaiból ezerszámra, továbbá Forgács Vilmos csendőrhadnagy egy szakasz csendőrrel, de a roppant nagy szélben a tüzlengerrel nem bírtak. Nagyuehezen délután öt órára sikerült óriási erőfeszítéssel a tüzet megfogni s tovaterjedését megakadályozni. Leégett 17 lakóház, 69 melléképület, emberéletben szerencsére kár nem esett. Elhamvadt a községháza is az ott felhalmozott hivatalos iratokkal és anyakönyvekkel együtt. A kár nagyobb egy millió koronánál. Az elpusztult lakóházak egy része biztosítva volt. A vizsgálatot megindították és a gyujtogatót erélyesen nyomozzák. A városi csatorna. Lapunk legutóbbi számában részletesen beszámoltunk a városi csatornázás munkálatai fölött megtartott nyilvános árlejtés ei’edményéről s konstatáltuk, hogy a beérkezett tizennégy ajánlat közül Deutsch Imre budapesti vállalkozóé a legolcsóbb s a városra nézve a legelőnyösebb, amennyiben mintegy 130.000 koronával marad alatta a többi ajánlatoknak. A városi tanács véleményezés végett az összes ajánlatokat áttette Zarka Elemér műszaki tanácsoshoz, ki a vízvezetéki és csatornázási munkálatok ellenőrzésével van megbízva s aki véleményes javaslatát valószínűleg még e hét folyamán beterjeszti. Eddig a dolog teljesen rendben is volna s azzal e stádiumában mi sem foglalkoznánk többé, ha már most nem hallatszanának hangok, hogy a »szakértői körök* nem a legkedvezőbb és a legolcsóbb ajánlattevőt fogják figyelembe venni, hanem valamely közismert szakezéget, ha mindjárt drágább is, Ezt ugyanis a Műszaki Világ Írja, referálván a nyilvános árlejtés eredményéről. Hogy a Műszaki ■ Világ honnan meriti informáczióit, nem tudjuk, de nem is kutatjuk. Egy azonban bizonyos, hogy 130 000 korona kidobásáról vagy megtakarításáról lévén szó, azok a »szakértői körök* aligha fognak hallgatni a Műszaki Világ irányítására. A városi csatornázás munkálatai 200.000 koronával vannak előirányozva; ez előirányzat daczára a legmagasabb ajánlat 447.070 K 10 f, a I legalacsonyabb ajánlat 271 905 K 52 f. Tehát ez a legolcsóbb ajánlat, a Deutsch Imréé sem j valami túlságosan olcsó, amennyiben majdnem 72 000 koronával lépi túl a költségvetést. Tehát ne dobálódzunk olyan könnyedén a százezrekkel; ha mindjárt valamely közismert szakczégről is lenne szó. Nekünk teljesen irreve’áns, hogy a vállalatot ki, közismert vagy nem közismert ezég kapja meg, előttünk csak a város érdeke a fő. Ez a városi érdek pedig aligha engedi meg valamely közismert szakezég kedvéért száz, vagy másfélszázezer korona kidobását. Nekünk erős a meggyőződésünk, hogy a vállalatot bárki is kapja meg, százezer koronával drágábban vagy : olcsóbban, ha a kellő és a legszigorúbb állandó ellenőrzés nem lesz meg, az a csatorna rósz lesz, mert nemcsak minden szentnek, de minden vállalkozónak is maga felé hajlik a keze. De ha az ellenőrzés állandó, nap-nap melletti és kíméletlen szigoruságu lesz, amit a szerződésnek is biztosítania kell, akkor a csatorna jó lesz, legyen bárki is a vállalkozó, közismert vagy nem közismert. Ha pedig nem volna jó, a munkát mindig vissza lehet utasítani, sőt a további munkálatokat is beszüntetni. Fő tehát a városra nézve a jó s a kellő körültekintéssel megkötött szerződés, a vállalkozó részéről a megfelő összegű kauezió, amiből a város esetleg magát kárpótolhassa s harmadszor a szigorú ellenőrzés. A városnak Zarka Elemér műszaki tanácsos személyében kitűnő szakembere és ellenőrzője