Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1909-08-26 / 34. szám

1909. augusztus 26. NAGYBÁNYA 5 Zsebkendő a Szent István torony kereszt­jén. Napokkal ezelőtt általános feltűnést keltett városunkban, hogy az öreg Szent István torony keresztjén egy zsebkendőt lenget a szél, melyet ismeretlen kezek kötöttek föl a keresztre. Azzal mindjárt tisztában volt mindenki, hogy itt egy vakmerő toronymászó bravúrjáról lehet csak szó, aki a keresztre kötött zsebkendővel akarta bizo­nyítani, hogy tényleg megmászta a Szent István tornyot. Utána jártunk a dolognak s ez a fölte­vés valónak bizonyult. Egy vakmerő kőműves- segéd volt a toronymászó, ki két Ízben is meg­mászta a tornyot. Első Ízben csupán passzióból; másodízben pedig azért, hogy a zsebkendő fel­kötésével bizonyítsa bravúrját, mert puszta sza­vára nem akarták elhinni. Nagyon szép dolog, hogy a nagybányai Szent István torony meg­mászásával is utolértük a bécsi Szent István templom tornyának mászási rekordját, de ne fe­ledjék a vakmerő vállalkozók, hogy mig az első kísérletnek tapsolt egész Bécs, a második kísér­letezőt már keményen megbüntették. Aligha nem igy fog az történni nálunk is. Gyanús haláleset. A csendőrség egyik jár­őre f. hó 22-én a Lapos-erdő mellett egy elalélt férfira bukkant, kit önkívületi állapotban a vá­rosi kórházba szállítottak. Mielőtt azonban ön­kívületi állapotából magához tért volna s kihall­gatható lett volna, meghalt. A megejtett nyomo­zás során kiderült, hogy az illető Kosztin Gábor bajfalusi lakos. A gyanús haláleset ügyében foly­tatják a vizsgalatot. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye tör­vényhatósága f. hó 26-án, csütörtökön rendkívüli közgyűlést tart, melynek napirendjén 240 tárgy áll. Városunkat közelebbről érdeklő ügyek közül csupán a városi tanácsnak ,'gróf Dégenfeld Sán­dor nagybányai birtokos terhére kivetett aszfalt­adó tárgyában hozott határozata van kitűzve. A nagybányai építő- és famunkások szak­egyesületei f. évi szeptember hó 4-éu, szombaton, a Széchenyi-liget vendéglőjében, könyvtáruk gyarapítására zártkörű tánczvigalmat rendeznek. Nagy vasúti szerencsétlenség Szatmár mel­lett. Nagy vasúti szerencsétlenségről adnak hirt a szatmári lapok, mely Mikola és Halmi állomá­sok között történt a múlt éjszaka. Két teher­vonat ugyanis összeütközött s az összeütközés nek két halottja és tiz súlyos sebesültje van. Országos vásár. A hétfőn tartott országos baromvásár látogatottsága, a kereslet s a kínálat jó árak mellett olyan élénk volt, aminő 1892. év óta nem fordult elő piaczunkon. Vásárunkat számos idegen kereste föl, igy képviselve volt azon a mandoki uradalom, a miskolczi sörfőzde és számos szeszgyár. Fölhajtatott 3912 drb. szarvasmarha, 486 ló, 388 sertés, összesen 4796 drb. Eladatott 834 drb. szarvasmarha, 263 ló, 333 sertés, összesen 1430 drb. Marhalevél for­gatmány 1430 drb. adatott ki. A keddi kirakodó vásár már sokkal kevesebb látógatottságnak ör­vendett, de azért a forgalom elég élénk volt. A vásár alkalmával több zsebmetszőt letartóztattak. Hétszázhuszonötezer bevándorló. Minden év julius első felében teszi közzé a washingtoni bevándorlási hivatal bevándorlási adatait. Az elmúlt év folyamán 724.756 egyén érkezett oda, akik közül magyar 84.014. Ez a kis adat többet beszél sok