Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-06-17 / 24. szám

zata. Weisz Irma ugyanis ezelőtt hét évvel fele­ségül ment Róth Albert lövöpetrii földbirtokos­hoz. A fiatal házaspár nem volt boldog. Napi­renden voltak a czivódások, ugv, hogy a fiatal asszony többször hazament a családjához. A na­pokban azután Róth Albertné hirtelen rosszul lett s alig egy órai szenvedés után meghalt, úgy, hogy hozzátartozói is már csak a ravata­lához érkezhettek meg. A háziorvos, ki egyút­tal halottkém is volt, a halál okául szivszélhü- dést állapított meg. A hirtelen haláleset mind­járt gyanút keltett s az elhunyt úri asszony családja fel is akarta bonczoltatni a halottat, de a férj tiltakozott az ellen, hogy neje halálát, mely őt oly érzékenyen sújtotta, még azzal a kegyetlenséggel is tetézzék, hogy bonczolást eszközöljenek. A család erre megnyugodott s az elhunytat el is temették, de a temetés után mind hangosabb lett a suttogás, hogy Róth Al­bertné nem természetes halállal halt meg. Erre az elhunyt úri asszony hozzátartozói feljelen­tést tettek, minek következtében a holttestet exhumálták és felbonczolták. A bonczoiás óriási meglepetéssel járt. A vizsgálat során minden kétséget kizárólag megállapították, hogy a fiatal asszony halálát karbol-mérgezés okozta. Az ügyészség ez ügyben a legerélyesebb vizsgála­tot indította, hogy a fiatal asszonyt ki mérgezte meg, mert az öngyilkosság esete ki van zárva. Szatmári lapok híradása szerint e rejtélyes ügy­ben már legközelebb szenzácziós leleplezések és letartóztatások várhatók. Tisztelettel tudatom az érdeklődő kö­zönséggel, hogy a hírneves krakkói cse- répkályha-gyár állitói jelenleg városunk­ban dolgoznak. Tisztelettel kérem, hogy netaláni kályhaszükségletét már most feladni ke­gyeskedjék, hogy az a gyárból ideje­korán megérkezzen és felállítható legyen. Egyben mindennemű felvilágosí­tással készséggel szolgál Spinetii Sándor Utóda vas-, fűszer- és festékáruk keres­kedése, mint a krakkói caerépkályhagyár vezérkópviselője Nagybánya és vidéke részére. Halálos szerencsétlenség Fernezelyen. Meg­rendítő szerencsétlenség történt ma Ferneze­lyen, dr. Boromisza Tibor püspök bevonulása alkalmával. Az egyházlej edehnet ugyanis nagy ünnepélyességgel, mozsáriővésekkel fogadták. A mozsáríövések alkalmával történt a szeren­csétlenség. Az egyik mozsár eddig ki nem de­ríthető okból idő előtt elsült s szétrobbant s oly szerencsétlenül érte Aosán László 28 éves kohómunkás fejét, hogy rögtön szörnyet halt. A szerencsétlenség mélyen lesújtó hatással voll az egész ünneplő közönségre. A nagybányai ref. egyházmegyei tanító­egyesület 1909. évi junius hó 29-én délelőtt 9 órakor Szinérváralján a ref. templomban tartja rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Az elnök jelen­tései. 3. Emiékbeszéd Lajos Imre és Tóth Mik­lós kartárs fölött. Tartja Barazsi József. 4. A gyámintézet ügye. 5. A Tanítók Háza ügye. 6. nyugdíjtörvény revíziója. Előadó Schiffner La­jos. 7. A siketnémák debreczeni intézetének kérvénye. 8. Jelentés a pénztár állásáról. 9. Tisztujitás. 10. A jövő közgyűlés helyének meg­állapítása 11. Indítványok. (A közgyűlés előtt 3 nappal az elnökhöz írásban benyújtandók). — A közgyűlésre az egyesület tagjait s a tanítás ügye iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja Fábián-István, egyesületi elnök. Sikkasztó bankpónztáros. A beregszászi fő­kapitányság elfogató parancsot adott ki Fried Miklós, a beregszászi ipar és kereskedelmi bank pénztárosa ellen, ki 19 000 korona elsikkaszíása után megszökött. Tánczestóly. A nagybányai czipész és szabó munkások szakegyesületei f. évi juíius 3-án, szombaton a Széchényi-liget vendéglőjében könyvtáruk gyarapítására tánczestélyt rendeznek. Személyjegy 2 K, családjegy (3 személyre) 5 K. Kezdete este 8 órakor. Rossz idő esetén a mu­latságot julius 10-én tartják meg. Országos vásár. A f. hó 14-én megtartott külső baromvásár igen látogatott volt. Főihajtatott 2906 drb szarvasmarha, 319 drb sertés és 432 drb ló, összesen 3657 drb. Kiadatott 878 drb szarvasmarha, 223 drb serlés és 195 drb ló, összesen 1296 drb. A szarvasmarha ára igen mérsékelt, mig a ló ára nagyon magas volt. A vásáron sok idegen is megfordult és sokat vásá­roltak. A kirakó vásár kevésbbé látogatott volt 1909. junius 17. NAGYBÁNYA ; 3 a forgalom alig ért föl egy jó hetivásár for­galmával. A kanyaró. A legszebb, a legverőfényesebb tavaszi időben a kanyaró ismét felütötte fejét ; városunkban. Különösen a veresvizi negyedben grasszál, hol naponta fordul elő egy-két meg- : beíegedés. Ez ideig mintegy húsz esetet jelen- : lellek be. A kanyarón kivid előfordult egy-két j vörheny s difteritisz esel is Legczélszerübb i volna, ha az állami elemi iskolákat bezárnák, ! mielőbb a járvány nagyobb mérveket ölthetne. A kézszoritás. Korunk az udvariasság és az előzékenység kora. Felfelé és lefelé szeretünk kezet szorítani. Mennyi leereszkedés az egyik oldalon és mennyi büszkeség a másik részről rejlik abban, ha a gróf ur ő méltósága, vagy a miniszter ő exellencziája közönséges halandót kézszoritással megtisztel! E leereszkedésnek és büszkeségnek a tudósok háborút üzentek. A kerü­letét meglátogató képviselő, ha programmbeszédre indul, nem lesz többé kénytelen naponként né­hány száz vagy ezer kézszoritást adni és elfo­gadni, mert a legújabb tudomány úgy találja, hogy a kézszoritás veszélyes és a baczillus ter­jesztés legelemibb és legközönségesebb eszköze. Crouzei bordeauxi egyetemi tanár higiénikus szem­pontból a kézszoritás helyébe a katonai vagy errentalis üdvözlést ajánlja. Abból a szempont­ból indul ki, hogy a kéz az emberi test legtisz- tálalanabb tagja, mely a legtöbb baczillust tar­talmazza. Számokban kifejezve, a tudós tanár azt találta, hogy a kéz négyzetezentiméternyi területe átlag 83.450 baczillust tartalmaz. Ezek szerint a kéz több baczillust rejteget, mint a láb. A német tudomány nem osztozik ebben a véle­ményben, mert egy berlini tanár tapasztalata szerint egyik kliensének lába fürösztetvén, a víz­ben 180 millió bacziliust talált. — Crouzei tanár azt tanácsolja, hogy ne, szorítsuk meg senkinek a kezét, ha azt előbb legalább is öt perczig szap­panos kefével meg nem tisztította. így talán lehetséges lesz, hogy abból a 80 000 baczillusból nem száll át egyik se a kezünkre. De csak lehet­séges, nem bizonyos! Nem minden kéz egyen­lően veszélyes. A »Noli me tangere« szempont­jából legjobban óvakodni kell az orvos, a bor­bély, a mészáros és a szűcs kezeitől, mig a gyógyszerész, a vegyész és a fémmunkás kezei aránylag legkevesebb baczillust tartalmaznak azért, mert állandóan antiszeptikus és baczillus- ölö szerekkel foglalkoznak. E tekintetben leg­okosabb az angol király példáját követni, kinek kezén majdnem mindig keztyü van. Mikor a legnépszerűbb divatkirálytól azt kérdezték, hogy miért vette fel ezt a szokást, VII. Eduárd ezt fe­lelte : Nem divat szempontjából teszem, hanem azért, mert a jobb kéz legjobban ki van téve az emberek és a tárgyak érintkezésének és ezért legjobban szorul a védelemre. Szatmárvármegye adója. Plucluj Gyula pénz- ügyigazgaíó a közigazgatási bizottság legutóbb tartott ülésén lett jelentést a befolyt adókról. E jelentés szerint az elmúlt hónapban az adó befizetése kedvezőbb, mint előbb volt. Az 1908. év végével maradt adóhátralék a f. évi 1. és 2. évnegyed adóhátralékával együtt 1.163.333 ko­ronára rúg. Elfogott zsabmetszö A külső baromvásár alkalmával a csendőrség egy igen veszedelmes zsebmetszőt fogott el éppen azon pillanatban, midőn munkához látott. Az elfogott egyén in­telligens kinézésű s erősen tagad, sőt valódi nevét sem sikerült még megállapítani. Annyit már kinyomoztak, hogy szatmári dletőségü. Az : illetőt még mindig a rendőrség fogházában őrzik. Rendőri hírek. Tolvajlás. A csendőrség elfogta Enyedy Ilona notórius tolvajnőt, ki lopásért már több í ízben volt büntetve s ki legutóbb Becsi Pál szőlőbeli laká- ; sáról ruhanemüeket s mintegy 2 korona készpénzt lopott, i Enyedy Ilona a lopást beismerte. — Késelés. Egy bányász- i suhancz összeszóhlkozolt Vetrusán József bányászlegény- I nyel s oly éktelen dühbe jött, hogy konyhakésével Pet- j rusán arczán veszedelmes sebet ejtett. A késelőt letar­tóztatták. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál folyo hó 5-től a következő bejegyzések tétettek : Születtek: május 31. Ruso- rán Józsefnek »Sára Piroska«; május 31. Dézsi Lajosnak »Gábor Károly«; május 31. Lapsánszki Erzsébetnek »Róza« ; junius 2. Marián Ilonának j »György«; juníus 5 Mihnye Flórinak »György«; I junius 5. Pomján Györgynek »Mária«; junius 2. I Maár Lajosnak »Lajos János«; junius 3. Varga j Flörinak »Flori« ; junius 2. Grósz Sámuelnek i »Jenő«; junius 7. Ancsa Jánosnak »Anna« ; jun. I'7. Markocsán Flórinak »Géza«; junius 4. Sroll i Gézának »Mária Erzsébet«; junius 8. Szitár Pé­5 temek »Péter« ; junius 6. Román Jánosnak »Sán­dor«; junius 5. Miszti Lajosnak »István«; jun. 6. Botos Pálnak »Ilona«; junius 7. Tar Ferenc­nek »Ilona Teréz« nevű gyermeke. — Elhaltak : junius 4. Kerekes Ilona Róza, ref. 8 hónapos, bá­nyakovács gyermeke, bélhurutban ; junius 4. Lap­sánszki Róza r. kath. 5 napos, mosónő gyermeke, veleszületett gyengeségben; junius 5. Pomján Mária gör. kath. egy órás, bányamunkás gyer­meke, veleszületett gyengeségben ; junius 8. Bá­nyai Juliánná férj. Balogh Károlyné róm. kath. 48 éves, csizmadia felesége, alkoholmérgezés­ben ; junius 9. Tubes Sára róm. kath. 4 hóna­pos, varrónő gyermeke, bélhurutban; junius 11. Páska Margit gör. kath. 3 hónapos, cseléd gyer­meke, bélhurutban; Szelezsán Györgynész.Droz- man Flóri gör. kath. 49 éves, napszámos, tuber­kulózisban. — Házasságot kötöttek: Neuheisler József és Weisz Heléna nagybányai; Babies Antón és Verkes Róza nagybányai lakosok. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. 1258—1909. szám. lenelt feiyiriDila eladás. A nagybányai m. kir. főerdőhivatal kerületéhez tartozó tőkési m. kir. erdő gondnokság (Szolnok-Doboka megye) ke­zelése alatt álló tőkési fürészrakodón I. az 1906—1907. évi termelésből származó 1915 darab — 1068.12 m3 és II. az 1907—1908. évi termelésből származó 1346 darab = 869 96 m3 fenvő fürészrönkő a folyó évi junius hó 25-én d. e. 10 órakor a tőkési erdő­gondnokság irodájában megtartandó nyil­vános írásbeli versenytárgyalás utján el fog adatni. Az első csoport kikiáltási ára 10360 K. A második csoport kikiáltási ára 11135 korona. Bánatpénz, mely a zárt írásbeli aján­lathoz vagy készpénzben, vagy óva­dékul elfogadható értékpapírokban csato­landó: az I-ső csoportra 1040 korona, a II-dik csoportra 1100 korona. Az ajánlatok a két csoportra külön- külön teendők. Az eladandó fenyőrönkők a tőkési fürészrakodón, a szerződési és árverési feltételek pedig úgy a tőkési m. kir. erdőgondnokság, mint a nagybányai m. kir. főerdőhivatal irodájában a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Nagybánya, 1909. év junius hó 4. M. kir. főerdőhivatal. A „Fimim Csárdádban abonensek elfogadtatnak. Bejáró abonenseknek ebéd és va­csora egy hónapra 44 korona. Kihordó abonenseknek ebéd és vacsora 48 korona. Mindennap 3 tál étel; csütörtökön, vasár­nap és ünnepnapon 4 tál étel. Eladó ház. A Hid-utcza 11. számú emeletes ház elköltözés miatt szabad kézből eladó. Ugyancsak eladó a felsőbányái határban egy elsőrangú gyümölcsös jó karban levő lakóházzal és a szükséges mellékhelyisé­gekkel. Értekezhetni a tulajdonossal Hid- utcza 11. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents