Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-02-24 / 8. szám
1910. február 24. ellen, hogy a kormány a Szerbiával kötött egyezményt rendeletileg életbeléptesse. Az egyezmény életbeléptetése az ország fogyasztó közönségének a legvitálisabb érdekeit érintvén, az egyesület átlátott a debreczeni gazdakör agrarius czélzatain s az átirat fölött egyszerűen napirendre tért. Végül a tisztujitást ejtették meg a következő eredménynyel. Elnök lett: Szabó Adolf. Alelnök: Almer Károly. Pénztárnok: Molnár Antal. Jegyző: Bernhardt Adolf. Választmány: Bálint Imre, Bónis István, .Bányai József, Égly Mihály, Fülep Imre, Glavitzky Károly, Moldován László, Molcsány Gábor, Rozsos István, Sze- rencsy József, Stoll Béla és Torday Imre. — E helyütt ismételten felhívjuk a gazdaközönséget, hogy támogassák e közérdekű egyesületet azzal, hogy minél számosabban lépjenek be kötelékébe. Lapunk zártakor a legmélyebb részvéttel vesszük a hirt, hogy dr. Szokol Pál m. kir. bánya- tanácsos felesége, szül. Szentiványi Martinovich Gabriella pár napi szenvedés után tüdőgyuladás- ban Felsőbányán elhunyt. A boldogult matrónát szivjóságáért s lekötelező, rokonszenves modoráért általános tisztelet övezte s váratlan halálának hire bizonyára széles körökben fog igaz részvétet kelteni városunkban is. A boldogultban Bévész János ev. lelkész, szerkesztő kollegánk anyósát gyászolja. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: A nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, hitemet megtartottam, eitéte- tetett számomra az örökéletnek koronája. 2. Tim. 4, 7. Mély megilletődéssel tudatjuk az összes kiterjedt rokonság nevében is, hogy dr. Szokol Pálné Szentiványi Martinovics Gabriella Felsőbányán, 1910. február hó 23-án, d. e. 9 órakor, rövid szenvedés után elhunyt. Kedves halottunkat Felsőbányán, a Hunyady János-utcza 18. számú gyászháztól február hó 25-én, d. e. 9 órakor fogjuk evang. szertartás szerint temetni, a vasúti állomáshoz kikisérni s onnan Nagyszombatba a családi sírboltba szállítani. Felsőbányán, 1910. február hó 23-án. Áldott legyen emlékezete ! Dr. Szokol Pál m. kir. bányatanács, férje. Révész Jánosné Szokol Irén, Sipos Bertalanná Szokol Margit, Szokol Jerta Adrienne, Szokol Edgár, Szokni Pál, gyermekei. Hemmerich Emilné Martinovics Jerta, Alexy Hugóné Martinovics Olga, testvérei. Hemmerich Emil őrnagy, Alexy Hugó Máv. felügyelő, Jamnik Viktor kir. pénzt, tisztv. sógorai. Jamnik Viktorné Szokol Mária, Szokol Ziza, sógornői. Révész János, Sipos Bertalan, vejei. Révész Zoltán, Révész Ilike, Révész Viola, Sipos Margitka unokái. Alexy Olga, Alexy Ella, unokahugai. A megszökött fögimnáziumi tanuló. Említettük, hogy Huiu Aurél, a nagybányai főgimnázium növendéke a félévi rossz bizonyítvány miatt való félelmében megszökött. A szökött tanulót, kiről már azt hitték, hogy öngyilkos lett, most föltalálták a dési járás Atőr községében. A modern kor haladásának egyik kiváló segédeszköze a fényképezés. Okiratokat, bútorokat, munkában levő gyárakat, bányákat fényképeznek le s hasznosítják a megrögzitett képeket. Fölvételeket eszközöl Huszthy Mátyás fényképész, Hid-utcza. Kereskedők közgyűlése. A Nagybányai Kereskedők és Kereskedő Ifjak Köre a »Polgári Olvasókör« termében 1910. évi márczius hó 6-án délután 2l/2 órakor évi rendes közgyűlést tart, melyre az egylet alapitó, rendes és pártoló tagjai tisztelettel meghivatnak. Az elnökség. Tárgyai: 1. Évi jelentés. 2. Pénztári és könyvtári jelentés. 3. Költségelőirányzat jóváhagyása. 