mindennél és hangos igazo­lása annak, hogy a magyarországi bevándorlás — bár a számszerű adatok szerint a harmadik helyet foglalja a sorrendben — mégis az első helyen áll tulajdonképpen, mert a sorrendben p. o. előtte lévő Olaszországnak kétszer annyi lakosa van, mint Magyarországnak, tehát a szóbanforgó országok nemzetiségi vérvesztessége korántsem akkora, mint Magyarországé. A magyaroiszági bevándorlás szomorú képének némileg megnyugtatóbb színezetet ad azon körülmény, hogy a 84.014 magyarországi beván­dorló közül a faj magyarok száma 27.550, őket követik a tótok 21.231 -en, a németek 7314-en, a románok 6392-en, a horvátok és szerbek 4937-en, mig a fenmaradó szám megoszlik a ruthének, kisoroszok, szászok, bunyeváczok, bolgárok és sokáczok között. Az összes európai bevándorlók 11.221.289 dollárt hoztak magukkal, amelyből a magyarokra 374.284 dollár, a tótokra pedig 301.619 dollár esik. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál folyó hó 15-től a követ­kező bejegyzések tétettek : Születtek: Aug. 10. Páska Demeternek »János«; aug. 13. Pfeilmayer Lajosnak »Teréz Aranka«; aug. 11., Fási Julián- nának »János«; aug. 16. Mihályi Matildnak »Sándor«; aug. 11. Varga Teréznek »Róza« nevű gyermeke. — Elhaltak’. Aug. 12. Vendel Mária, gör. kath. 3 éves, napszámos gyermeke, tüdőgyuladásban; aug. 13. Botos Róza, gör. kath. 23 hónapos, bérkocsis gyermeke, bélhu­rutban ; aug. 14. Bontó János, róm. kath. 3 hónapos, szakácsné gyermeke, bélhurutban; aug. 14. Viski Juliánná, ref. 32 éves, varrónő, tüdőgümőkórban; aug. 14. Serbán Demeterné szül. Tárcza Anasztázia, gör. kath. 50 éves, napszámos, elmebajban; aug. 17. Pap János, gör. kath. 6 hónapos, bányamunkás gyermeke, bélhurutban; aug. 18. Gozse Katalin, g. kath. 24 napos, bányamunkás gyermeke, görcsökben. — Házasságot kötöttek: Frenkel Mózes és Zil- berberger Sarolta nagybányai lakosok. IRODALOM, A debreczeni kereskedelmi kamara évkönyve. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara most adta ki egy hatalmas kötetben 1908. évi jelentését, mely kiváló szaktudással szerkesztve részletesen felöleli a kereskedelem s az ipar minden ágát s világos, könnyen áttekinthető képet nyújt a kamara területének közgazdasági s munkás viszonyairól. A munka két főrészből áll. Az első köny a kamara múlt évi munkás­ságát ismerteti, a kamara háztartási és vagyoni viszonyait, könyvtárát, iparmuzeumát, a hivatali és személyi viszonyokat s a múlt évben végbe­ment újjáalakulást. Majd a kerület érdekeltsé­geinek nyilvántartása, az iparosok és kereske­dők, házalók, gyárak és czégek kimutatása kö­vetkezik, ezt követi a ministeriummal és ható­ságokkal való érintkezés leírása a fontosabb kérdések ismertetésével. Külön fejezet szól a szakoktatás és ipar- fejlesztés támogatása terén tett munkásságról, mely czélokra a kamara az elmúlt évben 12 000 koronát áldozott, 30 ösztöndíjat, 80 ezüst érem kitüntetést osztva ki. Azután a kiállítások ren­dezéséről számol be a jelentés; öt ilyen kiállí­tás volt 1908-ban a kamara területén. A törvény- hatósági szabályrendeletek alkotásánál igen szé­les munkaterületen dolgozott a kamara, vásárok, vámok, ipari és kereskedelmi jogvélemények, közlekedési panaszok orvoslása vették még igénybe. Záradékul a múlt évben hozott elvi döntések felsorolása