Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1909-12-16 / 50. szám
1909. deczember 16. NAGYBÁNYA 3 állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételéle kiváló gond fordítandó; a Budapestre és Becsbe szóló küldemények czim- irataiban ezenkívül a kerület, utcza, házszám, emelet és ajtójelzés stb. kiteendő. A rendeltetési hely tüietes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A czimet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a czim fatáblácskára, bőrdarabra, vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni és erősíteni. A papírlapokra irt czimeket mindig egész terjedelmé- j ben kell a burkolatra felragasztani. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását, továbbá í a czimirat összes adatait feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is elhelyezve arra az esetre, ha a burkolaton levő czimirat leesnék, elveszne, vagy pedig olvashatlanná válnék, a küldemény bizottsági felbontása utján a jelzett papírlapról leolvasható czim alapján a csomagot mégis kézhez adni lehessen. Kívánatos továbbá, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő cimirat felső részén is kitüntesse. 5. A személyszálitó vonatok rendes közlekedésének biztosítása czéljából f. évi deczember 19-től 24-ig a postai csomagok nagyobb részét a vasúti fővonalakon nem a rendes mozgópostákkal, hanem gyorstehervonatokon rend- szeresitelt külön csomagszállító menetekkel szállítjuk. Ezen körülmény a nagy csomagok szállításában némi késleltetést idéz elő. Hogy a rendszerint alkalmi ajándéktárgyakat tartalmazó postai csomagok mégis idejében rendeltetési helyökre szállíthatók legyenek, kívánatos, hogy a közönség a csomagokat ne az utolsó napon, hanem egy-két nappal előbb adja fel. 6. A csomagok tartalmát úgy a czimiraton, mint a szállítólevélen szabatosan és részletesen kell jelezni. Budapestre és Wienbe szóló, élelmiszereket, illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, szeszes italok stb) tartalmazó csomagok czimirataira, nemkülönben az ilyen csomaghoz tartozó szállítóleveleken a tartalom, minőség és mennyiség szerint kiírandó, (pl. szalonna 2 kg., egy pulyka 3 kg., 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletes megjelölése a fogyasztási adó kivetése szempontjából szükséges lés a gyors kézbesítést lényegesen előmozditja. Siket Tróján s. k. posta- és táviró igazgató. Szaimárvármegye adója. Szaimárvármegyére egyenes adóban az 1909. évi előírás 2378.670 korona volt. A múlt 1908. évről fenmaradt hátralék 716.633 korona. Erre befolyt 1909. nov. hó végéig 23.104.97 korona. Hadmentességi díjban befolyt november hóban 10293 korona, bélyeg- és jogilletékben 110.824 korona fogyasztási és italadóban 21.903 korona. A pálinka ellen. A debreczeni kamara közhírré teszi, hogy a torontálvármegyei szövetkezetek szövetsége három színes képcsoportot adott ki, amelyek a pálinka romboló hatását s a józan élet áldásait tüntetik fel. Ily képeknek nyilvános helyeken való kifüggesztése az alkoholizmus terjedésének meggátlására czélszerü- nek mutatkozik. Ezért a kamara e képeket az ipartestületek, iparoskörök figyelmébe ajánlja. Saját előnye, ha hajat vágatni, borotválkozni Tróger modern berendezésű fodrász termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szakszerűen végez Tréger Lajos. Nyugtázás Az állami el. iskolában tanuló szegénysorsu gyermekek segítésére újabban adakozni szívesek voltak: Pokol Elek 30 K, Neubauer Ferencz. a Polgári Olvasókör, Aurora takarékpénztár 10—10 K, Boda Gyula 5 K, Morágvi István, ifj. Element Károly 4—4 K, Frankovits Aladár. Mladeiovszky Lajos. Deutsch Jenő, Cárich Ida, Madav Pál (másodszor) 2 2 K, Szilvási J. 1 K. Begyült pénz eddig 521 K. Ruhát ajándékoztak : a Rákóczi asztaltársaság 8 pár csizmát 43 K Szűcs Károly adótáruok neje 6 korona értékben. Az adományokat köszöni az állatni el. iskola tanítótestülete Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál folyó hó 5 tői a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Nov. 29. Husovszky Ferencznek »József Ferencz András*; nov. 20. Kancz Kálmánnak »Viktoria«; nov. 