Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)

1910-04-14 / 15. szám

NAGYBÁNYA 6 gyorsvonattal indul és minden más újságot meg­előzve érkezik a magyar városokba. Az Est független politikai napi lap, szabad és meg nem alkuvó a politika, a társaság, a színház, sport és közgazdaság legújabb híreivel ; szókimondás­ban és radikális függetlenségben vele senki sem konkurálhat. Mottója ez: »Senki se lehet olyan nagy, vagy olyan gazdag, hogy Az Est ne mondja meg róla az igazságot és senki sem lehet olyan kicsiny és szegény, hogy Az Est meg ne hallja a szavát.« Szerkesztősége a legelsőrangu. Munka­társai: Ignotus, Bródy Sándor, Molnár Ferencz, Pásztor Árpád, Kéry Pál, Adorján Andor, Gergely István, Kemény Simon, Szép Ernő és Saluszinszky Imre helyettes szerkesztő; olyan gárda, melyet magyar lap alig mutathat fel. Sport rovatát az országos hirü athléta: Gillemot Ferencz vezeti s minden rovat élén a legkitűnőbb emberek ál­lanak. Technikai kiállításában Az Est páratlan. Előfizetési árai: egész évre 16 korona, félévre 8 korona, negyed évre 4 korona és egy hóra 1 korona 40 fillér. Egyes szám ára 4 fillér (két krajczár) s mindennap legalább tizenkét négy hasábos oldalon jelenik meg. Az Est szer­kesztősége és kiadóhivatala Budapest VII., Miksa-u. 8. (Athenaeum palota.) A modern kor haladásának egyik kiváló segédeszköze a fényképezés. Okiratokat, búto­rokat, munkában levő gyárakat, bányákat fény­képeznek le s hasznosítják a megrögzitett ké­peket. Fölvételeket eszközöl Huszthy Mátyás fényképész, Hid-utcza. Szatmárvármegye térképe A m. kir. pénz- j ügyminiszterium rendelete folytán a m. kir. ál­lamnyomdában Janlcovich László térképészeti osztályvezető tervezete szerint hivafalos és leg­újabb adatok alapján 1:144.000 arányban 7 színnyomású megyei térképek sorozatából most jelent meg Szatmármegye térképe. A térképen, mely 67/77 cm. nagyságú két lapon nyomatott, a szab. kir. törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok, a nagy és kis községek és önálló puszták közigazgatási jellege különböző irás által, a vármegyei, szolgabirói, járási, községi azonkívül a törvényszéki kerü­letek s járásbirósági valamint az önálló városok határai különféle jelzés és színezés által ép úgy vannak feltüntetve, mint a hogy a rövidí­tések és különböző jelzések az egyes városok­ban székelő hivatalokat és hatóságokat, továbbá a posta, távirda és távbeszélő állomásokat jele­zik. A mivelési ágak a 7 féle színezés és a százalékokban kiszámított s a lap szélén alkal­mazott kimutatás folytán könnyen áttekinthe­tők. A közlekedési adatokat pedig a gondosan berajzolt vasúti, továbbá az állami, vármegyei és községi utak szolgáltatják, melyeknek távol­ságai a pontosan szerkesztett léptékről kilomé­terekben és mérföldekben lemérhetők. A vasúti állomásokon kívül a feltételes megállóhelyek is fel vannak tüntetve. A terepet (terrain) az egyes mivelési ágak alakzata és a sűrűn alkal­mazott, méterekben kiszámított magassági pon­tok juttatják kifejezésre. Ezenkívül hely, mé­ret és tájékozás szempontjából a fontos és ne­vezetesebb tényezők is u. m a csatahelyek az évszám megjelölésével, akikötők, folyóátkelések, áthidalások, töltések, emlékoszlopok, keresztek, kutak, gyógyfürdők, gyógyforrások, malmok, puszták, majorok, csárdák