Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1909-11-18 / 46. szám

ISO©, november Ixó IS.

'iS-xls: szám.

Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre & korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon.

Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a

, , lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők,

iGLY MIHÁLY. I Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is

A Polgári Kör jubileuma.

November 17.

Ismét egy jubileum!

Kaszinó-egyesületünk csak pár héttel ezelőtt ünnepelte fenállásának hetven- ötödik évfordulóját, most pedig a Polgári Kör ülte meg alapításának negyvenéves jubileumát.

E két jubileum nemcsak a két testvér egyesület házi ünnepe volt, hanem ünnepe városunknak is, hiszen ez a két jubiláris datum dicsőségesen hirdeti Nagybánya közönségének a kulturális missióra való nagy készségét s azt, hogy városunk a legelsők között volt, kik megértve halhatatlan Széchenyink hazafias intenczióit, nem hangzatos frázisokkal, de tettekkel sorakoztak a kibontott zászló alá, hogy Széchenyi vezérlete alatt alapját vessék meg az álmodott uj Magyar- országnak.

Ám az idők kereke egyszerre nagyot fordult; sok szép remény szállott korai sírjába, sok ragyogó álmot eltemetett a magyar átok, de az idők rohanó forgatagában is az a két őrhely, melyet a magyar kultúra a nagybányai Kaszinó-egyesületben s a Polgári Körben nyert, rendithetlen- séggel és megalkuvást nem ismerő tör- hetlen hazafisággal teljesítette kötelességét mindenkoron.

És a két eg3resület évtizedekig tartó hosszú működésének e pár szavas históriája a legszebb magasztalás, mi társadalmi egyesületeket csak érhet!

A kulturális, hazafias és társadalmi missión kivül volt azonban egy egészen specziális, egészen sajátos czélja is a | Polgári Körnek, amely czél nem volt ugyan alapszabályokban körvonalozva, de amelyet évtizedes szokásjog szentesített.

Ez a czél, mely nemes tradicziókból sarjadzott ki, nemcsak városunk polgárságának tömörítése volt, hanem a fiatalabb polgárságnak nevelése is az öregebbek, tapasztaltabbak védőszárnyai alatt; kik atyai jósággal vonták körükbe a fiatalokat, kiket nemes példaadásukkal, atyai intelmükkel buzdítottak, tanítottak, jellemüket megaczélozták, hogy majdan, ha ők kidőlnek, legyen valaki, aki a zászlót ismét kezébe ragadja.

Ez a nemes tradiczió volt az, mely a városi polgárságot úgyszólván egy családba fűzte össze; ennek a nemes tra- dicziónak az eredménye volt az, hogy a múltakban az összes polgárság úgy a saját érdekei, mint a városi érdekek megvédésénél nem izekre, frakcziókra töredezetten, hanem egységes, kompakt, zárt sorokban jelenhetett meg; enemes tradi- cziónak követése eredményezte, hogy a polgárság elég erős volt arra, hogy maga döntsön a saját sorsa felett s maga jelölje meg azt az utat, melyet helyesnek, czél- szerünek tart s a melyen haladni akar;

végül e nemes tradicziónak köszönhető az, hogy a polgárság, melyen kíméletlenül végig száguldott a szocziális idők viharzása, anyagi erejében is megtépdesve, még mindig elég erős volt arra, hogy megtartsa azt az irányadó szerepkört, melyet épen polgári erényeinél fogva megérdemelt s melyet évtizedeken át nagy kötelességtudással s még nagyobb önzetlenséggel betöltött.

Az utóbbi évek társadalmi alakulásai mintha némileg elhalványították volna ezt a tradicziót. Mintha vesztett volna fényéből, varázsából. Mintha színei megfakultak volna s talán feledték is — hiszen az ember oly könnyen feled — azt a dicsőséges múltat, sok-sok nagy sikert, mely a Polgári Kör nevéhez fűződik.

De a feledés fátyolét lebbentse föl a negyvenéves múltnak ünneplése!

Emlékezzünk polgárságunklegeleiről, kik a Polgári Kört megalkották.

Emlékezzünk nemes, önfeláldozó s önzetlen küzdelmeikről, melylyel a Polgári Kört azon piedeszlálr > vllitották, mely irűndeb'tíkirek tiszteletét vívta ki évtizedeken át.

Emlékezzünk ama ragyogó polgári erényekről, melyek elődeink legszebb ékessége, s ugyanakkor erőssége volt.

És térjünk vissza az elárvult zászlóhoz, az üresen hagyott fészekhez.

Mert csak igy lesz ünnepünk méltó a lezajlott nagy múlthoz.

Mert csak igy lesz kegyeletes elismerésünk őszinte, szívből jövő.

Mert csak igy és csakis igy biztosíthatja a polgárság ama fényes és számot- I tevő hely megtartását a maga részére, melyet eleink a maguk és a mi részünkre is kivívtak.

Vajha ez ünnepi hangulatban Írott szavaink ne hangoznának el a pusztában kiáltó szava gyanánt!

... A jubiláris ünnepség f. hó 14-én, vasárnap délután nagy és előkelő közönséget vonzott a Polgári Kör dísztermébe. Ott voltak városunk egyesületének képviselői, a Kör alapítóinak még életben levő tagjai, a tagok igen nagyszámban, úg}r, hogy az ünnepély kezdetére már zsúfolásig megtelt a nagyterem.

Az ünnepséget a dalegyesület vezette be, mely a Hymnust adta elő s amelyet az ünneplő közönség állva hallgatott végig.

Azután Torday Imre elnök a következő lelkes beszéddel nyitotta meg a díszközgyűlést:

Mélyen tisztelt díszközgyűlés !

Legyetek üdvözölve kedves vendégeim, üdv nektek tagtársaim!

A szenlirás magasztos szavaival kezdem, ha Isten velünk, ki ellenünk, — igen a Gondviselés ereje, — a város nemes gondolkodású polgárainak lelkesedése, az együtt élés és érzés utáni nemes törekvés teremtette e kultur egyesületet, hogy szolgálja a tiszta igazságot, művelje édes hazánk zengzetes nyelvét, megbecsülje a művészetet, pártfogolja az irodalmat,

legyen ur a magyar e vérrel szerzett hazában, a bérczeken, az arany-kalászu rónán, palotában és kunyhóban egyaránt az édes magyar szó zengjen, — ez a hivatása olvasó körünknek is, ezen csillag jegyében lett az boldog emlékű elődeink által alapítva, hogy polgárai között a barátságos, bizalmas egyetértést megszilárdítsa, fejlessze s a jövő nemzedékét hazafias gondolkodásra oktassa, a közművelődést terjessze, az ízlést nemesítse!

Nagyon örvendek, hogy ünnepségünket megtisztelni kegyesek voltak, — a mai napra meghívott disz-közgyülést ezennel megnyitom és fölkérem Incze Lajos főgimnáziumi tanár urat az emlékbeszéd megtartására.

Az éljenzések lecsillapulta után Incze Lajos főgimnáziumi tanár ismertette nagy vonásokban a Kör negyven éves történetét. A szerfölött érdekes s nagy figyelemmel hallgatott ismertetést egész terjedelmében itt közöljük:

A nagybányai Polgári Olvasókör 1909. év január hóban tartott tisztújító közgyűlése Szerencsi) József tiszteletbeli elnök indítványára elhatározta, hogy a kör 40 éves fennállását díszközgyűléssel megünnepli. 1909. év augusztus hó 11-én tartott választmányi ülésen engemet kért fel a választmány a kör 40 éves történetének megírására. A rövid három hónapi időt felhasználtam ; a gyakran szűkszavú feljegyzések, Szerencsi/ József, Gerdenits János és Reketes József tagoknak szóbeli közlése alapján a kör 40 éves történetét megírtam. Ha tanulmányom kissé hosszadalmasnak fog feltűnni, ennek oka a rendelkezésem alatt álló rövid idő.

E tanulmányomban szólaní fogok:

1) A kör helyiségeiről.

2) A kör szellemi életéről felsorolva a tartott hazafias ünnepélyeket.

3) Kimutatom a kör mindenkori áldozat- készségét a nemes czélok elősegítésében.

4) Részletesen kimutatom a könyvtár fejlődését.

5) Végül egy kis statisztikával fejezem be tanulmányomat, kimutatva a kör vagyoni állapotát, felsorolva az elnököket, alelnököket, jegyzőket, pénztárnokokat, ellenőröket, ügyészeket és könyvtárnokokat.

1. A kör helyiségei:

A kor szellemével haladni akaró városunk polgárai, kiknek jelszavuk a műveltség és fel- világosultság terén való haladás, igen érezvén hiányát egy polgári olvasókörnek, mely úgy az önképző, mint a társadalmi élet művelése és nemesítésére oly nagy mértékben kihat, és jótékony befolyást gyakorol, a közóhajtást és akaratot fejezték ki akkor, midőn többen elhatározták, hogy egyesült erővel oda fognak törekedni, hogy egy vallás és politikai párttekintet nélküli egyetemes polgári olvasókört fognak létesíteni. Ezen nemes eszme megpenditése közhelyeslésre találván, több lelkes polgártársunk értekezletet tartott, melynek helyiségeid e czélra alkalmas házát Szánttió György legszívesebb készséggel átengedte.

Ez a ház Gellert Béla jelenlegi háza.

Ennek folytán nevezett helyen 1869. évi szeptember 12 én tartott értekezleten, mintegy negyven polgár megjelenvén, a polgári kör létesítését halározatilag kimondotta és a jelenvoltak a legnagyobb lelkesedés közt felajánlották közreműködésüket ezen czél minél előbbi létesítésére. Ennek következtében a város lakóihoz felhívás intéztetett, egyszersmind aláírások eszközlésével néhány tag megbizatott Ezen megbízás teljes erélylyel és buzgalommal hajtatván végre, az eredmény oly kedvező volt, hogy az aláírások száma kilenczvenhatra szaporodván, elérkezett-