29. Glogyán Jánosnak »Mihály«; decz. 1. Májer Sándornak »Erzsébet«; decz. 6 Barta Sándornak »Mária« nevű gyermeke. — Elhaltak: Decz. 4. Pap Peszteláné szül. Rácz Irén, gk., 52 éves, napszámos, hónaljrákban; decz. 5. Veisz Gizella, izr., 5 éves, szakácsnő gyermeke, tüdővészben; decz. 8. Izrael Száli férj. Májer Sándorné, izr., 32 éves, asztalos neje, gyermekágyi lázban ; decz. 9. Füvessy Lajos, rk„ 55 éves, építkezési vállalkozó, vérmérgezésben; decz. 10. Blau Lévi özv. Wohlberg Jakabné, izr., 63 éves, cukorbetegségben; decz. 9, Mocsirán Fraszina özv. Takács Györgyné, gk., 61 éves, napszámos, Uidővészben; decz. 7. Mánisz Anna gk., 2 hónapos, szakácsnő gyermeke, bélhurutban. — Házasságot kötöttek: Grosz Jenő budapesti és Kron Róza nagybányai lakosok. IRODALOM, Ünnepnapok. — Soltész Elemér könyve. — Ha a sablonos formákat akarnám követni, azzal kellene kezdenem, hogy egy gyönyörű, vaskos kötet fekszik előttem: Soltész Elemér legújabb kötete. Nem ezzel kezdem. Én ennek a kötetnek sokkal többel tartozom. Be kell vallanom, hogy kedvesebb meglepetést és színesebb hangulatokat talán még az én legelső irka-firkáimnak öntött betűi sem váltottak ki szivemből, mint ez a könyv, a Soltész Elemér könyve. Évek óta egy műhelyben dolgozom már Soltész Elemérrel. Lapot szerkeszt ő is, lapot firkálok én is s mindkettőt egy műhelyben nyomtatják. Teringettét! És én mitsem tudtam e könyv készülődéséről, mely hónapok munkája. Kérem, a mai szemérmetlenül ultramodern időben, midőn az irók saját fölséges kezükkel borostyánkoszo- ruzzák meg saját fölséges homlokukat s amidőn, a kiadók s a megfizetett és meg nem fizetett jóbarátok éktelen harsonái már hónapokkal azelőtt tülkölik a »remekművet«, mely akkor és akkor fogja elhagyni a sajtót. Már csak ez az egy körülmény, ez az én nem tudásom, az egy mühelybelié, minő hatalmasan jellemzi Soltész Elemér puritán egyéniségét. S azután az a kél ajánlás, mely a könyvet kisérte. »A tiz év előtti szives fogadtatás emlékéül.« Ez irva volt a könyvre barátságos szeretettel s nekem szólott. A hangulatoknak minő skálája fogott el e nehány rövid szóra. Egyszerre mintha valami jóságos tündérkezek a tiz év előtti időkbe varázsollak volna vissza. Amikor a durva tapasztalatok még nem hessegették el azon ártatlanul csodás álmokat, amikkel legfölebb önmagunkat akartuk megcsalni; amikor az ember szemüvegének még vannak rózsás szinü rovátkái is, amelyeken át csak a viruló életei látja; amikor még a jövendőt tündérleányok szövögetik s a bűvös csipkekendőt még nem érte az ut sara; amikor még sértetlenül állott az a megejtő, szépséges világ, mely a huszas évek színes párázatából, ábrándjaiból szokott felépülni. És e káprázatos világ levegőjében élve üdvözöltem én, az újdonsült főjegyző Nagybánya város nevében a ref. egyház újdonsült., fiatal papját. Meghitten s mindjárt az első pillanatokban túláradó rokonszenvvel. Most, tiz év múltán kapom meg érte a köszönetét, de e köszönet a legkedvesebb, a legértékesebb lesz előttem mindenha . . . Soltész Elemér könyvét a dedikáczió lapján a nagybányai ref. egyháznak ajánlja egyszerű, keresetlenséggel: tiz év emlékéül. Valóban szebb, monumentálisabb és értékesebb emléket a tovatűnt tiz évnek s e tiz év becsületes, fáradhatian és alkotó munkásságának aligha állíthatott volna. Mert nagyon téved az, aki e kötetben csupán csak egyszerű, sablonos egyházi beszédeket keres. A könyv czime: Ünnepnapok, nem hivalkodás. Ünnepnapot jelent az a nap arra nézve is, aki e könyvet forgatja. Tiz alkalmi, mind nagy ünnepre szóló egyházi beszéd van e kötetben összegyűjtve, melyek egytől egyig valóságos művész-remekei az egyházi szónoklatnak. Nemcsak külső formájukban, a nyelv plasztikai finom erősségeitől ékesek, de tartalmukban is gazdag tárházát fejtik föl a meggyőző erejű s uj gondolatoknak. Markáns megnyilatkozásai e beszédek egy ideális szívnek, rendithetlenül hivő léleknek, erős logikával dolgozó főnek, végül magának a megtestesült puritanizmusnak! S hogy szerzőjük e tiz beszédben is minő óriási terrénumot ölel föl, annak nagyságát és változatosságát talán az egyes alkalmi beszédek felsorolásával vázolhatjuk. 1. Miért hivattatok? Beköszöntő beszéd. Elmondotta 1899. deczember 17. 2. Miért örvendezünk ? A keresztyén Magyarország kilencz- százados emlékünnepén. 1900. aug. 30. 3. Lesztek nékem tanúim. Lelkészek fölszentelésekor. Deb- rec-zen, Nagytemplom, 1902 május 21. 4. Honszerelem, istenfélelem. Október 6-án. 1902. okt. 6 5. A Krisztus evangelioma. A Brit és Külföldi bibliatársulat százados emlékünnepén. 1904. márcz. 6. 6. Hadakozás, békekötés. A bécsi béke háromszázados emlékünnepén. 1906. május 20. 7. Templomtisztilás. Reformáczió ünnepén. II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállításakor. 1906. okt. 28 8. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Márczius 15-én. 1907. márczius 15-én. 9. A törvény summája. Templomrenoválás után. 1907. szept. 22. 10. Hit és cselekedet. Husvét másodnapján, uj harangok beállításakor. 1908. ápril. 20. Ime e tiz ünnepnapi beszédben széles, erőteljesen húzott vonásokban föltalálhatjuk a nagybányai ref. egyház szorosan vett egyházi történetét is s hogy e történet nemcsak a hitélet jelenségeit, de e tiz év minden hazafias mozzanatát is felöleli, az legyen büszkesége mindnyájunknak. A szerfölött értékes könyv, mely valóságos remeke a nyomdai és könyvkötő iparnak, Nánásy István nagybányai nyomdájából és Dnvidházy Kálmán debreczeni könyvkötő üzletéből került ki s a tizedik évforduló alkalmával, deczember 17-én kerül a nagy nyilvánosságra. Ki Soltész Elemért, érkezésekor legelsőnek üdvözöltem, e hevenyészett soraimmal hadd üdvözöljem most is, a második deezennium kezdetén. És most már nemcsak a lelkészt, de a kiváló tollú írót és egyházi szónokot is! _____ Égly Mihály. ■ a Ü nnepek előtt. Mindegyre rövidülnek a nappalok és nyúlnak hosszúra a téli esték. Meleg szobában, azok között, vagy távol azoktól, kikhez tartozunk, gondokkal terhes lesz a szivünk, jöttén karácsonynak. Ez a legendás ünnep, a mely a szeretet utolsó kis parazsát is életre szítja, megkopogtatja szivünk ajtaját s akár akarjuk, akár nem: belesuhan a gondja . . . És rójuk az utczákat, sokszor fáradtan, elcsigázva már, mert hiszen a legjobbat, legszebbet vagy a legmegfelelőbbet kívánjuk adni azoknak, a kiket szeretünk. Az apró figyelmek kedveskedései az év más napjaira esnek, a karácsony fénye, jelentősége már többre kötelez. Azok a ritka szerencsések, a kiknek bőségesen telik, két kézzel markolhatják fel és adhatják tovább az örömöket. Ámde ezer meg ezer család szive szorul el fájdalmasan, mert nem állnak rendelkezésükre eszközök, melyekkel a maguk szerény kis körében igazán ünneppé tehetnék e napokat. Mennyi gondolkodó homlok derült fel, hány aggodalmas szívnek lesz öröme tehát a hir, hogy a karácsonyi ünnepek legszebb és legtartalmasabb ajándéka a »Magyar Család Aranykönyvé*-neb második, hatalmas kötete is megjelent. Hogy mi van ebben az értékes és kiállításában is valóban pompás kötetben, azt egy-két sorral méltányolni lehetetlenség. Csak azt tudom, hogy nem lehet olyan diszes karácsonyfa az országban, a mely alatt minden ajándék elől el ne vinné a pálmát s nem lehet olyan szegény karácsony, a melyet dússá és széppé ne varázsolna. Az Athenaeam joggal lehet büszke e műre. Férfit, nőt egyaránt érdeklő dolgok remek kötésű bibliája ez az Aranykönyv. A mit Gömbösné Galamb Margit ir benne a Társaséletről, az szükséges tudnivalója mindenkinek, a ki a művelt osztályhoz számítja magát. A mi az írónő e tollából e czim alatt megjelent az Aranykönyvben, az pótolni kívánja a nevelésnek azokat a sokszor csak nehezen megszerezhető finom nüanszait, a mely a nőt és férfit nemcsak gondolkodása, de viselkedésében is előkelővé teszik. Hancsókné Wolkenberg Ilona a Családi nevelésről irt értékesen ugv, mint e tárgyról előtte senki, mert gondos részletezéssel tér ki mindarra, a mi nélkül modern családi nevelést elképzelni se lehet. Fiatal asszonyok, anyák számára a szeretet- és kötelességeknek gyönyörű lexikonja e rész. Bédy-Sohwimmer Rózsa a leányok pályaválasztásáról irt szakszerűen, hivatottam Mosdássy Imre pedig a fiuk pályájáról.
