Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1909-09-23 / 38. szám

1909. szeptember 23. i 3 erősitik a szervezetet, nem melegítenek és nem j élénkítik az élettevékenységet, hanem épen min­dennek az ellenkezőjét teszik. A szeszes italok élvezete mindig és mindenkinek csak kárt okoz: tönkre teszi az egyént, nyomorulttá, elfajulttá utódját, feldúlja a családi boldogságot, az egész társadalmat alapjában megingatja. És mindezt a nyomort, szenvedést, pusz­tulást mily méregdrágán kell megvásárolni. Még a mértékletes munkás is keresetének több mint negyedrészét költi el szeszes italokra, amelyek­ből semmi haszna nincsen, csak kára: erkölcsi­leg és anyagilag egyaránt. Magyarországon lega­lább is ezer milló koronát adnak ki évenkint szeszes italokra, kultúrára pedig ennek csak a század részét. A magyarországi szervezett mun­kásság gazdasági és kulturális íöllenditésére kiad éveukint 9 000 000 koronát, alkoholra majdnem öt millió koronát. Mennyivel javulna a munkás gazdasági és társadalmi helyzete, ha ezt az óriási összeget nem a maga megmérgezésére és övéinek tönkretevésére, hanem lakására, élelmezésére, önművelésre fordítaná. És ezzel az egész emeriség létét fenyegető veszedelemmel szemben nincsen más védeke­zés, csak az, ha nem iszunk. Mértékletes ivás nincsen. Mértékletesség szépen hangzik, de ke- resztülvihetetlen. Hiszen, ha nem volna oly rettentő nagy az alkoholfogyasztás, nem kerülne annyi ember az elmebetegség legkülömbözőbb fajával a tébolydába, nem történnék annyi szerencsét­lenség és nem volna az államnak 170 milliónyi szeszadó jövedelme. Az alkoholokozta tengernyi baj, nyomor és szenvedés csökkenését és amennyiben lehet, megszüntetését tűzte ki céljául az alkoholellenes egyesületek országos ligája, amely tagjaitól meg­követelte, hogy teljesen tartózkodjanak a sze­szes italok élvezetétől és minden erejükkel tá­mogassák az abstinens küzdelmet. — Tagjait kisebb családi körökre gyűjti, igyekszik őket oktatni, felvilágosítani, nevelni és korcsma helyett nemesebb lelki és szellemi szórakozást nyújtani. Az egyesület célja közé tartozik az alko­holmentes kávéházak, vendéglők, népolthonok, népkönyvtárak, iszákosok gyógyintézetének lé­tesítése és fentartása. Az egyesületnek tagja le­het minden 15 életévét betöltött egyén, aki hajlandó megfogadni, hogy szeszes italt nem élvez. Kívánatos volna, ha a ligának minél több tagja volna. HÍREK. Személyi hírek. Dr. Lovrich József egyetemi tanár, az országos hirü nőorvos pár napot városunkban töltött. — Hédi Károly, az osztrák-magyar bank szatmári fiókjá­nak főnöke hivatalos ügyekben városunkban időzött. — Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos hivatalos ügyekben városunkba érkezett. Közben tízszer, húszszor, százszor is feléje kiabál egy szó: Szeretlek! szeretlek! Ott volt ez a szó minden lapon, ezzel fejezték be minden leveleiket. Igaz, később már el el maradt ez a rövid, égő kis vallomás. S mikor e szótól dísz­telen leveleit bontotta halálra : szerelmük haldok­lásának szellője érte elfehéredett arczát és meg­remegett ... Mert elmúlt a láz, elmúlt az álom, elmúlt minden, mielőtt betelt volna. Lehet, a természet rendje volt, hogy meg kellett halni az érzésnek, amelynek nem volt tápláléka. Valami keserű izü barátság vált belőle s ha éppen mondani valójuk van, rövidesen, csaknem üzleti hangon, pár sor­ral intézik el. A levelekből pedig, azokból a forró, sokszor indulatos, de mindig szerelemről beszélő levelek­ből — h^mu lett. Kató asszony önkénytelenül is kezébe vette a tüzet élesztő vasat és bele irta a hamuba : Fűit. Az esküvőtől már csak nagyon rövid idő választotta el a fiatalokat. Az öreg Kató — óh, mert nagyon öregnek érezte magát, — a kis Katóval szemben ült, hogy jó tanácsokkal lássa el. Olyan szépen elgondolta, hogy mit fog neki. mondani, de ahogyan belenézett leányának bárso­nyos szemébe, amely éppen olyan volt, mint azé a szép anyjáé, vagy mint az övé s amelyben egy pillanatig az ő végzetüket sejtette meg — nem jött az ajkára egyetlen szó sem. Katóka csodálkozva, értelmetlenül nézett sírással küzdő anyjára s nem tudta megérteni azt sem, miért reszket olyan különösen a hangja, még neki az Íróasztal titkos rejtekét magya­rázza ? ... Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye folyó hó 20. és 21. napjain Bikszádon tartotta rendes őszi közgyűlését Helmeczy József világi és Széli György esperes egyházi elnöklete alatt. A közgyűlés igen láto­gatott volt s városunkból azon résztvettek: L, Bay Lajos, Torday Imre, dr. Vass Gyula, Soltész Élemér és dr. Nayy Gábor. A közgyűlést a második napon fényes ebéd követte. Nagylelkű ajándék. A ma tartott képviselő- testületi közgyűlés napirendje előtt kellemes meglepetés érte a városatyákat. Dr. Makray Mihály polgármester bejelentette, hogy néh. Szendy Antal örökösei, névszerint Szendy Róza férj. Molcsány Gáborné, Szendy Amália férj. Moldován Lászlóné és dr. Zoltán László bir­tokosok a nagybányai 4. sz. tjkvben 538/b/l. hrsz. és a nagybányai 490. sz. tjkvben 536. helyr. sz alatt foglalt szép kiterjedésű belső­ségeiket Nagybánya városnak ajándékozzák, hogy e két belsőséget a Kossuth Lajos-, Virág- és Gellért-ulczák torkolatánál már meglevő kisebb térrel s a jelenleg Rácz István és neje állal birtokolt birtokrészlettel összevonva, abból egy csinosan szabályozott közteret létesítsen, mely Szendy Antal-térnek neveztessék. A köz­gyűlés a nagyértékü ajándékot hálás köszönettel fogadta s azért jegyzőkönyvi köszönetét is szavazott, melyet egy küldöttség fog kézbesí­teni a nemeslelkü ajándékozóknak, kik ezzel boldogult atyjuk s nagyatyjuk emlékezetének is kegyeletes módon adóztak. Orvosválasztás. A városi orvosi állást az elmúlt szombaton tartott választó közgyűlésen töltötték be. Az orvosi állásra két pályázat ér­kezett be: dr. Lakatos Mihály és dr. Steinfeld Géza orvosok pályázati kérvényei. A kijelölő választmány, melynek tagjai Farkas Sándor, dr. Vass Gyula, dr. Kádár Antal és L. Berks Leó voltak, a közegészségügyi bizottság javaslatának meghallgatásával első helyen dr. Lakatos Mihályt, második helyen dr. Steinfeld Gézát jelölte. A közgyűlés, melyen llosvay Aladár alispán elnö­költ, városi t. orvosnak közfelkiáltással dr. La­katos Mihályt választotta meg. Dr. Lakatos Mihály 1883. febr. 7-én született Rahón, Mára- marosmegyében. Kitünően végzett, szorgalmas fiatal ember, akiről igen előnyös informatiók érkeztek városunkba. 1906. októberben szerezte meg a diplomáját, tehát 23 éves korában. A közgyűlés fölhatalmazta a tanácsot, hogy az esküt tőle bármely nap beveheti, a közgyűlés mellő­zésével. A városi takarékpénztár. Szeptember 20-ika bizonyára jelentős dátum lesz városi takarékpénz­tárunk krónikáiban. A takarékpénztár ugyanis, mint az osztrák-magyar bank mellékhelye, e napon kezdette meg működését s kiterjesztett működési körében hathatós segítője és támo­gatója lett a nagybányai kereskedő s iparos czégeknek, miután most azon helyzet állott elő, hogy összes fizetéseiket Nagybányán teljesíthetik. Azon ideát, hogy a városi takarékpénztár az osztrák-magyar bank mellékhelyévé kreáltassék, Moldován László igazgató vetette föl tavaly s különösen az ő buzgó fáradozásának köszön­hető, hogy az idea oly hamar testet is öltött s ezáltal városi takarékpénztárunk erkölcsi súly­ban is oly hatalmasan megizmosodott. Rédl Károly, az osztrák-magyar bank szatmári fiókjá­nak főnöke a napokban városunkban időzött, hogy a bank-mellékhely felállítására az utolsó intézkedéseket is megtegyék s neki is nem csekély része van abban, hogy szeptember húszadika minden nehézség nélkül köszöntött be. Rédl Károly tiszteletére Moldován László igazgató ligeti nyaralójukban fényes vacsorát adott, metyre többen voltak hivatalosak. Az Uránia uj darabja. Érdekes, komoly tanulmányra valló iskolai darabot irt a színház számára Myskovszky Ernő főgimnáziumi tanár »Képzőművészetünk innltja és jelenje« czimmel. Hangyaszorgalommal gyűjti össze és ismerteti a szerző három részben mindazt, amit a magyar faj ezer éven át a képzőművészetek terén nagyot és örökbecsűt alkotott. Az építészettel kezdi és érdekes csoportosítással sorolja fel különféle stilusu műemlékeinket; a II. részben a szobrászat történetét adja, a Ill-ban nagy gonddal össze­válogatott, gyönyörű képekben mutatja be kép­írásunk legszebb alkotásait a pécsi altemplom falfestményeitől koruuk világhírű mesteréig. __________ NAGYBÁNYA_____________ Nagy tudással irta meg és gyönyörű képekkel illusztrálta Myskovszky tanár darabját. A szer­fölött érdekes darab a jövő héten kerül be­mutatásra az Urániá-ban. Széki