s egyéb nevezete­sebb épületek, hegygerinczek, hegycsúcsok, völgyek, tavak, mocsarak, stb. stb. megfelőleg jelezve és megírva vannak. A lap egyik sarká ■ ban a vármegye székhelye, a másikban Szat- már-Németi és környéke könnyebb áttekintés végett nagyobbitoít méretben részletesen van feltüntetve. Végül a vármegye területe és lako­sainak száma, járásonként és városonként az 1909 évi népszámlálás hivatalos adatai szerint, i külön külön egy táblázatban van kimutatva, úgy hogy ez a térkép, a vármegyének föld- j rajzi kézikönyvét képezvén, könnyű áttekintése, ( nagy mérete és adathalmazánál fogva hazánk | legteljesebb és legpontosabb térképét képezi. Kapható Toldi Lajos könyvkereskedőnél (Bu- dapezt II. kér. Fő-utcza 2.) a m. kir. állam­nyomda főbizományosánál. A térkép ára 2 K, vászonra vonva összehajtva 6K, vászonra vonva léczekkel ellátva 8 korona. Nyári táncztanfolyam. Bóka Pál fővárosi tánczmester, a szinészeti akadémia táncztanára, mint már hosszú idők óta minden évben, úgy az idén is julius első napjaiban városunkba érkezik és táncztanfolyamot nyit. Bóka Pál közön­ségünknek oly régi kedvencze, hogy nem szük­ségesőt közönségünk figyelmébe bővebben ajánla­nunk. A táncztanfolyamra jelentkezéseket elfo­gad Kovács Gyula könyvkereskedése. A Halmai-alap. A Halmai-alapra újabban a következő adományok folytak be : özv. Schönherr Antalné 5 K, Varga L. nagybecskereki tanár 5 K. Szervezkedés az alkoholizmus ellen. Nagy­jelentőségű és üdvös hatásúnak Ígérkező az a mozgalom, melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület indított a falusi népet pusztító alko­holizmus meggátlására. Az Omge helyes érzékére vall, hogy nem helyezkedett az antialkoholisták merev álláspontjára, mert tudatában van annak, hogy az ivás szenvedélyéről lehetetlen leszoktatni a népet. Azt kívánja csupán, hogy a korcsmákat megbízható emberekre bízzák s épen ezért a szövetkezeteket az italmérési engedélyek kiadá­sánál előnyben részesítsék. Kívánja ugyan, hogy a korcsmák és pálinkamérések számát fokozato­san apasszák, de ezzel szemben jelentősebb az az óhajtása, amely a korcsmák munkaszüneti napon való bezárására és a korcsmái hite! teljes eltiltására vonatkozik. Ennek az ország érdekét előmozdító szocziális feladatnak sikeres megol­dását tűzte ki czéljáui az Omge. Az a nagy er­kölcsi súly, amelylyel a gazdák legfőbb társa­dalmi szervezete rendelkezik, reményt nyújt arra, hogy az alkohol pusztításának meggátlásán fáradó emberbarátok szivvel-lélekkel sorakozni fognak a gazdák zászlója köré. A bírói talár ismét kisért. Egy fővárosi lap híradása szerint dr. Székely Ferencz igazságügy­miniszter legközelebb rendeletet bocsát ki, a melyben a bíráknak, az ügyészeknek és a vé­dőknek tárgyalások alkalmával kötelezővé teszi a talár viseletét. A bírák a rangra való tekintet nélkül egyenlő, fekete talárban jelennének meg, amely minden pompa mellőzésével csupán ma­gyaros zsinorzatu volna. Fejviseletül pedig selyem­ből készült kucsmát hordanának. Az ügyészek talárja vörös, a védőké fehér zsinorzatu díszt kapna. A fémszálas izzólámpák árát leszállították. A villamos-telep mai körleveléből értesülünk, hogy a fémszálas izzók olcsóbbak lettek és pedig : a 16 gyertyafényü 1 40 fillér, a 25 és 32 gvertya- fényü 2.50 fillér. Az üzemvezetőség reméli, hogy az izzók árának leszállítása folytán ismét több házban fogják a bevezetést elkészíttetni. A szatmári kir. törvényszék hivatalos órái. Vettük a következő értesítést: Tudomás és a közönség tájékoztatása végett szives köz­lés czéljából értesítem a tekintetes szerkesz­tőséget, hogy a vezetésem alatt álló királyi törvényszéknél a 2700—1910. 1. M. számú igaz­ságügyminiszteri rendelethez képest a kezelő hi­vatalban a hivatalos órák köznapon 8 órától 3 óráig, vasár- és ünnepnapon pedig 9 órától 12 óráig tartanak. Ugyanezen időtartamban állapítom meg a hivatalos időt a kir. törvényszéki pertár részére is. Kereskedelmi cégbejegyzésekre vonat­kozó szóbeli kérelmek hetenkint hétfőn, szerdán és pénteken 9—11 óráig terjeszthetők elő. A felek részére az iktató hivatalok és a telekkönyvi hivatal köznapon 9 órától 1 óráig, vasár- és ünnep­napon 8 órától 11 óráig áll nyitva. A törvény- . székhez címzett beadványokat a felebbezési tanács ! gyüjtőszekrényébe is lehet tenni. — A felebbezési tanács jegyzője köteles azokat az ügydarabokat, amelyek nem tartoznak a felebbezési tanács el­intézése alá, a gyüjtőszekrény kiürítése után haladéktalanul az iktatónak átadni. A gyűjtő- szekrényt köznapon 1 órakor, vasár- és ünnep- I napon 11 órakor kell kiüríteni. A 2700 — 1910. I. M. számú rendelet 2. §. 1. bekezdésében nem említett kezelő hivatalokban és jegyzői irodák­ban, valamint a céghivatalban a felek köznapon 9 órától 11 óráig, vasár és ünnepnapon pedig csak kivételesen a bivatalfőnök külön engedel- mével nyerhetnek értesítést. Szatmár-Németi, 1910. április hó 6-an. Bóth Ferencz elnök. Saját előnye, ha hajat vágatni borotválkozni Tréger modern berendezésű fodrász-termébe jár hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szak­szerűen végez Tréger Lajos. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál f. hó 7-ike óta a következő bejegyzések tétettek. Születtek: Márc.27. Dongó Irénnek »Zsiga József«; márc. 30. Kovács Lajos­nak »Sándor«; ápr. 3. Bonácz Dávidnak »György«; ápr. 2. Szathmári Lajosnak »Erzsébet«; ápr 1. Hojkó Istvánnak »Erzsébet«; ápr. 4. Rozenstein Józsefnek »Helén«; ápr. 3. Hotka Pálnak »Bor­bála« ápr. 5. Pap Fraszinának »Dominika«; ápr. 5. Madarász Jánosnak »György«; ápr. 2. Mike Sándornak »Mihály Gyula« ; ápr. 5. Kovács Imré­nek »Károly« nevű gyermeke. — Meghaltak: ápr. 2. Kerekes János ref. 54 éves, városi rendőr­hadnagy, májzsugorban; ápr. 1. Farkas Matild ref., egy hónapos, vincellér gyermeke, idült hörg­hurutban ; ápr. Horinkár János g. kath., 54 éves, napszámos, asthmában; ápr. 3. Ratyis György g. kath., 48 éves, kocsis, tüdővészben; ápr. 3. Pet- rován Sándor g. kath., 58 éves, zuzdamunkás, rákban; ápr. 3. Vágó Erzsébet ref., 3 hónapos, menhelyi gondozott, rángó-görcsben; április 3. Sávorszki József Sándor r. kath., 12 hónapos, bányász gyermeke, tüdőgyuladásban ; ápr. 3. Tóth Erzsébet g. kath., 6 éves, kisbirtokos gyermeke, tüdőgyuladásban; április 4. Tóth József ref., 13 napos, kisbirtokos gyermeke, veleszületett gyenge­ségben ; Zászlófi Anna özv. Kornis Aladárné r. kath., 70 éves, kereskedő szivszélhiidésben; ápr. 5. Krisztián Teréz férjezett Mike Józsefné g. kath., 26 éves, aranyász