fejezi be az első könyvet. A második rész a tulajdonképeni évi je­lentés a kerület közgazdasági viszonyairól. Borús, általános bevezetéssel kezdődik ez s tüzetes tárgyalást ad a munkásviszonyokról és kiván­dorlásról. Áttér ezután a kereskedelem nagy fejezetére s a kerület kereskedelmi szervezetei­nek ismertetése után sorra veszi a mezőgazda- sági, kertészeti, állatokkal, állati terményekkel, borral, seszszel, fával és egyéb czikkekkel foly­tatott árukereskedelmet. Leírja a kereskedelmi szakoktatás folyását, eredményeit és a fejlesztésre fordított munkákat. Az ipar főfejezeténél az ipari szervezetek, testületek, munkaadó- és munkás-szakszerveze­tek ismertetése vezeti be a tárgyalást, ezt az ipari szakoktatás követi, a magasabb szakokta­tási intézmények, a segéd- és mester-tovább­képzők, tanoncziskolák stb. eredményeinek köz­lésével. A szövetkezetek vegyes sikerű munkáját fesorolva, az egyes iparágak helyzetéről ad képet. A bányászat (só-, érez-, vas- és fémbányá­szat) viszonyainak megírása után sorra követ­keznek az agyag-, üveg-, fa-, fém-, ruházati-, élelmi-, bőr-, nyomda- és építőipar dolgai, végül a háziipar, mely a debreczeni kamara területén igen széles és változatos talajt foglal el s rá a kamara sok munkát, a földmivelési miniszter pedig jelentékeny (évenkint 20—30.000 kor.) anyagi áldozatot fordít. A közlekedés főrovatán a vasút, posta, távirda, telefon fejlődő viszonyai mutatkoznak be gazdag statisztikával, úgyszintén a kerület közutainak és vámviszonyainak leirásai. A hitelügy hatalmas statisztikai táblázatra fekteti le a kerület összes hitelintézményének üzleti eredményeit. Végül a törvényhozás és jogszolgáltatásról irt fejezet azt adja elő, hogy a kamara mikép igyekezett az érdekeltség szempontjainak érvényt szerezni a törvényelőkészitések munkáiban. Az évkönyv Szávay Gyula titkár s fogal­mazó karának tollát dicséri. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Nagybányának legelső szállodája az úri kényelemmel és a modern kor minden kivánalmainak megfelelőleg berendezett RUÍIPOLD GYULA VENDÉGLŐJE mely a város kellős közepében, a központi városháza mellett, a Rákóczi-tér és a Vár-utca torkolatában fekszik. Éltem, Méz, éüí teliéi. Féregmentes szobák. IMIérsélcelt dLijalc. Kifogástalan konyha. Pompás italok:. Kocsival érkező vendégek "3M8 fogatai részére külön istálló és szin a Kossuth-utcában. Dreher Antal és az El­ső Magyar Részvénysör- főzdeegyedüli főraktára. *lnfezi és síkéi Honi# literenként kihordva 36 kr. Tállyai bor kihordva 52 kr. 50 literen telül külön árengedmény. o4frH- Sürgönycim: Központi szálló Nagybánya. ÍSGJS BIB BföSE Kiváló pontosságI Elegáns szabás! Amerikai és Európai legszebb divatlapoki Tisztelt urhölgyek! Van szerencsém becses tudomásukra hozni, hogy Nagybányán, Rák-utcza 13. szám alatt, a postahivatalnak volt ideiglenes helyiségével szemben, egy elsőrendű női angol divat-termet nyitottam, melyben a legújabb angol divatu és legelegánsabb szabású kosztüm- és princzesz ruhákat és mindennemű legszebb kivitelű angol munkát készítek. Midőn divattermemet szives figyelmébe ajánlom, kérem becses megrendeléseiket. Vagyok kiváló tisztelettel: Heller Antal női angol szabó. 3==ű^:^==========^5C9b1bíB ■■——EEPEEEE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents