Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1909-11-18 / 46. szám

ISO©, november Ixó IS. 'iS-xls: szám. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre & korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a , , lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők, iGLY MIHÁLY. I Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is A Polgári Kör jubileuma. November 17. Ismét egy jubileum! Kaszinó-egyesületünk csak pár héttel ezelőtt ünnepelte fenállásának hetven- ötödik évfordulóját, most pedig a Polgári Kör ülte meg alapításának negyvenéves jubileumát. E két jubileum nemcsak a két test­vér egyesület házi ünnepe volt, hanem ünnepe városunknak is, hiszen ez a két jubiláris datum dicsőségesen hirdeti Nagy­bánya közönségének a kulturális missi­óra való nagy készségét s azt, hogy vá­rosunk a legelsők között volt, kik meg­értve halhatatlan Széchenyink hazafias intenczióit, nem hangzatos frázisokkal, de tettekkel sorakoztak a kibontott zászló alá, hogy Széchenyi vezérlete alatt alapját vessék meg az álmodott uj Magyar- országnak. Ám az idők kereke egyszerre nagyot fordult; sok szép remény szállott korai sír­jába, sok ragyogó álmot eltemetett a ma­gyar átok, de az idők rohanó forgatagában is az a két őrhely, melyet a magyar kul­túra a nagybányai Kaszinó-egyesületben s a Polgári Körben nyert, rendithetlen- séggel és megalkuvást nem ismerő tör- hetlen hazafisággal teljesítette kötelessé­gét mindenkoron. És a két eg3resület évtizedekig tartó hosszú működésének e pár szavas históri­ája a legszebb magasztalás, mi társadalmi egyesületeket csak érhet! A kulturális, hazafias és társadalmi missión kivül volt azonban egy egészen specziális, egészen sajátos czélja is a | Polgári Körnek, amely czél nem volt ugyan alapszabályokban körvonalozva, de amelyet évtizedes szokásjog szentesített. Ez a czél, mely nemes tradicziókból sarjadzott ki, nemcsak városunk polgár­ságának tömörítése volt, hanem a fiatalabb polgárságnak nevelése is az öregebbek, tapasztaltabbak védőszárnyai alatt; kik atyai jósággal vonták körükbe a fiatalo­kat, kiket nemes példaadásukkal, atyai intelmükkel buzdítottak, tanítottak, jelle­müket megaczélozták, hogy majdan, ha ők kidőlnek, legyen valaki, aki a zászlót ismét kezébe ragadja. Ez a nemes tradiczió volt az, mely a városi polgárságot úgyszólván egy csa­ládba fűzte össze; ennek a nemes tra- dicziónak az eredménye volt az, hogy a múltakban az összes polgárság úgy a saját érdekei, mint a városi érdekek meg­védésénél nem izekre, frakcziókra töre­dezetten, hanem egységes, kompakt, zárt sorokban jelenhetett meg; enemes tradi- cziónak követése eredményezte, hogy a polgárság elég erős volt arra, hogy maga döntsön a saját sorsa felett s maga jelölje meg azt az utat, melyet helyesnek, czél- szerünek tart s a melyen haladni akar; végül e nemes tradicziónak köszönhető az, hogy a polgárság, melyen kíméletlenül végig száguldott a szocziális idők vihar­zása, anyagi erejében is megtépdesve, még mindig elég erős volt arra, hogy megtartsa azt az irányadó szerepkört, melyet épen polgári erényeinél fogva megérdemelt s melyet évtizedeken át nagy kötelességtudással s még nagyobb önzetlenséggel betöltött. Az utóbbi évek társadalmi alakulá­sai mintha némileg elhalványították volna ezt a tradicziót. Mintha vesztett volna fényéből, varázsából. Mintha színei meg­fakultak volna s talán feledték is — hiszen az ember oly könnyen feled — azt a dicsőséges múltat, sok-sok nagy sikert, mely a Polgári Kör nevéhez fűződik. De a feledés fátyolét lebbentse föl a negyvenéves múltnak ünneplése! Emlékezzünk polgárságunklegeleiről, kik a Polgári Kört megalkották. Emlékezzünk nemes, önfeláldozó s önzetlen küzdelmeikről, melylyel a Polgári Kört azon piedeszlálr > vllitották, mely irűndeb'tíkirek tiszteletét vívta ki évtize­deken át. Emlékezzünk ama ragyogó polgári erényekről, melyek elődeink legszebb ékessége, s ugyanakkor erőssége volt. És térjünk vissza az elárvult zász­lóhoz, az üresen hagyott fészekhez. Mert csak igy lesz ünnepünk méltó a lezajlott nagy múlthoz. Mert csak igy lesz kegyeletes elisme­résünk őszinte, szívből jövő. Mert csak igy és csakis igy bizto­síthatja a polgárság ama fényes és számot- I tevő hely megtartását a maga részére, melyet eleink a maguk és a mi részünkre is kivívtak. Vajha ez ünnepi hangulatban Írott szavaink ne