gróf Teleki Gizella Mély gyász ér­______________________ te a gróf Ie­le ki családot. Római szent birodalmi széki gróf Teleki Gizella, széki gróf Teleki Géza és széki gróf Teleki Sándor testvére, f. hó 18-án, életé­nek 71. évében Nagysomkuton rövid szenvedés után elhunyt. A család a kővetkező gyászjelen­tést adta ki: R. sz. b. széki grót Teleki Géza és gróf Teleki Sándor mint testvérei, gróf Teleki Elemér és gróf l'eleki Ferencz mint unoka- őcscsei úgy a maguk, mint családjaik nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik szeretett legjobb testvérük, illetve nagynénjük római szent birodalmi széki gróf Teleki Gizella áldásos és testvéri szeretetben gazdag élet után 71-ik évében, folyó hó 18-án, rövid szenvedés után, váratlanul történt gyászos elhuny tát. A boldo- gultnak hűlt tetemei f. hó 21-én d. e. 10 óra­kor fognak Nagysomkuton, a családi sírboltban a róm. kalh. egyház szertartása szerint nyuga­lomra helyeztetni. Nagysomkut, 1909. szeptem­ber hó 19-én. Imádkozzatok érette! — A jóté­konyságáról messze földön hires grófnőt f. hó 21-én helyezték örök nyugalomra óriási részvét mellett. Felhívás. A gazdasági egyesület ezúton tu­datja tagjaival és a város polgáraival, kik gyü­mölcstermeléssel foglalkoznak, hogy a földmű­velésügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága az itteni állami faiskolából kiszolgáltatandó gyümölcsfa oltványok után 507o árkedvezményt engedélyezett és megbízta az egyesületet, ál­lítsa össze az árkedvezményre igényt tartó n.- bányai gazdák névsorát. Felkérjük ennélfogva az egyesület tagjait és itten tényleg gyümöl­csössel biró nagybányai lakosokat, kik e ked­vezményt igénybe venni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat az oltvány mennyiség megjelölé­sével Molnár Antal egyl. pénztárnoknál leg­később e hó végéig bejelenteni szíveskedjenek; mert a későbben beérkező bejelentések figye­lembe nem vétetnek. Gazdasági egyesület. Októbernek elsején... Közeledik az októker elseje, a berukkolás ideje. Amidőn az utczák hangosak lesznek a vidám és szomorú katona­nótáktól s amidőn sok-sok leánysziven ejt sebet az a három esztendő, melyet bizony aligha gyó­gyítanak be azok, akikről a nóta úgy emlékszik meg: »maradt itthon kettő-három nyomorult.« Az idén a hadügyi kormány pár nappal kitolta a berukkolás idejét s a besorozott legények, hogy megkönnyítsék, vagy talán megnehezítsék a búcsút, október 2-án még egy búcsu-bált ren­deznek, melyre a következő meghívót bocsá­tották ki: A nagybányai besorozott iparos ifjak 1909. évi október 2-án, szombaton este 8 órakor Nagybányán, a Polgári Kör termeiben beruk- kolásuk alkalmából búcsú bált rendeznek. A ren­dezőség : Biró István pénztáros, Csorba János ellenőr, Kurovszky Jenő ellenőr, Fekete Lőrincz, Fáczky András, Lipóczky Lajos, Simon Lajos, Plopp József, Rózsa Károly, Lábas Péter. Mol­nár Lajos tagokból áll. Belépő díj személyjegy 1 korona 60 f. Családjegy (3 személyre) 4 korona. Özv. Makray Károlyné. LaPu^ le8utóbbi __________i_____ szamaban meg­emlékeztünk azon halálos szerencsétlenségről, melynek városunk egyik tisztes matrónája, özv. Makray Károlyné szül. Hajnácsi Kövy Zsuzsánna lett áldozata. Mint megírtuk, oly súlyos égési sebeket szenvedett a szerencsétlenség alkalmá­val, hogy nem lehetett megmenteni. Hiába volt a leggondosabb, legodaadóbb ápolás, az orvosi tudomány is csak arra szorítkozott, hogy fáj­dalmait enyhítse. F. hó 19-én végre a halál meg­váltotta szenvedéseitől. Özv. Makray Károlynéban a régi, tisztes magyar asszonyok egyik tipikus képviselője dőlt ki, akit városszerte tiszteltek, szerettek s ez a tisztelet és szeretet meghaló módon nyilvánult meg azon impozáns részvét­ben, mely szerencsétlenségét s halálát kisérte. A család a következő gyászjelentést adta ki: »Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabaditlak téged. (Zsolt. 50., 15.) A. B. F. R. A. Alulírottak a kiterjedt rokonság nevé­ben is mély fájdalommal, de Isten változhatatlan akaratán megnyugodva tudatják, hogy a szeretett édes anya, nagyanya, testvér és anyós: özv. Makray Károlyné Hajnácsy Kövy Zsuzsánna élete 77-ik, özvegysége 27-ik évében rövid ideig tartó, kínos szenvedés után, f. hó 19-én délelőtt 10 órakor jobblétre szenderült. Kedves halottun­

Next

/
Thumbnails
Contents