neje, tüdővészben; ápr. 5. Sándor Mihály ref., 52 éves, ács segéd, tüdővész­ben; Háhn János g. kath., 12 hónapos, bánya­munkás gyermeke, tüdővészben; ápr. 5. Kezán Matild g. kath., 1 hónapos, bányamunkás gyermeke, tüdőgyuladásban; ápr. 7. Morvay Sándor r. kath., 13 hónapos, nyomdatulajdonos gyermeke, heveny gyomor- és bélhurutban; ápr. 5. Kovács Károly ref., fél órás, kincstári erdőőr gyermeke, vele­született gyengeségben; ápr. 7. Ilobán Miklós g. kath,, 59 éves, ny. erdőmunkás, vizkörban. — Házasságot kötöttek: Kósa István Ottokár kis­kunhalasi és Morvái Emilia elvált Kemény Lászlóné nagybányai; Suba János és Gyalay Etelka nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Kocsis Károly Lajos és Vincze Juliánná özv. Volfart Isvánné nagybányai; Madarassy László András Sándor nagybányai és Vajay Irén Klára Bella Zsuzsánna szatmári; Szemcsuk János és 'furies Fraszina nagybánya-kőbányatelepi; Csókán Gábor nagybányai és Bognovszki Karolina alsó- fernezelyi lakosok. Rendőri hírek. A haragosok. Bob Árpád régi ha­ragban állott Lupucz Péterrel. A napokban Bob Ferne- zelyre indult s útközben Lupucz behivta őt lakására. Bob abban a reményben, hogy Lupucz békepoharat akar vele üríteni, be is ment, de vesztére, mert Lupucz ven­dégszerető házában alaposan elverte. — Támadás az ut- czán. Még január havában történt, hogy Papolczy Verőn varrónő és anyja: özv. Papolczy Ferdinándné este haza­felé igyekeztek erdélyi-uti lakásukra. Az erdélyi-uton egy ismeretlen férfi megragadta Papolczy Verőn karját s pénzt követelt tőle. A megriadt nők arra kérték táma­dójukat, hogy kisérje haza őket, otthon majd adnak pénzt, mert náluk nincs. Otthon azután zajt ütöttek, mire az ismeretlen kereket oldott. A rendőrség Papól- czyék támadóját kinyomozta Puskás Géza asztalossegéd személyében, ki ellen a bűnvádi eljárást folyamatba tették. 1910. április 14. IRODALOM. A kommunista kiáltvány. A társadalom tör­ténetének alig van fontosabb okmánya, mint az a kiáltvány, melyben Marx és Engels az 1847- ben tartott kommunista-kongresszus megbízásá­ból kifejtették a kommunizmus, vagy amint ma nevezik, a szoczializmus alapelveit. Ez elvek egy részét ma már maguk a szocializmus vezé­rei is elavultaknak vallják ugyan, de azért is­meretükre múlhatatlanul szüksége van minden­kinek, aki korunk e leghatalmasabb mozgalmá­ról alaposan akar tájékozódni. Azért jó szolgá­latot tett irodalmunknak a Magyar Könyvtár, midőn a nagyjelentőségű dokumentumot lefor- diüatta és olcsó áron közzélette. A füzet elé bevezetésül igen értékes tanulmányt is irt a for­dító, Ipolyi Tamás, aki tolmácsoló munkáját is igen lelkiismeretesen és avatotlan végezte. A Kommunista Kiáltvány ára 30 fillér. A tízmilliós Kleopátra. Ez a czime annak a történetnek, melyet Ady Endre legújabb novella- gyűjteményének élére lett. A tízmilliós Kleopátra büszke, hideg bankárleány, akiben egyszerre kitör egy véletlenül a famíliájába került művész ős szilaj vére s viszi egy rongyos festő viskójába. Színesen, nagy erővel megirott történet, mely­hez méltóan sorakoznak a füzet többi darabjai: Abd el-Kader, Két tanár ur, Az idegen fiú, Az uj harangok s kivált a Jézus fog jönni czimü, megrázó erejű gyermektragédia. Miudnyájokban

Next

/
Thumbnails
Contents