Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-05-20 / 20. szám

1909. május 20. 5 Kedélyes estély. Az iparos ifjak köre pün- köst első napján d. u. 2 órakor nyitja meg újon­nan épített s léccel burkolt kuglizóját érdekes nyereménytárgyakkal Vár-utcai bérhelyiségében. Ugyanezen napon kedélyes estélyt rendez válto­zatos műsorral. Kezdete este 8 órakor. Külön meghívók nem lesznek kibocsátva. Belépő dij 80 f. Képviselőtestületi közgyűlés. A város kép­viselőtestülete ma délelőtt 10 órakor rövid köz­gyűlést tartott. A közgyűlésen tudomásul vették a belügyminiszter jóváhagyó határozatát a Pa- polczy-féle telek eladására vonatkozólag; a bér­ezés erdei vadászati jog bérletét árverésen kívül dr. Makray Mihálynak adták ki; a villamvilági- tási berendezés átvételére vonatkozó jelentést tudomásul vették, úgyszintén hozzájárultak az óvódák államosítására vonatkozó javaslathoz is; nehány kisebb jelentőségi ügy elintézése után a közgyűlés a városi tisztikar hivatalos óráit a nyári hónapokban délelőtt 7 órától 1 óráig, a téli hónapokban pedig délelőtt 8 órától 2 óráig állapitotta meg. Pályázatok. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja a csengeri járási orvosi (lejár: junius 1.) egy közigazgatási gyakornoki (lejár: junius 10.) és egy járási irnoki (lejár: junius 13.) ál­lásra pályázatot hirdetett. Megfoghatatlan, hogy miképen lehet jól mulatni másutt, mint a »Finum csdrdá«-ban. Rumpold az kivétel, mert: Rumpold és a csárda, ez a mi tanyánk . . . A kulcs. — Hej, tisztelendő uram, ha ön­nél volna a menyország kulcsa! — Mitől volna ez jó, Mihály gazda ? — Beeresztene a mennyországba. — Jobb volna magának, barátom, ha nálam volna a pokol kulcsa. — Mitől jó az tisztelendő uram ? — No, esetleg majd kiereszthetném . . . Nyilvános köszönet. A nagybánya—kőbánya­telepi áll. el. isk. növendékei folyó hó 6-át és 7-ét tanulmányi czélból Nagybányán töltötték, mely alkalommal az isk. gondnokság jószivéről ismert elnöke : Stoll Béla tízóraival, a Kaszinó­ban pompás ebéddel és a gyermekek gazdag megajándékozásával végződő uzsonnával látta el a 34 tagból álló apró társaságot. Nagybánya vá­ros a Polgári Körben adott ebéden látta vendé­gül leendő polgárait, a Minorita-rend uzsonnával, a polg. isk. igazgatónője pedig tízórain felül sok hasznos és mulatságos látnivaló bemutatásával kedveskedett. A kirándulás előkészítésével, ren­dezésével és a kalauzolással járó nem kis fárad­ságot Rozsos István isk. igazgató viselte, a gyer­mekeket a telepről pedig Buxbaum György kő­bányai, Joszepcsuk Pál és Buxbaum György feketepataki jómódü gazdák hozták be szekerei­ken ingyen. Ennyi áldozatkészség és szeretet lát­tára engedtessék meg tehát, hogy e helyen is legmélyebb háláját és köszönetét fejezze ki a kőbányai tanítónő mindazok iránt, akik szivük­nek melegével, a kellemetlen időjárás ellenére is derűssé és felejthetetlenné tették első kirándu­lásunkat. Tisztelettel tudatom az érdeklődő közönséggel, hogy a hírneves krakkói cserópkályha-gyár állitói jelenleg váro­sunkban dolgoznak. Tisztelettel kérem, hogy netaláni kályhaszükségletét már most feladni ke­gyeskedjék, hogy az a gyárból idejeko­rán megérkezzen és felállítható legyen. ügyben mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál Spinetti Sándor Utóda vas-, fűszer- és festékáruk kereskedése, mint a krakkói cserépkályha-gyár vezér- képviselője Nagybánya és vidéke részére. »Polgári becsületszó alatt.« Az eddigi adó­bevallások »polgári becsületszó alatt« történtek. No ezt a nagyon is komoly kifejezést senki sem vette komolyan. Az uj törvények azonban most az igaz bevallást kötelezővé teszik s ha a be­vallást a pénzügyi közegek kielégítőnek nem tartják, ezentúl joguk lesz, hogy a bevallásokat záros határidő alatt pótlás végett visszaadják, sőt hogy a bevallásokat tanukkal, szakértőkkel igazoltassák; vallomás nem adása vagy valót­lan adatok bevallása esetén pedig az adózók bír­ságolásnak, pótmegadóztatásnak, esetleg jövedéki büntető eljárásnak teszik ki magukat. Honnan ered az a bizonyos odiozus »kosár« ? Azok, akik ha alkalmuk van, szívesen osztogat­ják a »kosar«-at, talán éppen oly kevéssé tudják, honnan vette eredetét a kosáradás, mint azok, akik semmitől sem félnek annyira, mint éppen a >kosár«-tól. A »kosarat adni« vagy »kosarat kapni* kifejezés Németországból származott, Né­NAGYBÁNYA metországban háromszáz év előtt az volt a szo­kás, hogy a leánykérőt az imádottnak ablakáig kosárban húzták fel és ha a megkért leány vá­lasza tagadó volt, a kérőt oly megrongált fenekű kosárba ültették, melyen a bennülő okvetlenül keresztül esett, de ha a tagadó választ már elő­zetesen tudták, akkor a kosárban ülő kérőt nem is engedvén kilépni, a vontató kötelet hirtelen elbocsátották. Úgy az előbbi, mint az utóbbi el­járás gyakran komoly zuzódásokat idézett elő. Természetes, hogy a kevésbbé kegyenlenkedő kor e szokásokat megváltoztatta; a 17—18. szá­zadokban feneketlen kosarat adtak vagy küldtek tagadó válasz jeléül, a nem szívesen látott ké­rőnek. Most — mint tudjuk — a »kosáradás* csak jelszó. Azért azon fiatal barátainknak, akik a »kosár« miatt keseregnek, legyen vigasztalásuk, hogy néhai bajtársaiknak legalább Németország­ban, a szívfájdalmára még néha láb vagy kéz ficzamodással is rá kellett fizetniük. Hitelszövethezeti közgyűlés. A nagybányai Ipari Hitelszövetkezet, mint az Orsz. Központi Hitelszövetkezet tagja f. hó 16-án d. e. 10 óra­kor tartotta meg IX. évi rendes közgyűlését az ipartestület tanácstermében Kupás Mihály elnök­let« alatt. Az előterjesztett és elfogadott igazga­tósági jelentés sajnálattal emlékezik meg arról a körülményről, hogy a lefolyt üzleti évben a szövetkezetét némi károsodás érte s e miatt az üzletrészek után csak 4% osztalékot adhat az intézet. A szenvedett kár jó részét az igazgató­ság és felügyelő bizottság már eddig megtérítette és a most megállapított jutalékát is erre fordítja. A szövetkezetnek 1908. decz. 31-én 197 tagja volt 342 üzletrésszel, melyekre 11423 K 97 fillér fizettetett be. A tagoknak folyósittatott 3665 K 20 f. váltókölcsön és 55.778 K kötvény kölcsön, miknek egy része a Központ által rendelkezésre bocsátott 35548 K rendes hitelből nyert kielé­gítést. A tartalékalap az év végéig 2648 K 23 f-re emelkedett. A mérleghez 1082 K 85 f. tiszta nyeremény lett megállapítva. A közgyűlés az előterjesztett mérleget és nyeremény számlát, valamint a nyereség felosztásra tett javaslatot elfogadta. Ezután a sorrend szerint kieső Rónai Géza, Spiculi Károly és Gyöngyössy Gyula igaz­gatósági tagokat 3 évre egyhangúlag újból meg­választották. Végül még a bíráló bizottság tagjaivá megválasztattak egy évi időtartamra Lendeczki József, Sztupár Károly, Takács Károly, Gerdenits János, Suba Károly, Incze László, Kiss Lajos, Morvay Gyula, Harasztkó István, Zoványi György, ifj. Nagy István, Jég Károly, Iring Pál, Feuers­tein Manó, Mladeiovszky Lajos, Barabás Vilmos, Erdélyi József, Moldováu Sándor, Szász János és Gaudek Károly. Anyakönyvi közlemények. Folyó hó 10-től a nagybányai anyakönyvi hivatalnál a követ­kező bejegyzések történtek: Születtek: Május 3. Máriás Péternek »György* ; máj. 4. Stenczel Károlynak »Gyula«; május 3. Szegedy Sándor­nak »Sándor László*; május 2. Burján Lajosnak »Sándor József*; május 9. Kozma Eleknek »Róza«; május 10. Morzsa Abrahámnak »Róza«; május 10. Tivadar Annának »János*; május 12. Drentye Máriának »Erzsébet*; május 8. Junger Sámuelnek »József Májer* ; május 9 Jánky Bé­lának »Miklós Kálmán«; május 11. Kádár Mi­hálynak »Róza«; május 11. Meczák Mihálynak »János*; május 12. Bencsik Lajosnak »Ferencz«; május 10. Pollálc Jakabnak »Miklós* ; máj. 10. Bagosy Lajosnak »Sándor József* nevű gyer­meke. — Elhaltak: Május 9. Lupse Sándor g. kath. egy hónapos, erdőmunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben, május 10. Barazsu Endre József ref. 2. hónapos, kir. járásbirósági írnok gyermeke, rángó görcsökben; május 10. Schultz Vilmosné szül. Brezoczki Mária róm. kath. 25 éves, bányamunkás neje, tüdővész­ben; 127., máj. 12. Samotyuk Gábor gör. kath. 33 éves, erdőmunkás, tüdőlobban; május 11. ifj. Wienerberger Károly róm. kath. 27 éves, mozdonyvezető, tüdővészben; máj. 12. Moldo- ván Pálné szül. Bojcsuk Julianna gör. kath. 52 éves, napszámos, tüdővészben; május 13. özv. Zegrán Andrásné szül. Herczeg Mária g. kath. 65 éves, gyümölcsárus, tüdőlobban; máj. 13. Galló Róza róm. kath. 16 éves, asztalosmester gyermeke, tüdővészben; május 13. Schönherr Sándor róm. kath. 41 éves, erdőmérnök, ön- gyilkosság. — Házasságot kötöttek: Sárfy Ödön Guidó és Lengyel Malvin Irén nagybányai; Gerebenes Illés és Muzsikás Juliánná nagy­bányai ; Petrovszky János aradi és Papfi Amália Erzsébet nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Kodácz Demeter nagybányai és Mutter Mária barlafalui lakosok. WEISZ HELEN és NEIH0ZLER JÓZSEF JEGYESEK. IRODALOM, „Társadalom.“ — Elmélkedés egy uj könyvről. — Irta: Gaal Mózes. A könyv jóságát az dönti el, hogy éb reszt-e hennünk gondolatot, vagy csak ideig- óráig elszórakoztat, azután elmosódik, feledésbe megy. A mesterségesen szított dicséretek olya­nok, mint a tiszavirágok; mindenek felett gya­núsak, s az őszinteségnek hiján maradandóbb nyomuk nincsen. íme, elolvastam egy uj könyvet, melynek czime Társadalom s ez a könyv bennem egész rakás gondolatot ébresztett fel, meggyőződésem­ben bölcsen és okosan megerősített s mert tu­dom, hogy sokan vannak, akiknek ezekre a gondolatokra s bizonyos meggyőződéseik meg­erősítésére szükségük van: nemcsak becsesnek, hanem feltétlenül szükségesnek is tartom en­nek a könyvnek a megjelenését. S éppen azért nem azt mondom e könyvről, hogy minden müveit magyar család asztalára való, hanem azt, hogy minden művelődésre vágyakozónak a kezébe való. Rendszerbe foglalva, világos és mindenek- felett egyszerű nyelven tárgyalja a szocziológiát, ezt a legújabb, némelyek által lekicsinyelt, má­sok által túlságosan felbecsült tudományt, mely­nél ma sem szükségesebb, sem érdekesebb nin­csen. A tömérdek jelszó, nagyhangú Ítélkezés, éretlen frázis-zagyvalék e korában szükségünk van arra, hogy tisztán lássunk, megértsük a szocziális mozgalmak indító okát, czélját, fölis­merjük a tömegérzések és tömegcselekvések szükségszerű törvényeit, közelebbi viszonyba hozzuk az embert az emberhez, tápláljuk az együvétartozás érzését, kiváltsunk önmagunkból és embertársainkból nemesebb, önzetlen érzé­seket, figyelmünket a jelenre, s az ebből las- sankint kialakuló jövő felé irányítsuk Nem elé­gedhetünk meg a fölszínes pillantással, mert a bennünk ébredő gondolatok elmélyedésre kész­tetnek, s éppen azért, mert a társadalomnak, melyről ebben az uj könyvben hü és részeire bonczolt képet festenek a szerzők, mi is alkotó részei vagyunk: kétszeresen érdekelhet minket. Az újaknak tetsző igazságok, melyek ebben a könyvben kifejezésre jutnak, megvilágosodnak bennünk, mikéntha régi ismerőseink volnának; a tömegmozgalmak, melyek ma óriási arányaik­kal első pillanatra megdöbbentenek, természete­seknek tűnnek fel, s az emberi közős érzések kényszerítenek arra, hogy a társadalom belső, bonyolult életének minden jelentős megnyilat­kozásánál az okokat és czélokat keressük. Bi­zony mondom én, ez a könyv minden olvasó­ját gondolkozóba ejti. Aki gondolkozik, az fogékony az igazság megértésére. Olvasván a »Társadalom* czimü könyvet, megelevenedik előtte az emberiségnek a fejlő­dése, nem úgy, mint a nagyszabású események­kel dolgozó történelem olvasásakor, hanem olyan­képpen, mintha egy hangyaboly előtt állana órák hosszáig s nézné ezeket az apró társas lényeket a létért való erős és szívós küzdel­mükben, s eszébe jutna az, hogy tulajdonképen képen minden hangya egy-egy ember, egy-egy népfaj; az ember szükségét érzi, hogy tá­maszkodjék valakire: társul; szükségét érzj, hogy el ne pusztuljon: családot alapit s ebből a családból lesz törzs, nemzetség, nemzet, az elkülönülés megteremti a különféle helyen meg­települő, de nyelvileg egymáshoz tartozó nép­fajokat. a czivilizáczió ezerszeresen felfokozza és sokfélévé teszi a szükségleteket, s hogy ezek­nek meg legyen a kielégítése, bámulatos mér­tékben fejlődik az ipar, a kereskedelem behá­lózza az egész világot, a technika meggyorsítja és megkönnyíti a közlekedést, a béke megsok­szorozza a lakosok számát, a gazdasági viszo­nyok mindenütt nagy átalakuláson mennek ke­resztül, a múltban gyökerező eszmékhez, a megváltozott viszonyokhoz mérten uj eszmék csatlakoznak, amelyekről mindenkinek, akár tet­szik neki, akár nem: tudomást kell vennie. Az évezredes fejlődés az egész vonalon végig húzódott, szálai összeszövődtek, újabb

Next

/
Thumbnails
Contents