Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1909-12-02 / 48. szám
4 NAGYBÁNYA 1909. deczember 2. a házigazda nagyasszonyának egészségére ürítette poharát. Domahidy István Kovács Jenőért, Vajai/ Károly a házigazdáért, Kovács Jenő és Kovács Géza a vendégekért, Kende Zsigmond pedig a társaság Hölgyeiért emeltek poharat. Ezután Falussy Árpád főispán szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy különös elismerés és köszönet illeti a közszeretetben álló házigazdát és bájos feleségét azért, hogy a vármegye vezető osztályának, a magyar iníelligencziának alkalmat adott egy kedélyes összejövetelre, amelynek jelentősége a mostani viszonyok között túlterjed a mulatság keretén, mert táplálja az össze- tartozandóság érzetét, amelyre a magyar vezető társadalomnak feltétlenül szüksége van. A házigazdára és nejére ürítette poharát. Ezután az ifjúság lánczra perdült. A fesztelen jókedvvel mulató társaság másnap a déli órákban oszlott szét, magával vivén egy gyönyörű estélynek kedves emléket. A láposvölgyi vasút. A nagybánya—lápos- völgyi h. é. vasút közigazgatási bejárását november hó 29-én kezdték meg. A hivatalos aktusban részt vesznek: dr. Ádám Géza miniszteri titkár, a kereskedelmi minisztérium képviseletében; Bene György máv felügyelő, Garády Sándor vasúti és hajózási főfelügyelő; dr. Ba- csinszky Vladimir máv. üzletvezető helyettes; Eckstein Márk máv. felügyelő; Bacsó Pál felügyelő; Szalay László máv. főellenőr, Zverdely Andor kultúrmérnök; Péchy István vármegyei főjegyző; Kacsó Károly műszaki tanácsos; dr. Makray Mihály, Farkas Jenő polgármesterek; Münnicli Sándor v. tanácsos; Kiss Béla máv. főmérnök; Hollós Oszkár vasúti igazgató; Czin- ner Imre és Mandel Ignácz vállalkozó mérnökök; Madarassy László szolgabiró; Eperjessy Mihály, Gabányi Nándor közjegyzők. A hadsereget Thaisz főhadnagy képviseli. Tegnap Felsőbányán, ma kedden Kápolnokmonostoron, holnap pedig Magyarláposon tárgyal a bizottság. Deczember 2-án és 3-án ugyancsak Magyarláposon lesz a tárgyalás. Nagyon örülünk, hogy a láposvölgyi vasút kiépítése oly gyorsan közeleg a végleges megvalósulás felé, hiszen e vasút kiépítésével egészen más, biztatóbb perspektíva ragyog föl városunk közgazdasági helyzetére. Szolgálati jubileum. Kacsó Károly műszaki tanácsos, a nagykárolyi államépilészeti hivatal főnöke most töltötte be harminczadik szolgálati évét. Ez alkalomból tisztelői nagyszabású bankettet rendeztek Nagykárolyban, melyen zajos óvácziókban részesítették a mi körünkben is nagy népszerűségnek örvendő hivatalfőnőköt. Tisztujitás. Szatmáron folyó hó 6-án ejtik meg a tiszlujitást. Tegnap járt le a pályázati határidő. A beérkezett pályázatok szerint csak a régi tisztviselők pályáztak s igy a választás a legsimábban fog lefolyni. Városi közgyűlés. November 27-én a képviselőtestület látogatott közgyűlést tartott dr. Makray Mihály polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés megállapította az 1910. évre a virilisek névjegyzékét; intézkedett a Szendy-tér czéljaira megveendő terület ügyében; határozatot hozott a közlegelők javítására, úgy, hogy egyelőre 280 holdat a nagybányai—szatmári vasút mentén följavitanak és 5, 3 és 1 holdas részekben bérbeadják; a legelő többi részét fokozatonként veszik javítás alá; a Zsellér-utczát Mikszáth-ulczának, a zsellér-utczai kis teret pedig Világh-térnek nevezték el. Több apróbb ügy elintézése után élénk vitát provokált a festőkolónia memorandumának tárgyalása. Szász József és Csepey Ferencz a festőmütermek építése ellen foglaltak állást, mig a memorandumot Éyly Mihály, dr. Tass Gyula, Stoll Béla, Thorma Janos, Révész János, Gyöngyösy Gyula, L. Bay Lajos és Gla- viczky Károly támogatták szép és meggyőző beszédekkel. A közgyűlés a memorandumra vonatkozó bizottsági javaslatot óriási többséggel elfogadta. Rákóczi-estóly Felsőbányán. Nagyszabású Rákóczi-estély lesz folyó hó 5-én, vasárnap Felsőbányán, a városi nagyvendéglő dísztermében. A rendezőség élén Farkas Jenő polgár- mester áll, kinek Miinnich Sándor, dr. Mól- dován Ferencz és Pap Márton segédkeznek, hogy az estély minél fényesebben sikerüljön. Az estély szerfölött változatos és értékes műsora a következő: 1. Költemény. Irta s előadja: Révay Károly. 2. Dalok. Előadja Révész Já- nosné zongorakisérete mellett Révész János, a) Dalok az őshazából. Gyűjtötte Cselingerián Jakab, átírta Szabados Béla. Fia vagyok Aszlán bégnek és Pajtáskám gyere keltecskén. b) Tinódi Sebestyén történelmi dalai. Megfejtette Mátray Gábor. Szolimán császár diadala Kaszul basával (1546 ) Enyingi Török János vitézsége. (1553.) c) Rákóczi dalok. Rákóczi Sámuel. (1664.) »Hej Rákóczi, Bercsényi« harmadik verziója. (1708.) Balogh Ádám nótája, (1709.) Szaladj kurucz, jő a német. (1707.) d) Verbunkos nóta. (1810.) Kossuth Lajos azt üzente. (1848.) »Jön Kossuth, jön«. (1850.) A székelyek. Petőfinek 1849-ben Karánsebesen irt dala. Zenéjét szerzé Langer Viktor. 3. II. Rákóczi Ferencz fejedelem külügyi politikájáról és gróf Bercsényi Miklósról. Irta és felolvassa: Ferenczy János. — Az estély kezdete pontban fél 8 órakor kezdődik. Helyárak I. rendű ülőhely 1 K 50 f, II. rendű ülőhely 1 K, állóhely és gyermekjegy 50 f. Felülfizetéseket, miután a jövedelem egy Rákóczi-serleg beszerzésére fog fordittatni, köszönettel fogadnak. Értesülésünk szerint az estélyre városunkból is többen átrándulnali a testvérvárosba. Vadászat. Hétfőn igen szépen sikerült hajló vadászatot rendeztek Sikárlón. Mintegy nyoícz vaddisznó került a hajtásba, melyből kettőt Torday István huszárkapitány bravúros lövéssel leteritett. Egy gyönyörű vadkaut is ért két golyó, a Torday István és Rumpold Gyula golyója, de a hatalmas állat a két golyóval is elmenekült. A nagybányai ipar dicsősége. Szép dicsőséget aratott a nagybányai Vértes és Krámer bútorkereskedő és asztalos czég. Tokajban ugyanis most egy gyönyörű nagyszállót építettek s a szálló berendezésére pályázatot hirdettek. Daczára azonban annak, hogy több fővárosi czég is pályázott, a berendezéssel mégis a nagybányai Vértes és Krámer czéget bízták meg, ki a nagyszállót kiváló Ízléssel s a modern kór minden igényeinek megfelelőleg már be is rendezte. Ez a sikeres verseny a neves fővárosi czégekkel szemben csak a czég jóhirét s szolid üzleti elveit is dicséri. A bolgár kertész meggyilkolása. Olvasóinknak bizonyára élénk emlékezetében van azon gyilkosság, mely Borpatakon, a Zazar partján játszódott le s amelynek Peutscheff Dosze bolgár kertész esett áldozatul. E gyiíKossági ügyben dr. Leitner Emil kir. ügyész most terjesztette be vádiratát a szatmári kir. törvényszékhez, melyből kiemeljük a következőket: Nagybánya város Borpatak nevű telepén Peutscheff Dosze, Koszté Yaszil, Marin Tanaszof és Gosz- porinoff Iván bolgár kertészek 1904-ben bérbe vették Molcsány Gábor egyik borpataki birtokát és ott gazdasági kertészetet űztek. A gazdaság vezetője Peutscheff Dosze volt. Peutscheff 1905. év tavaszán megismerkedett egy Miklós Anna nevű óbisztrai leánynyal, kivel — daczára, hogy Bulgáriában törvényes felesége volt — szerelmi viszonyt kezdett, úgy, hogy e viszonynak gyümölcse is lett. Társai rósz szemmel nézték e viszonyt, mert az ő vallásos érzületüket sértette, hogy Peutscheff nős ember létére viszonyt folytat és főleg, mert Peutscheff a szerelőjét állandóan a tanyán tartotta, ahol a közös szerzeményt fogyasztotta. Ezek miatt társai több ízben szemrehányást tettek Peutscheffnek, veszekedtek érte és midőn látták, hogy ez nem használ, elhatározták, hogy Peutsctieffet megölik. Mert bolgár szokás szerint az olyan embert. aki nős létére vadházasságban él, minden lelki iurdalas nélkül el szokták pusztítani. Heteken át készüllek a gyilkosságra, végre 1905. julius 26-án egy összeszólalkozás alkalmával végre is hajtották gyilkos szándékukat. Peu- tscheffet közös akarattal lefogták s fejét fahasábokkal addig ütötiék-verték, mig életet sejtettek benne. Ekkor megölt társukat kivitték egy töktáblába s ott, miután Goszporinoff és Marin fejszékkel még több Ízben ütést mertek a halottra, elásták s hogy a hulla esetleges feltalálását meggátolják, vizet vezettek a friss ásás helyére. A gyilkosságnak szemtanúi is voltak a bulgárok által felfogadott munkásnők, ezeket a gyilkosok megöléssel fenyegették, ha tettüket elárulnák. Mintegy két hétig feküdt Peutscheff hullája az elásott helyen s ekkor, nehogy az a tanuk útmutatása nyomán később feltalálható legyen, kiásták s azon helytől néhány száz lépésnyire a Zazar partján földelték el. A tettesek ezután még par hétig a tanyán tartózkodtak, mig a terményeket es gazdasági felszereléseket értékesítették, ennek megtörténte után megszöktek. Koszié Yaszil kivándorolt Amerikába, Marin Tanaszof tartózkodási helyét még nem sikerült kipuhatolni, azonban Goszpodinoff Ivánt ez év junius havában sikerült Nagyszombatban elfogni. Utóbb nevezeti azóta fogságban van s várja az igazságszolgáltatás ítéletét. Ellene lett a vádirat beadva. E gyilkossági ügyben a végtárgyalást már legközelebb megtartják. A budapesti m. kir. Tudományos Egyetem II. belgyógyászati klinikáján végzett kisérletek alapján meg lett állapitva: 1 hogy a Budán eredő Ferencz József-keserüviz szilárd alkatrészeinek mennyisége úgy viszonylik más vizekéhez, mint 4 a 3-hoz. Tehát mig 1 más vízből 200—250 grammot adunk egy adagra, a Ferencz József-keserüviz bői már 150-170 gramm elegendő. 2. A „Ferencz József“-viz az étvágyat növeli és alkalmazása után a bélhuzamban semmi kellemetlen utóhatás vissza nem marad. A törvényhatósági ipartanács megalakulása. A törvényhatósági ipartanácsot most alakították meg 1910 szeptember 30-ig terjedő időre. A debreczeni kereskedelmi iparkamara az ipartanács rendes tagjaiul Glaviczky Károlyt és Kupás Mihályt jelölte. Kirabolt községi pénztár. A halmii járás egyik községének, Balarcsnak községi pénztárát a tegnapelőtt éjjel kirabolták. Adószállitás lévén, a pénztárban egészen szokatlanul nagyobb mennyiségű pénz, mintegy 1800 korona volt elhelyezve, melyöt 2 bakter is őrzött. A betöréses lopást másnap délelőtt vette észre a bakter és jelentette a községi bírónak, aki a pénztár helyiségében lakik és semmi gyanúsat nem vett észre. Az előzetes vizsgálat megállapította, hogy a Wertheim szekrényt kulcscsal nyitották ki és a kivett pénzt a belülről kivert ablakon nyújtották ki a czinkos társaknak. A községi bírót kihallgatás végett Halmiba vitték, majd haza- bocsátották. Erélyes vizsgálat folyik. Köszönet. Az állami elemi iskolában tanuló szegény gyermekek segítésére újabban adakozni szíveskedtek : Nagybányai kir. Bányaigazgatóság 150 K, helybeli Ipartestület 10 K, Hanzulovits Kristóf 20 K, Steinfeld Sámuel 5 K, Kohn Sámuel 3 K. Ruhát ajándékozott özv. Stoll Gáborné 3 K értékben. Az adományokat köszöni az áll. el. iskola tanítótestülete. Az őszi szezonban is lehet jó fényképfelvételeket eszközölni, tessék csak fölkeresni bizalommal Huszthy Mátyás tágas, uj hid-utczai műtermét s állításunk valódiságáról tessék személyesen meggyőződést szerezni. Elhunyt földbirtokos. Gulácsy László fülpös- daróczi földbirtokos a napokban hosszas szenvedés után elhunyt. Nagy részvét mellett temették. Uj lap Huszton. »Nagyág« czimmel egy politikai és társadalmi heti lap indult meg, melynek dr. Hamvai Lajos a főszerkesztője, mig felelős szerkesztője Brózik Engelbert szolgabiró Nagyszabású ipartelep. A fernezelyi alsó völgyben egész észrevétlenül, minden vásári lárma nélkül egy nagyszabású ipartelep létesült. A puszta, kopár területre mintha csak máról holnapra varázsolták volna oda valami láthatatlan kezek. Az épületek tömkelegé egész kis falut képez, melynek keretéből hatalmasan emelkedik ki az impozáns téglagyár körkemenczéjé- vel óriási kéménye. Van itt téglagyár, fűrészgyár és malom egy kalap alatt. De legimpozánsabb a téglagyár, mely már teljes üzemben van s melynek tégla- és cserép terméke oly kiváló minőségű, hogy a leghíresebb gyárakkal is fölvehet! a versenyt. Erre vall, hogy most, midőn Kolozsvárott a YI. honvédkerületi parancsnokság gyönyörű épületét építik, ez építéshez a nagybányai téglagyár tégláit és fedélcserepeit togad- ták el a megtartott versenytárgyalás s a katonai szakértők felülvizsgálata és véleménye alapján. Hát ez igazán szép siker, hogy a gyár mindjárt üzemének első évében a legrégibb s elismert nevű gyárakkal sikeresen vette fel a versenyt. A telep, mely Salamon és Bernát tulajdona, Bernát Dezső technikai igazgatása alatt áll s valóságos látványosságot képez. Kérelem A közeledő kárácsonyi ünnepek alkalmával Kőbányatelep szegénysorsu iskolásgyermekei azon kéréssel fordulnak Nagybánya