4. Indítványok tárgyalása, melyek 14 nappal a gyűlés előtt beadattak. (Alapszabály 24. ez.) 5. Tiszlujitás. Kivonat az alapszabályokból: 10. sz. Szavazási joggal csak azon tag bir, ki dijakban hátralékban nincs. Szavazat csak személyesen gyakorolható. Telefon-dijak leszállítása. A kamara a forgalmasabb városok közötti beszélgetések dijának leszállítását kérte a minisztertől. Most a miniszter értesíti a kamarát, bogy a debreczen—nyíregyházai és a nagykároly—szatmárnémetii forgalomban váltott beszélgetések dija időközben már 2 koronáról 1 koronára leszállittatott. A debreczen—karczag—nagyváradi viszonylatban a dij- leszállitást a rendelkezésre álló áramkörök túlterheltsége miatt és a debreczen—máramaros- szigeti viszonylatban e városoknak egymástól való nagy távolságára tekintettel, egyelőre nem engedélyezheti; a debreczen—szerencsi viszonyNAGYBÁNYA latban pedig a dijleszállitást arra az időpontra kívánja elhalasztani, amikor a Nyíregyháza— Budapest közt tervbevett uj telefonösszeköttetés üzembevételével a forgalmi viszonyok'az említett városok közt kedvezőbben alakulnak. A szóba jöhető többi viszonylatokban azonban, nevezetesen az egyfelől Debreczen, másfelől Szatmárnémeti. Nagykároly és Nagyvárad, továbbá az egyfelől Szatmárnémeti, másfelől Máramaros- sziget közt váltott 3 perczes interurbán beszélgetések diját 1910. évi márczius hó 1-től kezdve 2 korona helyett koronában állapítja meg. Az alkohol. Kimpán György szabósegéd f. hó 20 án este teljesen részeg állapotban beállított Katona György szabómester gyarmat- utczai lakására. Katona mint régi ismerősének, szállást adott neki s lefektette. Heggel azután rémülve veszi észre, hogy Kimpán szabósegéd halva fekszik ágyában. Rögtön jelentést tett a gyanús halálesetről. A vizsgálat megállapította, hogy Kiinpánt az alkohol ölte meg. Bányaszerencsétlenség. Bányaszerencsétlenség történt a napokban Felsőbányán. Laposán György kincstári bányamunkásra, ki a nyugati bányaosztályban érczet szállított, egy hatalmas szikladarab rászakadt s a kőtörmelék egészen elborította. A szerencsétlen szörnyethalt. A bánya- hőtóság a vizsgálatot megindította. Iparos ösztöndíjak I. Mária Valéria fő- lierczegnő ö császári és királyi Fensége születésének emlékezetére Volgtlünder Fiigyes, bécsi lakos, kereskedelmi tanácsos által alapított ösztöndíj kereken 2300 (kettőezerháromszáz) koronát kitevő kamataira ezennel nyilvános pályázatot irt ki a kereskedelemügyi m. kir. minister a következő módozatok mellett : 1. A fenti összegből két (2) egyenként 1150—1150, (azaz egyezeregvszázötven) koronás ösztöndíj alakittatik. 2. Ez ösztöndíjakat képesítéshez kötött ipart űző, két (2) szegényebb sorsú, érdemes, szakmájában kiváló és józan életű olyan kezdő fiatal magyar honos iparos mester vagy idősebb segéd kaphatja továbbképzés czéíjából, vagy mühelyi berendezés, illetve annak tőkéletesbitése czéíjából, vagy forgótőke gyanánt, kik atyjuk iparát folytatják s attól az iparüzletet átvették vagy átvenni akarják. 3. Pályázhatnak e két (2) ösztöndíjra a 2. pont alatt említett iparosmesterek és segédek közül mindazok, kik katonai szolgálatukat már teljesítették vagy az alól jogérvényesen végleg felmentettek és akik, ha mesterek, legalább egy (1) évet, ha segédek legalább öt (5) évet töltöttek ezen minőségben. A katonai szolgálatban töltött idő ezen időbe be nem számítható és általában csakis a tényleges műhelyi gyakorlattal töltött évek vehetők számba. 4. A pályázati folyamodványban megemlítendő az, hogy folyamodó az ösztöndíjat mily czélra igényli (továbbképzés, berendezés, vagy forgó tőkenyerés czéíjából.) Abban az esetben, ha a berendezés vagy annak tőkéletesbitése czéíjából igényli, az is megemlítendő, hogy mily berendezési tárgyakra, gépekre, szerszámokra van az illetőnek szüksége — s azok mily értéket képviselnek. — továbbá mely hazai gyárban vagy ipartelepen óhajtja azokat, feltéve, hogy belföldön gyártatnak, beszerezni ? Ha az ösztöndíjat folyamodó továbbképzés czéíjából igényli, megemlítendő az, hogy a továbbképzést hol és miként kívánja eszközölni? II. Goldberger Erzsébet által 1867. évi szeptember hó 18-án Bécsben az ó-budai kékfestőgyár felvirágzásának emlékezetére tett alapítvány kereken 2460 (kettőezernégyszáz) koronát kitevő kamataira az alábbi módozatok mellett ezennel nyilvános pályázatot hirdet a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1. A fenti kamatösszegből 8 (nvolcz) egyenként 300—300 azaz (háromszáz-háromszáz) koronás, valamint a múlt évi pályázat alkalmából fölszabadult még két egyenként 300 — 300 azaz háromszázháromszáz koronás, összesen tehát 10 (tiz) segélydijat alakítok. 2. E segélydijakat szakmájukban kivált, józan életű, de fiatalon elhunyt, képesítéshez kölött ipart űzött, magyar honos iparos mesternek szegénysorsu özvegyei vagy szegénysorsu, de 18 évet még be nem töltő ít (fiú esetleg leány) árvái fogják kapni. 3. Pályázhatnak e segélydijakra a 2 pontban említett özvegyek és árvák, ez utóbbiak anyjuk vagy gyámjuk utján. Özvegyek, kik férjük iparát folytatják, árvák, kik atyjuk iparát választották életpályául s mint ilyenek segéd vagy tanoncz Dr. Szokol Pálné. 5 minőségben alkalmazva vannak, avagy ugyanazon szakmába vágó ipari szakiskolába (felső ipariskolába) járnak, az odaítélésnél előnyben részesülnek. Árváknál, ha további kiképzésük érdekében több évi támogatásra volna szükség, nem fog a miniszter ur elzárkózni az elől, hogy a segélydijat az alapítványi kamatok terhére, az előhaladás igazolásának kikötése mellett esetleg több éven át engedélyezze. Egy és ugyanazon családban, özvegy és árva, illetve árvák ugyanezen alapítvány kamataiból segélyt csakis rendkívül kivételes esetben kaphatnak. 4 A folyamodványban részletezendők a czél, melyre folyamodó a segélyt igényli és a körülmények, melyek őt a segély kérésére utalják. — Mindkét ösztöndíjra a pályázatok a kereste, minisztériumhoz folyó évi április hó 15-éig adandók be. Hitelszövetkezeti közgyűlés A nagybányai ipari hitelszövetkezet folyó hó 20-án tartotta meg közgyűlését szokatlan érdeklődés mellett, Kapás Mihály elnöklete alatt. Az 1909. évi mérleget elfogadták, melyből kiemeljük, hogy a szövetkezet összes vagyona 55.526 K 99 f; tiszta nyeremény 1172 K 98 f. Virág István, Kornis Ernő, Gállá Antal igazgatósági tagoknak újra megválasztanak; a bíráló bizottságba pedig megválasztattak : Glaviczky Károly, Jancsovits József, Haraszkó István, Pintér József, Barabás Vilmos. Beregszászy János, Wienerberger Károly, Sesták Sándor, Gyalay Géza és ifj. Nagy István. A közgyűlés során Glaviczky Károly indítványt tett az 57g% kamat leszállítása iránt. Megemlítjük, hogy a szövetkezet az elmúlt évben is szép sikerrel működött, miért is a közgyűlés Kapás elnöknek s az igazgatóságoknak jegyzőkönyvi elismerést szavazott. Saját előnye, ha hajat vágatni borotválkozni Tréger modern berendezésű fodrász-termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szakszerűen végez Tréger Lajos. Anyakönyvi közlemények: A nagybányai anyakönyvi hivatalnál f. hó 17-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Febr. 7. Nagy Imrének »Gábriella«; febr. 10. Goldglancz Fü- löpnek »Miklós«; febr. 11. Sipos Dezsőnek »Irén«; febr. 9. Ackermann Sámuelnek »Móric«; febr. 12. Borkúti Jánosnak »József«; febr. 8. Buchmann Józsefnek »Anna Etelka«; febr. 15. Maré Józsefnek »Ilona« ; február 8. Gerebencs Lajosnak »Eva« nevű gyermeke. — Meghaltak: Febr. 11. Hobán Abrahám g. kath., 3 napos, erdőkerülő gyermeke, veleszületett gyengeségben ; febr. 14. Winkler Móric izr., 13 éves tanuló, hasihagymázban; febr. 15. Derecskéi József ref., 28 éves, kerékgyártó mester, tüdőgümőkórban; febr. 15. Kádár Jánosné szül. Rusznák Verőn róm. kath., 33 éves, bányamunkásné, tüdőgümőkórban ; febr. 16. Grabán Róza róm. kath., 14 éves, kőmives segéd gyermeke, tüdőgümőkórban ; febr. 16. Torán Gáborné szül. Pap Mária gór. kath., 72 éves, napszámos, tüdővészben; febr. 16. Szelezsán Demeter g. kath., 3 éves, bányamunkás gyermeke, kanyaróban. — Házasságot kötőitek: Marosán György és Vida Ilona nagybányai; Juhász Béla és Kupsa Anna nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Kincse János giródtótfalui és Babán Flórika nagybányai lakosok. Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY. Vasárnap egész nap a hires SALVATOR SÖR kimérése Rumpoldnál 11 Pénztárnoknő kerestetik Almer Lajos kereskedésébe ötven korona kauczióval. — Belépés ideje 1910. május 1. Jelentkezhetni az üzlettulajdonosnál.
