Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)

1910-03-17 / 11. szám

4 1910. márczius 17. NAGYBÁNYA kántor a legmelegebb elismerést vívták ki fárad­hatatlan tevékenységükkel. A többi szellemi mun­kás nemkülönben. D. e. 8 órakor a polgári leányiskola nö­vendékei tartottak házi ünnepélyt, igazán kedves keretben. Gurnesevits Eugénia IV. o. t., Eper- jessy Irén II. o. t., Vánoza Margit IV. o. t. és Vetter Márta III. o. t. szavaltak lelkesebbnél lelkesebb költeményeket ügyes előadással és kellő hanghordozással. Leginkább kivált Vetter Márta szavalata, kinek istenadta tehetsége, korát meg­haladó értelmes előadása valósággal elbűvölte a kisszámú hallgatóságot. Böszörményi Mariska tanf. növendék Mikszáthnak a márcziusi napok­ról szóló apotheozisából olvasott, mig Almer Anna, szintén tanf. növendék a Rákóczi indulót játszotta el tűzzel, nem kis zenei ügyességről téve tanúbizonyságot. A bensőséges ünnep befejeztével Stoll Béla lelkes buzdító szavakat intézett a növendékekhez. A főgimnázium Petőfi-Önképzőköre d. e. fél 11 órakor rendezett ünnepet. Az ifjúság 10 órakor misét hallgatott a kistemplomban s an­nak végeztével a tornaterembe gyülekeztek, hogy a nagy idők nagy embereinek tetteiről megemlé­kezzenek. Neuberger István tanár rövid szavak­ban méltatva a nap jelentőségét, megnyitotta az ülést. Utána a főgimnázium vegyeskara énekelt négyhangra összevágóan és kifejezéssel egy dalt. Majd Kóozi László VIII. o. t. szavalta el a Nem­zeti dalt nagy hatással. Fiktusz Gábor VIII. o. t. Moszkovszky IV. spanyol tánczát hegedülte zongorakisérettel. Kissé trémázott, de a fülbe­mászó melódia szépségét még igy is kellően ér­vényre tudta emelni. Biró Gyula VIII. o. t. sza­badelőadásban fejtegette a márcziusi napok vív­mányait, hazafias folytatására buzdított a nagy szellemek által megkezdett munkának. Bálint László V. o. t. költeményt szavalt, mig befeje­zésül a zenekar egy keringőt játszott, ami nem valami jól sikerült. Oka után kérdezősködtünk s megtudtuk, hogy nem volt másik zongoristája a zenekarnak, igy Borbás tanárnak magának kellett a harmóniumhoz ülnie, a zenekar tehát biztos vezető kéz nélkül a kellő és eddig megszokott összjátékot nem tudta produkálni. A Polgári körben d. u. 6 órakor folyt le a hazafias ünnepség. Torday Imre pár szóval üd­vözölte a megjelenteket s átadta a szót Ajtai Nagy Gábor ügyvédnek, az ünnepi szónoknak. A jelenkor politikai viszonyaira keserű vonat­kozásokkal telt magvas és emelkedett stilusu szónoki beszédét lelkesen megtapsolták. Utána lnoze Lajos olvasta fel megkapó alkalmi ódáját. Tréger Lajos nagy pathosszal szavalta el Ábrányi Emil »Nemzeti esküvés« ez. költeményét; frene­tikus tapssal jutalmazta érte a közönség. Végül Jancsovits József, a Polgári Olvasókör alelnöke berekesztette áz ülést. Az egyes számok között a dalárda adott elő dalokat a gyakorolt dalár- disták rutinjával, de egyszersmind dicséretet hozva karmesterüknek, Szauesek Istvánnak. Főispánunk installácziója. Szatmár- j vármegye és Szatmár-Németi szab. kir. i város újonnan kinevezett főispánját, az egész megyeszerte közbecsülésnek és szeretetnek örvendő Csaba Adorjánt f. hó 14-én iktatta be a vármegye törvény- hatósága. Személyében oly politikai ve­zetőt nyert a vármegye, akiről pártkü­lönbség nélkül, mindenki meg van győ­ződve, hogy egyénisége elég garanczia arra, miszerint a megye ügyeit a leg­alaposabb és legkörültekintőbb gondos­sággal fogja intézni. Kineveztetése még az ellenpártban is megnyugvást keltett; ezt ama körülmény mutatja, hogy be­iktatása ellen akadályt nem gördítettek. A beiktatásról egyébként a következő­ket jelenthetjük. Az érkező uj főispánt a délelőtti 10 órás vonatnál fényes kül­döttség várta a polgármesterrel élükön, ki a város diszhintójába ültette és vagy 100 megyei fogat kíséretében bevonultak a vármegyeházhoz. Itt Ilosvay Aladár a vármegye állandó választmányának az élén fogadta s néhány szóval üdvözölte. A díszközgyűlés küldőttségileg hívta meg részvételre a főispánt, kit csillapulni nem tudó lelkes óváczióban részesítettek. A főjegyző erre felolvasta a kinevezési ok­mányt, a főispán letette az esküt, mire az elnöklő alispán átadta neki az elnöki széket. A törvényhatóság nevében a vár­megyei főjegyző üdvözölte, utána a fő­ispán megtartotta programmbeszédét. Hosszasabban tartó beszédet gyakran szakították meg lelkes éljenzéssel és za­jos helyesléssel. Városunkból is tömege­sen, mintegy 10—15-en mentek Nagy­károlyba, hogy e fontos aktuson részt- vegyenek. Délután 2 órára bankettre gyűltek össze a Magyar Királyba, ahol Csaba Adorján a királyra, N. Szabó An­tal a főispánra, Kende Zsigmond a fő­ispán nejére, Kovács Jenő a vendégekre ürítettek poharat. — Mi a magunk ré­széről üdvözöljük fényes állásában uj tőispánunkat s hazafias munkájához erőt és kitartást kívánunk. Főszolgabirójelötek. Egészen biztosra ve­hető, hogy a szatmárkerüleli főszolgabírói ál­lásra bér. Kovács Sándor erdődi főszolgabíró lesz megválasztva. így üresedésbe jön az erdődi főszolgabírói állás. Erre legkompetensebb Jékey István erdődi szolgabiró, kihez a kerület is rend­kívül ragaszkodik és aki a közelmúltban mint a szolgabirói hivatal helyettes vezetője úgy pontosságával, dicséretes buzgalmával, mint ta­pintatos bánásmódjával rászolgált, hogy ezt az állást elnyerje. Dr. Falussy Árpád képviselőjelölt. A karczagi negyvennyolezas függetlenségi Kossuth-párt dr. Falussy Árpádnak, vármegyénk volt főispánjának ajánlotta fel a választó kerület mandátumát. Dr. Falussy a jelölést elfogadta. A Nemzeti Szalon választása, Régi ismerő­seinket, kik már elszakadtak tőlünk, Ferenczy Károlyt és Iványi-Grünwald Bélát a Nemzeti Szalon f. hó 14-éu tartott rendes közgyűlésén a választmányba egyhangúlag beválasztották. A főpásztor betegsége. Dr. Boromisza Tibor szatmári püspök betegségéről elterjedt hírek túlzottak A püspöknek csupán orrüregéből egy jelentéktelen támadást kellett eltávolítani, de a püspök se nem feküdt, se nagybeteg nem volt. A szatmár-nagy bányai vasút államosítása. Hirek szerint ez a terv rövid időn belül meg­valósul, sőt némelyek szerint már befejezett tény. Ez ügyben az igazgatóság és az üzletve­zetőség részéről bizottság is járt Nagybányán. Még a Nagybányai-Felsőbányai üzem államosí­tása is tervbe van véve. Mindenesetre kívánatos volna megvalósítása. A főgimnázium épülete. Ismeretes olvasó- közönségünk előtt, hogy a város tárgyalásokat folytat a kultuszminisztériummal egy modern, minden igényeknek megfelelő gimnáziumi épület felépítésére vonatkozólag, — hisz ép lapunk hasábjain volt fejtegetve annak elkerülhetetlen szüksége. A dolog már annyira haladt agilis polgármesterünk serénykedése folytán, hogy a minisztérium egyik főmérnökét küldte ki az összes tervek anyagi, didaktikai és egészségi szempontból való tanulmányozásra azzal a meg­bízással, hogy észleleteiről terjedelmes jelen­tést tegyen. Felhívás a Teleki-Társaság rendes tagjaihoz A folyó évi ápril havi ülésen a Teleki-Társa­ságnál üresedésben levő 6 (hal) rendes tagsági hely betöltése fog eszközöltetni. Tisztelettel felkérem a Társaság rendes tagjait, hogy a betöltendő üres helyekre nézve ajánlataikat az alantirt elnökséghez április hó 1-ig beküldeni szíveskedjenek, Nagybányán, 1910. évi márczius hó 14-én. Fliesz Henrik titkár. Révai Károly elnök. Uj bank. Szalmáron »Szatmári Forgalmi bank r. t« czimmel uj bank létesült. Választ­mányában értesülésünk szerint városunkból Steinfeld Béla kereskedőt is beválasztották. A főispán s a jegyzők. A szatmári járás jegyzői kara s képviselőtestülete folyó hó 9-én Még van remény, mert ha kevesebben va­gyunk is, minket hiv úgy a világ, hogy magya­rok. Gyermekeinket nem szúrja át a vad kozák, feleségeinken csúfot nem ejt. Apáink sírjain ellenség nem tápod, inkább egy szálig elveszünk. De már a szörnyű időkben ránk mered az enyészet: Egy szálig elveszünk-e mi? Vagy fog maradni valaki, Leirni e Vad fekete Időket a világnak? S ha lesz ember, ki megmarad. El tudja e gyászdolgokat Beszélni, mint valának ? A kiváló nagy szellemekben van bizonyos jövőbelátás, van divinitio. Petőfi szelleme túl tekint a látás határain, tudása sejtelemmé válik és sejtelme tudássá. Hősi hevülete és határtalan szabadságvágya már jóval előbb a végnél az Egy gondolat bánt c. csodásán szép rapszódiára hangolta lantját, melynek most minden szava életet nyer a közelgő, gyászos vég borzalmas­ságában : Ott essem el én A harcz mezején Ott folyjon az ifjúi vér ki szivemből; S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az aczéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej S holt testemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra S ott hagyjanak engemet összetiporva: Szóról-szóra úgy történt, csakhogy a dia­dal az oroszé, a zsarnoké volt.. . Petőfi 1849. julius 31-re virradó éjszakát Székelykereszturon töltötte Varga Zsigmond nevű ismerősénél. Reg­gel a kávénál a ház szép leányának, Rózsának kérésére szavalt egyet költeményei közül. Külö­nös véletlen folytán éppen az előbbi rapszódiát szavalta. Halotti bucsuzlalót mondott magának. Innen indult Gyalokay Lajos százados tár­saságában Fejéregyházára. Délelőtt 9—10 óra lehetett. Bem 5000 embere és 12 ágyúja 11 órakor csatát kezdett Lüders orosz tábornok 12000 emberével és 32 ágyújával. Petőfi Bem rendeletére a vezérkarhoz csatlakozott s kissé távolabh egy omladozó ke- mencze mellől nézte harcz fordulatait. Polgári ruhába volt. Folyton irt és jegyzett. Talán ver­set irt, a legutólsót, a legszebbet. A győzelem jó ideig a honvédek felé hajlott, mig délután 4—5 óra tájban egy iszonyú bonyolódás tart­hatatlanná tette a mieink hadálását. Aki mene­külhetett, menekült. Bem maga is kocsijával egy iszapos árokba dőlt a holttestek közé s csak annak köszönhette életét, hogy az üldöző oroszok őt is holtnak vélték. Az éj beálltával aztán négy Vilmos-huszár visszalopodzott és kimentette az ősz vezért. Petőfit többé senki sem látta. Az a durva kozák, ki átdöfte szivét a kukoricásban nem is gondolta, hogy egy egész világot oltott ki. Egy vakító tündérvilagot, a költészet világát, melynél fényesebbet, színesebbet, izzóbbat nem álmodott magyar szív. De vigasztalás, hogy a honvéd meg­halt, hanem a költő él. a szezon legújabb divatu bel- és külföldi szobafestő-minták, Mindenféle szobafestési munkálatokat első- L ^ alwS rendű kivitelben és jutányos árakon készít ^UIUl UH Uí* IJl Templomfestés, czimirás, aranyozás, mázolás, tapetirozás, floderozás. .........—_ szobafestő ezég Te ssék árajánlatot kérni. — Munkák felvállalása végett vidékre készséggel kimegyünk.

Next

/
Thumbnails
Contents