Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-08-25 / 34. szám
4 NAGYBÁNYA 1910. augusztus 25. Személyi hírek. Baráti Ede közigazgatási biró családjával városunkba érkezett. — Sárosy Árpád kassai rendőrkapitány, az ismert nevű poéta családjával pár napig városunkban időzött. — Dr. Gergely György már- marosszigeti jogakadémiai tanár feleségével s édesanyjával városunkha érkezett. — Égly Sándor premontrei kanonok, főgimnáziumi tanár városunkból elutazott. — Reményi Aladár, a villamgyár üzemvezető-mérnöke uj állomáshelyére, Hajdúböszörménybe elutazott. Királyi kitüntetések, ő felsége a király a 80-ik születési napja alkalmából tett adományok között személye körüli magyar minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnök előterjesztésére a közjótékonyság és emberszeretet terén szerzett érdemeik elismeréséül özvegy Serly Gusztávné szül. Técsői Móricz Ilona nagykárolyi és Németh Jenőné szül. Ferenczy Irén ököritói lakosoknak a koronás arany-érdemkeresztet díjmentesen adományozta. Értesülésünk szerint ugyanezen kitüntetésben részesült kiváló írónőnk, Jörgné Draskóczy Ilma is. Áthelyezett uradalmi tisztek. Károlyi Lajos gróf. Telek István s. tisztet első osztályú tisztié történt előléptetése mellett erdődi uradalmából a tótmegyeribe helyezte át. Helyét Prohászka Lajos, néhai Prohászka Lajos urad. erdőmester fia foglalta el, ki hasonló minőségben eddig is a grófi uradalomban működött. Esküvők. Szatmári tudósítónk írja, hogy ott tegnapelőtt tartotta esküvőjét Kertész Béla felső- visói kir. járásbiró Kameráth Margittal, Hegedűs István jegyző pedig Kameráth Francziskával, néhai Kameráth Gyula volt posta- és távirda- felügyelő leányaival. Szent István napja. Ép ez esztendőben van kilenczszáztizedik évfordulója annak a fontos művelődéstörténeti eseménynek, hogy Géza fejedelem elsőszülött fia, Vajk felvette a kereszténységet s ezzel a nyugati kuliura részesévé igyekezett tenui a kalandozó, vándorló, helyhez kötött, nyugodalmas életet élni nem tudó népét. Hogy e lépésnek mily históriai jelentősége van, bővebben fejtegetni felesleges, eléggé bizonyítja Szent István király elévülhetetlen érdemeit az a lény, hogy a kegyelet nevenapját igazi, mélyen átérzett nemzeti ünneppé avatta. Az ország fővárosában körülhordozzák a szent jobbot fényes ünnepségek között, hogy lássa a késő utókor azt a szent kezet, mely olyan intézkedéseket tett és olyan törvényeket hozott, hogy a nemzet immár ezeréves viharos múlt között is megfogyva bár, de meg nem törve él e hazán. Ezért halhatatlan nekünk első szent királyunk, akit népe még életében a »nagy király« díszítő jelzővel tüntetett ki. Emlékét a ködbe vesző hosszú idő távolságán keresztül még ma is kegyelettel őrzi az utókor. Annyi bánat, annyi nemzeti csapás után ma is sóhajtva énekeljük: »Hol vagy István király, téged magyar kíván....................«, mert egykor »Virágoskert volna hires Pannonia«, mig ma »Lankadnak szüntelen vitézlő karjai, búval harmatoznak szomorú mezei«. Mennyire kellett annak a népnek királyát szeretnie, "amely ily őszinte melegségtől áthatott hangon sírja vissza »gyászos öltözetben« első uralkodóját, »tündöklő csillagát«. Az évfordulót az egész város általános munkaszünettel ünnepelte meg, mig a templomokban ünnepi istentisztelet volt. A róm. kalh. templomban Pályi Ede felsőbányái esperes cze- lebrált, melyen megjelentek a város előkelőségein kívül a polgárság óriási számban. Az istentiszteleten Bartók Bella és Csálh Sándor (Deb- reczenből) énekeltek szólókat, nemkülömben Szőke Béla h. plébános járult hozzá énekével az áhítat emeléséhez. Szabó István pedig művészi hegedüjátékkal kisérte az énekszámokat. Az emlékünnepet megelőző este a Szent István- toronyban a bányászzenekar kiválóbb tagjaifíwsz- nák Márton vezetése alatt egyházi énekeket adtak elő. Kár, hogy a lélekemelő toronyzene alkalmával a torony nem volt kivilágítva, de talán igy, a holdfény mellett sokkal kedvesebb volt a hatása. Egyébként a kegyeletes ünnepet városunk közönsége a nagy király emlékéhez méltóan ülte meg. A felsőbányái elszármazottak találkozója. Már múlt számunkban adtunk hirt ama találkozóról, melyen Felsőbánya elszármazott éside- enben megtelepedett fiai újra meglátogatták ölcsőjüket, szülővárosukat. Ezelőtt öt évvel tartottak ily találkozót s akkor elhatározták, hogy ezentúl minden öt évben megismételik. Az évforduló elérkezett és e hó 15-én Felsőbánya falai között rég nem látott vendégeket üdvözölhetett. A meleg, szinte családi jellegű találkozóról alábbiakban számolunk be röviden. E hó 15-én, vasárnap este kezdődött az ünnepély a Schönherr Gyula-alap javára hangversenynyel. E hangversenyen Sztancsek Kornélia Varga Vilmosáé kiváló zongorajátéka, Koncz Aranka ur- leány előadása és Simon Aurél nálunk is ismert kiváló szavaló gyönyörködtette a közönséget. Másnap a jelvényekkel feldíszített vendégek istentiszteleteken jelentek meg. D. e. 10 órakor Felsőbánya városházának közgyűlési termében ösz- szegyültek s nevüket beírták a vendégkönyvbe. Itt díszközgyűlés volt, melyen a város polgár- mestere, Farkas Jenő elnökölt. Elnök ismertette az öt év előtti összejövetelt. Megemlékezett az időközben elhunytakról. Bejelentette, hogy néhai dr. Dengi János tanár, tanfelügyelő, Felsőbányán született jeles költő emlékére a Bányahegyre szerpentin utat építettek. Ezt Dengi János-utnak keresztelték el. Felolvasták Joós Lajos bánya- tanácsos javaslatát, hogy a városban telepedjenek le az elszármazottak, mint nyugdíjasok. Joós állami ipariskolák létesítésére is felhívja a figyelmet, melyet szintén elfogadlak. Nagyobb alapítvány létesítését ipari ösztöndíjra szándékoznak teremteni adakozásból. Joós javaslatával kapcsolatban tárgyalták Kuszkó István további, részben már eddig is megvalósított indítványát a fazekasipar fejlesztésére. Már most is nagyon szép kiállítást csináltak agyagedényekből. Nagy lelkesedéssel fogadták Kuszkónak azt a javaslatát is, hogy az elszármazottak legyenek ingyenes ügynökei Felsőbánya versenyképes ipari és gazdasági termékeinek. Tury Lajos tett még gondos előtanulmány után javaslatot a gyümölcsös állattenyésztésre, valamint a rétmivelésre. Általában eme, a polgármester által kezdeményezett önkéntes javaslatok czélja volt a pusztuló bányászat miatt sorvadó város megmentésére a figyelmet felhívni, hogy őrállomását a magyarság fenntartása érdekében e veszélyeztetett ponton kellő erővel teljesíthesse. A gyűlés végén Kárpáti Endre nyug. igazgató-tanárnak a város érdekében teljesilett kiváló érdemeire mutatott reá tanitványtársai nevében Kuszkó István. Kérte jegyzőkönyvbe venni a kiváló pedagógus hervadhatatlan érdemeit. Délben száz teritékü bankett volt, sok felköszöntővel. Itt elhatározták, hogy Kárpáti, Nyegruss és Ábrahám Ferencz egykori tanítók emléke fentartására intézkednek. Számos felköszöntőben éltették a várost. A szép ünnepélyt a Kárpátegyesület javára este sikerült tánczmulatság zárta be. Angol társaskör. Értesülésünk szerint Kádár Antal dr. iniciativájára angol társaskör van alakulóban. Ez életrevaló és czélszerii eszmének az lenne rendeltetése, hogy hetenként legalább egyszer összejönnének azok, akik az angol nyelvben gyakorolni szeretnék magukat. Az alapszabályok kidolgozását Kovács Arthur vállalta magára, ki folyékonyan és tökéletesen tud angolul. Ha az eszme megvalósul, többen abban a helyzetben lesznek, hogy az angol nyelvet elsajátíthatják, mivel élőnyelv tanulása csakis élőbeszédben, társalgás utján történhetik teljes eredménnyel. Uj százkoronások. E hó 22-én bocsájtották ki az uj százkoronásokat, de azok bizony cseppet sem nyerték meg tetszésünket. Színe kékbe, meg rózsaszínbe játszik, egyik oldalának felén, keret nélkül van a felírás, másik felén pedig keretben egy női szépség mellképe látható. Ä bankjegy mind a két oldala egyforma, természetesen a felírást kivéve; nagysága pedig körülbelül a régié. Látványosság. Igazi látványosságot képez Huszthy Mátyás hid-utczai fényképészeti műtermének most megnyitott lépcsőháza, melynek kirakataiban a fényképészet s pasztel-festés valódi remekei láthatók. E kirakatokban sok-sok ismerősünk képmásával találkozunk s a gazdag kiállítás meggyőz mindenkit arról, hogy Huszthy képei a legkényesebb művészi igényeknek is megfelelnek. Értesítés. Az 1884. évi XVII. törvényczikk 157. §-a rendeletére, — mely igy szól: »40 koronától 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) aki ezen törvénynek a segéd- és gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velők való bánásmódot szabályozó rendeletéit áthágja, vagy a segédszemélyzet iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesiti« — hívjuk fel az iparosok és kereskedők figyelmét azon megjegyzéssel, hogy a miniszteri rendelet 10 napot engedélyezett a tanonczok beiratására, szept. 4-től 13-ig, mely időn túl, nevezett törvényszakasz alapján a be nem írott tanonczok gazdái a legmagasabb pénzbüntetéssel sujtatnak. Azon kifogás, hogy a lanoncz csak próbaidőt tölt, vagy szerződtetve még nincs, az iskolába való járás alól felmentést nem képez, mert törvény szerint minden, a város területén lakó tanoncznak iskolába kell járnia. A beírás naponként d. e. 10—12 óráig tart a Felsőbányai- ulczai áll. elemi népiskolában. Tudjuk, hogy igen sok tanoncz nem tanuló éve kezdetétől, hanem felszabadulása előtt 1 —2 hóval iratkozik be azért, hogy iskolai bizonyítványt kaphasson s a törvényt kijátszva, munkakönyvé kiállíttassák. Az ily tanonczok gazdái már most megbüntet- tetnek és a tanoncz iskolai mulasztásáért az ipartestület állal kiszabandó ideig — meghosszabbított tanonczidő alatt — iskolába járni köteles. A vallás- és közokt. miniszter 96096—907. sz. rendelete utasítja tanoncziskola-felügyelő-bizolt- ságát: minden egyes esetben, mikor tudomást szerez arról, hogy iparosok, gyakornokok, vagy napszámosok czimén oly egyéneket alkalmaznak, akiknek alkalmazása az iparág elsajátítása végett történik, de akikkel sem tanoncz-szerződést nem kötnek, sem tanoncziskolába nem járatják, az illetők ellen az 1884. évi t.-cz. 61. és 62. §§-ba ütköző kihágások miatt az első fokú iparhatóságnál tegyen jelentést. A tanítás hétköznapokon d. u. 5—7 óráig a közismereti, vasárnap d. e. 9—12 óráig a rajz- és a rajztanulás alól felmentendők részére szervezendő osztályokban tar- tatik. Közismereti órákra minden tanoncz köteles járni. Az 1893. évi 33 564. sz. a. kiadott miu. rendelet 21. a) pontja alapján a rajztanulás alól felmentetnek: mészáros, hentes, szappanos, borbély, betűszedő (nyomdász), bélfejtő, tímár, szalámi-készítő, kéményseprő, molnár, halász, sütő, pék, kötélverő, ruhatisztító, bocskorkészitő, kávés, korcsmáros és kereskedő tanonczok. Ezeknek ugyanezen rendelet b) pontja szerint a heti rendes órákon felül még 3 órában rajzpótló, esetleg szakjokba vágó vagy általános természetű tanításban kell részesülniük. Ha az iparostanoncz valamely középiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte, az iskolába való járás alól felmentetik, de rajzórákra járnia kell. Nagybánya, 1910. augusztus hó 22-én. Az iparos tanoncziskoía felügyelő-bizottsága. Bimbóhullás. Alig hántolták el a kassai temetőben Plachy Gyula nagykárolyi pénzügyigazgató és neje 4 éves leánykájukat, a köztiszteletben álló családot újabb csapás érte, 5 hetes, Ilonka nevű leánykájuk Felsőbányán, ahol a család nyaralt, rövid szenvedés után meghalt s ugyanott tétetett örök nyugovóra. A mélyen sújtott szülők iránt vármegyeszerte nagy és igaz részvét nyilvánul. Nagybánya szinikerületben. A napokban alakult meg az északmagyarországi szinikerület, melyben helyet foglal Nagybánya is. Nagybányára a színi szezont november 3-tól deczember 31-ig állapították meg, Szabados László színigazgató tehát ez évben november első napjaiban fog bevonulni városunkba. Halálozás. Városunk társadalmát ismét súlyos vesztesség érte. Egyik köztiszteletben álló tagja, id. Klement Károly polgártársunk dőlt ki Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. SZERETI EGÉSZSÉGÉT? Ki ne tudná, hogy utólérhetellenül legjobb hashajtó a vüághirtl Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisitványokkal, mert kártékonyak.
