Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-02-11 / 6. szám

4 N AGYBÁNYA 1909. február 11. Vagy hát a batyubál óta nem tökéletesen le van é tárgyalva Nagybányán a rettenetes »Ne temere«-kérdés! ... * Non ebur neque aureum . . . Azt is elmondhatjuk még mindig, daczára a pazar lakomának, hogy a batyubál bizonyos tekintetben ma is megőrizte ősi egyszerűségét. Semmi fölösleges disz, semmi külső csillogás. Gazdagság csak a válogatott étkek dús áldoza­tában és még inkább abban a hamisítatlan, igaz magyar vendéglátásban, amiben a nagy­bányai nők — röviden szólva — összehason­líthatatlanok. Ez a nemes egyszerűség — amit még eddig senkinek sem jutott eszébe sze­münkre hányni — teszi könnyűvé és gyönyö­rűségessé a mi jó barátunknak és pénztárno­kunknak, Szűcs Károlynak (akit az Isten sokáig éltessen!) a számadás elkészítését ilyenformán : Bevétel . . . 1100 K. Kiadás .... 300 * Tiszta jövedelem 800 K. így megy ez csekély változatossággal évek óta, hála a jókedvű adakozóknak (úgy, hogy Gálffy Pál már unja is a számadás felülvizsgá­lását) s igy megy még a jó ég tudja meddig, ha a nagybányai nők is úgy akarják . . . * Tisztelt szerkesztő ur, vallja meg igaz lel­kére, nem sajnálja kissé, hogy nem vett részt a halodiki batyubálban? Ne tagadja, úgyis hiába tagadná. Fogadja azért ismételten őszinte rész­vétemet a távolmaradásával szenvedett veszte- ség-okozta utólagos bánatában. És a viszontlátásig ! Selem. Rakéták. — Szent ácsiók. — Szenzácziót termel a sajtó, Szenzácziós volt ez a hét — György urfi büszke Szerbiában Borostyánt borostyánra tép. JVem is unatkozik Európa, Kaczaq, hogy meggörnyed belé, És népszerű minden körökben A hangulatos kabaré. Mi jó nekünk itt a vidékeji, Hol semmi nincs, mi meglepd — Csak hó az elmúlt hét hatalma, Hogy mosná már él az eső! Aliig burkolva megtapossuk Tükörsimává a teret, S aggódva nézünk a tetőkre, Ahol a hótömb megrekedt. Mulatság egy a másba olvad, Hát hogyne volna pénz elég — Mulatni kell ez a parancsszó, És a parancs igen derék A lakkczipőknek ára csökken És szörnyen hízik a czigány — De osak pártában hervad újra, Igen sok édes szőke lány! A Szalvator sör a jövőben Rumpoldhoz csábit újra el, Zimankóé bár az időjárás, De a gólya már kelepei. S hogy néha ragyogóbbra váljon Ez a ködös, ólmos világ — Vigasztalónknak elszegődik A jó Teleki ■ Társaság. Két hét csupán még. SzÖrcsuhát ölt A vidám, kaczagó legény — Kijózanodik annyi lélek A bünbánutnak éjjelén. Könnyű leszen majd a vezéklés, Megindul újra annyi zsur — És villany mellett cseng a lanton Az ütött, kopott ócska húr! De addig hajrá hadd kaczagjon Aki még ma lcaczagni tud, Álmodjuk el a lét keservét, Kriptázzuk mig lehet a bút, Ropjuk a tánczot hahotázva, Miként egy léha siheder — Mert nemsokára szól a szózat, Hogy hej még néha sir ni kell! Rikkancs, HÍREK. Február 10. Személyi hir. Révéin János ev. lelkész Materny Lajos lelkészi jubileumára Debreczenbe utazott. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Ráth Ferencz bányaesküdtet hasonminőségben Zalatnára helyezte át. A széleskörbeu ismert s rokonszenves fiatal tisztviselő távozását őszin­tén sajnáljuk. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Farkas János m. kir. számvizsgálót és Berhardt Arnold marosujvári kohómérnököt, számtaná­csosokká, Beregszászig Kálmán számellenőrt pedig számvizsgálóvá nevezte ki. Áthelyezett főmérnök. A m. kir. kereske­delmi miniszter Kiss Bélát, a Szatmár—nagy­bányai vasút osztálymérnökségének főmérnökét, társadalmunk ez általános tiszteletnek örvendő, rokonszenves tagját Debreczenbe helyezte át. Tanítónői kinevezések. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Bodenlósz Irma, Szabó Mária és Sliglicz Laura h. tanítónőket a nagy­bányai állami elemi iskolához rendes tanítónőkké nevezte ki. Vizsgaletétel. Mészáros Gyula bányaigaz­gatósági számgyakornok az államszámviteltani államvizsgát a napokban telte le szép sikerrel Budapesten. Csak egy arasznyi földet! Nap-nap után bál, mulatságok, estélyek, lakodalmak, keresz­telők, egyéb hangulatok, összejövetelek vig zaja tölti be a főváros és a vidék házait. Kisebb- nagyobb csoportokban és egy napon százezrek lelkülete derül fel a farsang örömeiben. Hazám­fiái! Honleányok! A jóleső óráknak derűjében ragyogjon ki lelketekből egy pillanatra az anya­földnek szeretete: az aradi vértanuk megszen­telt földterületéhez tapadó kegyeletérzéstek. Meg akarjuk a nemzet számára szerezni ezt a he- I lyet. Ki akarjuk ásatni az ottan porladó cson- I tokát. Oltárát akarjuk emelni a hazaszeretetnek. Ebben segítsetek! Akik örömben úsztok és mu- j lattok, adjatok és szedjetek össze néhány ko- j rónát erre a czélra s küldjéLek azt beArad szabad királyi város tanácsának, hogy egy, vagy több négyszögöl a ti nevetekkel jusson a nem­zeti kegyelet lerovására. Csak egy arasznyi föl­det adjatok, hogy a nemzeté lehessen az egész terület. Budapest, 1909. január hó. Barabás Béla dr., országgyűlési képviselő, az Aradon működő lizenhármas bizottság elnöke. Főigazgatói látogatás. Dr. Mázy Engelbert, j a kassai tankerület főigazgatója a nagybányai i állami főgimnázium inspicziálására vasárnap városunkba érkezett s a minoriták lársházában ! szállt meg. Három napon át látogatta az egyes osztályokat, mig holnap, csütörtökön konferen- cziát tartanak. Dr. Mázy főigazgató pénteken utazik el városunkból. Dr. Schönherr Gyula hátrahagyott munkája I Ismeretes olvasóink előtt lapunk közleményei­ből, hogy elhunyt nagynevű tudósunk, dr. I Schönherr Gyula Nagybánya város monográ­fiájának tervezetét egészen kidolgozta, az erre i vonatkozó s mintegy 16 kötetre menő rend­kívüli gazdag anyagot összegyűjtötte, sőt egyes fejezeteket egészen kidolgozott. Dr. Schönherr Gyula e hátrahagyott nagy munkáját a Törté­nelmi Társulat f. hó 18-án tartandó ülésén dr. Morvay Gyula r. tag, budapesti főgimnáziumi igazgató fogja ismertetni. Ez ülésre felhívjuk a Budapesten tartózkodó nagybányaiak figyelmét. Égly Sándor felolvasása. A Felvidéki Újság politikai napilapban olvassuk- A kassai Auto­nóm-kör felolvasói közül tegnap Égly Sándor premontrei kanonok, a főgimnázium tudós ta­nára tartott vetített képekkel és kísérletekkel élénkített előadást a rádiumról és radioaktivi­tásról. A nagyszámban megjelent előkelő közön­ség, melynek túlnyomó része hölgyekből állott, feszült figyelemmel hallgatta a könyed cseve­gés formájában tartott s mély tudásról tanus- ; kodó előadást, melyet a pompás vetített képek s a nagyon sikerült kísérletek csak vonzóbbá s érthetőbbé tettek. A rádium felfedezőjének, Curie-nek és a többi tudósnak kísérleteit rend­kívül könnyed modorban tárgyalta és kísérle­tekkel illusztrálta a tudós professzor, kit elő­adásának befejezésével tüntető ováczióban része­sített a figyelmes közönség. A „Városok Lapja“ Nagybánya város fölterjesztéséről. A Budapesten megjelenő »Városok Lapja,* melyet or­szágos közigazgatási tekintélyek szerkesz­tenek, megemlékezve azon rendeletről, melyet a belügyminiszter a városok hely­zetének rendezése tárgyában adott ki, a következőket Írja: „Ennélfogva a főispánok felhívást intéztek a városok tanácsaihoz, hogy a város kulturális és gazdasági helyze­téről, a város bajairól, a bajok orvos­lása érdekében szükséges intézkedések milyenségéről, a korszerű fejlődés és a közigazgatási élet fellendítése tekin­tetében előálló kívánalmakról adjanak tájékoztató emlékiratot. Nagybánya városa már fel is terjesztette meste­rien megszerkesztett jelentését s azt legközelebb ismertetni is fogjuk. Helyreigazítás. A Kaszinó közgyűléséről Írott tudósításunkba hiba csúszott be, amennyiben a megválasztott választmányi tagok sorából Gellert Béla neve kimaradt. Grünwald Béla nagy vászna. Grünwald Iványi Béla festőművész most fejezte be nagy falfestményét, melyet megrendelésre készített. A gyönyörű, modern stilban készített vásznat vasárnap mulatta be a meghívott közönségnek műtermében. Általánosan nagy tetszést aratott. A képet még vasárnap csomagolták is és Buda­pestre szállították, hol a naturalisták és impresz- szionisták körének műkiállitásán mutatják be. Nagybánya város takarékpénztárának for­galma. A városi takarékpénztár 1908. évi for­galma, daczára a válságos pénzügyi viszonyok­nak, szép eredményt tüntet föl. Az évi nyere­ség a 100.000 koronát is meghaladva 100.420 K 71 fillérre rúg. Ha figyelembe vesszük, hogy intézeti házbér czimén 2000 koronát vezetnek; hogy leírásokra 11.168 K 33 fillért fordítanak, előre vett kamatra pedig 15.000 koronát, to­vábbá, hogy a kamathátralékokat nem tüntetik ki a mérlegen, valamint a visszleszámitolás czi­mén előre kifizetett nagy összegű kamatokat sem, — akkor még jobban tudjuk méltányolni ezt a meglepően szép eredményt. Az alapsza- bályszerü felosztás szerint tartaléktőkére 5600 K, jutalékra 16.838 K 54 f, nyugdíjalapra 3100 K s a város házipénztárának 74.882 K 17 f jut. A Teleki-Társaság matinéja. A Teleki-Tár­saság február 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja III. matinéját a városház tanácstermében a következő műsorral: 1. Folyó ügyek. 2. Stella Sándor r. t. elbeszélés. 3. Dr. Sziklai Dezső r. t. értekezés. 4. bliesz Henrik r. t. elbeszélés. 5. Révai Károly r. t. költemények. Uj vashámor tulajdonos. Frits Sámuel régi, jóhirnevü vashámora uj tulajdonos kezébe ju­tott. Hollop Ferencz humoros vette azt meg, ki a vashámort teljesen újonnan berendezi s az üzemet a legjobb gépekkel kezdi meg. Választás a részvénytakarékpénztárban. A részvénytakarékpénztár közgyűlésén aligazgató­nak: Szabj Adolf nyug. erdőigazgatót válasz­tották meg. Az igazgatóságba ismét beválasz­tattak: Hanzulovits Kristóf, dr. Herczinger Fe­rencz, Veres László és Thurzó Ferencz. Uj igazgatósági tag lett dr. Zoltán László. Halálozás. Schelle Gyula fernezelyi kohó segédmérnököt nagy csapás érte. Egyetlen kis fiacskája: Elemér f. hó 5-én pár heti szenvedés után jobblétre szenderült Nagy részvét mellett temették. Huszthy Mátyás fényképei (Műterem: Hid- utcza, a ref. templommal szemben) általános köz­kedveltségnek örvendenek. Felvételek egész nap eszközöltetnek. Megfagyott. A abnormisan hideg időjárás­nak már is van egy áldozata. Perl József hu szanhatéves félkegyelmű legény a napokban Tótfaluba igyekezett. Úgy látszik, elfáradt, mert az utón leült pihenni s elaludt. Úgy találták meg a szerencsétlent megfagyva.

Next

/
Thumbnails
Contents