Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-04-14 / 15. szám
4 NAGYBÁNYA 1910. április 14. időkre ismét elesnének a már negyedszázad óta várt osztaléktól. Az emlitett vasutak elsőbbségi részvényei nagyobbrészt az agrár- és járadékbank pánczé- lozott szekrényeiben lévén, e panama-szagu börzei manővert alighanem sikerülni fog keresztül vinni; de kötelessége a városnak minden követ megmozgatnia, hogy e merénylethez a kereskedelmi miniszter hozzá ne járuljon s ha a jóváhagyást ott is kicsikarnák, van még egy végső remedium, hova panasszal fordulhatunk: a köz- igazgatási bíróság. E kínos feltűnést keltő, hírhedtségében szomorúan szenzácziós ügyben MolcLován László takarékpénztári igazgató, ki a nagybányai—szatmári vasút közgyűlésén a városi takarékpénztár részvényeit képviselte, behatóan informálódván a tervezett merényletről, a következő magvas s a legapróbb részletekben is világos képet nyújtó tanulmányban számol be a városi közgyűlésnek : Tekintetes Közgyűlés ! A folyó évi 1334—66. kgy. számú közgyűlési határozattal kiküldettem a folyó évi márcz. 30-án tartandó szatmár—nagybányai vasut-tár- saság rendkívüli közgyűlésére, hogy a városi takarékpénztár tulajdonában levő vasúti törzsrész- vényeket ott képviseljem. A közgyűlésen tényleg megjelentem, hol hozzájárultam szavazatommal a nagybánya— felsőbányái vasútnak a szatmár—nagybányai vasut-társaságba való beolvasztásához, mivel az államvasutakkal kötött uj s a vasútra előnyös üzemi szerződés e beolvadástól is függővé tétetett. Közgyűlés után igazgatói ülés tartatott, melyen mi, nagybányai kiküldöttek részt nem vehettünk, de aggodalommal értesültünk az ott lefolyó dolgokról. Súlyos pénzügyi merénylet tervezetét jelenté ott be az igazgatóság elnöke, a törzsrészvény birtokosai ellen, amidőn a vármegyénkben levő keskeny vágányu vasutakkal fuzionáltatni akarja a szatmár—nagybányai vasúttársaságot. Mivel pedig a szatmár—nagybányai vasut-társaságba beleolvadt a nagybánya—felsőbányái vasút és igy ezek a miniszteri jóváhagyás után egy társaságot fognak képezni a jövőben, melyekből Nagybánya városának 604, Nagybánya város takarékpénztárának pedig 151 drb. törzsrészvénye van ezidő szerint birtokukba, kénytelen vagyok e fúzió tervét a tekintetes képviselőtestületnek bejelenteni, mivel erős anyagi érdekek fűződnek a vasúti fúzió kérdésének mikénti keresztülvitele avagy elejtéséhez egyrészt, másrészt rámutatni azon börzei manőverre, mely a tisztesség határait áthágni s a gyanútlanul bizalommal levő szatmár—nagybányai vasút törzs- részvényeseinek kifosztását célozza. Köztudomású dolog, hogy a szatmár—bik- szádi, a szatmár—erdődi, a nagykároly—som- kuti keskeny vágányu vasutak egy némely érdekelt nagyobb uradalom s birtokos kezdeményezésére alakultak, fökép azoknak erdőségeik kihasználhatósága ozéljából. E őzéit nagyrészt már leszolgálták. Hieronymi Károly volt szatmári országgyűlési képviselő és akkor is miniszter a megmondhatója, hogy mily kedvezmények nyújtása mellett lehetett a szatmár—bikszádi vasutat életre hozni s lehet ma is felszínen tartani; az erdődi és nagysomkuti vonalaknak nem lévén épülésükkor miniszteri támogatójuk, az elsőbbségi részvényeseknek járó osztalékot sem tudják előteremteni üzemük után. Ezért czélozzák a szatmár-nagybányai vasút ma már jól jövedelmező üzemét ily osenevész, kávémasinás, forgalom nélküli vasutakkal összeházasítani közös háztartásba. Ezt megakadályozni a szatmár—nagybányai vasút elsőbbségi, de főkép törzsrészvényeseinek feltétlen joguk, érdekük és kötelességük. Nagyon furcsa szinben tűnnék fel s jogos meggyanusitásnak tenné ki magát az a törzsrészvényes a vasúti közgyűlésen, aki ily abszurd fúzióhoz, mint törzsrészvény képviselője hozzájárulna. Hiszen a pénzügyminisztérium 1200, a kereskedelmi minisztérium és a postakincstár 1200, a m. kir. államvasut 350 törzsrészvénynyel lévén érdekelve, évenként mintegy 46.000 koronával károsittatnék meg az állam beláthatatlan hosszú időre, ha a fúzió létesülne. E számításom azon alapszik, hogy a legközelebbi évben már a szatmár—nagybányai vasút törzsrészvényesei is osztalékhoz jutnak, amire a legbiztatóbb kilátások vannak. Nagybánya városa és takarékpénztára 9700 K osztaléktól esnének el évenként, ha e merénylet keresztül vitetnék. Hogy mily különbség van a fuzionálni szándékolt vasutak bevételei között, például az 1909. évben, arról az alábbi hiteles kimutatás nyújt tájékozást, melyet a vasúti és közlekedési közlöny 1910. évi 16 száma közöl. A vasút neve Hossza Km. Bevétele Km.-ként K A szatmár—nagybányai . 73-7 8974 A szatmár—bikszádi . . 50-5 5980 A szatmár—erdődi . . . 277 3368 A nagykároly — n.-sömkuti 84 6 1643 Ezen kimutatás alapján kiszámíthatjuk, hogy a szatmár—nagybányai vasútnak . 661.383-8 K a szatmár—bikszádi vasútnak . . 301.990 - K a szatmár—erdődi vasútnak ... 93 293-6 K a nagykároly—nagysomkuti vasútnak 138.997 8 K bevétele volt az 1909. évben. A szatmár—nagybányai vasútnak magának 127.102 K 40 f-rel több bevétele volt, mint a három másik vasútnak együttvéve, daczára, hogy 73 km. hosszúságával szemben a fúzióba bevonni szándékolt vasutak 162 km. hosszúak. Már pedig ez arány még nagyobb lesz a szatmár—nagybányai vasút javára, ha a magyarláposi vonal is kiépül. A számítási kulcs a jövőben előreláthatólag még erősebb külömbözeteket eredményezne, mert látjuk, hogy a nagysomkuti vasút, mely az azóta letarolt erdők kihasználására lett életre híva, ma már kilométerenként alig Vs rész bevételt forgalmaz a szatmár—nagybányai vasúttal szemben. A szatmár—bikszádi vonal jövedelme a minimumra fog leszállani, ha a tervezett s a létesítés stádiumában levő bikszád—halmi rendes nyom- távlatu vonal kiépül. Egy pár fürdővendég s turistán kívül alig fogja más a vasúti pénztár állományát gyarapítani, teheráru-forgalma csak direkt az Avasból Szatmárra irányított árukra fog szorítkozni, mivel az átrakással járó nehézségek és idővesztesség kikerülése végett a teheráruk nagy tömege a halmii vonalat fogja használni. Az erdődi vonal fejlődőképes, de ez is messze elmarad vagyonilag a mi 25 éves, biztos alapokon nyugvó s 300.000 K tartalékkal rendelkező vasutunktől. Ily vonalakkal a szatmár—nagybányai vasúttársaságnak sem elsőbbségi, sem törzsrészvényeseinek fuzionálni érdekükben nem állhat. Önkéntelenül előtérbe lép hát az a kérdés, mi hát a mozgató rugója a fúzió e fölvetésének? Felelet reá: a börze I Mely nem kérdezi, hogy a pénznek mily szaga van, honnan, kitől jő, csak legyen, mert ott: aki birja, az marja. Egy ily ököljog akarja kihaszálni a szatmár— nagybányai vasút kedvező helyzetét a maga zsebére ! A dolog világos, bár nem morális. Mint tudva van, vármegyénk emlitett keskeny vágányu vonalainak elsőbbségi részvényei nagyrészt a magyar agrár- és járadékbank dár- czájában vannak; a részvények azonban a remélt 6% helyett alig 4°/o-ot jövedelmeznek. A szat- mar—nagybányai vasúti elsőbbségi részvényeket is az agrár- és járadékbank fogja megszerezni, ha ugyan már tárczájában nincsenek s igy diszponál mindkét vasútnál. Könnyű tehát kiszámítani, hogy egy sikeres fúzió esetén a szatmár— nagybányai vasút törzsrészvényeseinek a jövőben jutó 82.400 K mily remekül biztosítaná az agrár- és járadékbank keskenyvágányu vonatai elsőbbségi részvényeinek teljes osztalékát. Éhez nem kell sem börzei, sem pénzügyi tudás, csak hatalom és erőszak, mely ma tényleg az elsőbbségi részvényesek kezében van meg. Szerencse azonban, hogy ily keresztül erőszakolni szándékolt határozathoz a kereskedelmi miniszter aligha járulhatna hozzá. Hogy venné magára azt a felelősséget, hogy egyeseknek (agrárbank vagy másért) az állam és többi érdekeltek rovására 82.400 K jogtalan előnyt biztosítson, mert ily összeg jut a jövőben a törzsrészvények után. A mi vasutunk 25 éves, mely idő alatt a törzsrészvényesek egy jobb jövő reményében állandóan támogatták az igazgatóságot, mely úgyszólván a vasutat újjáépíti s nagy áldozatok árán jövedelmezővé tette. S most, midőn ott tartunk, hogy jövedelmét Nagybánya város és a többi törzsrészvény-birtokos is élvezhetnék, előáll a társaságunk elnöke s ahelyett, hogy azok érdekét képviselné, kiknek bizalmából is ott ül a tisztesség e székén, más társaságok érdekében, bár e más alatt ugyan az ő érdekcsoportjuk értendő, akarja az ököljogot gyakorolni. Ugyanezért kérem a tekintetes közgyűlést, kegyeskedjék már most állást foglalni e kérdésben s ha a véleményük egyező az enyémmel, méltóztassék a tervezett további fúzió ellen a kereskedelmi minisztériumnál előre is óvást emelni, mint amely fúzió a város és takarék- pénztára érdekeit anyagilag nagyon hátrányosan érintené. Moldován László. Nagybánya sz. kir. város közgyűlése valóban hálás lehet azon érdeklő figyelemért, melylyel Moldován László a város ügyeit kisérve idejekorán lerántja a leplet a készülő merényletről. S nincs kétség benne, hogy a városi közgyűlés minden eszközt meg fog ragadni, hogy e börzei panamázásnak elejét vegye. HÍREK. Április 13. Személyi hirek, Újhelyi Hugó budapesti kir. jogügyi tanácsos rövid ideig városunkban időzött. — Jég Károly törvényszéki jegyző pár beli szabadságidőre haza érkezett. Miniszteri elismerés. Az igazságügyminiszter Barazsu Endre járásbirósági Írnoknak, a Telekkönyvi Lexikon szerkesztőjének megelégedését és elismerését fejezte ki. Szentmiklóssy József vezető járásbiró a miniszter elismerését az egész tisztikar jelenlétében tudatta Barazsuval. Lelkészhelyettesités. Dr. Boromisza Tibor püspök Schmidmayer Ferencz nagybányai minorita áldozárt Vadász Ágoston elhunyt mátészalkai plébános helyébe helyettes lelkésznek küldte ki. Tagválasztás a Teleki-Társaságban. A Teleki-Társaság f. hó 7-én zárt ülést tartott Révai Károly elnöklete alatt, melyen a tagválasztásokat ejtették meg. Ezúttal a rendes tagsági helyekből kettőt töítöttek be. Uj rendes tagok lettek Németh Béla főgimnáziumi tanár és Oblatek Béla bánya- tanácsos. Tiszteletbeli tagoknak megválasztattak: De Oerando Antonia Kolozsvárról, Münioh Sándor Felsőbányáról és Brán Lőrincz Szamosszép- lakról. A társaság elhatározta, hogy ez évi ünnepi közgyűlését május 7-én tartja meg. Felsőbánya város díszpolgári oklevelei. Mint már említettük, Felsőbáuya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete Stoll Bélát és Szmik Antalt, a város érdekeinek előmozdítása érdekében tett szolgálataikért a város díszpolgáraivá választotta. A díszpolgári oklevelet most legközelebb fogják átnyújtani a kitüntetetteknek. A díszoklevél album- szerű táblája moaréból készült s valóságos remeke a könyvkötő iparnak. Felsőbánya sz. kir. város díszoklevele czimét viseli gyönyörű aranynyomással. A díszoklevelek táblája Feuerstein Manó régi, jóhirnevü könyvkötő üzletében készült. Megérkeztek a szezon legújabb divatu bel- és külföldi szobafestő-minták, Mindenféle szobafestési munkálatokat elsőrendű kivitelben és jutányos árakon készít Templomfestés, czimirás, aranyozás, mázolás, tapetirozás, floderozás. - .. . Tessék árajánlatot kérni. - Munkák felvállalása végett vidékre készséggel kimegyünk. RáttttCA. JCuhn és Szentmihályi szobafestő ez ég
