Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-05-20 / 20. szám
1909. május 20. 5 Kedélyes estély. Az iparos ifjak köre pün- köst első napján d. u. 2 órakor nyitja meg újonnan épített s léccel burkolt kuglizóját érdekes nyereménytárgyakkal Vár-utcai bérhelyiségében. Ugyanezen napon kedélyes estélyt rendez változatos műsorral. Kezdete este 8 órakor. Külön meghívók nem lesznek kibocsátva. Belépő dij 80 f. Képviselőtestületi közgyűlés. A város képviselőtestülete ma délelőtt 10 órakor rövid közgyűlést tartott. A közgyűlésen tudomásul vették a belügyminiszter jóváhagyó határozatát a Pa- polczy-féle telek eladására vonatkozólag; a bérezés erdei vadászati jog bérletét árverésen kívül dr. Makray Mihálynak adták ki; a villamvilági- tási berendezés átvételére vonatkozó jelentést tudomásul vették, úgyszintén hozzájárultak az óvódák államosítására vonatkozó javaslathoz is; nehány kisebb jelentőségi ügy elintézése után a közgyűlés a városi tisztikar hivatalos óráit a nyári hónapokban délelőtt 7 órától 1 óráig, a téli hónapokban pedig délelőtt 8 órától 2 óráig állapitotta meg. Pályázatok. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja a csengeri járási orvosi (lejár: junius 1.) egy közigazgatási gyakornoki (lejár: junius 10.) és egy járási irnoki (lejár: junius 13.) állásra pályázatot hirdetett. Megfoghatatlan, hogy miképen lehet jól mulatni másutt, mint a »Finum csdrdá«-ban. Rumpold az kivétel, mert: Rumpold és a csárda, ez a mi tanyánk . . . A kulcs. — Hej, tisztelendő uram, ha önnél volna a menyország kulcsa! — Mitől volna ez jó, Mihály gazda ? — Beeresztene a mennyországba. — Jobb volna magának, barátom, ha nálam volna a pokol kulcsa. — Mitől jó az tisztelendő uram ? — No, esetleg majd kiereszthetném . . . Nyilvános köszönet. A nagybánya—kőbányatelepi áll. el. isk. növendékei folyó hó 6-át és 7-ét tanulmányi czélból Nagybányán töltötték, mely alkalommal az isk. gondnokság jószivéről ismert elnöke : Stoll Béla tízóraival, a Kaszinóban pompás ebéddel és a gyermekek gazdag megajándékozásával végződő uzsonnával látta el a 34 tagból álló apró társaságot. Nagybánya város a Polgári Körben adott ebéden látta vendégül leendő polgárait, a Minorita-rend uzsonnával, a polg. isk. igazgatónője pedig tízórain felül sok hasznos és mulatságos látnivaló bemutatásával kedveskedett. A kirándulás előkészítésével, rendezésével és a kalauzolással járó nem kis fáradságot Rozsos István isk. igazgató viselte, a gyermekeket a telepről pedig Buxbaum György kőbányai, Joszepcsuk Pál és Buxbaum György feketepataki jómódü gazdák hozták be szekereiken ingyen. Ennyi áldozatkészség és szeretet láttára engedtessék meg tehát, hogy e helyen is legmélyebb háláját és köszönetét fejezze ki a kőbányai tanítónő mindazok iránt, akik szivüknek melegével, a kellemetlen időjárás ellenére is derűssé és felejthetetlenné tették első kirándulásunkat. Tisztelettel tudatom az érdeklődő közönséggel, hogy a hírneves krakkói cserópkályha-gyár állitói jelenleg városunkban dolgoznak. Tisztelettel kérem, hogy netaláni kályhaszükségletét már most feladni kegyeskedjék, hogy az a gyárból idejekorán megérkezzen és felállítható legyen. ügyben mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál Spinetti Sándor Utóda vas-, fűszer- és festékáruk kereskedése, mint a krakkói cserépkályha-gyár vezér- képviselője Nagybánya és vidéke részére. »Polgári becsületszó alatt.« Az eddigi adóbevallások »polgári becsületszó alatt« történtek. No ezt a nagyon is komoly kifejezést senki sem vette komolyan. Az uj törvények azonban most az igaz bevallást kötelezővé teszik s ha a bevallást a pénzügyi közegek kielégítőnek nem tartják, ezentúl joguk lesz, hogy a bevallásokat záros határidő alatt pótlás végett visszaadják, sőt hogy a bevallásokat tanukkal, szakértőkkel igazoltassák; vallomás nem adása vagy valótlan adatok bevallása esetén pedig az adózók bírságolásnak, pótmegadóztatásnak, esetleg jövedéki büntető eljárásnak teszik ki magukat. Honnan ered az a bizonyos odiozus »kosár« ? Azok, akik ha alkalmuk van, szívesen osztogatják a »kosar«-at, talán éppen oly kevéssé tudják, honnan vette eredetét a kosáradás, mint azok, akik semmitől sem félnek annyira, mint éppen a >kosár«-tól. A »kosarat adni« vagy »kosarat kapni* kifejezés Németországból származott, NéNAGYBÁNYA metországban háromszáz év előtt az volt a szokás, hogy a leánykérőt az imádottnak ablakáig kosárban húzták fel és ha a megkért leány válasza tagadó volt, a kérőt oly megrongált fenekű kosárba ültették, melyen a bennülő okvetlenül keresztül esett, de ha a tagadó választ már előzetesen tudták, akkor a kosárban ülő kérőt nem is engedvén kilépni, a vontató kötelet hirtelen elbocsátották. Úgy az előbbi, mint az utóbbi eljárás gyakran komoly zuzódásokat idézett elő. Természetes, hogy a kevésbbé kegyenlenkedő kor e szokásokat megváltoztatta; a 17—18. századokban feneketlen kosarat adtak vagy küldtek tagadó válasz jeléül, a nem szívesen látott kérőnek. Most — mint tudjuk — a »kosáradás* csak jelszó. Azért azon fiatal barátainknak, akik a »kosár« miatt keseregnek, legyen vigasztalásuk, hogy néhai bajtársaiknak legalább Németországban, a szívfájdalmára még néha láb vagy kéz ficzamodással is rá kellett fizetniük. Hitelszövethezeti közgyűlés. A nagybányai Ipari Hitelszövetkezet, mint az Orsz. Központi Hitelszövetkezet tagja f. hó 16-án d. e. 10 órakor tartotta meg IX. évi rendes közgyűlését az ipartestület tanácstermében Kupás Mihály elnöklet« alatt. Az előterjesztett és elfogadott igazgatósági jelentés sajnálattal emlékezik meg arról a körülményről, hogy a lefolyt üzleti évben a szövetkezetét némi károsodás érte s e miatt az üzletrészek után csak 4% osztalékot adhat az intézet. A szenvedett kár jó részét az igazgatóság és felügyelő bizottság már eddig megtérítette és a most megállapított jutalékát is erre fordítja. A szövetkezetnek 1908. decz. 31-én 197 tagja volt 342 üzletrésszel, melyekre 11423 K 97 fillér fizettetett be. A tagoknak folyósittatott 3665 K 20 f. váltókölcsön és 55.778 K kötvény kölcsön, miknek egy része a Központ által rendelkezésre bocsátott 35548 K rendes hitelből nyert kielégítést. A tartalékalap az év végéig 2648 K 23 f-re emelkedett. A mérleghez 1082 K 85 f. tiszta nyeremény lett megállapítva. A közgyűlés az előterjesztett mérleget és nyeremény számlát, valamint a nyereség felosztásra tett javaslatot elfogadta. Ezután a sorrend szerint kieső Rónai Géza, Spiculi Károly és Gyöngyössy Gyula igazgatósági tagokat 3 évre egyhangúlag újból megválasztották. Végül még a bíráló bizottság tagjaivá megválasztattak egy évi időtartamra Lendeczki József, Sztupár Károly, Takács Károly, Gerdenits János, Suba Károly, Incze László, Kiss Lajos, Morvay Gyula, Harasztkó István, Zoványi György, ifj. Nagy István, Jég Károly, Iring Pál, Feuerstein Manó, Mladeiovszky Lajos, Barabás Vilmos, Erdélyi József, Moldováu Sándor, Szász János és Gaudek Károly. Anyakönyvi közlemények. Folyó hó 10-től a nagybányai anyakönyvi hivatalnál a következő bejegyzések történtek: Születtek: Május 3. Máriás Péternek »György* ; máj. 4. Stenczel Károlynak »Gyula«; május 3. Szegedy Sándornak »Sándor László*; május 2. Burján Lajosnak »Sándor József*; május 9. Kozma Eleknek »Róza«; május 10. Morzsa Abrahámnak »Róza«; május 10. Tivadar Annának »János*; május 12. Drentye Máriának »Erzsébet*; május 8. Junger Sámuelnek »József Májer* ; május 9 Jánky Bélának »Miklós Kálmán«; május 11. Kádár Mihálynak »Róza«; május 11. Meczák Mihálynak »János*; május 12. Bencsik Lajosnak »Ferencz«; május 10. Pollálc Jakabnak »Miklós* ; máj. 10. Bagosy Lajosnak »Sándor József* nevű gyermeke. — Elhaltak: Május 9. Lupse Sándor g. kath. egy hónapos, erdőmunkás gyermeke, veleszületett gyengeségben, május 10. Barazsu Endre József ref. 2. hónapos, kir. járásbirósági írnok gyermeke, rángó görcsökben; május 10. Schultz Vilmosné szül. Brezoczki Mária róm. kath. 25 éves, bányamunkás neje, tüdővészben; 127., máj. 12. Samotyuk Gábor gör. kath. 33 éves, erdőmunkás, tüdőlobban; május 11. ifj. Wienerberger Károly róm. kath. 27 éves, mozdonyvezető, tüdővészben; máj. 12. Moldo- ván Pálné szül. Bojcsuk Julianna gör. kath. 52 éves, napszámos, tüdővészben; május 13. özv. Zegrán Andrásné szül. Herczeg Mária g. kath. 65 éves, gyümölcsárus, tüdőlobban; máj. 13. Galló Róza róm. kath. 16 éves, asztalosmester gyermeke, tüdővészben; május 13. Schönherr Sándor róm. kath. 41 éves, erdőmérnök, ön- gyilkosság. — Házasságot kötöttek: Sárfy Ödön Guidó és Lengyel Malvin Irén nagybányai; Gerebenes Illés és Muzsikás Juliánná nagybányai ; Petrovszky János aradi és Papfi Amália Erzsébet nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Kodácz Demeter nagybányai és Mutter Mária barlafalui lakosok. WEISZ HELEN és NEIH0ZLER JÓZSEF JEGYESEK. IRODALOM, „Társadalom.“ — Elmélkedés egy uj könyvről. — Irta: Gaal Mózes. A könyv jóságát az dönti el, hogy éb reszt-e hennünk gondolatot, vagy csak ideig- óráig elszórakoztat, azután elmosódik, feledésbe megy. A mesterségesen szított dicséretek olyanok, mint a tiszavirágok; mindenek felett gyanúsak, s az őszinteségnek hiján maradandóbb nyomuk nincsen. íme, elolvastam egy uj könyvet, melynek czime Társadalom s ez a könyv bennem egész rakás gondolatot ébresztett fel, meggyőződésemben bölcsen és okosan megerősített s mert tudom, hogy sokan vannak, akiknek ezekre a gondolatokra s bizonyos meggyőződéseik megerősítésére szükségük van: nemcsak becsesnek, hanem feltétlenül szükségesnek is tartom ennek a könyvnek a megjelenését. S éppen azért nem azt mondom e könyvről, hogy minden müveit magyar család asztalára való, hanem azt, hogy minden művelődésre vágyakozónak a kezébe való. Rendszerbe foglalva, világos és mindenek- felett egyszerű nyelven tárgyalja a szocziológiát, ezt a legújabb, némelyek által lekicsinyelt, mások által túlságosan felbecsült tudományt, melynél ma sem szükségesebb, sem érdekesebb nincsen. A tömérdek jelszó, nagyhangú Ítélkezés, éretlen frázis-zagyvalék e korában szükségünk van arra, hogy tisztán lássunk, megértsük a szocziális mozgalmak indító okát, czélját, fölismerjük a tömegérzések és tömegcselekvések szükségszerű törvényeit, közelebbi viszonyba hozzuk az embert az emberhez, tápláljuk az együvétartozás érzését, kiváltsunk önmagunkból és embertársainkból nemesebb, önzetlen érzéseket, figyelmünket a jelenre, s az ebből las- sankint kialakuló jövő felé irányítsuk Nem elégedhetünk meg a fölszínes pillantással, mert a bennünk ébredő gondolatok elmélyedésre késztetnek, s éppen azért, mert a társadalomnak, melyről ebben az uj könyvben hü és részeire bonczolt képet festenek a szerzők, mi is alkotó részei vagyunk: kétszeresen érdekelhet minket. Az újaknak tetsző igazságok, melyek ebben a könyvben kifejezésre jutnak, megvilágosodnak bennünk, mikéntha régi ismerőseink volnának; a tömegmozgalmak, melyek ma óriási arányaikkal első pillanatra megdöbbentenek, természeteseknek tűnnek fel, s az emberi közős érzések kényszerítenek arra, hogy a társadalom belső, bonyolult életének minden jelentős megnyilatkozásánál az okokat és czélokat keressük. Bizony mondom én, ez a könyv minden olvasóját gondolkozóba ejti. Aki gondolkozik, az fogékony az igazság megértésére. Olvasván a »Társadalom* czimü könyvet, megelevenedik előtte az emberiségnek a fejlődése, nem úgy, mint a nagyszabású eseményekkel dolgozó történelem olvasásakor, hanem olyanképpen, mintha egy hangyaboly előtt állana órák hosszáig s nézné ezeket az apró társas lényeket a létért való erős és szívós küzdelmükben, s eszébe jutna az, hogy tulajdonképen képen minden hangya egy-egy ember, egy-egy népfaj; az ember szükségét érzi, hogy támaszkodjék valakire: társul; szükségét érzj, hogy el ne pusztuljon: családot alapit s ebből a családból lesz törzs, nemzetség, nemzet, az elkülönülés megteremti a különféle helyen megtelepülő, de nyelvileg egymáshoz tartozó népfajokat. a czivilizáczió ezerszeresen felfokozza és sokfélévé teszi a szükségleteket, s hogy ezeknek meg legyen a kielégítése, bámulatos mértékben fejlődik az ipar, a kereskedelem behálózza az egész világot, a technika meggyorsítja és megkönnyíti a közlekedést, a béke megsokszorozza a lakosok számát, a gazdasági viszonyok mindenütt nagy átalakuláson mennek keresztül, a múltban gyökerező eszmékhez, a megváltozott viszonyokhoz mérten uj eszmék csatlakoznak, amelyekről mindenkinek, akár tetszik neki, akár nem: tudomást kell vennie. Az évezredes fejlődés az egész vonalon végig húzódott, szálai összeszövődtek, újabb