hangoznának el a pusztában kiáltó szava gyanánt! ... A jubiláris ünnepség f. hó 14-én, vasárnap délután nagy és előkelő közön­séget vonzott a Polgári Kör dísztermébe. Ott voltak városunk egyesületének képvi­selői, a Kör alapítóinak még életben levő tagjai, a tagok igen nagyszámban, úg}r, hogy az ünnepély kezdetére már zsúfo­lásig megtelt a nagyterem. Az ünnepséget a dalegyesület vezette be, mely a Hymnust adta elő s amelyet az ünneplő közönség állva hallgatott végig. Azután Torday Imre elnök a követ­kező lelkes beszéddel nyitotta meg a díszközgyűlést: Mélyen tisztelt díszközgyűlés ! Legyetek üdvözölve kedves vendégeim, üdv nektek tagtársaim! A szenlirás magasztos szavaival kezdem, ha Isten velünk, ki ellenünk, — igen a Gond­viselés ereje, — a város nemes gondolkodású polgárainak lelkesedése, az együtt élés és érzés utáni nemes törekvés teremtette e kultur egyesületet, hogy szolgálja a tiszta igazságot, művelje édes hazánk zengzetes nyelvét, meg­becsülje a művészetet, pártfogolja az irodalmat, legyen ur a magyar e vérrel szerzett hazában, a bérczeken, az arany-kalászu rónán, palotában és kunyhóban egyaránt az édes magyar szó zengjen, — ez a hivatása olvasó körünknek is, ezen csillag jegyében lett az boldog emlékű elődeink által alapítva, hogy polgárai között a barátságos, bizalmas egyetértést megszilár­dítsa, fejlessze s a jövő nemzedékét hazafias gondolkodásra oktassa, a közművelődést ter­jessze, az ízlést nemesítse! Nagyon örvendek, hogy ünnepségünket megtisztelni kegyesek voltak, — a mai napra meghívott disz-közgyülést ezennel megnyitom és fölkérem Incze Lajos főgimnáziumi tanár urat az emlékbeszéd megtartására. Az éljenzések lecsillapulta után Incze Lajos főgimnáziumi tanár ismertette nagy vonásokban a Kör negyven éves törté­netét. A szerfölött érdekes s nagy figye­lemmel hallgatott ismertetést egész ter­jedelmében itt közöljük: A nagybányai Polgári Olvasókör 1909. év január hóban tartott tisztújító közgyűlése Sze­rencsi) József tiszteletbeli elnök indítványára elhatározta, hogy a kör 40 éves fennállását dísz­közgyűléssel megünnepli. 1909. év augusztus hó 11-én tartott választmányi ülésen engemet kért fel a választmány a kör 40 éves történetének megírására. A rövid három hónapi időt felhasz­náltam ; a gyakran szűkszavú feljegyzések, Sze­rencsi/ József, Gerdenits János és Reketes József tagoknak szóbeli közlése alapján a kör 40 éves történetét megírtam. Ha tanulmányom kissé hosszadalmasnak fog feltűnni, ennek oka a ren­delkezésem alatt álló rövid idő. E tanulmányomban szólaní fogok: 1) A kör helyiségeiről. 2) A kör szellemi életéről felsorolva a tar­tott hazafias ünnepélyeket. 3) Kimutatom a kör mindenkori áldozat- készségét a nemes czélok elősegítésében. 4) Részletesen kimutatom a könyvtár fej­lődését. 5) Végül egy kis statisztikával fejezem be tanulmányomat, kimutatva a kör vagyoni álla­potát, felsorolva az elnököket, alelnököket, jegy­zőket, pénztárnokokat, ellenőröket, ügyészeket és könyvtárnokokat. 1. A kör helyiségei: A kor szellemével haladni akaró városunk polgárai, kiknek jelszavuk a műveltség és fel- világosultság terén való haladás, igen érezvén hiányát egy polgári olvasókörnek, mely úgy az önképző, mint a társadalmi élet művelése és nemesítésére oly nagy mértékben kihat, és jó­tékony befolyást gyakorol, a közóhajtást és aka­ratot fejezték ki akkor, midőn többen elhatá­rozták, hogy egyesült erővel oda fognak töre­kedni, hogy egy vallás és politikai párttekintet nélküli egyetemes polgári olvasókört fognak lé­tesíteni. Ezen nemes eszme megpenditése köz­helyeslésre találván, több lelkes polgártársunk értekezletet tartott, melynek helyiségeid e czélra alkalmas házát Szánttió György legszívesebb készséggel átengedte. Ez a ház Gellert Béla jelenlegi háza. Ennek folytán nevezett helyen 1869. évi szeptember 12 én tartott értekezleten, mintegy negyven polgár megjelenvén, a polgári kör lé­tesítését halározatilag kimondotta és a jelenvoltak a legnagyobb lelkesedés közt felajánlották közre­működésüket ezen czél minél előbbi létesítésére. Ennek következtében a város lakóihoz felhívás intéztetett, egyszersmind aláírások eszközlésével néhány tag megbizatott Ezen megbízás teljes erélylyel és buzgalommal hajtatván végre, az eredmény oly kedvező volt, hogy az aláírások száma kilenczvenhatra szaporodván, elérkezett-

Next

/
Thumbnails
Contents