van. Föl sem lehet tehát tenni, hogy az ő ellenőrzése mellett rósz munkát végezhetnének, S épen Zarka Elemér egyénisége kell hogy megóvja a várost attól, hogy egyes közismert szakezégekért vagy ezek nevéért másfélszázezer koronát dobjon ki az ablakon. Látványosság. Igazi látványosságot képez Huszthy Mátyás hid-utezai fényképészeti műtermének lépcsőháza, melynek kirakataiban a fényképészet s pasztel-festés valódi remekei láthatók. E kirakatokban sok-sok ismerősünk képmásával találkozunk s a gazdag kiállítás meggyőz minket arról, hogy Huszthy képei a legkényesebb művészi igényeknek is megfelel. Életmentő diákok. Szaimárott három diák a saját élete veszélyeztetésével mentett ki a Szamosból egy méntelepi közhuszárt. A huszár a Szamosban l'ürdött a Homoród patak torkolatánál. Alig lépett be azonban a vízbe, a habok elkapták az úszni nem tudó katonát. Éppen akkor ment arra a folyó partján a három diák, névszerint Jakab György, Mihálka Sándor és Hubán János, akik látva a huszár veszedelmét, utáuavetetlék magukat és a fuldokló embert megragadva, a legnagyobb erőfeszítéssel bevitték a vasúti hid túlsó lábától a város felőli oldalra. Mentésközben két diák a karján, a harmadik az arczán sérült meg. A part közelében már majdnem mind a négyen elmerültek, mikor a partról egy homokszedő ember egy hosszú rudat nyújtott feléjük s igy sikerült a négy embernek megmenekülnie. Olyan egyének, akik sokat ülnek és kevés mozgást végeznek, majdnem mindannyian nehéz székelésben szenvednek. Egy fél pohárnyi természetes Ferencz József-keserüviz reggelenkint éhgyomorra használva, megszünteti a bél renyhe- ségét anélkül, hogy más orvossághoz kellene folyamodni. A »Medical Mirror* czimü amerikai orvosi szaklap ezért a következőket Írja: »A természetes Ferencz József-keserü- viztől minden székrekedés meggyógyul.« Az adókivetö bizottság. Az adókivető bizottság ma, szerdán kezdte meg működését a Polgári Kör nagytermében. A bizottság elnöke: Szerencsy József; előadó: Simkő Géza pénzügyi titkár; rendes tagok: dr. Miskolczy Sándor, Moldován László, Veress László, Bónis István; póttagok: Glaviczky Károly, Kovács Gyula ipari és kereskedelmi kérdésben; Marosán Athanáz és Kőrösy Károly bányaügyekben. Szatmárvármegye adója. A pénzügyigazgató jelentése szerint Szatmárvarmegyében az elmúlt hóban egyenes adóban befolyt 424,033 K, a múlt év augusztus havához képest 114,382 K-val több • hadmentességi díjban befolyt 3029 K, a múlt évihez hasonlítva kedvezőtlenebb. Bélyeg és illeték fejében befolyt 88,987 K, a múlt évihez képest kedvezőtlenebb. Fogyasztási és italadóban augusztus hó folyamán befolyt 12,399 K, a múlt évihez hasonlítva ez is kedvezőtlenebb. Esküdtek kisorsolása. A szatmári törvényszéken az e hónapban tartandó esküdtszéki ülésszakra városunkból kisorsoltattak: Stoll Béla, Rezső Gyuia. Felsőbányáról Dácsek Péter. Tárgyalás alá kerülnek szept. 19. Mudri János halált okozott súlyos testi sértés bűnügye, Szept. 20 Kocsis Vilma fiatalkorú bűnös szándékos emberölés bűnügye. Szept. 21. Váncza (Csicsó) Gyula és társa rablási bűnügye. Értesítés. Viz vezetékberendezés és cement- csatornázás elkészítését, szintúgy fürdők és árnyékszékek berendezését elvállalom a legjutányosabb árak mellett. A munkák már megkezdhetők ; mire a vízvezeték leérkezik, a házi vezetéket össze is kötik. Tisztelettel Gólya János, vizvezeték- szerelő. A Tótfalusi Kiss Miklós emlék alapra újabban adakoztak: Nagybányai Rési vény takarék . 20 K — f Kardos Sándor ............................2 » — » Sz űcs Károly............................i » — » Sz irmai Pál..................................i » — > Ki ncza Sándor .................................... » — » Mu rsits Viktor............................i » — » Ür mösi Zoltán...........................— » 50 » Bo mmerszbach Péter . . . . — » 50 » Török István . , . . . . — » 50 » Laszke Domokos.....................— » 40 > Égly Lajos ....... — » 40 » Strosz György...........................— » 40 > Harácsek Gyula . . . . , — > 40 » N. N...............................................— > 20 » Butkovits Dezső.....................— » 20 » Szerző Lajos...........................— » 20 » Miklós Lajos...........................— » 20 » Dégel Károly . .... — » 20 > Erdélyi László ..........................— » 20 » Ko vács János...........................— » 20 » ös szesan 30 K 50 f. Köszönettel nyugtázza Nánásy István. — Az alap eddigi összege 200 korona 50 fillér. Az újonnan elnevezett utczák kimutatása Újak: Régiek: Almer Lajos-utcza — Svaitzer-u. és Rét-utcza között. Barát-utcza — Felsőbányái u. és Postarét-u. között. Bercsey-utcza — V. tkptár telkén, Kossuth- és Virág u. között. Fésűs Menyhért-utcza — Gellért-u. és Kossuth Lajos-u. között. Hunyady János-utcza — a volt Magyar-utcza. Iskola-utcza — a volt Tárna-utcza. Jókai-ut — Mándy-féle telken, Országúitól befelé Veresvizre. Léding-utcza — Marosfy-féle telken, Országúitól befelé Svaiczer-utczáig. Lovrich utcza — Városi takarékpénztár telkén. Bercsey-utczából kiinduló utcza. Péter Deák-utcza — Erdő-utcza és Agyagos utcza között. Raktár utcza — Gellért-u. és Nagygózsen u. között. Rigó-utcza — Marosfy-féle telken H. sz. u. Országúiról. Róbert Károly-utcza — Szent Miklós-tér és Gellért-utcza között. Sas-utcza — Marosfy-féle telken III. sz. u. Országúiról. Mező-utcza — Takács Sándor-féle telken I. sz utcza Országúiról. Kert-utcza — Takács Sándor-féle telken II. sz. utcza Országúiról. Tótfalusi Kiss Miklós-utcza — a volt Országút. Világ Károly-tér — a volt Ujtér. Villám-utcza — Sárköz-u. és Agyagos-u. között, a villanytelep mögött. Festő-utcza — Mándy-féle telken a Jókai útból kiinduló utcza. Mikszáth Kálmán-utcza — a volt Zsellér-utcza. Országos állatvásárok vármegyénkben. Szept. 15-én Erdődön, 16-án Csengeren, 19-én Fehérgyarmaton és Sárközön, 28-án Krasznabélteken, 26-án Mátészalkán, 27-én Szatmárnémetiben, 30-án Kővárhosszufaluban. Saját előnye, ha hajat vágatni, borotválkozni Tréger modern berendezésű fodrász-termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szakszerűen végez Tréger Lajos. Bolti tűz. Hétfőre virradó éjjel kigyuladt Klein Márton szatócs üzlete s a bolti áru hatalmas lánggal égni kezdett. A lángok már a padlás deszkázatát nyaldosták, mire a tüzet észrevették. Azonnal lármát ütöttek s a szomszédok segélyével a tüzet csakhamar sikerült is eloltani. Mire a tűzoltók megérkeztek, bár gyorsan a vész helyén voltak, már a tűz el volt oltva. A kár elég tetemes összegre rúg. A tűz valószínűleg úgy keletkezett, hogy az üzletben felhalmozott gyufát a patkányok megrágták s az igy vethetett lobot. A vizsgálat egyébként folyamatban vau. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál f. hó 8-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Szept.3.Gorgán János
