Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-06-02 / 22. szám
2 1910. junius 2. NAGYBÁNYA Papolczy Béla választási elnök értekezletre hívta össze a jelölteket, azoknak bizalmi embereit, valamint a hatóságok képviseló'it. Arról volt szó, hogy a választást a régi, megszokott helyen tartsák-e meg, vagy pedig a külső baromvásártérre helyezzék-e ki ? Dr. Makray polgármester, Smaregla rendőrkapitány, kikhez Farkas Jenő polgármester is csatlakozott, valamint dr. Földes és az ő bizalmi férfiai a Rákóczi-tér mellett foglaltak állást, mig Damokos Ferencz főszolgabíró, B. Kovdts Géza, valamint a nagybányai csendőrség parancsnoka a külső baromvásárteret tartották alkalmasabbnak a választás megejtésére. Hosszas s izgatott vita után végül Papolczy Béla választási elnök a külső baromvásártér mellett döntött, mire a Földes-párt azonnal elvonult az értekezletről. A Földes-párt ez ügyben távirati panasz- szal fordult a belügyminiszterhez, ki a panaszt megvizsgálás végett a vármegye központi választmányához tette át. A központi választmány hétfőn ülést is tartott, de a határozathozatalra magát a választási hely kijelölése ügyében illetéktelennek jelentette ki. Ez ügyben ugyancsak hétfőn délelőtt a város képviselőtestülete is ülésezett s dr. Fass Gyula, Stoll Béla, Moldován László, Révész János, Sólyom Ferencz és dr. Weisz Ignácz felszólalásai után a közgyűlés véghatározatilag kimondta, hogy a külső baromvásárteret, tekintettel arra, hogy ott a baromvásárt épen most hétfőn tartották meg s igy az egészen bűzös és szennyes, dr. Eerczinger Ferencz v. főorvos véleménye alapján is főleg közegészségügyi, de közbiztonsági tekin- tekintetekből és azon okból, hogy a külső baromvásártéren a választók nem élelmezhetők s az idő viszontagságainak minden védelem nélkül ki vannak téve, — a választás czéljaira nem engedi át s dr. Makray Mihály polgármestert a fegyelmi eljárás megindításának terhe alatt eltiltja attól, hogy a baromvásárteret rendelkezésre bocsássa, vagy ott választási bódékat készíttessen s egyben felkéri Papolczy Béla választási elnököt, hogy a szavazási hely kijelölése czéljából sürgősen hívjon össze újabb értekezletet. A közgyűlés határozatának Papolczy Béla elnököt sürgős távirattal értesítették s délután két órakor az átiratot s a közgyűlési határozatot express levélben is megküldték. Papolczy Béla ma kedden délelőtt érkezett városunkba s itt azonnal tárgyalásba bocsátkozott dr. Makray Mihály polgármesterrel, Damokos Ferencz főszolgabíróval. A tárgyalások eredménye az lett, hogy Papolczy Béla elnök megmaradt elhatározása mellett s igy a képviselőválasztást a külső baromvásártéren fogják megtartani. Dr. Makray Mihály a képviselőtestület határozata folytán átiratban értesítette a választási elnököt, hogy a külső baromvásárteret a választás czéljaira át nem engedheti s a választási bódékat azon a helyen föl nem építtetheti. A képviselőtestület tiltakozása azonban meg nem akadályozhatja azt, hogy az elnök döntésének ha kell, karhatalommal is érvényt ne szerezzen s igy a polgármester a következő hirdetményt bocsátotta ki: Közhírré tétetik, hogy az országgyűlési képviselőválasztásra kiküldött elnök a f. évi junius hó 2-án megtartandó országgyűlési képviselőválasztás szinteréül a város és Zazar község között, közvetlen a város mellett fekvő külső vásárteret jelölte ki. A vásártér északdél irányban középen két részre választatván annak a Nagybánya város felől eső része, a dr. Földes Béla országgyűlési képviselő-jelölt pártja, a Zazar, illetőleg a Szinérváralja község felől eső része pedig a dr. Papp Béla országgyűlési képviselőjelölt pártja gyülhelye, illetve összpontosító helyéül jelöltetett ki. Miről a választók miheztartás végett azzal értesittet- nek, hogy személyazonosságukat igazoló jegyeiket a városháza iktató-kiadó hivatalában a hivatalos órák alatt személyesen átvehetik. Nagybánya, 1910. május 31. A városi hatóság. Dr. Smaregla Mihály rendőrkapitány szintén hirdetményben hívja föl a választóközönséget a rend és nyugalom megóvására. A rend föntartására a választási elnök intézkedésére három század gyalogos s megfelelő számú gyalog és lovascsendőr fog asszisztálni a választáson. Lembergből már megérkezett egy század vadászkatona Stekl József kapitány parancsnoksága alatt. A katonákat a gazdasági iskolában helyezték el. ! Mikszáth Kálmán. I 1849—1910. riBwaauannraannu Dicsőségének teljességében, megdöbbentő várai lansággal és gyorsasággal, férfi kora delén hunyt el a magyar irodalom kiválósága, büszkesége: Mikszáth Kálmán. Mint ahogyan a tündöklőén ragyogó meteor szokott kihunyni. Tegnap még ünneplésére, dicsőítésére sietett az egész magyar nemzet s a müveit külföld egyaránt, ma siralóra konganak a harangok. A fényből, a ragyogásból úgyszólván minden átmenet nélkül sodort bennünket a végzet a legkiellenebb éjjelbe s a »boldog ember«, mint a meghatottságtól könyfátyolozott szemekkel önmagát nevezte az Akadémia feledhetetlenül szép jubileumi ünnepén, immár ott fekszik a ravatalon, mely körül egy nemzet gyújtotta meg a gyász-szövétneket. Nagy a mi gyászunk, kimondhatatlanul óriási a vesztességünk. S e vesztességet, e gyászt még súlyosabbá teszi annak szörnyű váratlansága. Szinte el sem tudjuk hinni, hogy az örökké mosolygó Mikszáth, a hamisítatlan, jóizü magyar humornak legnagyobb képviselője nincs többé! Hogy örökre eltávozott volna! Hogy az a toll, mely színes, káprázatos játékával egy világnak szerzett soha meg nem hálálható gyönyörűséget, örökre kihullott volna kezéből. A pütskösdi pirosló rózsák, miket gyöngéd leánykezek fontak koszorúba, gyorsan elhervadtak s e jubileumi rózsák hervadásával lobbant utolsót a költő-király életének lángja is. Fölemelően szép, gyönyörű halál, melynek tragikumában megrázó fenség van, minőt csak a boldogult tudott volna megírni úgy, ahogyan ővele történt. A nemzet dicsősége Volt éleiében, a nemzet halottjává vált halálában! És sírja fölött időtlen-időkig olt fog őrködni a magyar géniusz s ott fog virrasztani a magyar nemzet kegyelete s büszkeséggel, csodálattal párosult rajongó szeretete az ő édes szavú, kedves írója iránt. Életrajzi adatait nagy vonásokban a következőkben ismertetjük: Mikszáth Kálmán 1849. január 16-án született a nógrádmegyei Szklabonyán, amelyet most irói pályája negyven éves fordulóján Mikszáthfalvának neveztek el belügyminiszteri engedelemmel. Atyja jómódú középbirtokos volt, régi nemesi családból. A fiút tiz éves korában Rimaszombatba küldte gimnáziumba. A felső két osztályt Mikszáth Selmeczbányán végezte. Az érettségi után Pestre került a jogegyetemre. Csakhamar azonban elhagyta a fővárost és vár- megyéjénél vállalt szolgálatot. A vármegye saját- szerű életét, ósdi alakjait, kis potentátjait és eredeti észjárású közigazgatását és igazságszolgáltatását itt tanulmányozta először. Márt ekkor kísérletet tett az irodalommal, de pályakezdése nem biztatta jelentékeny sikerrel. Első nyomtatásban megjelent müvei Vadnai Károly lapjában, a Fővárosi Lapokban láttak világot. Szülei 1873-ban elhaltak és az elárvult Mikszáth ekkor elhagyta szülőföldjét és ismét Pestre költözött. Az volt a szándéka, hogy teljesen az irodalmi tevékenységnek szenteli magát, de első fogadása nem sok reménységgel töltötte el. Kétségektől gyötörve, saját talentumában és a kritika Ítéletében egyaránt bizalmatlanul elhagyta a fő— De édesem, az Istenért, mi lelt, mi bajod ! — Oh, én szerencsétlen asszony ! Mindent tudok ... Te hizol, és . . . oh, jaj, még kimondani is borzasztó . . . — Mit édesem ? — Ne tagadd, engem nem lehet félre vezetni ... Ne félj, nőd hősiesen fogadja a csapást, bármi szörnyű is lesz. Csak ne titkolj el előttem semmit! Te hizol . .. — ?? — És . . . és . . . téged meg fog ütni a guta . . . Sándor, ugy-e, téged meg fog ütni a guta ? S én itt maradok egyedül . . . egymagám . . . Téged pedig elvisznek messze . . . messze . . . örökre . . . Heves zokogásba tört ki, a konyhából pedig a Marcsa siránkozása hallatszott. Eszembe jutott a jó barátom megjegyzése s a rejtély meg volt oldva. A Marcsa elárult . . . Nemsokára s több izbeni becsületszavamra való hivatkozással tett határozott állításom után, hogy egyelőre nem fog megütni a guta, a feleségem egy kissé lecsillapodott s azonnal megkezdeni kivánta a családi tanácskozást, hogy a katasztrófa elkerültessék. Oda konkludált, hogy az ő nézete szerint, de meg a házi orvosunk véleménye szerint is (ő már megkérdezte) a legbiztosabb hatást a karls- badi fürdőn lehetne elérni, de mivel tudja az ilyen dolgok iránti ellenszenvemet s mivel az ily esetben a beteget az izgalomtól is kímélni kell, tehát nem proponálja az oda való utazást, nehogy felizgasson vele, hanem a saját és az én jól felfogott érdekemben határozottan megköveteli, hogy karls- badi kúrát tartsak itthon és pedig rögtön, holnaptól kezdve, Szerettem volna megcsókolni azt az aranyos kis szájacskáját, de nem tartottam megengedhetőnek ez ünnepélyes pillanatban, hiszen a köny még ott ragyogott kék szemében s szivecskéje hevesen dobogott a kiállott félelemtől. — Igen, úgy lesz édes Sándorom, holnaptól kezdve reggel korán fog felkelni, kigyalogol a városligetbe, ott iszik karlsbadi vizet, alkonyat felé szintén hosszabb sétát fog tenni, kedvenc eledeleitől pedig tartózkodnia kell mindaddig, mig teljes eredmény nem mutatkozik. A kora reggeli szó, meg a kedvenc eledelek belevonása a kúrába meglehetősen elvették a kedvemet, de nem mertem ellenkezni, mert hisz a feleségem szavai szerint az én életem s igy az övé is a koczkán forgott. Megadtam magam sorsomnak. Másnap hajnalban még alig pittymallott, fel- költtettem s a kellő jó tanácsokkal ellátva útnak indíttattam a városliget felé. Rengeteg ásitgatá- sok között eljutottam az Erzsébet-térig. Itt gondoltam merészet és nagyot, befordultam a néptelen parkba s helyet foglaltam jgy Buchvald-féle karosszéken. Az üde hajnali szellő, a madarak vidám csiripelése oly jótékonyan hatottak reám, hogy csakhamar elaludtam. A korai órák ellenszerére tehát elég idejekorán rábukkantam, csak az bántott szörnyen, hogy a feleségem a kedvencz eledeleimtől való tartózkodást oly szigorúan vette, hogy ebéd után többnyire el kellett szaladnom valahová egy-egy kis pörköltre. Az alkonyat felé való hosszabb séták szintén pompásan sikerültek, amennyiben kötött marsruta s a feleségem előtt való utólagos igazolás kötelezettsége nélkül felkereshettem régi czimboráimat. akikkel valami árnyas, enyhetadó helyen, édes pipaszó s behüiött savanyu vizes bor mellett tartottam meg a »hosszabb sétákat«. A karlsbadi kúra tehát várakozásomon felül ütött volna be, ha feleségem szilárdul nem határozza el vala magát arra, hogy kedvenc ételeimtől mindaddig visszatart, mig eredményt nem lát „BITUMINA* , BITUMINA1 tiszta bitumonból készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozást vagy egyéb fpffLfprjnamfan ..BITOMINÄ“-vaI fedett tetői bemeszelve szép fehér mázolást nem igénylő lGlU~lcllUílllj ülj. marad és kitűnő védelmet nyújt a nap melege ellen régi zsindelytetők átfedésére is kiválóan alkalmas. ===== Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el Gyári főraktár Nagybánya és vidéke részére: Harácsek Vimos Utódai nagykereskedésében Nagybányán.
