Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-04-29 / 17. szám

1909. április 29.

3

társadalommentő és erkölcsnemesitő munkál, amit a szegény-ügy megoldásával végzünk.

A betegségből származó büntetlek csökkentésére kétféle munkaalkalom kínálkozik. Egy megelőző és egy utólagos.

Megelőző alkalom a nyomorban levőnek munkát keresni, adományokkal éhségén könnyíteni, vagy számára kórházi helyet keresni. E megelőző munkának kell a legkiterjedtebbnek lenni, hogy csökkentse az utólagos munkásságot, amely már a betegség után következik.

Az utólagos teendők a felgyógyultaknak keresendő munkában és anyagi segítségben nyernek kifejezést és megoldást. Ez a legnemesebb proveuezió. Mert ha nem törődünk ezekkel a szegény, felépült emberekkel, azok vagy a koldusok felesleges számát fogják szaporítani, vagy a bűn lejtőjére térnek

Bányászati és kohászati osztálygyűlés.

Április 26.

Nagyszámú közönség részvétele mellett folyt le az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület Nagybánya-vidéki osztályának évi rendes közgyűlése a bányaigazgatóság tanácstermében f. hó 24-én.

Nemcsak a tagok jelentek meg szép számmal, de ott láttuk városunknak több számottevő alakját, kik mindenkor élénk figyelemmel kisérik ez osztálynak szép működését, mely városunk társadalmi és tudományos életében nagy és tekintélyes szerepet játszik.

Az elnöki széket Neubauer Ferencz min. tanácsos, elnök foglalta el s rövid beszédben üdvözölte a megjelent szép számú tagokat és vendégeket s a jegyzőkönyv vezetésére felkérte Szellemy Geyza titkárt, hitelesítésére pedig Fábián Lajos és K. Pauer Viktor tagokat. Előterjesztései során fájdalommal jelentette, hogy az év folyamán az egyesület egy buzgó és lelkes tagját veszítette el Gusman János bányatanácsos személyében. Kéri a közgyűlést, hogy a megboldogultnak emlékét jegyzőkönyvileg örökítsék meg, melyhez a közgyűlés egyhangúlag hozzá is járult.

Bemutatta az elnök továbbá az anyaegyesület átiratát, amely reámutat a vidéki osztályok lassú, sőt észrevétlen működésére, azokat intenzivebb munkára buzdítva, véleményt kér az egyesülettől arra nézve, vájjon mely okok behatása folytán pang, sőt szűnik meg néhol az egyesületi élet.

A közgyűlés az elnök indítványára tudomásul veszi az átiratot azzal, hogy ez az egyesület mindenkor a legmesszebbmenőleg eleget tesz kötelességének s igy reá az említett átirat nem vonatkozik.

Viszont arra hivatottnak az egyesület magát nem érzi, hogy véleményt mondjon azon okokról, amelyek miatt más társegyletek működése megcsappant.

bolondságok elkövetése. Lássa, az ön esete is egyike ezeknek. Tökéletesen ismeretlen emberekkel szemben csínyt követett el, hogy aztán megajándékozza őket. Néha nevetséges módon szórta a pénzét. Ilyen nevetséges az egész végrendelete is. Az ön neve mellett harmincz másik van, merőben idegen embereké, akikre különböző összegeket hagyott.

Labreux végül még ezt a magyarázatot

adta:

— A szegény öregnek bölcseségét legélesebben jellemzi a végrendeletének indokolása, íme egy részlet a fejtegetéséből: »Aki vagyont gyűjt, hogy azt a halála után mások élvezzék, a legkorlátoltabb elméjű ember. Engem a sors csupa ellenséggel áldott meg a rokonaim között. Nem sokkal igazságosabb tehát, ha a hozzám idegen emberek kaczagnak fölöttem és a reményükben csalódott rokonok boszankodnak ? Földön tuti örömem legnagyobb gyönyöre lesz az, ha az a Jean Mulin nevii favágó, akinek a nevét valami újságban láttam, de őt magát soha az életben, ötezer frank örökséghez jutván, ujjongani fog örömében ... az én hitvány unokaöcsém pedig, aki adósságot adósságra halmozott már a reménybeli örökségre, egy garast sem kap! Higyjék el, ez igazságosabb igy. . .«

És én megértettem a bolondot, aki igy cselekedett. Camille Mauclair.

NAGYBÁNYA

Jelenti továbbá elnök azt, hogy a felolvasások és előadások tartásáért kitűzött évi dijat 100 koronát ez évben a választmány dr. Szokol Pál bányatanácsos, bányaiskolai igazgatónak Ítélte oda. A közgyűlés élénk tapssal honorálta a tudós tanárt kitüntetése alkalmával.

A jótékonyság terén is figyelemreméltó munkát végzett az egylet, amennyiben a messinai katasztrófa áldozatainak 100, az ajkai bányaszerencsétlenség áldozatainak 50 K-t adományozott.

A napirend következő pontját Szellemy Geyza egyleti titkár szépen megszerkesztett évi jelentése képezte, melynek gazdag tartalmából kiemeljük a következőket.

Evvel a közgyűléssel az egyesület betöltötte fennállásának nyolezadik évét s megállapíthatjuk, hogy a kartársi szeretet amely az osztályt megteremtette, jelenleg is tovább tart s ez képezi ezután is egyesületünknek föfeladatát s ha ezt sikerül fentartanunk és ápolnunk, úgy annak felvirágozása biztosítva van.

A lefolyt évben az osztály tartott 2 választmányi és 3 osztálygyülést. E gyűléseken a rendes évi tárgyakon kívül tárgyaltattak: Lali- nák Gyula indítványa a munkáslakások építéséről, Porubszky Béla indítványa az állami tisztviselők nyugdijszabályzatának módosítása tárgyában, a központ átirata Oczvirk Nándor munkás képzésre vonatkozó indítványa tárgyában, Bernolák Béla indítványa a Vajdahunyadon felállítandó bányászati muzeum tárgyában s végül az uj ipartörvény javaslat.

Az elmúlt évi működésről megemlékezve, fel kell említenünk H. Pauer Viktor, dr. Szokol Pál, Révay Károly és dr. Letső László tagtársakat, kik jegyzőkönyvön kívül mint előadók és ügyreferensek szerepeltek.

Előadásokat, illetve felolvasásokat tartottak :

Dr. Szokol Pál: »Az ásványok mágnességé- ről és ez alaponi peparélásáról.«

Altnéder Ferencz: »Egy hihetetlen töményi- tési eljárásról.*

Oblatek Béla: »A kénsavgyártás elemeiről.«

Dr. Kádár Antal: »Frankfurt am Main-ban tartott nemzetközi mentésügyi kongresszus lefolyásáról* és

Révay Károly: »Nagyág a szabadságharcz alatt.«

Az egyesület az év folyamán felvette tagjai sorába a következőket: Révay Károly, Adúmcsik Gyula, Grundböck István, Pethe Lajos, dr. Tóth Gábor, dr. Stoll Tibor, Stoddard A. W„ Bovie F. D., Posch Adolf, Timkó Gyula, Frankfurt Lajos, Haurik Károly és Haas Nándort.

Augusztus havában az egyesület Alsófer- nezelyen társasebéddel és kirándulással egybekötött osztálgyülést tartott. A többi gyűlések mind Nagybányán lettek megtartva.

Tagok száma az év elején volt 127. Meghalt egy, belépett pedig tizenegy s igy a tagok száma 137. A titkári hivatal 31 ügyet intézett el. Örökre eltávozott, az osztály köréből Miklós István, kinek emlékét jegyzőkönyben örökítik meg.

Az egyesület agilis és lelkes titkárának eme vázlatosan közölt érdekes jelentését a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette, neki a felrnentvényt megadva, buzgó és odaadó munkásságáért köszönetét szavazott.

Ezután Gellért Béla egyesületi pénztáros terjesztette elő jelentését az elmúlt évről a költségelőirányzatot a jövő évről. Ezek szerint az egyesület vagyona 1073 K 73 fillér, mely tagsági dijakból, segélyből és tőke-kamatból folyt be. A jelentést Fábián Lajos és Oblatek Béla felülvizsgálták, a pénztárral egybehasonlitották, miért is a gyűlés a pénztárnok ügybuzgó munkásságáért köszönetét mondva, neki a felmentvényt megadta.

Az indítványok során tárgyaltatott Fábián Lajos indítványa, mely felkérni kívánja az anyaegyesületet egy oly mozgalom megindítására, mely a fémbányászoknak a szénbányászokkal való egyenjogusilását, illetve egyenlő módon való elbánását kívánja. Az indítványt okszerű megoko- lásával egyhangúlag elfogadták s annak pontos megfogalmazására egy háromtagú bizottságot küldtek ki a titkár vezetésével. E háromtagú bizottságba megválasztattak: Oblatek Béla, Mar- tiny István és Fábián Lajos.

A napirend utolsó pontját Urbán Andor felolvasása képezte Németország sóbányászatáról. Az érdekes felolvasás, mely szakembereket és laikusokat egyaránt lekötött, ismertette a Németbirodalom hatalmas ipari kultúráját, különösen annak sóbányászatát s igy a strassburgi stb. sóbányákat. Felolvasó, ki hosszú időn áll a helyszínén végzett tanulmányokat, érdekes térképfelvételekkel kisérte vonzóan megirt s élvesetesen előadott felolvasását s hallgatóitól sok tapsot kapott.

Este a Kaszinóban hölgyek részvételével sikerült társas összejövetel volt s a társaság vidám bandasző mellett kora reggelig együtt maradt.

Tudós asszonyok.

Az asszonyok — most már belátom, Ok nélkül sose mondják — Kaczajra hangolják az embert,

Ha járják a bolondját:

Mi bájosan kaczagtatóak,

Ha majmolják a férfit.

Es belefognak ebbe-abba,

Azt hiszik, hogy azt értik.

Azt olvasom: Frankhon leányi Egy páran összeálltak,

És önmagukat kikiáltok Tud. Akadémiának.

S választó elnököt magának Es tagokat a társaság . . .

Eiffel agg tornya szinte fogta Nagy nevettében a hasát.

Es kaczagott a Szajna mentén Aggastyán, ifjú és gyerek,

A kaczagástöl meglobogtak A fényes kandeláberek.

És kaczagott a szürke mennybott,

A kósza bárányféllegek —

Mikor az akadémiába A sok asszony belebegett.

De odabent, a nagyteremben Az ünnep-csöndet jól megóják,

Uj elnökük most tartja épen Mélyenjáró székfoglalóját.

De mintha a fejébe szállna Dicsőséges hivatala,

Kifejti komoly érveléssel:

Az első ember — nő vala ! . ..

HÍREK.

Április 28.

A közeledő elseje alkalmával uj előfizetési évnegyedet nyitunk lapunkra. Egyben kérjük hátralékos előfizetőinket hátralékaiknak szives beküldésére s előfizetésüknek megújítására.

Személyi hírek. Jámbor Lajos műépítész a városi nagyszálló ügyében városunkban időzött. — Újhelyi Hugó kir. jogügyi tanácsos pár napot városunkban töltött.

Áthelyezés. A nagyváradi ni. kir. posta- igazgatóság Molnár Károly posta- és távirda- tiszthelyeltest Nagybányáról Nagyváradra helyezte át.

Irodatiszti kinevezés. Az igazságügyi miniszter Witb Béla nagybányai járásbirósági Írnokot irodatisztté nevezte ki.

Uj fatenyósztósi felügyelő. A földmivelés- iigyi miniszter Zoltán, Ákos kertésztanitót, a nagybányai gyümölcs védekezési kísérleti állomás vezetőjét fatenyésztési felügyelővé nevezte ki.

Visszavont áthelyezés. Neubauer Elemér szatmári állami elemi iskolai igazgató-tanítónak Fogarasra való áthelyezésére vonatkozó határozatát a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatályon kívül helyezte.

Esküvő. Dr. Lacheta Brúnó szatmári orvos, Lacheta János ny. kir. főhányaianácsos fia tegnap tartotta esküvőjét Aranyosmegyesen ßoros Joláu- kával, magyarádi Boros Zoltán aranyosmegyesi földbirtokos és neje Jakó Kata leányával. Az esküvőt a menyasszonyi háznál fényes lakoma követte.

Bérmálás. Dr. Boromisza Tibor megyés püspök a bányai kerületben a bérmálás szentségét május utolsó felében vagy junius első napjaiban fogja kiszolgáltatni. A végleges programra még nincs megállapítva. Városunkban az egyházfejedelem ünnepélyes fogadására már most nagyban készülnek.

Eljegyzés. Csolopán Miklós, a Fakereskedelmi Részvénytársaság Erdőkezelőség tisztviselője f. hó 25-én tartotta eljegyzését Soher Mariskával, Nagybányán.

Iskola látogatás. Bodnár György kir. tan- felügyelő pár nap óta városunkban időzik s az iskolákat látogatja. A kir. tanfelügyelő megszemléli a telepi iskolákat is.

Kitüntető választás. A kassai Kazinczy irdalmi és tudományos kör, a felvidéknek egyik legtekintélyesebb kulluregyesülete Éyly Sándor