Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-06-03 / 22. szám

1909. junius 3. NAGYBÁNYA 3 hogy az ulóbbi időben mind többen és többen akadnak, kik középiskolai végzettségüket nem az egyetemeken akarják érvényesíteni, hanem kereskedelmi és ipari pályára lépve, a kereső pályáknak szereznek tekintélyt és elismerést. Hogy mennyire igaza van e felfogásnak, ennak legjobb bizonysága az, hogy Széchenyi István, ki legelőször foglalkozott behatóbban a hazai gazdasági és kulturális viszonyokkal, hat­van évvel ezelőtt, igy irt: »Nálunk az a tatár, hogy ne mondjam antidiluviánus nézet uralko­dik, hogy az iparos és kereskedő osztálynak, még az előkelői is, akikben több értelem és pénzerő pontosul egybe, mint sok magyar me­zővárosban, alsóbb osztályhoz tartoznak, mint az üres zsebü és fejű urfiak. Pedig kevés em­beri lény érdemli meg halántéka körül jobban a polgári repkényt, mint a becsületes keres­kedő, vagy a talpraesett gyáros.« Meg kell jól tanulni e szavakat s minden erőnket arra kell fektetnünk, hogy az uj gene­ratio, mely most lép a közélet porondjára, fő­leg a kereső pályákat keressék fel s vigyenek oda be realitást, pontosságot és kötelességtudást. Nem azt a kötelességtudást értem én, mely megelégszik a szabály szerint előirt munka- mennyiség gépszerü lemorzsolásával, de azt, mely lelke egész melegével csüng pályáján és mely­nek minden gondolata, szava, tette egy ma- gasztosabb czél szolgálatában áll. Ha erkölcsi tartalmat adunk a kereső pá­lyáknak, hihetjük, hogy mihamarabb egy tekin­télyes iparos és kereskedő osztállyal fogunk rendelkezni s a diplomás proletárok száma csök­kenne, emelni és erősíteni lógja a szerszám be­csületét. A szerszám becsülete és egyenrangusitása a diplomával a társadalmi életben is, van hi­vatva a magyar gazdasági és kulturális viszo­nyokat reorganizálni és helyes irányba vezetni. HÍREK. Junius 2. Nyár. Lihegő lányok. Csábos asszonyok . . . A szívben annyi titkos láng lobog . . . Nagy néma csend az álmos fák alatt, A lombok között egy-egy dal fakad. A végtelenben a szellő se száll, És álmodik a bálvány rózsaszál. Minden oly pompás, nincsen benne talmi, Csak ne volna oly drága itt nyaralni! Személyi hir. Dr. Neubauer Ferencz nagyatádi ügyvéd és családja hosszabb itt tartózkodás után elutaz­tak állandó lakhelyükre Nagyatádra. — Nagy János városi orvos betegen fekszik a kolozsvári klinikán. Örömmel értesülünk azonban, hogy a köztiszteletben álló orvos egészségi állapota javulóban van. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja dr. Winkler Jenő nagybányai köror­vost Szatmárvármegye törvényhatóságához tiszte­letbeli járásorvossá kinevezte. Eljegyzés. Szakács István eljegyezte Szánthó Margitkat Nyíregyházán. Díszes esküvő. Budapestről táviratozzak: Dr. Lovrich Sándor kórházi igazgató főorvos ma déli tizenkét órakor vezette oltárhoz a főváros Jézus Szent Szive templomában dr. Sélley Sán­dor ny. államtitkár, Budapest volt főkapitányá­nak leányát: Lillit. Az esketési szertartást dr. Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke vé­gezte. Mint tanuk, a vőlegény részéről Lovrich Gusztáv fővárosi ügyvéd, a menyasszony részé­ről nagybátyja: Semsey Boldizsár sárosi főispán szerepeltek.'Esküvő után a Hungáriá-bau fényes dezsöné volt. Az eddigi megállapodások szerint a fiatal pár nehány nap múlva a vőlegény szülő­földjére, Nagybányára érkezik hosszabb tartóz­kodásra. Bérmálás. Mint már jeleztük, dr. Boromisza püspök junius hó 17-én fogja városunkban ki­szolgáltatni a bérmálás szentségét. Az egyház­fejedelem junius hó lü-án, délután 5 órakor érkezik városunkba kocsin Fernezelyről s ün- nepies fogadására úgy a város, mint az egyház­tanács nagyban készül. A felsőbányái-utczai kő- hidnál diadalkaput állítanak s a notabilitások közül sokan eléje mennek a püspöknek. Az egyháznagy 18-án reggel utazik el városunkból Láposbáoyára. Egyháztanácsi gyűlés. A r. kath. egyház tanácsa pünkösd másodnapján délelőttit órakor Szőke Béla plébános elnöklete alatt gyűlést tar­tott, melyen az egyháztanácsosok szép számban jelentek meg. Ott voltak: Stoll Béla, Obiatok Béla, Szentmiklóssy József, Moldován László, Égly Mihály, Halmai József, dr. Kádár Antal, Bálint Imre, Bertalan Miklós és Bonis István. Az egyházíanács gyűlésének napirendjén sok igen nagyfontosságu tárgy állott, melyet mind nagy egyetértéssel oldottak meg. A napirend előtt Szőke elnök lendületes szavakban emlékezett meg arról, hogy Osausz Gyula most ünnepli egy­házgondnokságának negyedszázados jubileumát. Meleg érzelmekkel ecsetelte azon nagy érdeme­ket, melyeket Csausz Gyula e 25 év alatt az egyház szolgálatában szerzett, különösen kiemelve azt, hogy az ő egyházgondnoksága alatt az egy- házvagyon megkétszereződött. Indítványára az egyháztanács elismerésének és nagyrabecsülésé­nek az egyházgondnok iránt jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Azután az egvháztanáes dr. Boromisza püspök fogadásának részleteit beszélte meg s elhatározta, mindent el fog követni, hogy a fogadást minél fényesebbé tegye. Határozatba ment az is, hogy a temető omladozó kerítését megcsináltatják. A Leeing-féle örökség ügye ke­rült ezután napirendre. Az egyháztanáes egy­hangú megállapodása az, hogy az egyház örök- ségi igényét a hagyományozott házra minden körülmények között fentartja s az örökséget a végrendelet értelmében egy felsőbb r. kath. leány­iskola létesítésére használja föl. Végül a kántor fizetésének rendezése került szőnyegre. Égly egyháztanácsos részletes fölszólalása után elha­tározta az egyháztanács, hogy a kántor fizetését 1200 koronára emeli föl ez év junius 1-től kez- dődőleg s miután a 700 korona javítást az egy­ház magában nem birja, felkéri a várost, mint kegyurat, hogy nehány száz koronával maga is járuljon hozzá a javításhoz. Mi hisszük, hogy a város sem fog elzárkózni e méltányos kérelem elől, hiszen alig évi 400—500 korona doláczió- ról van szó. Az pedig tovább alig tűrhető, hogy a város egyik legnagyobb egyházának kántora nyomorúságos kolduskenyéren tengődjék, öreg­ségére minden nyugdíj nélkül vegye kezébe a koldusbotot. A gyűlés emelkedett hangulatban 1 órakor ért véget. Pünkösd. A májusvégi pünkösdi ünnepet ragyogó napsugarakkal árasztotta el a kitűnő időjárás. A szikrázó napfény és a felhős árny néha bujócskát játszottak ugyan, de azért min­dent összevéve szép és poetikus volt a két ünnepnap. A kirándulók egész zöme kereste fel a mi kedves és teljes pompájában álló ligetün­ket, hol Adám Józsi pompás czigányzenéje csá­bította a közönséget egy kis llumpold-féle ozso- nára. Az egész ünnepi képnek mély hangulatot adott a templomba járás s az a körülmény, hogy az izraeliták kivételével városunk közönsége valláskülönbség nélkül egy időben ünnepelte a Szentlélek eljövetelének szánt bájos ünnepet. Egyházi közgyűlés. A nagybányai ág. hit. ev. egyházközség pünkösd másod napján d. e. 11 órakor tartotta rendes évi közgyűlését Szabó Adolf felügyelő elnöklete alatt. Révész János lelkész évi jelentéséből ki kell emelnünk azt a fáradságot nem ismerő buzgalmat és odaadást, melylyel az egyház ügyeit vezette. Legnagyobb- szerü alkotása e munkának a szatmári anya- egyház megalakítása, melyet a vallásügyi mi­niszter már jóváhagyólag tudomásul vett s ré­szére az államsegélyt folyósittatta. A gondnoki je­lentés is kedvező eredményről számolt be. A jöve­delem több ezer koronával szaporodott. A jólelkü adakozók közül különösen kivált özv. Robelly Lajosné, ki az egyháznak egy házal adományo­zott, mely ma átalakítva mint bérház gyarapilja az egyházközség jövedelmét. Az évi összes be­vétel volt 20336 korona 52 fillér, a kiadás 18359 korona 12 fillér, a tiszta maradvány igy 1977 korona 40 fillér. A kiadási összeg nagyságát a nagyszabású építkezések okolják meg. Az egy­ház összes vagyona a legutóbbi becslés szerint 96 788 korona 21 fillér. A tárgysorozat követ­kező pontját az egyházi adó megállapítása ké­pezte. A közgyűlés egyhangúlag a múlt évit fo­gadta el s igy e téren semmiféle változás, il­letve emelkedés nem lesz. Több segélykérvény kedvező elintézése után az indítványokra tértek át, melynek során tárgyaltatolt a nyíregyházai egyház indítványa a folyósított 3 millió állam­segély felosztási tervezeteinek megváltoztatásá­ról. Ez összeg ugyanis három czélt, a lelkészi nyugdíjalapot, közigazgatási költségeket és adó­teher könnyebbitést szolgálja. A nyugdíjalapnál azonban 200.000 korona többlet mutatkozik a szükségletnek megfelelő alapösszeg felelt, miért is a nyíregyházai község e többletet az adó­teher könnyítésére óhajtja fordiltatni. A köz­gyűlés az indítvány elfogadását mellőzte, mert e többlet csak most jelentkezett elsőizben s annak visszalérőlegességéről még azulán kell meggyőződni. így egyelőre a slalus quo fentar- tását óhajtja. Evvel a napirend kimerülvén, el­nök szives szavakban köszönte meg a megje­lentek ügybuzgalmát és résztvételét s a köz­gyűlést bezárta. Zászlószentelés Kolozsváron. Lapunk múlt számában részletesen megemlékeztünk a ko­lozsvári egyetemi ifjúság zászlószentelési ünnep­ségéről. Jelentettük, hogy a zászlószentelésen résztvett dr. Szokol Pál bányatanácsos is, kit épen harmincz évvel ezelőtt avattak fel ott a mathemalika, phisika. geológia és mineralogia doktorává. Az ősz tudós szeget vert be a zászló- rudba a következő szavak kíséretében: E zászló dicső czéljának fénye fakassza a mennyei áldások bő forrásait minden idő­kön át vezetve egy értelemmel előre az alma mater és hazánk dicsőségére. A szavak nagy lelkesedést kelteitek s a hires tanárt nagy szeretettel ünnepelték. Kirándulás. A nyíregyházai főgimnázium hatodik osztályának tizenegy növendéke szom­baton érkezett meg Radó Endre tanár vezetése mellett városunkba, hogy innen geológiai kirán­dulásokat tegyenek. Az ifjak Rumpold vendég­lőjében szálltak meg. Vasárnap Felsőbánya vi­dékét keresték fel. Á kiránduláson városunkból többen vettek részt. A kis csapat sok kellemes emlékkel és ismerettel gazdagodva kedden dél­előtt utazott el. Ev. ref. egyházi jelentés. Kiváló gonddal szerkesztve jelent meg a nagybányai ref. egy­ház 1908. évi jelentése, mely Soltész Elemér lelkész kitűnő tollát dicséri. A 32 oldalas füzet a legnagyobb részletességgel tárgyalja a nép­mozgalmi, erkölcsi, vagyoni állapotot. Hálás sza­vakkal említi fel a nemes adományozásokat, melyek 2635 K 95 f-re rúglak. Az egyház ösz- szes bevétele 66003 korona volt, melylyel szem­ben 60687 korona kiadás merült fel. Feltűnő nagy az adóhátralékosok száma. 464 adófizető közül 325 van adóhátralékban, úgy, hogy a ki­vetett 2509 K 60 f. adó ellenében 2288 K 80 fillér az adóhátralék. A hátralék rendezetlen volta komoly következményekkel jár, mert aki junius hó 15-ig a hátralékot ki nem egyenlíti, választójogát egy évre elveszti. Az érdekes fü­zet a vezetőség önzetlen fáradozását és a fej­lődő egyházat minden szónál szebben dicséri. A szatmári békekötés. A szatmári békekö­tés helyét ez ideig pontosan meghatározni nem sikerült. Nem ismerték azt a házat, hol 1711-ben a szabadságharezot befejező békét megkötötték. Most sikerült Ferenczy János szatmári lapszer­kesztőnek a helyet teljes határozottsággal meg­állapítani. Két tavaszi ásatás után a békekötés helyéül szolgált ház kőfalazatainak maradványait megtalálta s előterjesztést tett Szatmár város közgyűléséhez a helynek emléktáblával való megjelölése iránt. Iskolabezárás. Halmai Imre rendőrkapitány a múlt hét szombatján a nagybányai gör. kath. iskolában további intézkedésigaz előadások meg­tartását megtiltotta. Az üdvös intézkedést az okozta, hogy a szűk helyiségben pusztán har­mincz gyermek tanítására adott a minisztérium engedélyt s ennek daczára, a tanító bevallása szerint ötven gyermeken felüli a létszám, ami túlzsúfoltságot idézett elő. Széles körben mély megdöbbenést és igaz részvétet keltett a gyászos hir, hogy Simon László bányaszámellenőr viruló, ifjú neje, életének 24 évében, május 31-én a déli órákban rövid szen­vedés után elhunyt. Az ifjan elköltözött, alig egy esztendős asszony az anyai hivatás áldozata s igy tragikus végzete még meginditóbb. A bol­dogultál ma, szerdán délután 5 órakor helyez­ték nagy és általános részvét mellett a róm. kath. temetőben örök nyugalomra. Az elhunyt­ról a következő gyászjelentést adták ki: Alant- irottak úgy a magunk, valamint a közeli rokon­ság nevében is elszomorodott szívvel jelentjük a drága, felejthetetlen, jó hitves, kedves, enge­delmes gyermek, sógonső és rokon, Simon Lászlóné szül. Nyisztor Gizella, május hó 31-én, délután 1 órakor, életének hajnalán, 24-ik és legboldo­gabb házasságának első évében, rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. Drága és boldog emlékű halottunkat junius hó 2-án, délután 5 órakor fogjuk róm. kath. vallás szerint, Felső- bányai-uteza 37. számú lakásunkból örök nyu­Slmon Lászlóné.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents